Boldog Újévet minden Kedves Olvasónak kissé elkésve,de reményekkel telve az új időszak kezdetén!

Aki ismeri a blogot,tudja,hogy sok mellékletet mutattam már be a lakóingatlanokkal,ezres lakossággal rendelkező lakott,de még is külterületi, óbudai városrészről.A kerület kesztyű forma ábrázolásán a "bal oldali ujj", már 1963-tól piros szinnel jelölt területe a Csúcshegy. Az "ujjat keresztülmetsző", sárgás vonalban megfigyelhető a Bécsi út alatt,ahol 1990-re jelenik meg a Harsánylejő kertes, mezőgazdasági területe! Aztán még is a beépített, városiasodó magántulajdonokat sorolták küterületiségbe a képviseletüket ellátni hivatottak! Ez a rendszerváltás? Ez a városrész a történelem folyamán mindig is lakottságot mutatott fel.A honfolgalás idején Óbudaörs néven volt ismert település itt. Ha ma is ez lehetne a neve,nem terjedt volna el a Csúcs-hegy lábán elterülő területről a róla sugárzott ferdítő kép,hogy milliomosok hódítják el a védett természeti értéket képező erdőt,ami felette és mellette,elválasztó sávként a Solymári téglagyár és a Csúcshegy településrész közt  található.A elterjedt téves kép azért is szomorú tévhit,mert ha a zártkertekből  eltűnnek a mai kor sokórás utazással járó hétvégi munkanapjai folytán, a kitolódó nyugdíjas korú emberek végleg,nem lesz aki karban tartsa a leromló állapotú növényzetet. A dömpingárak korában már a hobbitermesztés sem gyakoribb,mint más lakóövezetek kertjeiben. Az elhagyottá váló telkeken özönnövények kezdték a védett erdőt fenyegetni a kiszáradásos utcákban,ahol a beáramló levegő hűlése kellene kompenzálja a város belső betonrengetegeiben kialakuló hőszigetek hatásait. Ma már állandóan itt tartózkodó,a növényzet állapotának és minőségének megmaradását biztosító emberekre van szükség! 

https://www.peticiok.com/bp_iii-ker_csucshegy_lakoinak_egyenrangu_polgarjogaierta_terulet 

Nekem is mozgalmas volt az évvégém és az ünnepek időszaka,még ha nagyon sok minden is történt a hegy eseményei mentén! Ezért nem jelentkeztem az elmúlt időben.Aki a facebook csoportban nem követi ezeket,azzal tudatom,hogy a lehetséges belterületiségünkre nézve megkérdeztem az Agglomeráció területét képviselő megye főépítészét.Válaszában kijelentette,hogy semmi akadálya nincsen a jelenlegi jogi keretek közt.Sajnos az Agllomerációhoz tartozó kiemelt térségű  Főváros szabályozásában még sem ez történik ma sem,hanem Mk-mezőgazdasági kertes övezetbe kerülünk. Ezzel sajnos elvesztjük az eddigi szerzett jogainkat,hiszen a ma még régi fővárosi szabályozására alapuló és 2016 dec.31-ig  alkalmazható övezeti besorolásunk folytán fejlesztésre kijelölt területe vagyunk a kerületnek. Az OBVSZ-kerületi építési szabályzat ez rögzíti a  hatályos MG-RF- III/2 övezeti besorolásunkkal a rendelet 135§-ban rögzítve szerepel,mely még a Főváros régi FSZKT besorolásában viselt F2 -fejlesztésre kijelölt övezetiségünkön alapult. Ez pedig a Főváros hegyvidéki övezetében nem jelentett mást,hogy hegyvidéki lakóövezetté válásra kijelöltek a telkeink! Az OBVSZ 134§-ban pedig egy másik, a távlatban fejlesztésre kijelölt övezet található ma még!Amennyiben ez elveszik a tulajdonsok a feltételezésem szerint komoly, 20-30 milliárd forintra tehető kárértéket kell viseljenek,a a terület megközelítően ezer telkének, a közvetlen környék építési telkeihez vetjük az értékét a 160 Ha méretű Csúcshegyen!(1600nm/db)

Sajnálatosan a módosított Fövárosi szabályzók a TSZT 2015 megalkotásakor elvették ezt a fejesztésre kijelölt, F2 megjelölésű szerzett jogunkat,nem törődve a Budapestre és Pest megyének a Budapesti Agllomerációhoz tartozó részeire vontakozó 2005. évi LXIV. törvény-BATrT- 22§ (3) szakaszban rögzített,erre vonatkozó tiltó rendelkezésével!  "(3) Az olyan beépítésre szánt területet, amelyet az elfogadott településrendezési eszköz a BATrTMód. hatálybalépése előtt már beépítésre szánt területnek nyilvánított, továbbra is ilyen területnek kell tekinteni..." Ráadásul a napjainkra lezajlott életmódbeli változások is magasabb törvényi szinten gondoltak a kialakuló helyzetre:- 2007. évi CXXIX. törvény 2. § 14. mezőgazdasági hasznosításra alkalmatlanná váló termőföld: olyan termőföld, amelynek igénybevétele, vagy használatának, hasznosításának jogszabályi előíráson alapuló korlátozása eredményeként mezőgazdasági tevékenységet nem lehet folytatni;(- a zöldhulladék égetés tilalma,mint tehcnológiai fagy és kártevő elleni védekezési munka fázis elehetetlenülése példa,ami a kerület rendeleti szabályozásának része.)

