https://www.facebook.com/groups/777304105743609/ (Csúcshegy-Óbuda fb.oldal) - Csúcshegy külterület, amely része Budapest főváros területének. Jellegét tekintve gazdasági tevékenységhez, vagy egyéb funkcióhoz nem köthető lakóhely. , KSH statisztikai

CSÚCSHEGY

Zöld - barna mindennapjaink.

Óbuda,quo vadis?

2017. október 04. - nem benfentes

Gondolataim az óbudai városfejlesztési koncenpció mentén,ahol a minőségi értékmegóvás problémáira már igyekeztem rámutatni,amit a mennyiségi szemlélet hibái teremtettek.Az életmód változás okán a zártkertes terület gyakorlatilag egy barnamezős hobbikert területté vált ,lakófunkciókkal bőven spékelve! Mára a természet védelme hangoztatása közben, az ellen cselekedve elmaradt ökológiai feladatok halmazává váltunk.:

• Levegőminőség javítása

• Élővizek revitalizálása • Vízvagyon megóvása, vízminőség javítása

• Talajállapot javítása, szennyeződés-mentesítés

• Zajhelyzet javítása

• Korszerű hulladékkezelés megvalósítása

• Környezeti fenntarthatóság egyéb, általános szempontjainak érvényesítése

Talán még smerősek ezek a pontok a kerületi startégiák olvasásából.Kicsit bejártam megint a hegyet,keresve a sokat hangoztatott megőrzés nyomait.Biztos akad még ami nem látható az autóból kinézve,de egyetlen hagyományosan rendben tartott művelt telket láttam,ahol dús vetemény,tomottt sorokban és karban tartott gyümölcsös mutatta gazdája odaadó munkáját. Persze ez is eladó,mert az idős házaspár már nem bírja a munkát vele.Mások pedig képesek már,a mai kor utazási és munkaidejével a hétvégén is küzdve, nem is lesznek soha erre a szép eredményre! Nincsenek már életerős, 50-éves hölgyek nyugdíjban,sem a fegyveres testületek 40 éves korengedményesei,akik életerős emberként ráérnének a multi cégek szezonakciói mellett gazdálkodni,hobbiból! Ha ők sem lesznek véget ér egy kor a hegyen és ideje egy újat kezdeni az ahhoz illő szabályozott keretek megteremtésével! Még is csak egy gyűjtőpontban fognak itt élni a hegyen lévők az M0 mellett,az intermodális csomópont szoszédjaként. Nem kell majdani ideköltözőknek fejleszteni a várost,ezért mi is itt vagyunk ma is és már elég rég óta! 

Még a modern kori történelemben is kivettük lakott területként a magunk szerepét.A MAZSIHISZ adattárában is fellelhető,hogy az itteni lakóházak közt csillagosházat is találunk a Menedékház u. 67. alatt - Csúcshegyi dülő 20895 és 21079/2 Hrsz! Gondolom az EMIH is nyilvántartja ezt,ők állnak ma jó kapcsolatban az önkormányzattal. csillag.png

A rendszerváltogatók egy,már 1963-ban beépített,városiasodónak ismert területet soroltak mezőgazdasági övezetbe,míg a mai lakóparkok szántói ezt megúszhatták...jóhiszeműség? (29. ábra - https://obuda.hu/wp-content/uploads/2015/10/its_osszes.pdf)

-sosem fogom megérteni a lakó és kert területek,amik sosem mutattak fel üzemi gazdálkodást,vegyes övezet helyett,hogyan lehettek mezőgazdasági besorolásuak,külterületbe szorítva lakosokat! A türelmünkre meddig és mi alapján apellálnak?

A Csúcshegy úthálózata megelőtze a Testvér-Arany-Üröm-hegy kiszabályozását, még azokban az időkben, mikor  Róka-Csillag-hegy nem tartozott a városhoz Békásmegyerrel egyetemben. A régi Budapest területéből talán egyetlenként a Csúcshegy külterület ma is, valami rejtélyes okból! Talán itt rejtik Attila sírját? 

