https://www.facebook.com/groups/777304105743609/ (Csúcshegy-Óbuda fb.oldal) - Csúcshegy külterület, amely része Budapest főváros területének. Jellegét tekintve gazdasági tevékenységhez, vagy egyéb funkcióhoz nem köthető lakóhely. , KSH statisztikai

CSÚCSHEGY

Átminősítés fű alatt?

Csúcshegy legújabb anomáliája - OBÉSZ

2019. május 05. - nem benfentes

Május 09.-ig kell beérni az Óbuda polgármestere által kiírt építési szabályzat változtatás véleményezésének!

Nosza éljen mindenki utoljára a lehetőséggel. Utoljára, mert teljesen idegen terület előírásai vonatkoznak ma már ránk, mint az OBÉSZ-t megelőző időszakban az OBVSZ 135§ alá eső korszakunkban!

A véleményezéseket küldjük a velemenyezes@obuda.hu és info.foepitesz@obuda.hu mailcímekre. A Kormányhivatal felé is jelezni érdemes a leveleket dr. Sersliné Kócsi Margit állami főépítésznek címezve. sersline.kocsi.margit@bfkh.gov.hu A tervezettel kapcsolatos észrevételeiket postai úton érdemes legfőképp megtenni a Főépítészi és Várostervezési Irodára címezve (1033 Bp. Hídfő u. 18.)

A saját verzióm itt tölthető le: https://www.facebook.com/download/2198358930201876/OB%C3%89SZ.pdf?hash=AcpTfnwpgk5jiAcm

Sajnos nem kis probléma van itt megint,hanem a kerület általhasznált jogszabályi szöveg eltér a közlönyétől, jogtárétól és más kerületekétől.

Az eredeti mondat,amiben egy kis változtatás teljesen megváltoztatja a jogszabályi szöveget:

..és a BVKSZ 54§ 22 számú táblázatából a megváltoztatott h) pont, ami minden probléma okozója a kerület építési osztályától kiindulva:

Csak egyetlen betű, még elírás is lehetne,ha nem ugyanabból a forrásból kapná meg minden kerület és csak Óbudán írták át az első MG-RT megjelölést ebben a joghelyben MG-RF-re. Így az már a Csúcshegyre vonatkozik a kerület jogellenes alkalmazásában és nem az MG-RF területek szabályait vonatkoztatja a törvényben foglaltnak megfelelően az említett más övezetre! Erre alapozhatták a mai OBÉSZ beli előírásainkat,amik az OBVSZ 134§-ban taglaltan az idegen övezetnél voltak megtalálhatók! Titokban átsoroltak minket tulajdon és építési jogokat korlátozva! VÉLEMÉNYEZZÜNK!

Továbbá a panorámánk elvétele ellen is tehetünk jelzést a párhuzamosan futó TKR (településkép védelmi rendelet) véleményezésében! Ehhez szóló levelem itt olvasható: 

https://www.facebook.com/download/333750120658448/TKR.pdf?hash=AcqxE6hFxcesRTPa

VÉLEMÉNYEZZÜNK!

A botrányos helyzet miatt írtam az állami főépítésznek is, aki nem is tudom, hogy engedélyezi a maga részéről az OBÉSZ változtatásait egy hamisnak tűnő joghely felmerülését nem kifogásolva. Azonnal megkaptam a választ, hogy majd az utódját keressem június után, mert nyugdíjba megy! Addig nincs képviselete a Kormányhivatal építéshatósági jogkörének?

VÉLEMÉNYEZZÜNK!

Egyik tulajdonos társ arról tájékoztat,hogy a főépítész szerint a csúcshegyiek többsége nem akar semmiféle fejlesztést, miközben magam küldtem be a kerületnek a belterületbe vonást kérő peticiónkat! Ma már 112 aláíró követeli ezt! Hol van ennél nagyobb merítettségű statisztikában szereplő ellenzője a kérésnek a kerület kezében?

VÉLEMÉNYEZZÜNK!

Más tulajdonos arról számolt be a héten,hogy a főépítész kijelentette,hogy a Csúcshegy soha nem lesz belterületbe vonva! Remélem csak félreértette, mert mi a fejlesztésre kijelölt területen vásároltuk, az akkor nem olcsó ingatlanjainkat!

VÉLEMÉNYEZZÜNK!

Az előző véleményezéskor a Harsánylejtő területének 2004-ben előírt, közmű kapacitásunk igénye szerinti méretezéseket előíró rendeleti pontjának említésére hazudott az építési osztály! A 2013-ban született rendelet azonos számú, de mással foglakozó pontjára hivatkozva! Pedig ez a rendelet a zárórendelkezéseiben, a 4§ (3) bekezdésben rögzítetten nem hatályos a kihirdetését megelőző ügyekre nézve.

VÉLEMÉNYEZZÜNK!

Az OBÉSZ bevezetésekor is jeleztük a korlátozásokat az előző ,több mint 100 ember által aláírt véleményező levelemben,a Csúcshegy-Óbuda Civil társaság nevében megküldve,aminek akkor ügyvezetője voltam. Már akkor is jeleztük,hogy pereskedésbe kényszeríthetik itt a tulajdonosokat. Azt is,hogy akár 20 milliárd forint itt a káresemény, a városrészünkön. Ez többe kerülhet,mint maga a régen halogatott fejlesztések. Minden egyes millió forint az esetleges perekben jogosan megállapított károk után , az ezer telekre vetítve milliárdos kártételt jelent a teljes városrészen!

Véleményezzünk, hátha belátásra tér a kerület és nem veszi el a szerzett jogainkat, a fejlesztésre kijelöltségünket, a tartós ott tartózkodásra alkalmas épületek, kereskedelmi építmények építésének jogát és a használati módjának megváltoztathatóságát a régen szerzett joginkat csorbítva! Véleményezzünk, mert mi érdekeltek vagyunk a terület fejlesztésében, ahova az ott tartózkodásra nem alkalmas épületekbe fog az új lakosság ezután költözni. Végre talál felmutatható illegális lakosokat a város az elhiteltelenítésünkre,nem észre véve,hogy a magyar Bogota alapjait veti meg. Bádogvárost hoz létre a budai hegyvidéken! ha most sem lép a tulajdonosok érdekei szerint, már nem véleményeznünk kell, hiszen értelmetlen a kommunikáció a kerülettel! Nem marad akkor más jogi útra kell lépjünk!

https://www.facebook.com/100015663303845/videos/512308199301286/

Ezen a videon üzentem a polgármesterünknek,a területünk képviselőjének. Elküldtem üzenetben a facebook oldalukra,de persze nem nézték azt meg. Az ő felelősségük, mert ez is esély lett volna a számukra! A türelem ezen a ponton elmúlt. Részemről 24. éve csúcshegyi tulajdonosként! Nem én fogok véleményezni legközelebb, ha kell!

Érdek? Képviselet? - Ki képvisel minket?

Az értékelhetetlen évről!

Mindenki előretekint. Ki ki a maga szájíze szerint vagy világvégét vizionál, vagy a modern korért lelkesedve készül az aktuális vonatra felugrani. Innen a városközpont közeli világ végéről még is a változatlanságon értetlenkedni tudok csak. Persze nem állítom,hogy semmi nem változott, tehát a kötelező visszatekintésre meginvitálom az érdeklődőket!

Kezdjük mindjárt a rendszer megváltoztatására visszatekintéssel! 1986-ben elkezdődött! Igen 1986-ban kedves olvasó. Akkor kezdődött a magángazdaság kialakítása az irányított elképzelések mentén, a szövetkezeti törvény elfogadásával. Onnantól létezhetnek gazdasági társaságok, profitorientált szerveződések ebben az országban. Onnan érdekek mentén elindult a.....nevezzük változásnak!

Magam is részese voltam megragadva a lehetőséget,nem egészen nagykorúként. Elnöke így nem,de elnökhelyettese lehettem a kisszövetkezetemnek,aminek ipari tanulója is voltam magamnál az érettségi után 1987-88-tól. De nem akarom a groteszk helyzeteket sorolni abból a korból, csak jelzem az ismeretek forrását,amiket megéltem. A Csúcshegyet ez mindössze annyiban érinti,hogy az addigi tervek és elképzelések elkezdtek átíródni, immár nem a "nép" sorsának alakítása,hanem az alakuló gazdasági elképzelések irányába. Az előzményeit sajnos nem tudom, hiszen a családomban pedagógusok voltak és nem a magánvállalkozói réteg élményei közt nőttem fel. Mindenesetre 1984-ben a város vezetése átgondolta az addigi szocialista városépítési elképzeléseit és elkezdte tervezni a lakosok igényeinek alakítását a saját kezükbe engedni a gyarapodásukat. Ez kiolvasható a Fővárosi Tanács VB jegyzőkönyveiből. Ezekben a csúcshegyi ingatlanok sorságról is bőven találunk adatokat,mint már említettem.Sorolok pár példát a Hungaricanán olvashatók közül:

1984. szeptember 12. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1) A részletes rendezési tervek elkészüléséig közérdekből, átmenetileg indokolt lehet épitési tilalom elrendelése, dr. Bielek József: Az épitési tilalom elrendelésének időpontját, az ügyek körét pontosan meg kell határozni, a későbbi jogi problémák elkerülése érdekében. Szükségesnek tartja a sajtó megnyerését az építési tilalom kérdésében, dr. Szabó Pál: Az épitési tilalom elrendelésénél számítani kell a politikai hangulati elemre is. A jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogokra csak jogerős épitési engedély birtokában lehet hivatkozni. Elnök: Indítványozza, a VB. fogadja el a javaslatot azzal a szigorítással, hogy ahol szükséges, a részletes rendezési terveket el kell készíteni. Addig épitési tilalmat kell elrendelni. A részletes rendezési tervek elkészítését legkésőbb 1985. I. negyedév végéig be kell fejezni.--ezek a tervek megszülettek a mi területünkre is. A Lechner tudásközpontban bárki számára hozzáférhető.(http://hunteka.lechnerkozpont.hu/monguz/index.jsp;jsessionid=B33254FB421D2188EFC436157CB78AC5?from_page=details&page=details&dbname=database&bib1id=4&bib1field=0&term=45044 és http://hunteka.lechnerkozpont.hu/monguz/index.jsp;jsessionid=B33254FB421D2188EFC436157CB78AC5?from_page=details&page=details&dbname=database&bib1id=4&bib1field=0&term=45040 )

1990. április 10. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1) - 1984-ben a budai hegyvidék védelme érdekében 25 különálló területegységre készült részletes rendezési terv. Ezek jóváhagyásával az ilyen jellegű telkek beépítése gyakorlatilag zárolva lett. Kérdés azonban, hogy ez az állapot meddig tartható fenn. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy még ma is számtalan olyan telek és terület van, amelyet a "zöldkár" elkerülésére ki kellene sajátítani. Ez becslésünk szerint mai áron fél milliárd forint..... A város zöldfelületi rendszerének ökológiailag egyik legjelentősebb eleme az erdők hálózata. Az erdőfejlesztés legjelentősebb akcióterületei Budapesten a következők : - MO autópálya térsége (III., IV., XV., XVI., XVII., XX.) (a 123-as oldalon) - Itt mivel semmi konkrét elképzelést nem hajlandó a kerület közölni a falháborodásán kívül,hogy már a csúcshegyiek is belterület akarnak lenni (mintha nem tudná,hiszen 450 fővel egy ezt kitűző egyesület jött itt 1994-ben létre), a sorsunkról érdeklődőknek, felmerül egy esetlegesen a háttérben tervezett kisajátítás réme is. Nem tudhatunk semmit. Az viszont tény,hogy a Csire féle hazugságra alapozva 2005-ből, nagy fegyvertény lehet bármelyik politikai szereplőknek a magántulajdonok kisajátítása és a illegálisnak akkor megbélyegzettek területének erdősítése a faölelgető korunkban. A volt legelő területének mai nyomott áron megszerzése a meg nem épült villamosvonalunk árával mérve felmutathatóbb eredmény lehet. A város "illegális építkezőinek" kitelepítése és a telkeik erdőterületté formálása a város ökoakciójaként demonstratívabb,mint a sokszoros összegbe kerülő 5km káposztásmegyeri metró hosszabbítás,de még talán egy újabb Duna híd tényét is kenterbe verheti! Aki a belső városrészeken nem gondol bele, hogy ez olyan, mintha a lakóövezetét ipari zónába tolva megtiltanák a lakásban lakást és utána elzavarnák idővel onnan, biztosan lelkesedne a zöldülő városért még a modern kitelepítés árán is! Persze a kerület a zártkerteket akkor is belterületbe vonhatná,ha van egyéb üres lakóterületnek alkalmas övezete is, ahogy az a Csúcshegy facebook csoportban olvasható Földművelés ügyi Minisztérium, nov.8-án posztolt levelében olvasható. Nem tudhatunk a sorsunkról semmit!

