https://www.facebook.com/groups/777304105743609/ (Csúcshegy-Óbuda fb.oldal) - Csúcshegy külterület, amely része Budapest főváros területének. Jellegét tekintve gazdasági tevékenységhez, vagy egyéb funkcióhoz nem köthető lakóhely. , KSH statisztikai

CSÚCSHEGY

Főváros vs Kormány? Kormány vs Főváros?

A külterületek CSOK -os beépítését lehetetlenítik el a város szabályozásai !

2017. február 04. - nem benfentes

Nem politizálni kívánok a blogban közzétett gondolatokat leírva. Természetesen nekem is van prefenrenciám,de igyekszem ettől eltekintve szemlélni a helyzetet! A III kerületen és Óbudán belül is a Csúcshegy viszonyait ismerve fejtenék most ki pár gondolatot. Tudom a környéken sok más külterületet is érint ez a téma,de a specifikumok közti eltérések miatti a megközelítésem! 

Jellegét tekintve, a Csúcshegy gazdasági tevékenységhez, vagy egyéb funkcióhoz nem köthető lakóhely. http://www.ksh.hu/apps/hntr.telepules?p_lang=HU&p_id=18069

A Főváros Rendezési szabályzatát már említettem egy megelőző postban. Azt is,hogy a kerület le van ettől eléggé maradva.Itt ki kell térjek arra is,hogy a Főváros új rendezési szabályzata máris mdosításokra szorul a kormány szándékait figyelembe véve!

"Az építési szabályok egyszerűsödnek a vezetékes ivóvízre, az üdülőövezetekre és a zártkertekre vonatkozóan” – mondta Lázár János miniszter egy januári Kormányinfón.( törvénymódosítást kezdeményeznek annak érdekében, hogy a CSOK-ot igénybe vevők könnyebben tudjanak lakóházat építeni...) Kétségtelen, hogy a lakóövezeti, az üdülőövezeti és a külterületi telkek – utóbbi kategóriába tartoznak a zártkertek is – aktuális piaci ára jelentős mértékben különbözik országszerte. Az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője, Balogh László kérdésünkre elmondta, hogy a felkapott területeken, a fővárosban, a népszerű megyeszékhelyeken és megyei jogú városokban már nagyon kevés a jó helyen lévő, beépíthető telek.Az aktuális ingatlanhirdetésekből az is látszik, hogy a telekkínálat kisebb részét teszik ki azok az üdülőövezeti telkek, amelyeket a jövőben beépíthetővé nyilvánítanak, ezeknek az ára is jóval alacsonyabb a lakóövezetiekénél. Ha a beharangozott módosítás hatályba lép, vélhetően az üdülőövezeti telkek ára is emelkedésnek indul: de valódi felértékelődés akkor tud realizálódni, ha az infrastruktúra-fejlesztések ezeken a településrészeken is megvalósulnak. A telekhelyzeten már a tavalyi módosítás is próbált segíteni, amikor külterületi telkeken épült ingatlanok után is lehetővé tették a CSOK igénylését

A vg.hu konkrétumokat firtató levelére, amelyben a tervezett módosítás részleteiről és időpontjáról érdeklődtek, a Kormányzati Tájékoztatási Központnál válaszul annyit írt a minisztérium, hogy a támogatási rendszer kiterjesztését a kormány folyamatosan vizsgálja, és az ügyben kormánydöntés még nem született. Hozzátették: a cél változatlanul az, hogy még több család jusson saját lakáshoz, és még olcsóbb legyen az otthonteremtés. Nem kizárt,hogy bizonyos felttelekkel a zártkertekben is lehet majd CSOK segtségével otthont teremteni! A lakcím bejelentés már éltalam,más postban kifejtet módon, így is lehetséges a meglévő építményekbe a zártkertekben lakók számára! http://www.vg.hu/vallalatok/olcsobban-juthatnak-telekhez-a-csok-osok-482139