A Magyaroszág helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvény előírja a Főváros és a kerületek együttműködését a szabályzók megalkotásában.Óbuda-Békásmegyer ennek keretei közt jelezte is a kívánságait a Főváros felé 2014.-ben,majd el is fogadta az új főváros által megalkotott rendeletet! Nem kérte ez alatt a fejlesztésre kijelölt státuszunk megújítását a BATrT magasabb jogszabályának előírásait figyelmen kívül hagyva és így fogadta el a főváros TSZT2015 előírásait,mely a jogaink csorbulásával,jelentős károkozással járt! Ráadásul ez nem is az első elszenvedett kárunk!Ha eltekintek a lakóingatlanokkal spéklet külterületiségől,ma talán egyetlen a városegyestés korában már  Fővároshoz tartozó lakott területként, mely végignézte a vadvirágos rétek befektetőknek köszönhető beépülését, akkor 2007-re mutatnék rá. (34/2007.(VI.22.) Rendelet - ÓBVSZ) Sőt már azt sem jelezte a kerület,mikor az 1999. január 1-től hatályba lépett a Fővárosi Szabályozási Keretterv, hogy joval ez előtt is jelentős számú lakóingatlan volt a Csúcshegy utcáiban! Így került az F2-es külterületi,mezőgazdasági övezetbe!

A 2006-ra csúcsosodó,devizahiteles építési boom során több területet vont belterületbe az Óbdua-Békásmegyer önkormányzata. Itt diszkrimináltan kimaradtunk, az akkor még egy árértéket képviselő Aranyhegy telkeivel mérten a belterületbe vonásból.Miközben a mellettünk elterülő Harsányejtő vadvirágos rétje  belterületté válásával a belterülettel határosak lettek az utcáink. Nem is értem miért az Aranyhegy került belterületbe lakóövezetté válva az azonos mezőgazdasági besorolású területekből.Hiszen az adott helyzetben az ottani,akkor kisebb lakosságszám, ami a wikipédia oldalain ránk keresve a Csúcshegy és rájuk az Aranyhegy oldalon a 2001-es statisztikai adatokkal szerepel, elszigetelt település rész volt.Amely észak felől a kő- és agyagbányák és Keletről a Mocsáros dűlő által elszigetelt volt a belterülettől,míg mi annak határán találtuk magunkat! Belterület pedig csak belterülettel határos terület lehetne,de nem mi,hanem az Aranyhegy lett lakóövezet. Igaz itt jellemzően csak magántulajdonosok telkecskéi sorakoznak, nem voltak TSZ üzemi földek,melyek a művelés alól felhagyottan várták az építési vállakozókat. Itt nem voltak vadvirágok és védendő élővilág,mint a Harsányejtő területén,hiszen a telkeken állt mindenütt pár gyümöcsfa, vagy néhány tőke szőlő,mint bárhol a Hegyvidék lakóövezetének kertes házas telkein is. Permetezve, kártevőktől megtámadt ágaikat a technológiai védekezés nyomán elégetve,nem is lehettek volna! A befektetések fejlesztései kellettek a kerületnek, az itteni lakosság ellátására irányuló közfeladatait figyelmen kívül hagyva! Ezzel csak újabb lakosságot teremtve, akit el kell látni és kell majd  a jövőben is. A Harsánylejtő III. ütemének,ha az majd  létrejön,demég titok hol, -esetleg a beépítésre kiszemelt turisztikai erdő övezetben, a Virágos nyereg úton,ahol mi is fekszünk a másik oldalon- a még nem tudni mekkora lakosságának a sejthetetlen fogyasztásától teszik függővé,hogy lehet-e belátható időn belül vízellátásunk! Itt most elidőznék pár gondolat erejéig,nem azzal foglakozva mi a haszna a kötelező óvodai,egészségügyi ellátásban s.t.b. létesítendő új lakosságon a kerületnek,miközben a befektetők által megépített utcák karbantartása is a nyakába szakad és mi a Horthy rendszerben történt utolsó fejlesztések közepette,járható utak,víz-csatorna és közvilágítás nélküli polgárokat mutatunk fel ezres számban ezen az ellátó hálózaton. Azonos adottságokkal a Bécsi út két oldalán, csak az Aranyhegy lehetett belterületi lakóövezet,pedig:"314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. § (1) Koncepciót, stratégiát és településrendezési eszközöket kell készíteni, ha b) a települési önkormányzat (a továbbiakban: önkormányzat) a település társadalmi, gazdasági, illetve környezeti helyzetében bekövetkezett változások vagy új településfejlesztési szándék miatt indokoltnak tartja".Az új lakosok a volt TSz földeken,a Harsányejtőn a lakóingatlanokban nem kell adózzanak csak a garázs után,de minket minden egyes nm-ért a kasszához lehet kérni a fejlesztésekből,feltételezem célirányos módon kihagyva a külterületen! Hol van itt a kerület haszna a betelepülőkön, hol marad a lakosság érdekeinek védelme a gazdálkodás során? Én nem értem!