Most lezajlott egy vizsgálat..nem láttuk,hogyan,nem láttuk mikor és kitettek a település honlapjára egy anyagot:

https://obuda.hu/wp-content/uploads/2017/09/Csucshegy-megalapozo-vizsgalat_2017-julius.pdf 

Megint mit látunk első pillantásra. Ismeretlen számű személy,ismeretlen kérdésekre válaszol.. A lakossági Fórumon,persze egy kérdés nem merült fel,hogy ott sokak válaszolhassák azokat meg! A megrendezését lebonyolító egyesület sem rendezett megkérdezéseket,felméréseket. Mindeközben zajlik a kerületi Arculati Kézikönyv elfogadása,amiben a 2002-ben megépült Bécsi úti csatornát a 2011-ben kiépített Harsánylejtő céljára megvalósúlónak vélő városépítészasszony,a már ismerten nem igaz felszínmozgásossággal rendezi le, nem beépíthetőnek a Csúcshegyet.A besorolási kategorizatlanságára alapuló visszatartottság okát mi nem ismerhetjük! -arculati szabályozás nincs,csak egy rakás,húsz évvel ezelőtt talán meg fellelhető,elavult dolog mai állapotként feltűntetése!..mintha nem ismernék a tanulmányterv anyagát és a saját mellékelt fotóikat!...és a hivatkozott fővárosi szabályozás,amiben szőlő és gyümölcstermesztő terület vagyunk....röhely! Elavult megálapítások,vizsgálltok alapján téves jelent vesznek kiindulásul a jövőnk rendezésére, ami csak növeli az eddig elszenvedett kárainkat!

Vajon kikkel,vagyis hány emberrel beszéltek a mostani felmérés folyamán,hogy ilyen adatok jöttek létre?..Passzív hozzáállás a „fejlesztésekhez”.• nem kívánják az útépítéssel járó kerítésbontásokat, • nem kívánják az építkezések megindulását,• közművesítéssel kapcsolatos a forgalomkorlátozást,Vizellátás, szennyvizkezelés – megoldják..Én is tudok pár ilyen személyről,de ez arányosan nem éri el a hibahatárt sem. A természetközeliség élvezői sem feltétlenül az elhagyott létezés hívei! A telekegyesítések nélkül az adatok sem jól értelmezhetők.A két egymás melletti telkem egyike lakott,míg a másik nem a felmérésben,pedig gyakoratilag egy,lakott ingatlant mértek két eltérő kategóriába.A lakott telkek aránya jóval magasabb lehet a vizsgálatban szereplőnél! Talán ugyan az a forrásuk,aki jóban van az önkormányzatnál is egyesekkel,aki miatt anno egy másik aktív hegykedvelő így fakadt ki? "..Annyi falba ütköztem, hogy feladtam. Belterületre szerettem volna átminősíttetni az egész hegyet, illetve építési engedélyt, közműveket intézni.... Végiggaloppoztam a hegyet, gyüjtöttem a támogatókat, de olyannal is találkoztam, aki kifejezetten ellenezte a fejlesztéseket, és ezért meg is tett mindent. (önkormányzatnál). Na mindegy az lett a vége, hogy várakozó üzemmódba váltottam... Annak idején a szórólapjaim nagyon gyorsan tüntek el, ha megtudnám ki volt....elbeszélgetnék vele!" Tízszer annyi a változás meletti támogatót mutatok fel bármikor,mint meg sem nevezett adat! A hátast ott dobtam,ahol az szerepel,hogy a kerület itteni lakosait ivóvízzel addig tilos ellátni,amíg az esetlegesen majd a környékre költözők fogyasztása nem lesz ismert!Ráadásul egy talán ma még nem létező lakóparkban is

Egy érdekesség,ha öszehasonlítjuk a Wikipédia adatait az Arany-és Csúcshegy lakottságát nézve,mikor a belerületbe vonások elkezdődtek! Csúcshegy Teljes népesség 410 fő (2001)[1] +/- és Aranyhegy Teljes népesség 394 fő (2001)[1] +/- Azt hiszem nem kell kommentálnom,miközben tiltották a Csúcshegyen az építéseket és a bejelentkezést!! A Tanulmányterv anyagában szereplő 351 lakott telken, megközelítőleg ma 750 lakos lehet! Még sem tuudhatzk meg hány fővel beszélve alkották me a vizsgálati anyag kijelentéseit! Természetesen első lvasás után írtam a főépítész asszonyak: "Mivel legalább darabra jó enne tudni mekkora merítettség véleménye került így az anyagba, kiírtam egy szavazást itt: https:// www.facebook.com/groups/777304105743609/