Ami aggodalomra ad okot a városrészünkről lakóparknak leválasztott üres mező sorsa. A Harsánylejtő a gazdasági érdekek előrenyomulása előtt erdősítésre volt kijelölve!...1, Virágos-nyereg ut menti terület A zöldterületek növelése érdekében javasoljuk a lakóterület - tőlem: Testvérhegy - és a csúcshegy! zártkert közötti 15,5 ha. nagyságú mezőgazdasági /82/ terület övezeti módosítását parkerdő területté /72/, - majd pedig erdősítését. /A csatlakozó 03 a Solymárvölgyi | útig terjedő további mintegy 35 ha. nagyságú mezőgazdasági terület erdőövezetbe /72/ való későbbi átminősítésének lehetőségét meg kell vizsgálni azzal, hogy a meglévő TSZ.major jelenlegi funkciójában megmaradhat -e https://library.hungaricana.hu/hu/view/HU_BFL_XXIII_102_a_1_1984-09-12/?query=SZO%3D(cs%C3%BAcshegy%20%C3%B6vezet)&pg=631&layout=s&fbclid=IwAR27r49Yl0UZTi1rwB07aWwwy0kvcfJ0_y1psKN06ccXxXbREJsWRXaCKts Nem magalapozatlan riogatás a gondolat, hogy a leválasztott 39 hektárról hiányzó erdőt esetleg a kisemberek itteni telkein kívánja a város pótolni. Megtehetné az a saját területein is, mint például a kerületi és fővárosi tulajdonokra oszló Mocsáros területén is,de oda megint csak lakóparkot terveznek az ismereteim szerint, hiszen a lakóparképítők profitjából újabb lakóparkokat kívánnak építeni a jövőben is,hogy újabb profithoz jussanak! Ha csak az erdősítés mint feladat lett volna túl nagy teher a város érdeke akár egy második, de központ közeli, második Normafa is lehetett volna a Harsánylejtő, Vendéglátásnak, turizmusnak életteret adva, természeti értékként.

1988-ban pedig a Főv.Tanács már a 98-as fővárosi szerkezeti tervben megismert FSZKT szerinti F2-es fejlesztési tartalékövezeteként kezelte a csúcshegyi zártkerteket: ...A Dunamenti és hegyvidéki üdülőterületek - A budai oldal üdülőfunkciót betöltő zártkerti területeinek túlnyomó része (Aranyhegy-Urömhegy, Csúcshegy) a területfelhasználási és területszerkezeti program szerint átminősül családiházas területté, környezetminőségük alakulásával kapcsolatban az 5. típusú területnél történik említés. (más 8. típusú zártkertektől elkülönítve) https://library.hungaricana.hu/hu/view/HU_BFL_XXIII_101_a_1_1988-09-13/?query=SZO%3D(cs%C3%BAcshegy%20%C3%B6vezet)&pg=375&layout=s&fbclid=IwAR3jAPa-vZz8O2IoH4Y1QKnyUqGGra_YRvV6cqHq6H9Vlk5pC1BerRYsBwo

A Csúcshegy egyébként hivatalosan beépített területként szerepel a tanácsi jegyzőkönyben már 1967-ben. -1967. április 26. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

1970. december 23.-án az engedéllyel beépítettség is rögzítésre került: Utalok itt az egyik legjellemzőbb zártkert területre a III. kor. Csúcshegy dűlőre, ahol nagyon sok parcellát eddig is beépítettek építési engedéllyel. https://library.hungaricana.hu/hu/view/HU_BFL_XXIII_102_a_1_1970-12-23/?query=cs%C3%BAcshegy&pg=117&layout=s&fbclid=IwAR0JBkyCfiFrqiIjzaOh3a9MVqxKKw8LrXkzdLYOd_iHzKq5jKkdcvC1_nE Erről a történelmi távlatokból eredő engedélyes beépítésről már tetem említést, amit itt a hozzászólások közt részleteiben lehet olvasni:https://www.facebook.com/groups/1966795286918449/permalink/2180830688848240/

Nem is volt 2005-ig, a Csúcshegy zártkertes városrészének az üres mezejéig semmi gond. Továbbra is engedéllyel építhettek azok a kisemberek akik nem tudták a Rózsadomb vagy a Sváb-hegy romantikáját megfizetni és az Arany- hegy TSz tagi telek osztásából is kimaradtak az (érdek) rendszerváltás folyamán. Ott ugyan olyan zártkertek voltak, de Tarlós úr is inkább azt választotta,mint az itteni ritka csodás panorámát,ami Óbudán egyedülállóan kéménymentes is. igazi hegyvidéki életérzést nyújtva. Ekkor jelent meg a cikk a Népszabadság oldalán Csire alpolgármester , azóta felkapott hazugságával,hogy illegálisan az erdőbe építkeztek a Csúcshegyiek, amikor a mező lett belterület és az emberek ellátás nélkül maradtak a külterületen!Nekünk nagyobb lakosságunk volt, nagyobb civil szervezet kérte a belterületiséget és a fejlesztéseket már 1994-ben,mint az Aranyhegynek, de ők lettek belterület. Összenőve a szomszéd településsel, miközben másutt nem voltak határosak belterülettel,mint a mi városrészünk,akár a Harsánylejtővel,akár nélküle,mint ma. Ezek állítólag városrendezési előírások,de hát.... Továbbra is a fejlesztésekre várunk, ivóvizet sem tudva bevezetni.kb ezren!

Ma pedig felháborodást hallunk,hogy már a csúcshegyiek is belterület akarnak lenni! Igen és nem már,hanem most is,folyamatosan! A folyamatos kéréseinket nem támogatja javaslásra méltóként a kerület. Az egészséges ivóvízhez jutás alapjogát sem élvezhetjük, pedig azt is megígérték már 1994-ban is.Azóta is azt hallgatjuk,hogy csak nem képzeljük,hogy külterületekre költ a város miközben a belterületen is vannak feladatai... Jelentem képzeljük, nagyon is! Nem csak azért,mert a feladatellátás szabályai az egész város területére szólnak és nem csak kiemelten belterületre, lakóövezetre! Legfőképpen azért,mert a meglévő lakosság ellátása nem kerülhet hátrányba vállalkozások lakóparkjaival szemben. Ne hozzon addig új lakosságot a város a kerületbe,amíg a meglévő lakosságot nem látja el, vagy legalább is anélkül végképpen ne hozzon! Irodaházaknak, sőt már toronyházaknak épül ki az infrastruktúra, még a tömegközlekedés, utak is, miközben itt magasabb adót kell fizetni,mert gazdasági épületekben kell lakni! A külterületiségben tartással bekergetik az embereket,hogy csak gazdasági épületeket építhetnek,ami nem adómentes lakás! Pedig az Építési Törvényben szerepel,hogy lakóingatlan az amiben 51%-ot elér a lakás mérete! Tehát mi az építmények felében lakhatunk csak kialakítva a lakásunkat,úgy hogy ne változzon meg az épületünk használati módja,amire engedélyt kaptunk! Százeres adókat fizetünk emiatt és cserébe se gáz,se víz,se csatorna..de még a szemetes sem megy be mindenhova az utcáinkban! A lakóparkok feladatellátást igénylő új lakossága nem fizet ennyi adót,mint mi a XiX. század végi szinten! Nem kevés pénz fizettünk évtizedekkel ezelőtt a családi házas övezetnek kijelölt fejlesztési tartalék területiségért! Ma már beépítésre nem szánt terület az övezetünk és semmit nem kaptunk cserébe! Türelemmel kell várjunk egy az ígértek ellenére egyre csak tolódó Tanulmánytervet,ami részben fiktív adatokra támaszkodva a "fiktív mezőgazdasági övezetben" a jelentős ökológiai funkciónkat árulja el egyedül. Vajon a fiktív gyümölcsösök és szőlők,melyek nem léteznek a valóságban,papíron miféle jelentős fejlesztési potenciállal bírhatnak? Talán a Harsánylejtőn nem megvalósult 35 ha erdőt pótolhatják? És mely utcákban? A felső utcák telkei háromszorosába kerültek az alsó, panoráma nélküli részeknél. Már a harmincas években is fent volt nagyszámú családi ház építés,amint az engedélyek sorolásáról szóló linkben látható! A folyamatos korlátozások közepette mára már értéktelenebbé váló részen az árváltozás a szabályzóknak köszönhető, a fejlesztések elmaradásának. Gyakorlatilag károkozásnak vélem! Itt van fejlesztési igény, hiszen ide nem engedték fel a csúcshegyiek önerős gázvezetését, amire nem kizárt,hogy befizetés nélkül kötött rá a szomszédos lakópark! Itt nincs elérhető talajvíz a kiszáradó kutak mellet a lakosok ivóvízellátásának átmeneti megoldására sem! Itt van karsztvédelmi övezet,amit az EU előírásainak megfelelően már csatornázni kellett volna a BKISz projekt keretében! Nem csak ebből maradtunk ki, a földútaszfaltozásból, az ivóvízrendszer bővítéséből,de még a kerület területünkre kiírt vadvédelméből is. Csak a saját telektömbjét kerítette körbe a megnyert pályázatból. És itt van az a védendő kilátás,mint tájképi érték,amit már a harmincas években védett a város,de amit most a kerület halálra ítélt a kötelező fásítás előírásával,a 23/2018. (VI. 26.) önkormányzati rendeletben! Ennyi értékelés is elég lenne! Az egzisztenciát féltő emberekkel meg a bevált egyesület eteti,hogy semmit nem lehet tenni..

Jeleztem,hogy magasabb szintű jogszabályokat sért a rendelet betartása,de válaszul csak annyit kaptam,hogy azt be kell tartani! Vicc,hogy törvényeket kell szegjek,mert a kerületi alacsonyabb szintű szabály úgy gondolja! Mivel magam nem vonattam ki a művelési ág alól a telkünket, az 1996. évi LIII. törvény számomra is előírja a kert művelési ágú telkek állagának megóvását ott ahol a Tanulmányterv ismertető anyagában gyepszinten borított növényzetet rögzítettek - 5. § (1) Minden természetes és jogi személy, valamint más szervezet kötelessége a természeti értékek és területek védelme. Ennek érdekében a tőlük elvárható mértékben kötelesek közreműködni a veszélyhelyzetek és károsodások megelőzésében, a károk enyhítésében, következményeik megszüntetésében, a károsodás előtti állapot helyreállításában. További magasabb jogszabály is sérülne a fásítással,a 253/1997.(XII.20.) Korm. rendelet 2. § A telek alakítása, valamint az építmény tervezése, elhelyezése, építése, átalakítása, bővítése, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, elmozdítása vagy lebontása, továbbá az építmény rendeltetésének megváltoztatása során gondoskodni kell...d) a településrendezési eszközökben meghatározottak szerint az építészeti és régészeti örökség, a tájrészletek látványának (rálátás), valamint a telekről feltáruló kilátás védelméről annak mértékéig, hogy az érintett telek szabályos beépítését nem akadályozza. Ugyan ez a helyzet,mind az utcáról,mind a telekről feltáruló látvány tekintetében:1997. évi LXXVIII. törvény II. Fejezete (A településfejlesztés és a településrendezés) 7. § (1) A településfejlesztés és a településrendezés célja ..... , a természeti, táji és építészeti értékek gyarapítása és védelme... (2) A településfejlesztés és a településrendezés során biztosítani kell a területek közérdeknek megfelelő felhasználását a jogos magánérdekekre tekintettel. Ennek során figyelembe kell venni...h) ... az értékes építmény és tájrészlet látványát (rálátás), továbbá az ingatlanról feltáruló kilátás védelmét A véleményem szerint a széles nyílt kilátást,ahol tiszta időben még a Tátra is látszik figyelembe kell venni a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletet a településfejlesztési koncepcióról Megalapozó vizsgálat „Helyzetfeltáró munkarész" 1.12. A táji és természeti adottságok vizsgálata szakaszában, a 2.1.3. Tájvédelmi és tájképvédelmi javaslatok miatt ezt a problémát, levelemmel megküldtem Felcsuti Úr részére is, a készülő Tanulmánytervéhez. Amiért a kilátás nyújtotta tájkép is egy környezeti elem, ezt indokolja az 1995. évi LIII. törvény 13. § (1), (2) és kiemelten a (3) szakasza is : Valamely környezeti elem igénybevételének, illetve terhelésének megelőzése, csökkentése vagy megszüntetése céljából nem engedhető meg más környezeti elem károsítása, szennyezése. A 48/A. § értelmében a turisztikai okból is egyedi,nyílt tájképet adó panoráma szükségeltet a véleményem szerint egy egyedi környezetvédelmi tervet, a hegyi utcákról és ingatlanokból feltáruló kilátás védelmére.Hiszen másutt nehéz ezt megtalálni, ahol sem szembeugró ipari építmények, sem lakótelepek ,vagy más sűrű és magasépületekkel borított városi látkép nem hatnak zavaróan. Csak remélni tudom,hogy a november 21-i hír amit a Csúcshegy csoportban is meg lehet tekinteni a Guckler sétány átadásáról nem ugyanazért kanyarodik vissza magába,amiért itt elfásíttatnák az évszázados kilátást! Nem tudhatunk sajnos semmit,csak várnunk kell türelemmel a tanulmánytervre, mint az szinte minden polgármesteri levél kijelenti!