 - 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet(OTÉK) 6. § (1) A városok és községek (a továbbiakban együtt: település) igazgatási területét építési szempontból a) beépítésre szánt (beépített, további beépítésre kijelölt) területbe, amelyen belüli építési övezetekben az építési telkek megengedett beépítettsége legalább 10% - Ha megtarthatjuk a szerzett jogunkat beépítésre szánt területként! Ez  pont annyi,mint a zártkertek OTÉK-ban megengedett maximális beépíthetősége,hogy a zödlfelület magmaradjon,ami fontos a város számára,de gondozói is legyenek,ami nem csak a statisztikai létét, hanem a minőségének fennmaradását és minőségét biztosítja. Továbbá:6. § (2) A település igazgatási területén belüli azonos szerepkörű, jellegű, beépítettségi intenzitású területrészeket - általános és sajátos építési használatuk szerint - azonos területfelhasználási egységbe kell sorolni. . Az Aranyhegyen előforduló problémákat nem is kívánja nálunk a kerület vezetése, az egyik azonos adottságú területnek járt a lakóövezetiség,de a  másikat most tartósan tovább diszkriminálja,az értékkülöbséget fokozva?

Nem akarok senkit megbántani,de hogy emberek sorsa nem érdekes, a gyerekek körülményei a parkokat parkosító korunkban, miközben cukikutyákat osztogatnak az ifjúságuk 60-70-es éveit prezentáló fotók közt, biciklitárolókon álmodozva ugyanebben a kerületben élő, állítólagos természet és emberszerető lények,miközben ilyen problémákkal kell küzdeni, hogy ivóvíz? Ráadásul ezt a kort állítólag a szolidarítás fémjelzi. 

Az Alaptörvény XX. cikk (1) bekezdése alapján mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez, továbbá a (2) bekezdés rögzíti, hogy ezt a jogot Magyarország az ivóvízhez való hozzáférés biztosításával valósítja meg. Az egészséges ivóvízhez való jog biztosítása azt jelenti, hogy a vízkészletet, mint véges természeti erőforrást, horizontális védelemben kell részesíteni, és az állampolgárokhoz megfelelő minőségű és mennyiségű ivóvizet kell eljuttatni az állam vagy a helyi önkormányzatok útján. ........... 2012. december 25-től kezdődően, az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről szóló, 1998. november 3-i 98/83/EK tanácsi irányelv alapján az ott meghatározott vízminőségi követelményeket – az arzén, bór, fluorid tekintetében is – a teljes népesség vonatkozásában kell teljesíteni. Hogy ezt érthetően fogamazzam,a ivóvíz vezetéket,amire akár hurkot is tekerhetnek a vezetése közben,nem lehet megtagadni!Főleg nem egy ma még meg sem épült lakóterület ismeretlen számú lakóinak fogyasztásától téve esetlegessé azt! Persze a horizontális védelem is fontos,ha már van valahol ivóvíz,akkor ne a csatorna nélküli talajba szivárogtatás végezzen a vízbázissal.Lehet arra apellálni,hogy az ellátáshoz nem csak a vezetékes víz megoldás,de se palackos-zacskós-kannás nem osztogatott,se lajtoskocsijáratot nem szervezett ide soha a kerületi vezetés.Igaz van a hegy alsó utcájánal kissé arrébb,a Harsánylejtő alatt  van egy közcsap,ami jellemzően szeméttel van körbeszórva.Talán a még beépülés alatt lévő befektetési terület,vagy a bárhonnan ide látogatók termékeként. Ott lehet a beteg öregeknek két és fél kilóméteres hegymászással feltölteni a gusztustalan körlülmények közt azt a pár palackot amit elbírnak,ha  ezért nem  a velük otthon levő gyereket akarják egyedül elengedni az országos főút,a 10-es út mellett, a nagy kirándulásra. A következő közkút egy másik településrészen, a Testvérhegyen van,ahova egy háromnegyed órás séta az erdőn kersztül,hóban,sárban,sötétben, ugyan ezzel a céllal a kötelező túra! Budapesten a XXI. században, a hegyvidéki övezetben,vagy marad a ritkán vizet adó kút,ami szennyezetteb,mintha fluoridos vizet innánk a nitrit és nitrát tartalmával! Már elnézést,demiért nem érdekel valakit ,hogy mi a szart isznak itt a gyerekektől az öregekig,ezres számban óbuda polgárai?

Budapest még sem Alsómocsolád! Igaz,lehet jobb, ha elnézést kérek a településtől azonnal,hogy megemlítem,nem ide tartozóan! A CEHAPE program4 nevesíti, hogy a biztonságos és megfizethető vízhez hozzáféréssel rendelkező és rendezett közegészségügyi körülmények között élő háztartások arányának növelésére nemzeti terveket szükséges megvalósítani, ily módon gondoskodva arról, hogy 2015- re az összes gyermeknek legyen egészséges, tiszta vize, és minden gyermek rendezett közegészségügyi körülmények között élhessen.