-a vízellátás megállapításaihoz: évtizedek óta szivárog a vízbázisba a gazdaságos emésztő,hanem maga a víz is csak a Harsánylejtővel egy magasságig lett felvezetve.Viszont ha a bérletek felmondásával kiürített erdőrészlet is beépül,csak egy utca van a magasságukban a Vadászles..A "megoldják" kitétel ezzel kapcsolatban súlyos közegészségügyi fenyegetés szerintem.Ha onnan járnak majd gyerekek a benépesülő társasházak új lakóinak közösségébe! még is csak 351 lakott ingatlanról van itt szó A II..kerület Zsigmond téri átemelője 2010-ben lett átállítva a megnövelt kapacitásra a budai Duna menti főgyűjtő átadásával egyidejűleg! -A lakott telkek felmérésénél az azonos néven levő telkeket nem lehetett volna egy telekként feltüntetni,ha azok külön Hrsz.-al szomszédosak?(Így fordult elő,hogy a családom tulajdonában egymás mellett egy lakot és egy nem lakott telek is van az önkormányzati adatok alapján! - A csúcshegyi utak nem mind 5-8m szélesek,hiszen RRT alapján rendezték 98-ban a Menedékház utcát. .- Nem mindegyik utca zsákutca!Itt nem arra gondolok,hogy ez erdőgazdasági úton is le lehetne jutni majdnem végig,hanem,hogy a Csúcshegyi út létező közút a Vadászles utcát összekötve az Aranypatak utcával. Esetleges belterületbe vonáskor III. Közútkezelési szolgáltatási osztályba kerül,burkolat nélkül III/f osztályba! (az 5/2004. (I. 28.) GKM rendelet)" - Válaszra a mai napig nem volt módja,félő,hogy a tárgyi tévedések ismét szentírássá válnak a terület rendezésének folyamatában. 

Az tanulmányi anyagban foglalt utcaszélességgel szemben a kiszabályozottan széles Menedékház utca.A piros szaggatott vonal a hatályban maradt szabályzási vonal...az erdőn át vezető útra is! (A már rendezett Menedékház utca,nem 5-8m széles,említés erről a fórumon esett,de a kerületi honlapon található vizsgálati anyagban nem szerepel.

 

Bemutatom a régebbi kérdőíves felmérésnél,amely az eddig érvényes szabályozáshoz készült,amit két telket bírtokolva sem láthattam,tudhattam anno,miféle felmérés volt itt szokás: 10 ember véleményéből mérték fel egy 2008-as kérdőívvel, 2010-ben szerkesztve a csúcshegyiek véleményét! Továbbolvasva a közlekedési kérdésekre már csak 3-an válaszoltak,talán mert a többi ritkán jár már le.. (Wold-hoz kell társítani,mert persze pdf-ként tölthető le a doc. fájl) https://obuda.hu/wp-content/uploads/2012/02/20-sz-Melleklet.doc

Így könnyen százalékolhattak a szerintem kissé Menedék a Csúcshegy Barátainak Egyesülete által kiadott Villanyharsona nyelvezetéhez hasonlatos szövegbetétekkel.Terészetes,hogy ha 10 ember véleménye alapján alakíthatták a hegy sorsát,most tudni szeretnénk a kérdezettek számát  merítettség arányát!

Ha nem derülne ki és lehet megint csak az ismert 10 rejtélyes ember véleménye szerepel náluk, a kis közösségünkben láthatóan sokszoros számban nyilatkoztak meg az emberek ,igaz most még csak egyetlen sürgető kérdés okán.A változó óbudai szabályozásban a zártkerteken mekkora beépítettséggel lennének elégedettek,ha már a képviseletükre felhatalmazottak 2018 végéig,el kell készítsék az új kerületi építési szabályozást! A facebook csoportban 88 látogató méltatta figyelmére a kiírást és 35 szavazatot adtak le.Ez a látogatók megközelítően 40%-a. A megtekintés szám is elég magas, az átlagos 76.7 fős megtekintéssel összevetve. Remélem a Tanulmányterv készítéséhez hozzájárulhatok az itt megkérdezettek szavazataival,hiszen sem az egyesület,kinek programjában szerepel a területünk fejlesztése és a tulajdonosok képviselete,sem az önkormányzat eddig még nem keresett meg minket egy hasonló szükséges felméréssel! Részemről nem vitatom,hogy sokak kivárnak, nem hangoztatják a véleményüket,de a 2db 3% -ot támogató és az 1 db 5% melletti szavazat mellett a 32db 10% os beépítettségre szóló igényt,nem lehet figyelmen kívül hagyni! A magam részéről elmondtam az érvem,hogy egy ingatlanban egy család fog élni,ami mindeféle méretnél megközelítően azonos lakosságszámot eredményez a zártkerteken,ami fenntartása a mai megváltozott életkörülmények,a napi több órás utazások,bevásárlások mellett is fenn- és karban tartókat jelent! A tágas családi lakhatást is biztosító épületek fenn és megmaradva a tulajdonukban nem lesznek a belterületbe vonáskor az akár 20%-os beépíthetőség mellett sem a társasházépítők bontásai. Kíváncsi vagyok az Önkormányzat elképzelésére és érvelésére! Az országos szabályzás is megondoltan engedi maximálisan a 10%-os beépítetséget.Elejtett megjegyzésből már hallottunk 5%-ot említeni,de ezt csak egyféle kompromisszumkeresésnek gondolom. Lehet erre szükség is van erre,a megfelelő érveik ismeretében,de ez miért ne lehetne mondjuk 7% vagy mondjuk 8%? Miért ne lehetne akár a 32 ember szava döntő, ha csak 10 ember véleménye számíthatott eddig?    ...A szavazás nyitott opciókat hagyott a felajánlott lehetőségek mellett. Ezzel a mindent ellenzők éltek is,de nem befolyásolta még sem a kimenetelét.