A kerület idei munkaterve szerint a Tanulmányterv elfogadása most 2019. március 14. az OBÉSZ felülvizsgálaté áprl. 18. Semmit nem tudunk. A kerület civil társaságunkkal nem konzultált,nem véve figyelembe a 2004-es törvényt amely a civil szerveződéseket szabályozza,hanem ismét a maga rendeletecskéje alapján,a lakosságot érzékelhetetlenül és véleményem szerint nem megfelelően képviselő egyesületet nevezi hitelesnek.Ezzel igyekezve elkerülni a beküldött javaslatainkkal való foglakozást. Ráadásul egy februárban már benyújtott névhasználati engedélyre hívja fel a figyelmünket figyelmetlenül!http://csucshegyobuda.simplesite.com/438996642

Mivel hiába várjuk,hogy az óbudai valkűr bármit is változzon a wilkür beláttatta velünk,hogy hiába 1000 fős civil társaság,csak a saját "pacsiciviljeivel" áll szóba a kerület. Azt javaslom aki változást akar lépjen be oda és nógassa valós képviseleti munkára a vezetést, vagy kérje a távozását. Mivel itt egyszerű dolgozó emberek és nem a "Csire féle" újgazdagok sora él, nem várható,hogy a csúcshegyiek sajtó cikkek sorozatát tudnák megfizetni és tüntetéseket szervezne kivetítőkkel kordonos pódiummal csak egyet tehettünk. Tiltakozásul a civil társaságunk feloszlott. Magánszemélyként is tudunk bel és külföldre levelezni,ha szükséges. Bárki eljöhet megnézni,hogy kell embereknek élni, lakóingatlanokkal a külterületbe tolva,miközben gyorsuló ütemben épülnek el a zöldfelületek a városban! Civilként tartózkodtunk is ettől remélve,hogy értelmes vezetésünk van,aki belátja,a kisemberek nem befektetők,hogy zsebből finanszírozzanak bármit is, miközben a TSZT ellehetetleníti az EU forrásokhoz jutást,amit a lakosságnak ítélt meg anno Brüsszel! Természetesen a társaságunk levelezése rendelkezésre áll és a belterületiség igényét jelző 105 aláírásos petíció is él továbbra is bármiféle "hivatalosan hiteles" forrást cáfolva ha kell! https://www.peticiok.com/bp_iii-ker_csucshegy_lakoinak_egyenrangu_polgarjogaierta_terulet

Ígérték a Tanulmányterv elkészülte előtti egyeztetést az igények egyeztetésére, sok mindent arra tartogattunk,legfőképp a jogszabályt, a károkozás nyomán: AB - 18/2013. számú közigazgatási elvi határozat: A korlátozási kártalanítás megfizetésére a települési önkormányzat köteles abban az esetben, amikor a helyi építési szabályzat módosítására országos szintű jogszabály kötelezi (1997. évi LXXVIII. tv. 30. § (1), (2), (3), (6) bek.) A fejünk felett tervezés legeklatánsabb példája maga az OBÉSz,ami alapján sem adtak meg engedélyt arra hivatkozva,hogy a hatályos rendelet előírását elírták,nem úgy gondolták..Hiába javasoltunk érveltünk több,mint 100-an a tervezett 1 db 30nm-es építmény ellen tiltakozva. A jelenleg hatályos 5% felszín feletti beépíthetőséget csökkenteni akarja a kerület 3%ra korlátozva a jelenlegi elfogadott és hatályos építési jogunkat itt a Csúcshegyen! Természetesen mi továbbra is várjuk a Tanulmánytervet és a beígért egyeztetést,miközben évtizedek óta a rendezési tervükre van igény itt,ahol fejlesztésre és nem 1984-ben erdősítésre kijelölt területen váltunk tulajdonossá. Valami ilyesmit hiányolunk ma!https://www.facebook.com/groups/1966795286918449/permalink/2205312969733345/?hc_location=ufi

Végezetül, mint jogkövető konzervatív ember ismét felteszem a kérdést! Ki képviseli a kisembereket, a csúcshegyieket akit lakóingatlanokkal toltak külterületbe és tartanak ott miközben miden oldal befektetője megkapja a maga elépíthető zöldfelületét? Az M0 nyugat Komárom Esztergom megye kitolásának hírénél, szervilis módon mukk nélkül lapító polgármesterünk, azonnal kirohant,mikor a Momentum OGY képviselő jelöltje lakossági Fórumot szervezett a csúcshegyieket invitálva a választókerületben. Mi persze ebből csak annyit kaptunk,hogy önszerveződjünk megmozdulásokat tartva és akkor szívesen mögénk állnak. Azt lehiszem,akkor bárki,hiszen mi képviseljük őket,miközben nekik kellene minket! Elsősorban pedig éppen azoknak kellene akik ezért fizetést is kapnak és a kéréseinket sorban írásos formában, letagadhatatlanul is! Persze volt aki csak eljött,hallgatott,majd javaslati ajánlatunkra konkrét ügyben jobbiknak látta nem reagálni. Igaz a szintén fizetett körzeti Rácz képviselő asszonynak hiába írtunk mailt, üzenetet a facebookján, nem reagált a megkeresésünkre! Bár magam a fideszre szavaztam a migrációs helyzetben, megvonták a megszólalási jogom a kerületi facebookos felületeken, a polgármester oldalán, sőt még mailban sem írhatok már a hivatal részére! Van egy bús hírem. Aki egymás után tiltja le a kérdező csúcshegyieket is megvonva a szólás szabadságát tőlük,az se nem keresztény,se nem demokrata,de főleg nem a nép pártján tartózkodik éppen! Helyi ügyekben nem téma a migráció! Az viszont igen ,hogy ki képviseli a kisembereket! Nem az MTVA aulájában,hanem itt! Szolidárisnak meg kivel is kellene igazán lenni, mint azokkal akinek jogait sorozatosan korlátozzák, vagyonát elértéktelenítik, miközben azt nem 10%-on 4 év részletre szerezte a közvagyonból? Kit kellene támogatni,ha nem azt akinek ivóvize sincsen az EU források korszakában sem, aki sáros utcából kell menjen dolgozni a város pár percre fekvő központjába, a tőle megvont infrastruktúrán fekvő városrészről? Ki képviseli a kisembereket,akik nem tudnak milliárdos kárértékért perilletéket lecsapni az asztalra? Ki fog 2019-ben érdekképviseletet vállalni az emberekért az érdek képviselete helyett?

Eddig még nem láttam senkit a csúcshegyiekért tüntetni, felszólalni,de még kopogtatni sem az aláírásukért!

Lakóingatlanok már 145 éve külterületi városrészen! Jogállam?

Hogy lesz egy erdőnek kijelölt terület lakópark,míg egy családi házas kijelölés ellehetetlenül.

Kedves olvasó, ha még nem ismeri a fővárosi Csúcshegy történeét, akkor itt olvasgatva megalálja,hogy ez egy az 1800-as évektől beépülő terület. A 70-es évek óta családi házas beépülésre alkalmasnak kezelten egy részét erdősítésre jelölte ki a Főv.Tanács VB. 1984-ben. Ebből lett a BIF lakóparkja mára, a Harsánylejtő. Nam csak leszakították az öres mezejét a csúcshegyi városrészről,de elvették a fejlesztésre kijelöltséget is az addig annak tudatában nem kis pénzért itt telkeket vásárló magánemberektől!

Adatok itt olvashatók: https://www.facebook.com/groups/1966795286918449/permalink/2180830688848240/

Amint a linkben szereplő archívumi adatokban láthatták itt tömegesen épültek engedélyezett családi házak,de máig mezőgazdsági külterületben tartja őket a város.Közben beépült az addig üres óbudai hegyvidék, felhúzták a szántóföldekre a lakótelepeket és ma a legutolsó üres zöldfelletek tűnnek el a lakópark fejlesztők porfitjai és azok újrainvesztálása mentén! Ma már a lakásaika igazán el se hagyó, belsővárosrészeken az internetet uraló természetvédők célpontjává válnak ezek a magántuladonok. A média is messze elkerüli őket,mivel nem plitikai szervezetek állnak mögöttük! Ennek a terelésre akalmatlan, történemi legelőnek jut a szerep,hogy a természetől elvett élettér megentését rajtuk verje ée a természeti területeket elfoglaló város lakosságának a közvéleménye.  Itt ahol sosem volt erdő és komolyabb művelésre alkalmas terület, a szántóföldeken lakó nép illegális erdőbe építkezéseket vizionálva nyugtatja a saját lekiismeretét. Arra ne gondol senki,hogy lehet egy városrészt a történelmi fejlődésben megakasztva lakóingatlanokal külterületbe sorlni és úgy csinálni, mintha nem élnének ott emberek!

A város pedig meddig korlátozhatja az építési jogaikat felelősség nélkül?

Igen,mert ez ma is egy beépíthető terület és mindig is az volt! A korlátozásokat pedig csak az elmúlt évre visszetekintve érdemes megismerni. Idén kerültleváltásra Óbuda építési szabályzata.Eddig az OBVSZ volt hatályos. http://obvsz.obuda.hu/wp-content/uploads/2018/03/OBVSZ_2017_december_jav20180302.pdf

A Csúcshegy a fővárosi FSZKT besorolása alapján az F2 fejlesztésre kijelöltövezetel itt az MG-RF-III/2 megjelöléssel a 135§ alát tartozott. Példának nak veszek egy 3000nm-es telket. Ennek beépíthetősége a felszín felet 3% és alatt 10%. A jog váltzást innen a felszín feleti beépíthetőséggel nézzük,mert a másik adat nem változott. 

A 135§ (8) bekezdésére külön érdemes figyelni.mára az 1500nm felei telekméret már nem számítható be a beépítésbe. Mindenesetre 2017 végétől 2018 augusztsig a Csúcshegyen egy 2 ezres telek beépíthetősége 90nm. Ma az augusztusban életbelépett OBÉSZ a hatályos kérületi szabályzat.  A telkek beépíthetőségét 1500nm felett nem negedi beszámítani a további területekre számoltan. Ez még az 1998-as BVKSz-nél is roszabb jogi helyzet az építeni vágyóknak,hiszen akkor az 1500nm határ bár létezett,de a meghaladó területekre fele mértékben engedte a beszámításukat! Persze azt akor az OTÉK(rszágos Épatési Kereterv) írta elő a 44§-ban,ami később 3000nm-re módosult és így láthatuk ezt a nyáron még hatályos kerületiszabályoóban is! Ma a beépíthetőséget az BÉSZ 2.sz mellékletben a 19. és 20. közé dugott 23. táblázatában találjuk meg,mert már nem a rendelet szöveges részében,a paragrafusban szerepel.: http://obvsz.obuda.hu/wp-content/uploads/2018/07/M-2_ÓBÉSZ_paramétertáblázat.pdf

Amint látható a 2.sz. melléklet 23-as táblázatában,a Csúcshegy - MK2 területén ma 5% beépythetőség a hatályos, persze csak 1500nm beszámításáig ahogy azt a rendelet szöveges része tartalmazza az Mk-2 besorolású, kertes mezőgazdasági területre. Így 2018 augusztusban a példabeli beépíthetőség 90nm-ről 75nm-re csökkent. De még nincs vége. Egy tulajdonos társunk megkérte a bővítési engedélyt a megadottogszabályi keretek közt. A kerület elutasította az eljárási díj 15 ezer forintos megfizettetése mellett! Fellebbezés 30 ezer forint! Az elutasítás indoka: Elírás!!.(nem úgy gondltuk,a 3%-ot avasoljuk) Mintha egy jogszabály nem a képviselőtestületi elfgadásával jönne lértre és lépne hetyálba,hanem egy főépítszi öltettől változna meg! A hatályos, testület által efogadott rendeletet pedig nem alkamazza a jogkövetést elváró hivatal!!

Jogállam? Jogbiztonság?

A III. kerületben nem ritkák a ilyen anomáliák. IP cím alapján tilt a kerület felhasználókat a hivatali levelezésben(e- mail), a facebook felületein is hamar megvonják a hozzászólás lehetőségét nemteszési alapon is. Így igyekeznek elhallgatni ezt a területet is a világ elől. Így terjesztik a polgári kerület képét 70%-ban lakótelepkéntl, ahol egy egész városrészt hagynak ki szisztematikusan a kötelező feladatellátásból, szerintem megfélelmlítva a polgárokat!

És akkor a lényegi részlet az építési engedély kérelem elutasításából,ami alapján már a 90nm-es beépíthetőséget megfelezni látjuk. Már csak 45nm lesz az eredmény a jogot alkalmazni sem hajlandó kerületben, az újabb módosítással,amire készül társadalmi egyeztetés nélkül! Mi pedig akik a Csúcshegy-Óbuda Civiltársaság levelét, több mint 100-an aláírtuk, azt hihettük egy percig,hogy a csúcshegyiek érdekei mentén változott végre a beépíthetőség 3%-ról 5%-ra! Igaz érveltünk a 10% mellett,hogy családi otthonok élhető méreteiben létrejöhetnek, ne legyenek olcsón bonthatók és kis méretük miatt, eladók nagy mennyiségben, ha egyszer a lakóparképítőknek is megyílna a városrészünk területe. Addigra olyan házak lehessenek itt amiket nem adnak el az építeni képtelen tőkeszegény réteget képviselő lakosok! Most kiderült,hiába az elvek, hiába a civil kezdeményező hang, hiába a többmint 100 támogató aláírás, a kerület főépítésze nem is akart a képviseletünkkel  mebízóknak megfelelni soha. Véletlen fogadott el a kerület egy beépíthetőséget,nem mert a polgárai akarják! Véletlen éreztünk demokráciát. 

Tiltakozásul a civil társaságunk vezetése lemndott. Ha két héten belül nem jelentkezik egy csúcshegyi lakos az ügyvezetésvitelére,melyben támogatjuk, a társaság megszűnik! Marad a fejlesztésekkel sem foglalkozó kerület partnere egyesület, ami szót nem emelt a városrész megosztása ellen,ami nem jelezte,hogy el se kezdhették volna az építkezéset a közműveink rákötésének biztoítása nélkül a lakóparkban! Regeteg feladat, bemutatkozások  és véleményezés következne most. Új seprűt nem lehet kihagyni ebben a lakosok civil társaságát figyelmen kívül hagyó helyzetben! A hivatali önkény ellen tömeges levelekkel is fel lehet lépni,de akkor már nincs esélyük a tárgyalásra a lakossággal. Nyílt világos kommunikáció fogadható már csak el, mert foyton csak a türelmünket kérik, de még abba sem szólhattnk bele,hogy mi esz itt egy névtelen utca elnevezése!  Két hónappal az elnevezés elleni írásos tiltakozásunk után az első reakció az volt, hogy beterjesztették elfogadásra a főváros elé! Elég volt! Az önkorményzat a csúcshegyieké és nem a Csúcshegy az önkormányzaté! A törvényeket be nem tartó kerületi képviseletünk, a jogállamot teszi így kérdésessé! Sororzatosak a jogkorlátozások ittahol 2014 óta a felszínmozgásosság bekategrizálásának törvényi kötelezettségét sem hajtotta végre a kerület. Itt ahol megszűnt az MG-RF övezet RF(rekreációs)funkciója az új szabyozásban, ahol elvették a nem lakóingatlannak épült építmények használati mód változtatási lehetőségét is idén. Csak illegálissá akarnak itt tenni minket. Itt ahol mezőgazdasági funkciót írnak elő,miközben a gazdákodás ezen a rossz,északi területen lehetetlen,főleg mert nincs talajvíz a felső részeken! Itt ahol csak a gázzal és elérhető vízzel rendelkező tcákat vonnák lakóvezetbe, miközben a felső utcák ellátatlanok teljesen.(Ott se gáz,se víz,se csatorna). It ahol megtévesztő statistikákat vesznek figyelebe a valóságot elleplezve. Itt ahol 1984 óta korlátozzák "átmenetileg" a tulajdonnal rendelkezést!