A jogszabályok az alábbiak szerint határozzák meg az önkormányzat vagy az állam egészséges ivóvízzel való ellátási kötelezettségét. A Mötv. szerint: „10. § (1) A helyi önkormányzat ellátja a törvényben meghatározott kötelező és az általa önként vállalt feladat- és hatásköröket.” „13. § (1) A helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok különösen: 21. víziközmű-szolgáltatás, amennyiben a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény rendelkezései szerint a helyi önkormányzat ellátásért felelősnek minősül.” A Vkszt. tartalmazza a részletszabályokat az ellátási felelősséggel kapcsolatban: „1. § c) az ellátási felelősség elve: e törvényben meghatározottak szerint az állam vagy a települési önkormányzat (a továbbiakban együtt: ellátásért felelős) kötelessége és joga gondoskodni a közműves ivóvízellátással és a közműves szennyvízelvezetéssel és -tisztítással kapcsolatos víziközmű-szolgáltatási feladatok elvégzéséről,”. „9. § (1) A közigazgatási területén lévő felhasználási helyekre és az azokat közvetlenül ellátó víziközmű-rendszerre nézve a (2) és (3) bekezdésben foglalt eltérésekkel a települési önkormányzatot – a fővárosban a fővárosi önkormányzatot – illetik az ellátásért felelős jogai és terhelik annak kötelezettségei.” A 2. § 20. pontja szerint „víziközmű: olyan közcélú vízilétesítmény, amely a) település vagy települések közműves ivóvízellátását, ezen belül az ivóvíztermelést, az ehhez kapcsolódó ivóvízbázisvédelmet, az ivóvízkezelést, -tárolást, -szállítást és -elosztást, felhasználási helyekre történő eljuttatást, mindezekhez kapcsolódóan a tűzivíz biztosítását szolgálja”. A Vgtv. a következő kötelező feladatot írja elő: „4. § (2) A települési önkormányzat - a vízgazdálkodási tevékenységek, mint közfeladatok (közszolgáltatások) körében –  Azaz köteles gondoskodni: a) a település nem közműves ivóvízellátásáról...,ha nem épít ki vezetéket,küldenie kell a lajtos kocsit.

2011. évi CCIX. törvény a víziközmű-szolgáltatásról 1. § (1) A víziközmű-szolgáltatás alapelvei: c) az ellátási felelősség elve: e törvényben meghatározottak szerint az állam vagy a települési önkormányzat (a továbbiakban együtt: ellátásért felelős) kötelessége és joga gondoskodni a közműves ivóvízellátással és a közműves szennyvízelvezetéssel és -tisztítással kapcsolatos víziközmű-szolgáltatási feladatok elvégzéséről. Ugye villágos,ez alapján, ha annyira szegény Bús Balázs kerülete, akkor Tarlóstól, sőt akár az államtól kellene segtséget  kérnie,az Alaprtörvényben rögzített ivóvízhez való jog biztosítására. Nem jelenlette le a fővársnak a lakott területet a BKISZ csatornázási igények lekérdezésekor. Minek  is tette volna,hiszen nem isznak vizet a csúcshegyiek,mert az sincs!

Önkormányzati törvény - (Ötv). 8. § (4) bekezdése: „(4) A települési önkormányzat köteles gondoskodni az egészséges ivóvíz ellátásáról, az óvodai nevelésről, az általános iskolai oktatásról és nevelésről, az egészségügyi és a szociális alapellátásról, a közvilágításról, a helyi közutak és a köztemető fenntartásáról,

10. § (1) A helyi önkormányzat ellátja a törvényben meghatározott kötelező és az általa önként vállalt feladat- és hatásköröket. ( és nem a még nem létező Harsánylejtő III fogyasztásától teszi függővé az ellátásunkat,évtizedek óta )

13. § (1) A helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok különösen: 1. településfejlesztés, településrendezés; )a már sokszorosan bemitatott beépülő lakott terület tekintetében a belterületbe vont üres területeket hátra sorolva) ...4. egészségügyi alapellátás, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások;(VÍz,csatorna,közvilágítás,út)  5. környezet-egészségügy (köztisztaság, települési környezet tisztaságának biztosítása, rovar- és rágcsálóirtás(víz,csatorna,hulladékgyűjtés) 8. gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások(víz,csat,viágítás,hulladékgy.út)  11. helyi környezet- és természet védelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás; (víz,csat. és csapadékvíz elvezetés)

16. § (1) Ha az Európai Unió vagy más nemzetközi szervezet felé vállalt kötelezettség határideje eredménytelenül telt el, vagy a határidőben történő teljesítés elmaradásának reális veszélye fennáll, a Kormány a kötelezettséggel összefüggő beruházás megvalósításáról saját hatáskörben gondoskodhat. A Kormány a beruházás saját hatáskörben történő megvalósításáról egyedi határozatban dönt (Pl: 2019-BKISZ ellátás,a lakott területen) ..(4) A helyi önkormányzat köteles a beruházás megvalósításához szükséges, tulajdonát érintő intézkedések tűrésére.