Természetesen más kérdést is szívesen viszünk az érdeklődők elé,hiszen máig várjuk,hogy a Tanulmányterv készítéséhez megkérdezzék a telkek tulajdonosait,bérlőit az igényekről és alképzelésekkor a képviseleüket ellátó lerületi tisztviselők!

Szeretnénk,hogy végre az önkormányzati törvényben foglalt kötelezettségek szellemében képviselnék a kerület itteni lakosait,akiket a szereptévesztett hatalom szorított külterületre,a már az 1900-as években megindult szabályozás nyomán létező lakóingatlanaikban!Itt ahol sosem voltak üzemi mezőgazdálkodók és mindig is voltak lakóingatlanok,szerintem nem mezőgazdasági,hanem vegyes övezeti besorolás lett volna a jó erkölcs és tisztesség keretei közt létrejövő besorolási forma. Mellékelek egy, még  a téveszme előtti légifotót, 1944-ből. :  http://mapire.eu/hu/map/bp1944/?layers=osm%2C110&bbox=2114553.3533168323%2C6036358.423926324%2C2115317.7235996844%2C6036707.765032159 

Látni a lakóingatlanok füstőlő kéményeit,tetőzetét,de sehol erdő,amit az országos rendezési trevbe juttattak fel hivatalaink,sehol a szőlőültetvények és gyümöcsösök zöld lombtakarója.Kerti kis fák, azok vannak és ma tessék a hegy légifotóit nézni..még,hogy mezőgazdaság,,mint anno....Aztán persze TSz parcellázás,osztott telkek a fegyveres testületek korkedvezménnyel nyugdíjba vonult tagjainak.Nyírfácska hajj és fenyőta domboldalra..de ez a mai korban ,hogy működne? Se 40-és nyugdíjas rendőreink nincsenek,se teljes nyugellátással a kertet művelni tudó 50 éves asszonyaink! Csak a szezonban dömpingárat diktáló mulltik,vasárnapi nyitvatartással! Ez egy teljesen más világ ma már! Most meg ráadásul az önkormányzat nem pályázik a zártkerti revitalizációs programokon,a zöldfelületes álmait a kisemberekből akarja kicsikarni....csak mert a jelmondatok korszerűtlenek és nem a lakosok érdekeihez igazodnak. Így okozva nekünk kárt,szerintem. A kerület jelzi hol szükséges a csatornázás a BIF keretein belül. Kimaradunk. A kerület jelzi,mit kell belterületbe vonni, fejleszteni. Kimaradunk..., minden felvetére azonos reakció: -csak külterület, de azt sem mi kértük!

Itt a lehetőség Bús Balázsnak helyrehozni,amit eddig tettek a magántulajdonosokkal...ha érdekli az ittlakókkal szembeni kötelezettség!https://obuda.hu/hirek/csillaghegy-bus-balazs-hatarozottan-ellenzi-az-atsorolast/