A lakóházépítés jelenlegi feltétele, hogy legyen ivóvíz, de az vételezhető bevizsgáltatott kútról is, illetve az is elfogadható, ha a telken ivóvízminőségű vizet szolgáltató kút van, vagy a telektől gyalogúton mérve legfeljebb 150 méteres távolságon belül, egyéb módon biztosított a vízellátás. Egyelőre nem tudni, hogy a vezetékes ivóvízre vonatkozó szabályok egyszerűsítése milyen további módosításokat eredményez a gyakorlatban. Fáy Piros vezető tervező építész elmondta, a telek beépítésének feltételei között jelenleg is szerepel a rendeltetésszerű használathoz szükséges villamos energia és ivóvízellátás biztosítása. A megengedett beépítési százalék a külterületi ingatlanoknál az elmúlt években már többszörösére nőtt, a mezőgazdasági területen, telekmérettől függően, korábban legfeljebb 3 százalékos beépítés engedélyeztek, ma 10 százalékos is lehetséges. Sajnos itt adódik a kérdés,ha a kormány terveit támogatja a város,miért nincs meg a lehetősége ennek a 10%-os külterületi beépítésnek, legalább is itt a III. kerületben semmiképp?

Az OTÉK,azaz a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 29. § szabályozza a mezőgazdasági területek beépíthetőségét.

(3) A mezőgazdasági területen - a (8) bekezdésben foglalt telek kivételével 1. a 720 m2-t el nem érő területű telken épületet elhelyezni nem szabad, 2. a 720-1500 m2 közötti területnagyságú telken - a nádas, a gyep és a szántó művelési ágban nyilvántartottak kivételével - legfeljebb 10%-os beépítettséggel elsősorban a tárolás célját szolgáló egy gazdasági épület és terepszint alatti építmény (pince) helyezhető el, 3. az 1500 m2-t meghaladó területű telken építmény legfeljebb 10%-os beépítettséggel helyezhető el.

A kivételet képező (8) bekezdés,pedig a kivett művelési ágú telek.

(8) Mezőgazdasági területen lévő, zártkerti művelés alól kivett telken építmény legfeljebb 10%-os beépítettséggel helyezhető el. A különálló lakóépület beépítési magassága legfeljebb 7,5 m lehet.

Fordított kérdésem is lehetne.Ha a város fejlesztené a külterületet, végre a magántuajdonosok érdekével is törődve a sok sikeresen megszületett lakópark után, mikor lesznek az infrasturkturát itt is végre a középkori szintről kiemelő fejlesztési programok? Miért nem működik a kommnikáció a kormány és a Főváros között az FRSz-t és a CSOK szabályozásokat azonos időszakban megalkotva, egyazon témakör érintésével? Az átlagember magántulajdona érdekében lesz-e végre valaki,  28 év demokrácia története után,aki azért áll ki és azzal is törődik? A körzet több ráhatással bíró embert tudhat magáénak.Országgyűlési képviselőnk Varga miniszter úr. A Főpolgármesterünk aki a kerület volt polgármestere és a közelünkben lakik. Vagy Tarlós úr volt alpolgármestere, aki ma is vezeti a kerületet, ugyanott lakik a főiskola mögötti utcában. Ők fel kellett ismerjék a fejünk felett átsikló szabályozások itteni problematikáját! A kormány engedné a fejlődésünket de a város és a kerülete még sem? A várt Tanulmányterv megszületésének tekintetében fel sem merül bennem,hogy épp a város és a kerület nem akarná a fejlődésünket, immár a meglévő kormányzati szándék ellenére...ugye?

Csak egyetlen belém szorult fájdalmas kérdés még. A dokmentáltan megált süppedékes felszínmozgás geológiai vizsgállata és az annak alapján elkészített besorolás a a Csúcshegy térségére, a mezőgazdsági területekre vonatkozóan még a Miskolci Egyetemen sincs meg,ennyi év után?? AzOBVSz 3ab mellékletében nem látni,hogy a buszforduló környéke kivételével, besorolt terület lenne a Harsánylejtő több üteme és a mi hegyünk pedig nem! Ebből a területből mikor vált ki a Harsánylejtő része,ahol ez elérhető adat, vagy az egész térség besorolt,csak ez nem publikus számunkra ?

http://obvsz.obuda.hu/wp-content/uploads/2010/09/obvsz_3ab_melleklet_ved-korl.pdf

A bejegyzés trackback címe:

https://csucs-hegy.blog.hu/api/trackback/id/tr9812181426

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.