23. § (4) A fővárosi önkormányzat feladata különösen 3. településtisztaság (közutak locsolása, síkosság-mentesítés) ...9. közvilágítás biztosítása, köztemetők fenntartása, kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása 11. távhőszolgáltatás, ivóvíz-ellátás, szennyvízelvezetés, -kezelés és -ártalmatlanítás (csatornaszolgáltatás), hulladékgazdálkodás ...12. környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás                               (5) A kerületi önkormányzat feladata különösen: 1. helyi közutak, közterek és parkok kezelése, fejlesztése és üzemeltetése ..5. helyi településrendezés, településfejlesztés; ...6. helyi településrendezési szabályok megalkotása (fővárosi településrendezési terv alapján,melyhez a kerületek, esetünkben javaslatot nem tesznek)   9. egészségügyi alapellátás, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások 11. gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások                                                                                                                                         (7) A fővárosi önkormányzat megállapodhat a kerületi önkormányzattal, hogy a fővárosi önkormányzat feladat- és hatáskörét a kerületi önkormányzat vagy azok társulása látja el. A fővárosi önkormányzat az átadott feladat- és hatáskörök arányában az ellátásukhoz szükséges anyagi eszközöket köteles a kerületi önkormányzatnak, illetve azok társulásának átadni...azaz a víz,csatorna ellátást a kerületnél kell elsődlegesen rákérdezni,igényelni.

24. § A fővárosi közgyűlés a főváros egységes településpolitikájának biztosítása érdekében - a Kormány, valamint a kerületi képviselő-testületek véleményének kikérésével - a megalakulását követő egy éven belül minősített többséggel dönt a fővárosnak legalább az adott ciklusra szóló településfejlesztési stratégiájáról...tehát most a 2019 őszi választásoktól számítva. Az önkormányzattal szemben a Kormányhivatal az elsődleges felügyeleti szerv,de esetünkben az Ombudsmanhoz is lehet fordulni.Az érintetek érdeklődése töretlenül nő a helyzetünk megoldására várva,ha csak a nem egészen egy éves,kis helyi facebook csoportunkra tekintek.

Ezután a hosszú gondolatsor után visszatérnék a kárt okozó szabályozási környezetváltozáshoz. A kerületi igényekben nem kért értékmegörző átsorolásunk a TSZT2015 véleményezésből kihagyott károkozó helyzet jelzésével emelkedett jogerőre a főváros rendeletében.A Tanulmányterv ismertetéséből tudtuk meg,hogy a terület elvesztve a fejlesztésre kijelölt státuszát kerül besorolásra az új szabályozási tervben az Mk övezetben,ami a tulajdonosoknak,köztük Óbuda-Békásmegyer Önkormányzatának is jelentős kárt okoz,mivel a rendelet távlatában nem fejlesztésre kijelölt terület Ez ráadásul a BATrT.Tv.22. §-ba is ütközik a hármas bekezdése alapján.: "(3) Az olyan beépítésre szánt területet, amelyet az elfogadott településrendezési eszköz a BATrTMód. hatálybalépése előtt már beépítésre szánt területnek nyilvánított, továbbra is ilyen területnek kell tekinteni.A kerületnek a felelős vagyongazdálkodását előíró keretek mentén.

Mivel a terület jóval a módosítás 2015-ös időpontja, sőt 2012 decembere előtt rendelkezett a fent megnevezett, fejlesztési-építési tartalékterületként kijelölt, a szerzett jogú besorolással, már az új óbudai KÉSZ alapjául szolgáló FRSZ-TSZT keretek létrehozásakor jelezni kellett volna ennek a kárnak a bekövetkeztét a területre a Főváros felé! A most készülő, az évtizedes belterületbe vonási igények okán folyó Tanulmányerv, ezt a helyzetet is fel kellene dolgozza,a megoldások javaslatainak megtételére képessé válásához. Amiért a kerület azt megrendelte! Mivel még most is várjuk az őszre meghírdetett lakossági Fórumot és február 15.-én már a féléves munkatervében kitűzte az elfogadását a kerület,félő,hogy nem lesz a céljának megfelelő emiatt az elvégzett,nagy területet felőlelő munka! A felmérési anyaga ismertetéséről és körülményeiről már írtam a blogban. A mára talán már nem működő helyi sportegyesület elnöke jelentette ki, hogy az Önkományzat felkérte a Fórum idejének és megrendezésének ismertetésére. Ezt az egyesület honlapján nem találhatta meg az érdekelt,csak egy helyi és zárt Fb csoportban! Az Önkormányzat oldalán és az Óbuda újságban sem volt kiírva! Én is csak véletlen tudtam róla,mivel nem voltam adott időpntban a csoport tagja és terjesztettem a hírét a rednelkezésemre álló eszközökkel.Talán a megjelentek magas száma és talán a 2002-ben részünkre épült bécsi úti főgyűjtő cstorna másoknak jutására feltett kérdésem miatt maradt el az őszi Fórum.Pedigidőközben lett volna mivel segíteni a munkájukat, hogy a Tanulmányterv és a folyamatban levő kerületi építési szabályzat megalkotása ne  rögzítse,hanem korrigálja a fennáló kárt,mely megismétlem,nem csak a magántulajdonokban,de a kerületében is komoly kárt okoz.Véleményem szerint összeségében 20-30 miliárd forintra tehető! Ebből nem egy lakópark épülhet jelentős hasznot hozva,a vagyonunkkal megfelelően gazdálkodók kezében!. Még hitelre,tőkebevonásra sem lenne szükség,mint nekik.