"Idén augusztusban a Miniszterelnökség arról adott tájékoztatást, hogy megkezdte és elkészítette az országos és az agglomerációs tervek felülvizsgálatát, melyet megküldtek véleményezésre az önkormányzatnak. Ebből kiderült, hogy a volt csillaghegyi bánya és közvetlen környezetének területe mindkét területrendezési tervben átkerült települési térségbe. Ez azt jelenti, hogy a főváros településszerkezeti terve alapján így a kerületi építési szabályzatban beépítésre szánt építési övezetek is kijelölhetők lennének, mely így akár utat nyithat a lakóterületi fejlesztésnek..." - ebből lehet a rekultivált csereerdő például és turisztikai erőforrás is egyben,hogy egyenrangó lakosok élhessenek a kerület itteni részén is.A város mező és erdőgazdálkodási terület arányát nem rontva átsorolhassanak minket, legalább az azonnal infrastukturális védelmet igénylő karsztos területen fekvő menedékház utcában,a volt bányát zödelő területté változatva! Jelezheti a Miniszterelnőkségnek, Varga Mihálynak,aki választókerületében vagyunk, hogy a Csúcshegy magántulajdonosai is egyenrangó polgárok lennének a majd egyszer ideköltözőkkel,csak befektetőknek belterületbe vont üres TSz tulajdonok szerencsés kegyeltjeivel szemben, ha képviseleünk érdekeink szerint jár el! Állítólag nem előzhetné meg igényeink kielégítését a képviseletünket felvállalók részéről beruházások részére adott kapacitás,sem ivóvíz,sem csatorna,sem gáz,de talán még az útellátottság tekintetében sem! Nem csak az ivóvízbázist kell a karsztos Menedékház utcában védeni, mert már éppen a mi szennyvízünket ihatja a város,mert az 50 év alatt lejuthatott a vízbázisba,nem csak az alattunk megépült tízmiliárdos infrastruktúrát kell a felszini csapadévizek elezetésével védeni.Mi kerületi lakosok és tulajdonosok is ezt várjuk a képviselőinktől,a kerületi vezetéstől!

Remélném,hogy a képviselő-testület támogatja a Csúcshegy átsorolását az országos és a fővárosi tervekben: erdőgazdálkodási térségből települési térségbe, és nagy kiterjedésű zöldfelületiből települési térségbe. Még is csak a mi képviseletünkben ez a teendője! Mindenesetre a főépítész asszonynek is jeleztem e helyzetet: ..."Tisztelt Massányi Katalin főépítész Aszony! A kerületi honlapon a csillaghegyi bánya ügyében olvastuk: Idén augusztusban a Miniszterelnökség arról adott tájékoztatást, hogy megkezdte és elkészítette az országos és az agglomerációs tervek felülvizsgálatát, melyet megküldtek véleményezésre az önkormányzatnak. Ebből kiderült, hogy a volt csillaghegyi bánya és közvetlen környezetének területe mindkét területrendezési tervben átkerült települési térségbe. Ez azt jelenti, hogy a főváros településszerkezeti terve alapján így a kerületi építési szabályzatban beépítésre szánt építési övezetek is kijelölhetők lennének, mely így akár utat nyithat a lakóterületi fejlesztésnek. Kérdésem az lenne,hogy a képviselő-testület támogatja elvileg a Csúcshegy átsorolását az országos és a fővárosi tervekben: - erdőgazdálkodási térségből települési térségbe, és nagy kiterjedésű zöldfelületiből települési térségbe? A testület felkéri-e az Országgyűlést, hogy a tervezetek ezirányú módosításánál vegye figyelembe az önkormányzat vezetésének véleményét, egyúttal szorgalmazzák a fővárosnál a lakókat mindíg is felmutató terület lakosai végre egyenogú polgárai lehessenek a kerületnek,ely lakosságát már a 20.század elejtől ki lehetett itt mutani,de mezőgazdasági üzemi terület akkor és azóta sem volt.?"- Vajon kapunk választ?  Igaz itt nem voltak lakóparkoknak alkalmas TSZ földek,mint az Aranyhegyen és többen laktunk,mint fent említettem már 2001-ben is ugyanabban a kerületben.Még is ők lettek lakóövezetbe vonva,míg itt ma is kapjuk a képünkbe diktált külterületiséget a vezetőktől,míg bele nem zöldülünk ebbe a barnán illatozó sorsba óbuda központközeli hegyvidékén!Minket meg sem kérdezve,csak papíron alakítva a tervezeteket,pedig állítólag: "Együtt tervezünk"!  