 

ÉS :

 

Budapest Főváros Közgyűlése 2018. december 12-én (szerdán) 15.30 órai kezdettel közmeghallgatást tart a Fővárosi Önkormányzat közgyűlési termében (Főpolgármesteri Hivatal, Budapest V. kerület, Városház utca 9-11., I. emelet, Díszterem). Az állampolgárok kérdéseiket a Főpolgármesteri Hivatal Ügyfélszolgálati Irodáján (Budapest V. kerület, Bárczy István utca 1-3.) lévő urnában helyezhetik el 2018. december 10-én 16.00 óráig, illetve postán juttathatják el az 1840 Budapest címre.​

Egy egész városrész közmű nélkül - Budapest 2018

A tervgazdaság árnyékában!

Óbuda , Budapest 2018!

Még mielőtt bárki elkezdi az erdőbe, illegálisan építkeztek rágalmakat zengeni, nézzen utána: A fövárosi FSZKT-ben: F2 fejlesztésre kijelöltövezet volt a Csúcshegy vársrész. A fejlesztés irányát az óbudai OBVSZ-ben találjuk ahol tartalék lakóteületként, a belterületbe vonás mikéntjéról olvashatunk. A területen legálisan akár 5% a felszín feletti beépíthetőség és 10% a panorámás pinceszintekhez, a felszín alatt. Ez összesen 15%, amit kiszámolható egy 2ezer nm-es telekre bárkinek könnyen! A 3000nm feletti részeken ennek már csak a felét lehetett számolni,de éppen elég ez is. A nem lakóingatlannak épült építményekre pedig lehetséges volt használati mód változtatást kérni. Amúgy sem az építési jog alá esik a lakóhely létesítés szabályozása. Emellett, lakóingatlan az amiben 51%-ot elér a lakás(ok) területe, hiszen az nem csak lakóingatlanban lehet! Ezekkel az alapfogalmakkal tisztában kell itt lenni! Erdőt sem lehetett itt találni, azt a városrész köré a 60-as évek erdősítése telepített! Az idén augusztusban megjelent kerületi örökségvédelmi tanulányban nem egy térképen meg lehet ezt tekinteni. A terület itt legelő volt, amin szántóföldeket osztogattak az óbudai parasztoknak. Szőleik a Testvérhegyen és az Aranyhegyen álltak. Az itteni határa a szőleiknek a mai Kocsis Sándor út volt!

Az külön kérdést érdemel, hogyan lesz egy már az 1800-as évektől lakosságot felmutató, engedélyek egész sorával, családi házakkal beépülő városrészből külterület ott, ami Nagy Budapest kialakulása előtt is már a főváros területe volt. Alíg 10 percre az Árpád hídtól! Akit érdekel egy kis történelmi kitérő, itt a hozzászólásokban olvashatja: https://www.facebook.com/groups/1966795286918449/permalink/2180830688848240/

Külön kérdést érdemel, hogy a beépülés alatt álló városrészből egy üres mezőt leszakítva az belterület lehet közellátással, lakópark céljára! Ez ma a Harsánylejtő kertváros. Nem tudom ebből mi a település haszna. Elveszik egy második, de központ közeli Normafává alakítható terület. Újabb lakosokat kell a kötelező feladat ellátásban részesíteni. Óvodák, egészségügy, hivatali adminisztráció és az utak karbantartása mind teher a fejlesztés nyomán. Persze ez a város fejlődése, de az eddigi lakosság ebből nem előbb kellene részesüljön és ráadásul ki is maradhat a fejlődés nyomán? Nem nekik lenne szükséges a belterületeknek áró EU forrásokkal a csatornázás, védve a karsztvédelmi területet a lakott városrészen? Nem nekik kell ivóvíz, mikor a kutak betemetése fenyeget a fennmaradási engedélyeztetésben támasztott műszaki követelmények és vízminőségi előírás miatt? Az ivóvíz ellátás a kötelező feladatellátás részeként az egész város területére szóló szabályzókban rögzített. Ráadásul a leválaszttt üres mező fejlesztéséhez is rgzítettenm a terület szabályozási tervében is szerepel. Összefglalva: Az óbudai 27./2004. (VI.10.) ÖK rendeletben is rögzített a vízközmű kiépítés lehetőségének a biztosítása, a Harsánylejtő befektetőjének számára előírtan! 2sz melléklete 7.3.-pontja: „A hálózatok méretezésénél a Harsány lejtő lakóterület igényén felül a csúcshegyi terület vízigényét is figyelembe kell venni.” - Továbbá: Ötv. 8. §,13§,21§ Mellette: 2011. évi CCIX. törvény a víziközmű-szolgáltatásról 1§,2§ ,9§ Ezt kiegészíti: a vízgazdálkodásról szóló Vgtv. 4§. Ezek mind az Alaptörvény XX. cikk (1) és (2), a XXII. cikk(1) szakaszai és az EUMSZ 287. cikke (4) bekezdésének második albekezdése... és ma sincs nyoma a régi lakosság ellátásának. Olyan felsőbb jogszabály pedig nincs, ami a külterületek lakosságát a város belterületeihez képest más kategóriába sorolná, sem mint kerületi polgárt, sem mint ellátási kategóriabeli jogosultságot. És eleve miért külterület a Csúcshegy, a 30-es években a felső utcákban már tömegesen, engedélyezett lakóházakkal beépült területe?

Sőt! Mára a mező leválasztása után elvették a beépült terület fejlesztésre kijelötségét, visszaminősítve a csúcshegyi városrészt a mai beépítésre nem szánt övezetbe. Így történelmi léptékben beépülten! Még a védendő, feltáruló panoráma táképi védelmét is figyemen kívül hagyva írnak fásítást elő már az övezetben, pedig az eddigi fatömeget is a telkek tuladonosai maguk ültették a valamikori rétes-mezős legelő területén, generációk alatt! Ez lenne a zödfelület fejlesztés, amire kiszemelték a területet? Esetleg ez még csak az előszele? Nem inkább a jó minőségű, jókarban tartott zöldfelület a cél az elcserjésedő elhagyott telkek helyett, a vízhiányos hegyoldaban?

1967. április 26. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1) a dűlök elnevezésekor a következő indoklást adja: „ A terület családi házakkal, nyaralókkal beépített, s a kézbesítést megkönnyítené a dűlő elnevezése.” De tovább is folytatódik: "A III., Csúcshegy területe távlatban családi házas övezetté minősíthető. Ezeken a területeken - a további építkezés szigorú megakadályozása mellett - a fönnálló épületek ideiglenes jelleggel megmaradhatnak" .1976. november 10. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

Bizony a városrész már több,mint 40 éve, tervezetten lakóövezetté válásra kijelölt terület! Aztán egyszer csak megjelentek a spekulánsokról, erdőbe építkezőkről a hírek a sajtóban! Természetesen csak a Harsányejtő belterületiségének nyomán. Addig nem volt ez téma, a közismerten lakóövezeti tartalékban várakazó területen! Itt nem voltak olcsók a telkek, csak annyira mint más hasonló városrészeken, mint például az Aranyhegy. Igaz itt TSZ tagoknak sem osztogatták a telkeket a rendszerváltás következtében! Viszont itt történt eltérés a megörökölt fejlesztési iránytól! Valamiért ma nem találom a Csúcshegy pontenciális zöldfelületi fejlesztésének az elképzelését! Összeüggne ez ezzel? - 1984. szeptember 12. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1) tartalmáért felelve erdősíthető területé sem válni, mert esetleg elgazdálkodták a kiszemelt zöldfelületet. „Virágos-nyereg ut menti terület - A zöldterületek növelése érdekében javasoljuk a lakóterület és a csúcshegy! zártkert közötti 15,5 ha. nagyságú mezőgazdasági /82/ terület övezeti módosítását parkerdő területté /72/, - majd pedig erdősítését. /A csatlakozó 03 a Solymárvölgyi | útig terjedő további mintegy 35 ha. nagyságú mezőgazdasági terület erdőövezetbe /72/ való későbbi átminősítésének lehetőségét meg kell vizsgálni azzal, hogy a meglévő TSZ.major jelenlegi funkciójában meg maradhat -e./”

Ha valaki nem ismeri a Csúcshegy területét, ez a leválasztott mező erdősítéséről szól, a mai Csúcshegy városrésze mellett! A Harsánylejtő lakóparkjának a területéről! Reméljük nem ezt a zöldelületi eltérést az addigi céliránytól kívánják a csúcshegyi magántulajdonok kárára korigálnini a városban? Nem is azért, mert egy legelő azért nem volt régen erdő, mert a sziklás altalajon az ne életképes, hane azért, mert ha emiatt vesztik el a telkeink az értéküket és emiatt szaporodnak el a területen a kétes elemek, az tragédia lenne. Egy újabb kitelepítés lenne ez szerintem, aminek nevezhetjük! Ilyen "belső kitelepítés" már zajlott ebben a kerületben a lakótelepek építése nyomán. Nem az emberekért tervezik a várost? Mi nem akarunk soklakásos övezetbe kerülni, de erdővé sem kívánunk válni! Van elég területe a városnak, ha erdősítésre van szüksége, erdősítse be a Mocsáros területét! Az saját tulajdona és most beépítené! Ne a magántulajdnt gazdálkodja ki alólunk. Sajnos ez a véleményünk, érzésünk már, a kialakult helyzetben! Itt csak a generációk óta az ígért lakóövezetiségre várók spekulánsok, a TSZ-ek,annak idején hítelen feszaporodott tagsága nem és az erdőövezetnek tervezett mező elépítői sem? 

Ez lesz Budapest 2030?

Netán bizzunk abban, hogy a kormány is beleszól a város tervezésébe végre, ami nem tűnik emberközpontúnak?

 

 

 

Civil War Óbudán ...is!

Itt a civil, hol a civil - Civilebbek a civileknél, de mi lesz velünk?

Most zajlanak mifelénk a civil napok. Kissé békaperspektívából egy gondolatsort engednék meg ezzel kapcsolatban. Vannak alíg pár fős, szolgáltató irodaként működő civilek jól felszerelt irodákkal , költstégkeretel, megfizetett dolgozókkal és vagyunk olyanok is, akik egy-egy probléma, közös szándék okán szerveződünk! Természetesen a mi vélemnyünk sose kerül stratégiai elemzések élére, nem kíváncsiak igazán a sikító munkacsportjaink meglátásaira, sőt kellemetlenségnek kezelnek minket a legtöbb esetben.

A magánérdekből, mára civil lobbi lett. Persze a magánérdekek képviselete elsikkadt mindeközben. Politikai csatározások és érdekkörök a magántulajdon feje felett átnyúlva, gyakorlatilag elszívják a levegőt a magánérdek érvényesítése elől. A sajtófelületeken sem kap igazán teret a magánérdek, hiszen az valamely poltitkai csoport támogatásából éve az egyikhez sem kötődő, természetes csoportok ügyeit nem meri felvállalni. Az ügyekben érdekcsportokat sértő kellemetlenségekben esetleg érintetté vállva, még a gyanú lehetőségét is kerülve ebben !

Ha vulgárisan akarom magam kifejezni, mára elvárás,hogy hosszú nyelvvel közelítsünk a probléáinkkal a hatalom, vagy a vélt hatalom irányába, ha megoldást szeretnénk! Ez elvárásként és képzelt elvárásként is megfogalmazott magatartás korunkban. Ez pedig anticivil hozzáállás! Ennek a kultúrális jelenségnek a letűnt kor szocializációjában kell a gyökereit keresni és a fejekben elmaradt rendszerváltásban!  Nem szokásom ide az ügyeinkbe keverni a politikai hozzáállásom a probléminkhoz, de most meg kell tegyem! Miután minket indexre tett a helyi hatalom, közlöm a kormánypártra tettem az x-em. Nincs helyi jelentősége, hiszen az szdsz-es szabályozók kereteit kell ma is elviseljük. Ugyanazok a szakemberek alkotják a mai övezeti szabályainkat. Nem rájuk voksoltam!