De nincs veszve minden! A kerület nem csak az önkormányzati választások után,2019-ben jelezheti a bekövetkezett tényállást a Főváros számára kérve a megfelelő korrekciót,ami a káreseményt kizárja, az új Fővárosi Képviselő Testület megalakulásával kötelezően előírt felülvizsgálat folyamán! Éppen jelenleg zajlik az Ország Területrendezési Tervének módosítása a Parlamentben,mely esetleges változásaihoz kell két éven belül idomulni a főváros szabályzatának is.A kerületnek két országyűlési képviselője is van jelenleg. Az egyik szocialista a másik kormánypárti színekben. Varga Mihály miniszter ráadásul éppen a Csúcshegy képviselője is a választókerületében! A szegény kerületnek minden eszköze meg van arra,hogy a belterületbe vonás által megkadályozza az értékcsökkentő, kárt okozó besorolás megváltoztatását,akár a kormány segítségét kérve az egyik legmegfelelőbb személynél az Országos Területrendezési Terv módosítása nyomán!

Azt is hozzáteszem preventív módon,hogy aki az engedély nélküli építéseket évtizedekig eltűrte,majd egyazon területen tovább gátolja a jogkövetők számára, a felszínmozgásosság kategorizálása nélküli állapottal  a megengedett keretek közti építmények felhúzását, az diszkriminatívan cselekszik és további értékcsökkenést idéz a magatartással elő a csúcshegyi ingatlanokban! A véleményemhez itt hozzátartozik,hogy az előidézett funkció változásnak aktív részesévé válik! A véleményem szerint ugyanígy diszkrimináció,ha lakott területeken tiltjuk az építkezést a magántulajdonokon,míg volt gazdasági területeket beépítünk,az infrastukturából kiszorítva a magántulajdonosok ezreit! Az említett Bécsi úti főgyűjtő a blogban már bemutatott cikkből megismerhetően a kerület-főváros finanszírozásában épült meg a Hegyvidék ide eső része számára. Övezete a Csepeli szennyvíztisztító szenyvízkezelési régiójának területe. Nem a BIF szomszédos területét sároztam avval,hogy elvették az infrasturktúránkat,a lakossági Fórumon,Puskás alpolgármester úr mondandójára válaszolva! Inkább arra utaltam,hogy egy teljesen másik szennyvízkezelési régió, az Észak Pesti szenyvíztisztító telep régiójának a területén történt fejlesztések kapták meg a nekünk is kiépült kapacitást és ez lehet az egyik oka a területünk elmaradt fejleztésének. Nem csak az Arany-Üröm-Péterhegy térsége épülhetett ki így,hanem Üröm,a területéhez mérten, ismerten überdimenzionális lakóparkjai és most már az ott is megismert fejlesztők szereplésével már Pilisborosjenő tevezett szennyvízbővítése is elénk került a másik szennyvízkezelési régióból. Természetesen a kerület erről kellet tudjon,hiszen véleményezés formájában találkoznia és tudnia kellett róla,hiszen a Főváros által koordinált BKISZ projectről van még mindig szó,amihez z igényeikről jelzést kell adniuk és véleményezniük a mindekori folyamatban!

Határozzuk meg az óbudai közösségi együtélés szabályait! Ne csak az új közigazgatási perrendtertási keretekre bízzuk azt a felmerülő káraink miatt.Úgy gondolom elsődlegesen a kirekesztő magatartásformák listáját kell kibővítetten abba beemelni. Remélem, érthető mire utalok,mert nem arra,hogy a polgármester, a hivatal és az Óbuda-Békásmegyer társadami Fb oldaláról letiltottak,mert néha hozzászólásban jeleztem,hogy a Csúcshegyről lenézve kicsit több a probléma. Ez nem zavar,van a kerületnek honlapja az informálódásra,ha csak onnan is el nem kezdik letiltani a kerületre kíváncsi látogatókat.Soha nem pártpolitizáltam a Csúcshegy érdekében,pedig most az egyszer itt bevallva a Fideszre kellene szavaznom a szemléletem mentén.Ezután sem fogok a hegy érdekében pártpolitizálni,de  ennek fényében tökönszűrás a Csúcshegyen lenni jogkövető tuljdonosnak.Már ez az érzés is kártétel rám tekintve!