A törvényi akadályok,kerület által be nem adott övezetimódosításához: Az OTrT kategóráijával ellentétben nem csak légifotókról tudhatjuk,hogy a Csúcshegy nem volt erdő a városegyesítés idején,hiszen 1878-ban,a szőlők kihalásával osztották fel és alakították ki a mai területet a telkeket eladva! ". A Csúcshegy volt az egykori Óbudának a legmesszebb eső része. „Hudwaat”-nak nevezték (mármint legelő - die Hutweide). Minden gazda a földbirtokának függvényében kapott legelő területet, pl. a Csúcshegyen. Ezeket a földeket a Gemeinde, a község adta bérbe, majd később eladta a földtulajdonosoknak, a legeltetés ugyanis hozzátartozott a mezőgazdasági tevékenységhez. A legeltetés központi intézménye viszont felszámolódott, tehát nem volt már közös csorda, amit a Csorda úton (Vörösvári úton) ki lehetett volna hajtani, erre az egyre növekvő forgalom sem adott lehetőséget. Hogy az állattartás ne menjen tönkre, kiosztották a földeket legelőnek. Akkoriban keletkeztek a dűlő felosztások, az én családomnak is több területe volt ott. A felső területek nem sokat értek, mert megközelíteni nehezen lehetett, víz is csak az Aranypatak utcai forrásnál volt. Odafönt 15-20 gyűrű mélységben sem volt víz, szőlőt sosem termesztettek. Az erdő ki volt osztva, a fát a gazdák onnét szerezték be. Irthatták, de kötelesek voltak pótolni. A levegő mesésen tiszta volt. Egy régi terv szerint tüdőszanatóriumot akartak létrehozni az 5. dűlő végénél. A Csúcshegy területe először tehát közlegelő volt, aztán felosztották és dűlőutakat hoztak létre. Virágosnyereg utcától balra a Schäfferék és Gebhardték területei voltak, míg attól Solymár felé eső részen az ”őslegelő” volt.." ...Mára pedigg itt tartunk,mint a kiköltőző gazdák,akik elsősorban lakófuncióra használták a telkeiet. Úgy kell éljünk a XXI. századi fővárosban,mint a XIX. században. Megfelelő minőségű utak,közművek nélkül.opera_pillanatfelv_tel_2017-10-23_025054_hagyomanyosrovas_ingyenweb_hu.png

Kifejezetten a kerület kérte,hogy mezőgazdasági terület maradjunk,ne soroljanak,utolsóként talán a városegyesítés területéből, a belterülehez minket! Az agglomerációs törvény a megyéhez is tartozva azt nem akadályozta volna! Szabóné Pányi Zsuzsanna,pestmegyei főépítész levelet küldött: Tisztelt Uram! A Főváros településrendezési eszközeit készítő cég vezetője az alábbiakat hozta tudomásunkra: „A III. kerület területén a Csúcshegy és az Aranyhegy olyan terület, ahol „spontán” módon keletkeztek a lakófunkciók. Mivel a kerület 2 ilyen nagy falattal nem tud megbirkózni, az Aranyhegy rendezését tűzte ki célul elsőként. Addig nem kívánnak a másik illegális területtel foglalkozni, kifejezetten kérték, hogy maradjon mezőgazdasági terület.” A tv. szempontjából akár lehetne települési térség, hogy a későbbiekben ne a tv. legyen akadálya az életszerű folyamatoknak, azonban az 1 %-os szabály alapján így is megoldható.” Tehát az OTrT és a BATrT tervezete szerint – ha a Fővárosi Önkormányzat úgy dönt – megoldható lesz a terület lakóterületté nyilvánítása Budapest Településszerkezetei Tervének módosításával.

Itt tartunk ma,ahol anno.Miközben a Főváros építi a kerületeknek a BKISZ keretei közt  csatornákat,a kormány az utakat, a MOL 125m.es irodházat tervez,de a Csúcs-hegy az még is csak Csúcshegy marad. A fejünk felett,tulajdonukként döntve a létezésünkről,a képviseletünkre hivatottaknak, A csodásan hangzatos önkormányzatiság jegyében! A következmények lehetőségeit át nem gondolva: 

http://csucs-hegy.blog.hu/2017/09/03/ujabb_kotelezettsegi_fele_tartunk

Bús Balázs : "Az önkormányzatiság lényege ugyanis egybevág azzal a (szubszidiaritásnéven ismert) elmélettel, mely szerint a helyiek tudják legjobban, hogy mire van szükségük.

" Varga Mihály : '..a kormány támogatja azokat a kezdeményezéseket, amelyek egy kisebb vagy nagyobb közösség számára teszik jobbá környezetüket.."

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://csucs-hegy.blog.hu/api/trackback/id/tr8712926195

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.