És akkor az apropó: A római part évtizeden túli problémaköre, amiből jól élnek tervezők, közvélemény kutatók és talán nem is sejtem még ki, újabb fejleményekig jutott: Az Átlátszó cikke és a kerület oldalán a reakció mindenki figyelmét felkeltette ismét. A csónakházzal és évi 10 milliós támogatással alapított önkormányzati szervezet természetesen felkeltette a római part közösségi tervezése közepette az érdeklődést! Kiszámíthatták előre.

https://blog.atlatszo.hu/2018/09/sajat-civil-szervezetet-grundol-az-onkormanyzat-a-romai-parton-es-kozossegi-tervezest-indit/

A kerület már másnap reagált, amit mi csak irígyelhetünk mi, akik sokévtizedes problémáik miatt próbálunk a talán rendszerváltás előtt megtervezett kényszerpályánk ellen szót emelni, ami mentén lakosainknak még ivóvize sem lehet a városrészünkön. Miközben sorozatos korlátozások mentén vesztik el értéküket a tulajdonjaink! A helyben már ismert érzékenységű önkormányzati választ a kerület honlapján, itt olvashatjuk:

https://obuda.hu/blog/hirek/mi-a-szerzo-valodi-szandeka/

Mindenesetre ez a civil harc felveti, hogy magánemberek csoportja és más magukat civilnek feltüntető csoportok közt, miért nem a létszám, az érintettség számít ebben a világban és miért nincs erre szabályozás! Tovább gondolkodva utána néztem, hogy vezetőink civilebbek-e a kerület életében. A bíróság oldalán ez lekereshető. 

https://civilsznev.birosag.hu/CivilSzNev/faces/lekerdezes/szures.xhtml;jsessionid=2B64E14E4BE2F3E376C315C4E8BDD677

Miután  kerület által grundlolt egyesület mellett más civil szervezeteket is képvisel a polgármester is, felvetődik a kérdés,hogy nem összeférhetetlen ez a tisztségével, hiszen támogatásokat kaphat vagy nyerhet így a saját javaslatára, vagy csak a tőle függő személyek indítványainek eredménye képpen! Nem csak őt érinti ez a helyzet  gondolom és nem csak itt, hanem bárhol az országban belefuthatunk ilyesmibe! Nem tudom volt-e erre példa! 

Bús Balázs nevével ezt dobta ki a bíróság keresője. Nincs mit irigyelnem, ha fővárosi képviselőnkként is támogatást szavaz meg a saját egyesülete részére a Viziorgona utcában, az ottaniaktól. Viszont sok éve hiába várjuk, hogy a csúcshegyiek vízellátása és a már 1994-ben is és azóta rendszeresen jelzett belterületbe vonási igényeinket képviselje, miközben elépülnek a kerület üres zöldfelületei! Nem konkurenseink a vidáman sportoló kistestű emberek sem és a lakótelep sem hiszem, hogy lakóparkoknak szánná az infrastuktúrát előlünk! 

Amint látható, példa is akad más is nem csak a polgármesterünk. Ez  lista a helyettese Puskár úr nevéhez kötődik. De rákerestem a kerületünket aktívan ma isformáló Tarlós úr nevére is, hiszen feledhetetlen számunkra. 

Azt hiszem a vezetőink mellett a teljes politikai palettát végigkereshetném. Még is csak a vezetőink azok, akiktől a képviseletünket várjuk a törvényekben foglaltak szerint. Mi fizetjük őket az adóinkkal vagy a vagyonunk értékével, ami tragikusan alakul a városrészünkben! Ha tudnánk velük kommunikálni és nem a tanácsi világ szocializációja mentén terveznék- szerveznék a sorsunkat, lehet vita folyna,de akár országos problémákra születhetne megoldás. Sajnos a szervilitás szűk világába beleszokva a vezetők éppen a legfontosabb funkciójukat nem képesek ma betölteni. Nekik a feladatok kiadása mellett a beérkező visszacsatolások és az eedmények kiértékelése a fő feldatuk a pozíciójukban egy kapitalista modellben. Az ötletekre figyelmesen nyitottan lehetnek csak sikeresek. Még a törvényekben is rögzített ennek a biztosítása, mikor  a polgár és a hatóság együttműködését szabályozzák. A tervezések menti irányelvejben is csodásan hangoztatják ezeket a feladatokra alakított, elvi kejelentéseikben: Egyetlen példát említenék a Csúcshegy sorsát érintve, a várostervezés területéről:

A BUDAPEST 2030 koncepcióból (2013-ban készítette Tarlós volt kerületi főépítésze, Liszkay asszony): ..Megelőzés elve: a negatív változások megelőzésének költsége jóval alacsonyabb, mint az általuk okozott (a 347. oldalon) ! A 373. oldalon maga jelenti ki,hogy csak a Csúcshegyiek érdekei mentén irányítható a beépülés!" A kerületben a Csúcs-hegyen “csúcsosodó”, egyébként országosan jellemző városi tendencia, hogy az egykori gyümölcsösök spontán funkcióváltással lakóterületté alakulnak át" (amit a szabályzók tettek lehetővé a felszín felett 3%-os, alatt 10% beépíthetőséggel, anno - még hogy spontán..ezt én teszem hozzá a véleményem szerint) Cége, az Urban –Lis Stúdió Kft 1998 márciusában alakult. Az eltelt másfél évtizedes időszakban a cég Budapest egészével, egyes kerületeivel, illetve azok egyes részterületeivel is foglalkozott, de a fővároson kívül is vállalt tervezési munkákat ( Veszprém, Hatvan, Leányfalu, Solymár, Budakalász stb). "Szakmai hitvallásunk, hogy a településrendezési tervezés egy „szolgálat” mely nem lehet öncélú, hiszen a megismert tények elemzésével, a feltárt értékek és problémák mentén, a jelentkező igények és elvárások figyelembevételével kell megalapozzon olyan rendező elveket és szabályokat, melyek az egyes településrészek, települések vagy azok csoportjainak fenntartását és lehetséges fejlesztési irányait az érdekegyezés alapján hivatottak meghatározni a jövőt tekintve". http://www.urbanlis.hu/kellek/munkatarsak/CV_LISZKAY_KRISZTINA_HUN.pdf

Amint az oldalán látható, Tarlós keze alatt alakította a sorsunkat, a fővárosban kiterveltek mentén, ami megalkotásában is jeletős szerepet vállalt. Ma pedig ő került konzorciumba a területrendezési tanulmánytervünket készítő Felcsuti úr cégével, aki szintén tanácsadója volt a kerületnek, mikör leszakították a Harsánylejtő üres mezejét a lakóövezeti fejlesztésre szánt rekreációs tartalékterületű városrészünkből. Felcsuti úr is elismert helyi egyesület vezetője, aki működési területén a kerületbe tervezett bobpálya miati tiltakozás révén lett szélesebb körben ismert. Ott akor a helyiek egyesületét vezetve a nem kívánt project tervezőjeként kellett volna a lakosságot képviselnie a városházánkon. Meg is született a helyiek ellenegyesülete, aki persze nem a kerület kedvence volt, mint ebben a cikbben olvashatjuk:

https://hvg.hu/hetilap.magyargazdasag/200841_VITAToTT_KALANDPARKTERV_oBuDAN_Lejtos_palya

Itt a Csúcshegyen sem más a helyzet. van egy helyi egyesület, talán 3-4 fővel,amivel nem is működhetne ha jól tudom. Velük érintkezik a kerület, ha akar valamit. Nevük, elérhetőségük kint van a kerület oldalán, mint a helyi embereket képviselő szervezeté. Ők a kommunikációs partner és van a mi Csúcshegy-Óbuda Civil Társaságunk. 100 fős helyi érintettségű ember társasgaként! Nem vagynk kint a kerület oldalán. Nem kérik a véleményünket! Legutóbb így neveztek volna el egy utcát a területünkön, a Menedékház-Őzusa-Vadászles-Mécsvirág tájképi hangulatába idegenkedően ékelt Vergilius névvel! Ez itt a zöld Óbudaörs és még sem Aquincum!

A helyi civil élet mentén természetesen rákerestem a bíróság oldalán a "kedvelt" egyesület vezetőjének a nevére is: Gondolom nem mind kötődik hozzá, élnek mások is hasonló névvel, de párban biztos vagyok és csak értetlenül nézem, hogyan is akarná ennyi szervezetnek a vezetését elvégezni az egyetemen ellátandó feladatai mellett: 

Természetesen igyekeztünk együttműködést keresni ezzel a reprezentatívan helyi érdek késpviseletként kezelt egyesületel. Felajánlottuk, hogy tájékoztatjuk őket a lépéseinkről, kezdeményezéseinkről. Kértük őket, hogy ha jelzéseket tesznek, mi is támogathassuk az aláírásunkkal,hiszen a csúcshegyiekért akarunk tenni. Mi az eredeti egyesületük 1994-es magalapításának szellemében, mikor 450 taggal kérték a fejlesztéseket, az ivóvzet, a gázt, az utak burkolását és a belterületbe vonást a kívánságaikat hivatalosan jelezve a kerület számára! Ők pedig ahogy akarják a közösséget építve, amiből mi a sorozatos jogkorlátazásaink miatt emelkedtünk ki a fejlesztések igényével! Sajnos a kezdeményezésünktől udvariasan elzárkóztak, az ivóvízigény összeírásában a beígért 200 aláírást sem kaptuk meg, ami után a kommunikációnk elhalt. Nem erőltettük a nem kívánt együttműkődést tovább.

Budapest más kerületeivel nem kívánok foglakozni most, de láthtóan a civil konfliktus a Római parttól a Tesvérhegyen át hozzánk is eljutott. Itt biztosan nem a tulajdonosok érdekét szolgálva. Barátnőm keresztanyja 50-55 éve úgy jött a Csúcshegyre, hogy a Tanács megígérte, felhozza az ivóvizet és a buszt a Menedékhéz ucáig, ami a legfelső utca a Csúcs-hegy alatti lakott városrészen. Én magam 23 éve vásároltam meg a családom számára kiszemelt telket  területen, ahol akkor még akadály nélkül lehetett 30nm épületet felhúzni egy telken. 15, legkésőbb 20 éves távlatbani belterülebe vonásról tájékoztattak a kerületnél akkor. Kettőt is vettem egymás mellet a biztonság kedvéért, hogy 60nm építményem legyen indulásként. 1998-ban jött az egész hegyvidékre kiterjedő felszínmozgásosság miatti építési tilalom, mint első korlátozás. Ahol nem volt csatorna, ott a talaj átnedvesedése miatti rétegcsúszásoktól védendőnek tekintettek minden főrárosi hegyoldalt! - Nem baj, jönni fog a csatorna gondoltuk, hiszen ekkor országszerte zajlottak a Phare program keretében a munkálatok! A kerület és a főváros egy diszkriminatív kiskaput is nyitott a bódék tulajdonosai számára az üres telkekkel szemben, a tulajdonosi csoportot két oldalra osztva! Megengedte egy új építési szabályozás bevezetésével a megépült bódék bővítését ! Az addigi 30nm helyett, bevezette a felszín alatt 10%-os és a felszín felett 3%-os beépíthetőséget. Akinek üres volt a telke egy külön kasztba került ekkor, pedig sokan jogkövető emberként csak a belterületbe vonásra vártak és nem akartak feleslegesen sufnit emleni, ami csak elcsúfítaná a hegyoldal tájképét!! Remélték,hogy nem háromszintes sufnik világává akarják a Csúcshegyet változtatni a város vezetői és tervezői ! Akiknek a kiválasztottabb kasztba sikerüt kerülni megnyílt a bővítés lehetősége és legálisan épülhettek már nagyobb ingatlanok is! Az én két telkeimen például, a panorámás pince és a felszíni 2x50nm már egy 300nm-es építés lehetőségét biztosította! 50nm és nem csak 30, mert az építési szabályzat az ezer nm alatti telkeken, az átlagos felszíni 3% mellett, 5%-os beépítést tett lehetővé egy 1000nm alatti telken. Az én telkeim ezer alattiak voltak a 997nm és 989nm területükkel, amít így nem volt értelme összevonni az 5% felszín feletti bepíthetőség bírtokában! Ez a kerületi építési szabályzat (OBVSZ) egészen idén augusztus elsejéig volt érvényben, amiben végül 3000nm volt az a határ, ami felett már csak a fele mértékben volt a terület beépíthetősége számítható! Ehhez képest még sem terjedtek el a hatalmas villák a hegyen, pedig jogi akadálya nem volt a rekreációs funkciójú zártkertekben!  A főváros geoportál oldalán még ma is láthatóan az F2-es, fejlesztésre kijelölt övezetben az MG-RF besorolásunk az életmód változásaival elvezetett a rekreáció formájának megváltozásához. Eltűntek a korán nyugdíjba menni tudó rétegek, akik 40 évesen nyugdíjban ráértek a telkeket művelni, mikor a dömpingárak szezonja a multiláncokban még nem tette azt értelmetlenné. Megjelentek ellenben az egész napos vállakozásaikba dogozók és a kertet is kevésbé művelő munkanélküli szereplők. A hétvégi kinttartózkodások elnyúltak az egész hértre és egyre többen innen kezdtek munkába járni, eredetileg akár a vikendház kabantartása, bővítése közben. Az 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezetről kimondja, hogy ezeket a viszonyokat figyelembe kell venni a tervezésekkor a helyi sajátosságoknak megfelelően. Figyelembe véve a népesség demográfiai változását, lakésszüksgletét. Vártuk a csatornát, a beterületbe vonást, a lakóingatnok építésnek a lehetőségét és volt aki 30nm-en! Telte az évek gyerekek születtek. A nagyszülők lakásában levő szobánál még is tágasabb és egy kerttel több adódott itt a növekvő csaldoknak. Közben azt se feledjük, hogy lakóingatlan mellett más létező építményeknél annak része is lehet az ingatlan egy lehatárolható része, a lakás. Ha nem éri el a lakás mérete az épületben az 51%-ot, az nem lakóház (OTÉK szerint). Tehát aki élt  bővítéssel és a gazdasági épületében kialakított egy lakást, az nem épített lakóingatlant! https://www.terc.hu/tudastar/hogyan-kell-ertelmezni-a-lakoepulet-fogalmat