Évtizedek óta a megengedett beépítési értékekkel sem engednek építkezni a területen a szüskéges geotechnikai vizsgálatok hiányára hivatkozva,miközben nyílvánosan megtekinthető,hogy a beépülés alatti Harsányejtő és mi  mennyire is lettünk fúrtabbak a másiknál.

Az ügyről értesítettem több képviselőt, pártsemlegesen megválogatva a személyeket. Így a körzetünkből Rácz Andreát, Szanyó Miklóst,de mivel minden kerületi képviselőt érintő az ügy Béres Andrást és Mihalik Zoltánt is,a kerületbeni aktivitásukat tekintetbe véve! Remélem belátásukkal a testület átérzi a képviseletünkben,hogy az önkormányzati vagyonban is kár keletkezik.Az "Együtt Tervezünk" folyamatában ez elkerülhető  lett volna,nem csak egy helyi egyesületet felkérve és egy zárt csoport kisebbségének pár hangos tagját  olvasgatva,vagy el sem tudom képzelni hogyan folyó vizsgálattal kellett volna a Csúcshegyen az eddigi,tanulmánytervi anyag sem megszülessen. Fura, hogy a legfőbb hangadók közt olyan akad,akinek édesapja az önkormányzatnál dolgozott.Vállalkozásai mind önkormányzati bérleményekhez kötődnek,melyből egy pince,ahol a kocsmája működik 1.7 millióért volt megvehető,miközben a cége netto jövedelme 18 millió forint volt a tavalyi évben. Vagy olyan, aki a felkért egyesület tisztségviselője,miközben azt összekeveri a Tanulmánytervet készítő által  elnökölt, más terület egyesületével,de kijelenti,hogy nem érnek rá a peticióval foglakozni.Pedig mi másért is képvisel egy sportegyesület lakosságot a Csúcshegyen ,az önkormányzat honlapján kiírva,ha nem a céljai megvalósulásáért,még ha nem nonprofit szervezet is a jogállása az ott megadottól eltérően?Ezek a nem túl régen kiköltöző hangadók a társasházi közgyűlésekhez szokott hangon kommunikálva az említett zárt csoportban alíg egy tucatra redukálták a közösséget érintő ügyekben megnyilatkozók számát,mert nem kívánnak a belterületbe vonással és a peticióval foglalkozni.Az én dolgom sem lett könnyebb a befelé forduló emberek előtt a vitákat felvállalva,miben érveket a kijelentések ellen eleve elég kilátástalan dolog felsorolni,mert süket fülekre talál.Ezt lefolytatva a régebben olyan közösségben,ahol mindenki köszönt egymásnak az utcán, az autóval közlekedők az idegent is felvették maguk mellé,hogy ne kelljen a hosszú, nehéz terepen gyalogolnia.Ha ez információim és a véleményem elhallgatva arrébb vonulok,akkor békés képet mutatna az oldaluk. Nem csak én lettem így kizárva a csoportból. Valamikor 400 fő felett volt a fejlesztésekre váró közösség,míg mára talán az egyesülethez szükséges létszámmal is gondjuk akadhat! Nincs fórum,amin erről tájékozódhatnánk.Teljesen szétzilálták a régi megszokott utcák közösségét. Miközben a helyi egyesület egy tisztviselője a belterületbe vonásról szoló  peticióval szembeni ellenérzését és az avval foglakozni nem kívánó egyesületet hangoztatott, az egyesület elnőke negligálta ezt a támogató aláírásával a peticióban! Kár lenne Kádár Péter elnök úr két évtizedes, áldozatos munkájáért,aminek eredményét a kerület sorolhatja fel a Csúcshegyi tanösvényre és hírdetőtáblákra  mutatva,vagy hogy a 2006-os gázvezetéskor felszaggatott Erdőalja utcában még fellelhető betonút maradványokat lelünk,hogy ne nyakig sárosan érjünk le a városba! Ők betonoztak a saját erejükből,az utat helyreállítani igyekezve! Szedték a szemetet az önkormányzati akciókban. Osztották a szeretetcsomagokat és a gyermekek ajándékcsomagjait és szervezték a rendezvényeket a környék lakói számára a Solymárvölgyben.Ő  a Fórum esetének zárt kör számára ismerté tételével, csak hibázott a kint lakók és a tulajdonsok számára nem a lehető legszélesebb megismerhetőséget biztosítva,de a közösségszervező munkáját nem lehet emiatt elértékteleníteni! Azt nem tudom mi folyik az egyesületen belül, de érezhető a petició ellenzésével és egyidejű aláírásával a belterületiségel,mint a képviselni kívánt fejlesztésekkel sincs képviselve már. A tulajdonosok nagy többsége nem a vagyonkája ellensége.és tisztában van azzal,hogy a geotechnikai kategorizálás hiánya miatti építési titalom megszűnésével beépülnek a foghíjaink. A Menedék a Csúcshegy Barátainak Egyesületről itt lekérdezhetjük,hogy 2014 óta nem nonprofit szervezet és 2016 óta a regisztrációs száma felfüggesztett.   http://civilsznev.birosag.hu/CivilSzNev/faces/lekerdezes/szures.xhtml 