Sajnos 2002-ben elindultak a hazudozások, félretinformálások a Bécsi úton megépülő főgyűjtőcsatornával egy időben a csúcshegyiekről, mint illegálisan ez erdőbe építkezőkről. A fejesztők érdekeit szolgálva ahelyett, hogy  a lakosok ellátása történt volna meg a törvényi előírások mentén.( Ezek máig összefoglalva: Az óbudai 27./2004. (VI.10.) rendeletben rögzített a vízközmű kiépítés lehetőségének a biztosítása a Harsánylejtő befektetőjének számára előírtan! 2.sz melléklet 7.3.-pontja:„A hálózatok méretezésénél a Harsány lejtő lakóterület igényén felül a csúcshegyi terület vízigényét is figyelembe kell venni.” Továbbá: Önkormányzati Tv. 8. §,13§,21§. Mellette: 2011. évi CCIX. törvény a víziközmű-szolgáltatásról 1§,2§ ,9§ Ezt kiegészíti: a vízgazdálkodásról szóló Vgtv. 4§. Ezek mind az Alaptörvény XX. cikk (1) és (2), a XXII. cikk(1) szakaszain alapulnak.) A Csatornázás alapfeltételéről, a Bécsi úti főgyűjtó adóinkból történt megépüléséről már ítam a Csatornázás, a Türelem és egyébb bejegyzsében is. A véleményem szerint gyakorlatilag elvették a közműkapacitást előlünk a fejlesztések számára! Nem csak a rólunk lecsatolt mezőnek, de a Bécsi út túloldalán egy egész régiónak, ami nem ezt a főgyűjtőt kiszolgáló szennvízkezelési területhez, nem a csepeli szennyvíztisztítóhoz tartozik. Ezt tetézte anno a rágalmazóan becsületsértő hangoztatása az illegálisan az erdőbe építkező csúcshegyiekről szóló híreknek. Ráadásul azok szályából, akik a mi érdekeinket kötelesek képviselni és a mi érdekeinknek megfelelően kellene a települést tervezzék! Szertine ez anomália, ami a Csúcshegy nevével felmerül! Csire alpolgármester még azzal se volt tisztában, hogy építési övezet nem csak belterületen, nem csak lakóövezetben létezik. A  2005-ben elhangzott véleménye szerint  tervezték a várost és tervezik ma is. Ráadásul éppen azok akik akkor is formálták a sorsunkat!

Visszatérve a civil képviselet témájára a helyi kitérőben. A helyi egyesület a lakósságot képviselve vett részt a kerület és a terület fejlesztésében, a véleményezési lehetőségeit használva. Nincs tudomásom tiltakozó jelzésükről a Harsánylejtő területének leválasztásával kapcsolatosan a városrészünkről. Ez az üres mező, nem csak egy központ közelibb "Normafává" válhatott volna, hanem szerintem a mezőgazdsági profilunk fő meghatározója is volt. A lakósok, köztük nem egy háború előtt épült lakóingatlanban, pedig maradtak külterületen. Hiába nincs különbség a lakosság ellátására szóló törvényekben a feladatellátást illetően, mivel azok a települések területére szólnak s nem a lakóövezetekre, semmit nem kaptak. Még egy hatástanulmányt se, hogy mezőgazdasági-e az így létrejött övezet ahol nem zúg a tartktor, nem szánt az eke. A kapcsolat tartásban joviális egyesület nem kommunikálta a lakosságnak a tényt, hogy 2004-ben rendelet született amiben előírták, hogy csak akkor építhet a Harsánylejtő befektetője, aki ma a BIF, ha elkészül a rákötéseink műszaki biztosítása a csúcshegyiek kapacitását is kiépítve! Nem szólt, mikor  következő évben a Harsánylető üres mezejének a belterületbe vonása után, már nem érdekelte a várost a csúcshegyiek ellátása lakóingatlanostúl, a szintén beterüetbe vont, zártkertes Aranyhegy lakosságát meghaladó népességgel. Nem szólt,hogy ekkor 2005-ben, hogy a főváros a TSZT módosításával elvette a fejlesztésre kijelöltségét  városrészünknek! 2013-ban sem szólt mikor a közműkapacitásnkat előíró reneletet egy módosító rendelettel hatályon kívül helyezte a kerület. Igaz akkor sem, mikor ez a módosító léte miatt az előzőben rögzített feltételeket teljesítettként kezelve engedi meg a benfoglaltakat! Nem jelezte a fővárosnak, hogy a TSZT módosítása jogilag értelmezhetetlen helyzetet teremt,hiszen a másik fővárosi rendelet továbbra is belterületbe vonható övezetként tartja számon a besorlásunkat! A város annyira a fejlesztéseknek érdekeire koncentrált, hogy hatályban maradt a BVKSZ az 54§-al, egészen az FRSZ 2015-ös életbe lépéséig! Evvel sem tudott az egyesület foglakozni, mivel a jó kapcsolatokra törekedett, Varga miniszter urat, mint  országgyűlési képviselőnket megvendégelve. Talán érdekelte is volna a körzetében kialakut helyzet. Lehet érdeklődtek mi a várható jövő, pedig csak jelezni kellett volna, hogy a terület átsorolása csak a közművektől és átadásuk után egy hatástanulmánytól függ, ugyenezen paragrafusba foglaltak alapján! Még akkor se szóltak, mikor Tarlós úr felvetette, hogy a csúcshegyieknek maguknak kell megfizetni a fejlesztést. Nem voltak hírtelen belépett TSZ tagok, mint az Aranyhegy tetején a Kőpor utca környéki parcellák boldogan belterületbe vont tulajdonosai, fejlesztők sem voltak, csak megántulajdonsosok. A lakosságot kerületi szinten elismerten képviselő egyesület még sem szólt se a város-kerület vezetésének sem az általuk képviselt tulajdonsoknak mi folyik itt, hogy elvették a csatona kapacitást, még a fejlesztésre kijelölt keretövezetiségünket is! Tudtommal arról sem szólt a lakosoknak, hogy a BVKSZ megszűnét követően váltunk jogilag beépítésre nem szánt övezetté és a felmerőlő értékcsökkenésért 7 évig tudunk közigazgatási bírósághoz fordulni. Még a idei kerületi építési szabályzat véleményezésével sem tudom, hogyan foglakoztak, hiszen 2017 nyara óta nam adtak élejelet magukról, csak most az Óbudai Piknik keretében mutatták meg a Solymárvölgyi szüreti bál rendezésével a létezésüket. Eközben kezdtünk mi magunkért dolgozni és mára több,mint 100 aggal jelezni a problémákat a kerület szabályozási tervezetében, ahol megint 30nm-es bódékba akartak kényszeríteni minket. Mi nem bálozunk, de több mint 100 aláírással dokumentáltuk meglátásainkat! A kerületi kötelező válaszlevelet nagynehezen megkaptuk,amiben rágalmazásnak tartják a meglátásunkat,hogy ez a további korlátozás a telkenkénti 30nm-es épületekkel, ha majd nem lesz felszínmozgásosság miatti tilalom, burkolt kisajátítás a véleményünk szerint. Nem tudom ők akkor ezt minek neveznék, de a megállapítás becsületsértő a rágalmazás felvetéséről, csak mert nem ért egyet a véleményünkkel! Mi nem felhőtlen viszonyra csak az igényeink menti egyttműkődésre törekszünk, előrelépésekre kiéhezetten.Tudomásom szerint a vízszolgáltatás keretei közt nem is lehet vállakozásokat előnyben részesíteni ellátatlan lakossági igényekkel szemben.Egy lakóparképítő pedig még is csak egy gazdsági vállakozás! .

Elismeréssel kell adózni a közösségi életben kifjetett munkáért, még egy ilyen a 100 főt megalázó kerületi rendezvénysorozatban dolgozva is kifejtett teljesítmény iránt! A közösség létért végzett munka fontos, mert kell hogy ismerjük a helyi problémákat, ügyeket! Nem szabad nem felnézni a létrehozott tanösvény megalkotására, ahogy Felcsuti úrék kultúrális tevékenységére is! Mindezektől függetlenül viszont nekik is tudniuk kellene, hogy ez másodlagos dolog a csúcshegyi tulajdonosok számára, bármennyire is fontos egy már rendezett életkürölmények közti közösségben egymás közelebbi megismerése és a fenntatott kapcsolat! Nem behelyetesíthető ez itt, főleg nem egy megosztott helyzetben! Magam az utóbbi két évig vártam, hogy foglalkozik velünk a város, képvisel az egyesület. Nem nekem kell megsértődnöm és azt várnom, hogy a másik szégyelje magát. 25 év alatt kevesebb haladás volt, mint az civil társaságunk létének fél éve folyamán! Persze most volt alkalom megint a cselekvésre. Nekünk nem státusz, hogy képviseljük a terület tulajdonosait. Viszont nem törvényes és valóban  sértő az, hogy magánszemélyként nem fogadja elektronikus leveleimet a kerület. Ha nem tetszik,hogy több,mint 20 év után észrevételeim és kérdéseim vannak, tudják jól régen nem lesznek a kerületben sőt sokan a városban sem, mikor én és utódaim még mindig csúcshegyi tulajdonosok lesznek. Civil emberekként! Nem az én szégyenem az sem, hogy facebook oldaláról is letiltotta a megnyílvánulásaimat a kerület, mert sokszor kellett a csúcshegyről olvasnia a hozzászólásaimat, talán vagy 6-7 alkalommal látva. Ha nekik kellemetlen a parkok parkosítása közben a csúcshegyiek igényét látni, hogy ivóvizet szeretnénk, mert kiszáradnak a kutak, amit amúgy sem ajánlanék a gyengébb alkatú gyomrúak számára, nem ez a megodlás.Az egészséges ivóvízhez valójutás jgát kel niztosítani vgre a területünk számára. A probléma magától nem fog megszűnni! Megoldást, garantált ütemtervet, világos lépéseken alapuló tervezetet akarunk, amihez javaslataink is vannak! Nem az igényünk léte, ami már a 30-as évek újságcikkeiben is fellelhető, hanem ellátásának a máig tartó, törvényességet elkerülő hiánya a probléma!

A civilek megosztásának világában a városrészről emelkedjünk kerületi szintre. Természetesen nem minden városrész egyenlő, nem érdekesek a kevesebb szavazóval rendelkezők a kerület számára. Alapvetően ez rendben is lenne, amíg nem közfeladat ellátási kötelezettségek maradnak el évtizedes viszonylatban és nem alapjogokat sértenek evvel.(egészséghez fűződő, a tulajdonnal való szabad rendelkezés) A városrészek közt is humanitás és szolidarítás alapján lehetne elvárni a helyünket valami eszmei sor végén az alíg ezer fős lakosságunkkal,ami soha nem fog megháromszorozódni sem, ha a terület az igényeinknek megfelelően nem társasházi övezetté válik a fejlesztések elépülő zöldfelületeihez hasonlóan! Persze a mi becsült lakósságszánumk meghaladja a magyar települések 55.4%-nak lélekszámát és nem felszünk infrastuktúrától távol. Természetesen vannak ellenzőink is, kevesen mint mindenütt. Ők is a lakóparkos, társasházas környezettől félnek, pedig egy megfelelő övezeti besorolással ez elkerülhető lenne a csúcshegyiek érdekei mentén! Igaz, hogy az egyik leghangosabb nem kis számú kerületi megrendelést prezetál a cége referencia munkái közt! A bejegyzés gondolatmenete a civilek és ellencivilek mentén kiszoruló magánemberi csoportok okán jött létre. A mi kerületünkben is létezik az a civil érdekszféra, ami ellenében a kerület most látrehozta a sajátját,amint az elején elkezdtem. A médiafelületeken ők is elfoglalják a pozícióikat, így megy ez a civilháború amióta a világ világ az internet felületén. Számunkra mindegyik politikai oldalon adódhat szimpatikus és ellenezni való is, hiszen csak óbudai magánemberek vagyiunk. Politikai szemléletünk sem egységes, mint a vágyaink és érintettségünk a csúcshegyi anomália miatt! Minket ellenzékinek sorolt be a polgármesteri hivatal,azt hiszem, amikor  Momentum helyi képviselőjének lakossági kampányára rászervezve egy lakossági fórumot hírdettünk meg a fejesztési igények mostani lehetőségei mentén! Ellenzék lettünk, mert merünk szólni, hogy 1994 óta hivatalosan is tudja a városrész lakóinak igényeit a kerület és a polgármestere aki a főváros közgyűlésében képviselőnk ennek jelzésére! Aztán ott a másik fél, a mai kerületi hatalom ellenfele. Több civil szervezettel, média felülettel felvértezve. Ismeretek nélkül bányákat vizionálnak a dűlőinkre, ami mellett a ma is működő solymári téglagyár területén valóban voltak, vagy a másik oldalunkon az orosz laktanyánál és annak a bányájának egy gödör omlás mértékéig a leválasztott Harsánylejtőn volt üzemi területe, de nálunk soha! A valamikori Csire alpolgármester tudattalan kijelentését vagy hazugságát is fennen harsogják köztük sokan,hogy illegálisan az erdőbe építkeztünk, pedig itt soha nem volt erdő! Illegális építés sem hiszem, hogy más városrészek feletti arányban létezne. sőt építések sem zajlanak a törvények által megengedett mértékben az elmaradottság miatt! Sorsunkat, a fővárosi és kerületi építészként is kidolgozó Liszkay asszony, Urban-Lis vállalkozásának 2014-ben készített kerületi örkségvédelmi hatástanulmányában még is elolvashatja bárki, hogy a területünkön soha nem volt erdő! Még szőlők sem, mint a Testvér és Aranyhegyen, mert mi Hutweide-legelő voltunk! A Csúcshegy facebook csoportban szeptember 20-án, 20.33-kor kerültek ennek térképei kiposztolásra, melyek ezt bizonyítják! A római parti aktivitásban vezető szerepet játszva, számukra konfliktus a természetvédelem jelszava alatt szolidárisan kiállni meletünk a jelenlegi vezetés alatti helyzetünket támogatva. Inkább igyekeznek elhallgatni a létezésünket. Így volt ez a Momentum színeiben a kerületbe induló Benedek Márton esetében,aki lakossági fórumát előszőr mint csúcshegyi eseményt nem akarta beengedni a legnagyobb óbudai fecebok csoport adminja sem. Nagyon aktív természetvédőnek tartják magukat is sokszor illegáis természetkárosítót látva bennünk a lakótelepről,Úpestről, Kőbányáról, Angyalföldről a csoport tagjaiként. Nem tudva, hogy a várorsészünk fáit mind mi ültettük és azért látni így a a valamikori legelőn elterülő utcáink látványát! Nem tőlünk kell megvédeni a városrészüket, hiszen azt mi alkottuk ilyenné, ahogyan az ma látható a Csúcs-hegy erdővel borított természetvédelmi területe alatt a Csúcshegy városrészen elterülve! Talán a két nevet is össze keverik sokan az idegen városrészekből, amit még egy Békásmegyeritől sem várhat el senki, amíg bele nem szól.

Benedek Márton a Momentum rendezvényét végül maga kellett kérje,hogy beengedje a csoport adminja. Nem lekesedtek érte, de még is egy oldaról, ellenzékként betehette a nálunk készült videóját a csoportba.Nem dícsérték őt sem, hiszen az a csoport a római part körül forog jellemzően. Nem lenne evvel baj, ha kerületi csoportként nem felülteharcnak tekintenék a működésüket. A csúcshegyről ritka ha bejut egy poszt, legtöbbszőr kikapcsolt hozzászólási lehetőséggel, mint mikor az egyik blogbejegyzést az egy törzstgajuk kívánta kitenni saját indítatásból!

Ezt a posztot kedden kértem a III. Kerület/Óbuda Public Group facebook csoport adminától, hogy tegye ki. Lassan hétfő van, de a 100 csúcshegyi kérése nem megfelelő a megjelentetésre a megítélése szerint! Aranyhegyiként védi a római fáit, ami közben tőlünk is védi a területünket. Az nem zavarja,hogy egy kivágott erdő helyén, az osztott TSZ földeken lakik, ha hihetünk a facebokon az álata megadottaknak, a cége telephelyének, ahol egy nem kis házikó szintjei állnak a Hajlékos utcában. Nekünk megteremteni és fenntartani kell itt a környezetet, ami nélkülünk nem is megy, hiszen locsolni is kell, sőt pótolni is a kiöregedő cseresznye vagy más gyümölcsfákat, mert azok nem az elmúlt években kerültek a kertjeinkbe. A kerülettel szemben pedig nekünk is vannak felvetendő problémáink, mint olvasható. Nem tudom miért kellene nekünk kevésbé óbudainak,vagy kevésbé civilnek lennünk szerinte!

De a civilközösség rombolásnak magasabb vetületeit is megemlítem a sor vége felé. A természetvédelem nagyon divatos főleg azok közt ma akik soha nem kellett formálva fenntarhatóvá alakítság azt. Pont mint az állatvédelem divatja. Akik egy szobába zárva tartják kedvencüket a nap nagy részében hangosabb állavédők.Természetesen mondják is azonnal, hogy többet sétál a kutyájuk, cicájuk, cerkófmajmuk mint a kertekben tartott állatok és egyből sorolják a fához láncolt, éheztetett eseteket általánosítva! Nekem is vannak állataim, ahogy mindig is voltak. Jelenleg 4 kutya. Viszont nem érek rá a nap minden órájában kutyákat posztolni és hangosan leveszekedni más fejét,mert szerintem így vagy úgy kellene tartania, Nem keresem az unalmában elszökött kedvence(im)et csoportkon keresztül, miközben előző nap másokat minősítettem a dühös és hangos véleményemmel egy ilyen esetben. Foglalkozom a kutyával, így vár és nem elszökik unalmában, ha elmegyek itthonról. Nem ültetek feleslegesen fenyőt, akácot, bálványfát oda, ahol az káros és nem való, csak mert szeretem a természetet. Főleg nem politikai célokból teszem ezt! Ezzel elérkeztünk az országos szintre, bár az EU szemszögében is lenne pár deszka, amit mellékesen jeleztem is már a Bécsi zöldek felé a Csúcshegyet érintően, ha a családi kapcsolataim erre módot is adnak,hiszen a Rába habzásáról is lemaradtak a hazai információs hálójuknak köszöhetően. Maradjunk csak a hazárainkon belül.

Szóval vagyunk itt a Csúcshegy Városrész közösségeként két civil képviselettel, van a Tesvérhegy a maga két egyesületével megismert esettel. Mindegyikünk elzárkózik attól a közösségi oldaltól aki Óbudai Hegyvidék néven a ledózerólásunkról írt a fecebookon. Állítása szerint(Névjegy) a tesvérhegyieknek és nekünk is közösségi oldalunk. A kerület nem ismeri, civil oldalnak tudja. Vajon a csúcshegyiek közé miért nem jött el soha az üzemeltető, ahol se ivóvíz, se gáz sok utcában, de még a világítás is hiányos a sáros gördös utcáinkban? Mit kívánjunk neki a dózerért cserébe, ami a fáinkat is vinné, ha a véleménye irányadóvá válna egyszer? Meddig tehetnek civil álca mögött kárt a magántulajdonosok csoportjainak ebben az országban? Meddig tart egyes civilszervezetek, sőt álcivil szervezetek befolyásolási szabadsága anélkül, hogy az okozott kárért felelősséget kellene vállalniuk? Talán eszükbe sem jutott a zsámbéki medencében a békaátjárók helyett nyomvonal változtatást követelő civileknek, hogy régiós hatású az R11 nyomvonal melleti színjáték, aminek Zsámbék éppen nem a haszonélvezője? Nem is tudják a Budaörs-Budakeszi vonalakon közlekedve, hogy a településükön átzúdúló kamion forgalom jelentős része a 11-es út és a Megyeri híd felé tart, majd onnan az M2-M3 irányába és fordítva!. A Suziki Esztergomi gyárának és környezetének szállítmányai, a Pilisjászfalunál letérnek a 102-es úton a Bécsi útról és nem sok autószálító trailert láthatnak a romtemplomos település főutcáján. Viszont a térképre nézhettek volna, hogy a Megyeri hídon át honnan érkeznek a járművek, akár csak Dunkeszi magsságában a körgyűrű menti ipartelepeket megtekintve. Ők az Árpád hídhoz érve nem kívánnak a városon átvergődni, hanem az ismert Piliscsabai letéréssel a 10-esen kifelé, Tinnyén és Zsámbékon át érik el az atópályát. Keresztül a Garancsi tavi békavonuláson! Erre szavaztak a tisztelt zsámbékiak, erre használták a facebookos közösségüket! Sajnos még azt sem mondhatja egy csúcshegyi, hogy ehhez semmi közöm, mikor a 10-es új felüljáróján az épületek fölé emelt útpályáról az ő ablakén világítanak be a dübrögrő teherautók már hajnali 4 körül versenyezve, a lakott területeken a mielőbbi áthaladásért! Ezek a járművek soha nem fognak felmenni Pilijászflu főlé, hogy a Nyakas hegyét megkerlüve még később érjenek oda ahova most mennek, vagy éppen az ellenező irányból használják az útvonalat. Pilisvöröváron a Dachser szállító és raktározó vállalat biztosan mindig is rendelkezni fog egedéllyel a rövidebb út használatára, ahogy a zsámbéki medence ipartelepeinek cégei is! A zsámbéki főút házai is tovább fognak repedni, ha nem lesz egy keleti rákötés a 10-es útra! Minket még megvéd a körgyűrű ha elkészül, de az R11-től Zsámbékot nem, a civiljei lelkes ismeret hiányának a következményeként! Ott is divat a természetet védeni, de a következményekkel nem számolnak. ahogyan kelene. Ott is divat civil köntösben politikai tevékenységet művelni, álcázva a politikai hátteret, amit van aki feválal, míg sok helyen még ezt sem teszik meg! Most éppen a helyi közösség kialakult erőssége okán sok éve megszűnt Jobbikot alakította ott helyben újjá pár hangos egyén. Természetesen nem a helyi közösségi életben és a közösségi munkákban hangosat értek itt, hanem a facebookos aktivitásukat minősítem a véleményem mentén. A julisusra megszületett helyi pártszervezet vezetője augusztusban létrehozott egy természetvédő civil társasági oldalt, üzemelti azt.Teret és támogatást kapnak a helyi nagy facebook csoport adminisztrálása mentén a tévékenységhez. Támadják a helyi vezetést egy éppen az áltata bezáratott szemétlerakó okán. Miközben ez a vezetés bezáratta a szabálytalan lerakót, keresik  felelősségét a lerakó működésében, harcos természet és egészséges környezetvédő szerepet játszva! A csúcshegyeikre még nem nyilatkoztak, de már várom! A Zsámbéki Természetvédelmi Civil Társaság a meglátásom szerint egy a Jobbik égiszét elfedő Környezetvédeli szervezet, ami nem kizárt,hogy még békának fog nézni minket a fáink takarásában! Hosszan sorolhatnám a hasonló helyi csoportokat, akik fel sem fogják a tényedésük okozatának valódi hatáskörét.és akkor nem is említettem a párfős, de jólfizetett irodákkal rendelkező civil szférát, mely országosan okoz kárt megalapozatlan lózungok hasznlatával! Rengeteg civil szervezet, nem tudom miért országos szinten szól dolgokról helyzetekről, mint például a Levegő Munkacsoport. Ők is ecsetelték már a védelem szükségességét A Csúcshegyen, miközben nem zaravarja őket, hogy a legfelső utcáinkban firssül igazán a városba áramló levegő,ami északnyugatról érkezik. Azt pedig a mi elgetett fűtőanyagaink szmogosítják az érkezése előtt, mert nincs gáz azokban az utcákban. De említhetném az 1-es villamos külső Bécsi úti hosszabbítását is ahol elfeledett a tény, hogy az ürömi körforgalomnál eleve tízezer fő feletti potenciális utazóközönség van. Üröm a maga lakosságával nem Budakalászon át érdekelt a városi közlekedést elérni, mikor itt az a lába előtt felszik. Emelett itt van az a pont ahol a csak kerülővel elrhető solymári parkolás a 10-esen dlgozni áróknak, vagy a kis számú Piisvörösvári vasúti átszállás mellett. Az aglmeráció is örömmel szállna át a város tömegközlekedésére Ürömnél anélkül, hogy a belső városrészek parkolási borzalmát kellene fokozniuk. Akkor talán a villamos hasznossági mutatója is sokkal jobb lett volna. Helyi emberek a "civil" szakértőknél több infóval tudják szolgálni a tervezéseket!- ha van akit érdekel a véleményük a fórumokon és nem csak egy esemény kihírdetésére használják azokat akik ezzel megelégednek a közösség képviseletére hivatottan! A napi gyakorlat eredményét mindannyian megéljük, hogy  hova vezetett az állandósult dugók, parkolóhiányok közepette! A kerületek, települések elégedettek, hiszen  a sok civil rendezvényről lehet tudósítani és újabb parkokat parkosítanak, miközben "civiljeink" egymással karöltve pacsiznak a lakosságot képviselve, hol bobpályát tervezve rájuk, hol meg szinte érdektelenül nézve az érdekeik vesztét! Egy cég már rég tönkre ment volna a visszacsatolások megfelelő vezetői kiértékelése nélkül, de a települések a mi adóinkból élnek, amik befolynak mert mi létezünk! De érdemes a létezésünk ellen rendezni a települések életét? Gazda test nélkül mi lesz a politikai és álcivil világgal? Jó ha olyanok tilakoznak a csúcshegyi zöldfelületi funkciókat fenntartó lakosság ellen, akik például a Csömörnél épült körgyűrű esetében, a XVI-kerületben a zajterheléstől félő lakosság,a körgyűrű távolabbra elhelyezésért adott aláírásait egy ottani lehajtó nélkül, oda épülő körgyűrű tervezethez használták indokként? Így ott hagyva a terheket elvették tőlük a  lehajtó hasznát a civil segítséggel, hogy egy ismert esetet említsek.