Sajnálatos módon a vállalt évi két ismeretterjesztő kiadványuk 2017. évi második száma sem jelent már meg! Utoljára csak juliusban az első szám és talán az őszi Fórum elmaradásában is szerepe lehet az aktivitás érzékelhető megszűnésének,ha megint szűk körben szerette volna azt az önkormányzat megszervezni és ezt már nem vállalta másodszor is fel. Nem tudhatom, csak találgathatok a jelekre tekinve egyébb információk hiányában. Kellemetlen módon az egyesületi oldal se érhető idén már el!:http://epa.oszk.hu/html/vgi/kardexlap.phtml?id=2658 

A helyzetre reagálva elkezdődött egy új civil társaság szervezése,ami egy-két héten belül megalakul, körülbelül két egyesülethez elégséges létszámmal, a petició 45 aláírójának elküldve a belépésre invitáló felkérést! A régi egyesület több tagja is jelezte belépési szándékát.Fel kívánjuk vállalni a történések fényében,mind a kintlakók,ide értve a bérlőket is,- akik az Ezüsthegyi példában megismert helyzetben vannak és remélem már felvették a kapcsolatot az ottaniakkal és képviselőikkel -,mind a csúcshegyi telkek tulajdonosok  érdekeinek képviseletét a Csúcshegy fejlesztésére,infrasturkturális helyzetének kirívó tragédiájára! A Csúcshegyen évtizedek óta az Aranyheggyel azonos körülmények közül eredetileg indulva, a belterületiséget várva nem is tehetünk mást. Szükséges ehhez a civil szervezet! A megalakulás után további tagok felvételére is lesz mód,melyet az alakuláskor egyeztetve rögzítünk és nyílvánosan meghírdetünk! Szívesen kötünk együtműködést ebben a témakörben az Önkormányzattal, segítve munkájukat az igények felmérésében,adatok gyűjtésében és a képviseltek széleskörű nyílvánosság előtti tájékoztatásában.Részt vállalva a feladataikban, annak terheit megkönnyítve,egyeztetésekre nyitottan! Jelentkezni fogunk, hogy például a mostanihoz  hasonló helyzet időben felismert legyen, esetlegesen általunk észlelve. Remélem a kerületnél a mostani e-mailok és ez a bejegyzés sem sértőtödöttséget, hanem gyors hatékony munkát segít elő a helyzet megoldására!

Nem tudhatom,hogyan lehetne visszatartani ettől a fenyegető vagyonvesztéstől a kerületet,mint velünk együtt érintett tulajdonost,hogy a BATrT törvény értelmében a kártételt megakadályozó övezeti átsorolást biztosítsa és kérje, a két éven belül a tövényhez illesztendő Fővárosi Településszerkezeti Terv módosítását! Erre jogosult az alábbi, a településrendezésről szóló jogszabályt alkalmazva: 76/2009. (IV. 8.) Korm. rendelet 1. § (1) c) a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben nem szereplő, a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózatok és egyedi építmények területi elhelyezéséhez (a továbbiakban: beillesztés); d) a településrendezési eszköz készítése során beépítésre szánt terület kivételes kijelölésére szóló pontok és kiemelten a g) a településrendezési eszköznek a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervvel való összhangjának megállapítására (a továbbiakban: összhang igazolása), amennyiben a területrendezési terv elfogadása előtt jogszerűen elfogadott településszerkezeti terv szerinti területfelhasználási egység nincs összhangban a területrendezési terv térségi szerkezeti tervében kijelölt térségi területfelhasználási kategóriával....-tartalmú pontjai értelmében! Nem tudom miért maradt el az őszre igért lakossági Fórum,de ezt mindeképpen felvetettem volna sok más apróbb kérdés keretei közt. Elküdtem írásban a Tanulmányterv készítőjének és a kerület főépítészének a gondolataim vázolva. Felvetettem régebben azt is,hogy ha szakaszosan jelölnék ki az övezetünkben a fejlesztésre a területeket,akkor a Virágosnyereg út mentén legyen az első szakasz,hogy minden utca abba torkolhasson a jövőbeni lehetőségeknek még több teret adva. Nem törődve azzal,hogy a különböző övezetek szakaszos kijelölését írja törvényi szabályozás elő és nem az övezeten belüli területét. Igazából a fő probléma mint ecseteltem az,hogy a hegyvidéki lakóterületnek kijelölt fejlesztési tartalék terület ezt a státuszát elveszti,ha nem kéri a korrekció érdekében a kerület belterületbe vonását a képviselőink testülete!

A TSZT legutóbbi felülvizsgálati anyagában,a 140. oldali mellékletben is fellelhetik mind a kerület,mind a Főváros alkalmazottai, hogy a Csúcshegy beépülő terület 1956 óta,mikor még a lakótelepek és nem csak a mai lakóparkok helyén voltak üzemi mezőgazdasági területek! Ürömmel szemben és Solymár mellett nincs más városrész !