Tisztelt politikusaink, de minden pártban! Mikor fognak az emberek érdekeivel foglakozni? Mikor fog egy óbudai országgyűéési képviselő a római partért úgy beszélni, hogy nem Budapestieket és a fene tudja honnan jött embereket akar megszólítani? Mikor fog egy óbudai politikust a csúcshegyi emberek prőblémájának megoldása érdekelni? Netán egy fővárosi politikust egy a városegyestéskor már lakottságot felmutató városrészé? Mert lenne megoldás,ha ehhez le is kell nyelniük a közműveik árának teljes viselését a csúcsegyi egyszerű embereknek. Csak meg kell adni az esélyegyenlőséget nekik,hogy egy lakóparki infrastruktúrát a lakás árában megfizetővel azonos helyzetben, 20-30 éves konstrukciókat kapjanak ehhez, mert 2-4 éves hitelekkel nem képesek megfizetni! Igaz, hogy  BKISZ projectben az EU fizette a csatornázást és csak 5% volt a magyar önrész. Azt is hallottam már, hogy a csúcshegyiek önerősen épíett, közműtársulási gázvezetékére kötött rá a Harsánylejtő lakóparokja, de nem fizetett, mint az Mari néninek,vagy bárkinek kellene a rákötéskor a tulajdonosok felé. Reméle ez nem így van, de ezeket is meg kellene vizsgálni,hogy ki, kinek mit kell fizessen a fejleszthetőségünk érdekében! Ezeknek az iratanyaga csak ne áztt el szintén? Vagy itt ma sincs magántulajdon és csak az illetékes fejlesztőevtársak céljaira van minden ebben az országban? És itt nem a vett pár haver egy telket,hogy bemenjenek a csináltatott tervvel a bankhoz fejlesztésekre gondolok természetesen. De még ők is visszaforgatnák a profitot újabb termelésébe,de hova is, ha már a Délit is beáldozzuk és azt a rengeteg zöldfelületet ami eltűnt az emúlt évtizedekben? Mikor lesz a jog biztonság? Igen,hiszen nem azt a jogszabályt kell alkalmazni ami tetszik és főleg nem csak részekben, az nem nyugdíjasházi menűspor, hogy ettől megy a hasam,de abből kérek kettőt,tisztelt település vezetők! 2014 óta el kellene végezni a Csúcshegy feszínmozgásosságának a kategorizálsását! Az OTrT 25§ alapján és nem a csúcshegyieket korlátozni a felszínmozgásosságot felkiáltva a mai napig! Egy 2016 decemberig teljesítendő rendeletre hivatkozva, nem csak nagyjából egy utcát érintő tömbben kell házszámokat osztogatni a külterületen, azzal,hogy a többi rész várjon a városrészen türelemmel! Ütemezés kellene minimum ami megismerhető. Hetek óta nem kapott más rész  számokból, miközben az Aranypatak utcában üres telkenek is osztanak tudtommal ,amire a nevezett rendelet ezt nem írja elő! Miért nem a felhalmozott porblémákat akarják elrendezni, világos elképzeléseket vázolva a képviseletükre bízott lakosságnak, ahelyett hogy azon gondolkodnak mi sértő a véleményekben a lakosok részéről és miért lehetne feljelenteni őket? Ez országos probléma, ahol a lakósok felelnek a városvezetők hibáiért a vagyonuk értékével kérem! Ők maradnak itt, legfeljebb elzarándolkolhatnak Visgrádig, vagy akár a kis Trianon kastélyig amivel könnyíthenek magukon, de a véleménnyílvánítás nem rájuk kell irányuljon! Ők nem tehetnek  helyzetükről! Ez a véleményem, mivel egy feljesztésre kijelölt lakóövezeti tartalékterületen vásároltam a magam tulajdonát egy csodás mező és az erdő közti városrészen. Most se mező se a beígért fejlesztés lehetősége! Az a botrány, hogy itt vásároltam?

A jó polgár csendben kell maradjon? Ha csoportot alkot és nem kiválasztott civil, nem kell figyelembe venni? - a vesénket is lehet levernék, mint a régi szép időkben, vagy csak oszlatva leszünk akár 100-an? Kitelepítés jön, hiszen a csúcshegyiek jelentős részben laknak az ingatlanjaikban, ahol nem egy lakóingatlan, mert a lakás meghaladja a 51%-át a hasznos területnek a kénszerfelszabadulás előtt épült és így bejegyzet házaikban? Bejelentkezni meg nem lakás célára épült ingatlanba sem tilos, főleg ha szükséglakásra szorulna, ha nem tehetné!

Nem kellene végre egyenértékű emberként kezelni a csúcshegyieket? Javaskatokat tenni és várni a helyzet megoldására és nem bizonytalanságban tartják az embereket olyasmikkel amiért csak a jobb neveltetésük miatt nem röhögték ki a kerületet, mint például a szerencsétlen vízkár esetét hallva az irattárukban, miközben minden irat több helyre is elkerült mindig is másolatként? Ha más nem a földhivatali iratárba is, az ingatlanokkal kapcsolatosan? Nem lehet az igényekről nyílt egyenességgel egyeztetni, hogy ne kiksapukat keressenek az itt lakók, ahogy arra a Kádár korszak hatalomgyakorlása tanította őket, mert képviselet nem létező fogalom volt? Szabad a város és a kerület vagyonát úgy üzemeltetni, hogy közben a magántulajdonok szenvedjenek kárt a hivatali hatalom eljárása mentén, aki konkurensként tekint a magántulajdonok, a lakósság igényeire?

Mikor lehet ez az ország valódi és nem álcivil társadalom? Mikor tervezik a várost az emberekért(ittlakókért) ?

 

A budapesti tragédianegyed

A város másik oldalán nem buli az élet.

Ha Tandori Dezsőtől plagizálhatok az jut eszembe,hogy meghalni késő, élni túl korán. 

Legalábbis itt Óbuda Csúcshegy városrészében!

Az élet, mármint a normális élet alapfeltételekkel jár. A mi kis öreg városrészünkön ezeket hiába várjuk már több mint három évtizede. Ez alatt az idő alatt az ország legtávolabbi kistelepüléseire is eljutott a víz, a gáz és a csatorna. Nincsenek kivilágítatlan utcák, nemhogy gyűjtőút. A főváros III. kerületében ez még is csak álom maradt az ittalkók részére! Nem mintha itt nem fizetne örömmel a lakosság közművenként negyedmillió forintot, mint másutt. Nem mintha itt nem laknának többen,mint az ország településeinek 55.4%-án. Éppen csak a piacgazdaság sokéves terveinek statisztikáiban C vágányra solroltak minket mezőgazdasági övezetbe tolva! Miért tették, mikor itt már a 30-as években lakóingatlanok jöttek létre, egy országos főút és kisebb helyi utak kereszteződésénél, ahogy természetesen fejlődtek a települések a stratégiai pontok körül máshol is? Miért  tették, mikor a kerületszerte beépülő zöldfelületek minket is érintettek, a városrészünkről leválasztva a mezőgazdasági profilját meghatározó hatalmas üres rétet a Harsánylejtőt, ami lakóparrká válik jelenleg? Miért mikor a belterület lakóövezetéhez, velünk ellentétben az Aranyhegy zártkertjei nem csatlakoztak szervesen a belterületi lakóövezethez,csak a májd most beépítésre kerülő Mocsárosdűlő vadregényes lápvilágú síkjához, szabdalttá téve a város szövetét? Miért, mikor az embereknek épülő város lakói ma mi vagyunk és nem a beépülő zöldmezők fejesztéseinek majdani lakossága?

Persze a lerázóan tömör választ ismerjük, mert külterület. Igaz arra sosem kapunk választ miért külterület, csak fantáziálhatunk arról, hogy egy a lakóházak kertjeinél az elhanyagolt zártkerteken roszabbul ellátott zöldfelületi funkcióra hivatkozva, a tulajdonainkat a város zöldfelület arányának statisztikai alakítására használják, hogy a mezők és rétek a befektetők lakóparkjaivá válhassanak az eltelt idő folyamán. Bizony jobb lett volna egy újabb Normafa a római Part közelében, mint újabb ellátási és fenntartási feladatok vállalása a még el sem látott lakosok szomszédságában a területükről leválasztott legfiatalabb városrészen! Újabb gondok a régi megoldatlanságához! hars.jpg

Nem az a probléma, hogy a Harsánylejtő hajnali képére pillantva szinte hallom már a müezzint, mert nem vagyok az a feleslegesen rettegő típus. Még csak nem is azon problémázom, hogy a kerület és a város miért ezeket a kockanegyedeket preferálja a korhoz illő érv hangoztatásával, miközben a hegyvidéki kerületben betiltja a "svájci stílus" tornyainak építését, ami a patinás hegyvidéki építészet egyik jellemzője szerte a Kárpát - medencében. Viszont ez is felveti az alapproblémát a fejlesztőknek teret adó város politikájában, amiben a magántulajdonok kiaradtak a fejlesztésekből! Nem lehet itt folyamatos hivatali visszaélést gyanítani, miközben a mi adóinkból, minket kellene képviseljenek a város vezetői? (még ha kezdetektől az volt a polgármesterünk aki ma a főváros vezetője)

Miért vagyunk kültetrület? Miért lehetett lassan évszázada álló lakóingatanokat külterületbe sorolni? Miféle külterület az ahol a telkek, mint a város belterületi lakóházaié is, kivett művelési ágban vannak többségében? A közismert ingyenes kivonatás lejártának 2017 év végi dömpingje előtt fél évvel, már ismerten 51%-ban kivettek voltak az itt található telkek, amik a kivonatási hullám hatására az év végére akár a 70-75%-os arányt is elérhették! Már az is kérdés, hogyan és mikor lettek a mára kivont telkek valamikor különböző művelési ágakba besorolva és mi alapján!? Alapvetően az önkormányzatoknál erről kellene dokumentáció legyen, de nincs róla tudomásunk, pedig szabályozott volt a Tanácsok alatt is ez a folyamat! - 1970. évi 36. törvényerejű rendelet a szőlő- és gyümölcstermesztésről, valamint a borgazdálkodásról 1. § (1) Szőlőt és gyümölcsöst - házikerti szőlő és gyümölcsös kivételével - csak engedéllyel és meghatározott fajták szaporítóanyagának felhasználásával, szőlő- és gyümölcstermesztésre alkalmas földterületeken szabad telepíteni. A Tanácsok jegyzőinek írásos engedélye itt senkinek nincs meg, tehát nem is lehetne szőlő és gyümölcsös a területen hivatalosan csak a lakóingatlanok kertjeiben(házikert), de azok meg eleve lakóingatlanok és nem szőlő vagy gyümölcsös besorolású. volt zártkertek!

Mielőtt bárki kitalálná,hogy a házikert az a zártkert lenne prezentálom a ma hatályos jogi fogalmát: 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet legfontosabb változásai 1. Újraértelmezett fogalmak - házi kert: lakott területrészhez kapcsolódó, jellemzően saját felhasználásra szolgáló, haszon- vagy dísznövények termesztésére használt terület, - lakott területrész: a település olyan bel- vagy külterülete, amelyen a tulajdonosok az év valamely szakában életvitelszerűen tartózkodnak, (azaz laknak, ami után a kötelező feladat ellátási előírásokat be kellene artani) Nincs sehol előíás arra, hogy külterületen tilos lenne lakni és nem szabad ott ellátni a lakosságot. Az, hogy mi kötelező viszont több jogszabályban is rögzített, mint Pl.: Önkormányzati TV 8§,vagy Vízgazdálkodási TV 4§, Vízközművekről szóló Tv. 1§,2§ és 9§..s.t.b. Maga az alapörvény is tartalmazza az egészséges vízhez való jutás alapjogát.  Ezzel körbe is szaladtunk a fiktív mezőgazdasági területünk fából vaskarikáján, ahol egy gazdálkodó sincsen, viszont majd ezer ember ellátás nélküliségben maradt mert nem akarják lakott területnek feltüntetni, ami részesedhetne a BKISZ project csatornázásából, hiszen ivóvízzel ellátottak kellene legyenek a XXI.-századi EU magyar fővárosában. Még egy közkút sincsen a városrészen már, azt is elvitte a BIF Harsánylejtő városrészének a leválasztásakor a városrészünkről.

A lakáspiaci változások és a folyamatos korlátozások következtében leszakadnak az itteni ingatanok értékei, nem egy tanulmányban előre jelzett módon. Veszélyeztetve a fejlesztések finanszírozását a jövőben, evvel a folyamattal. Már egy garzonlakás áráért is lehet kapni bővítésre alkamas épülettel telket a hegyen. A lakosságszám tovább nő, várhatóan gyorsuló ütemben, miközben ez a réteg már nem fog tudni további terheket vállani a fejlesztés érdekében! A fejlesztés itt eleve diszkriminatív módon sokszorosa lenne a megszokott városi árnak, ahol 250 ezer forintt kelett viselnie közművekként a lakosoknak cserébe. Ráadásul a gazdasági verseny feltételei alapján jelenleg nincs finanszírozási forma, ami 20-30 évre biztosítaná a terület lakosainak a fejlesztési terhek átvállalását, mint azt a lakóparkokba költözve hárítja rájuk az éppenkori befektető, a hiteleiken keresztül a vételár részeként! A korlátozások is törvényi kötelezettségekből fakadnak itt. Nem végik el a terület mozgássosság veszélyességének bekatgerorizálását a 2014 óta érvényes OTrT 25§-ban foglaltak szerint, a konkrét esemény és védőkörzetének behatárolásával, hanem ezt a jogszabályt sértve az egész városrészre tilalmat tartanak fent, a vagyonunkkal való szabad gazdálkodást elehetetlenítve. Oda jutotunk, hogy a valamikori átlag lakótelepi lakás áráért vároásrolt telkek már egy fél garzon árát sem igazán érik el. Termelésre a vízhiány és a lejtős északi hegyoldali fekvés miatt alkalmatlan a Csúcshegy és lakni pedig az építkezés akadályozása miatt nem igazán lehetséges. Ezt az értékrombló folyamatot ésszerűtlennek, vagy burkolt kisajátításnak nevezem, amit rágalmazásnak tart a kerület! Nem tudom mikor perelnek majd be, de kíváncsi leszek, ha világos és ismert célok, ütemezés nélkül ők lennének az itteni magántulajdonosok helyében vajon mi megfelelőbb elnevezést találnának? Maradna itt is az őszinte elkúrtuk és nem kicsit, mint helytálló kijelentés? Ha legalább világos lenne mit akar a város a területel, ahol eddig nem volt tilos rekreációs céllal építkezni régebben, rendeltetésében huzamos tatózkodásra alkalmas épületeket. Most az OBVSZ leváltására született OBÉSZ ezt is elvette tőlünk, tovább korlátozva a jogainkat! A településképi rendelet már előírja a telkek 50%-os kötelező fásítását, nem törődve az OTÉK 2§-ban foglalt kilátás védelemmel az értékes panorámájú területen, ahol talán egyetlenként nem a kerület munkás múltját hansúlyozó gyárkémény a kilátásunk, vagy a lakótelep! Ez is komoy komfortfokozat csökkenés a panoráma elvesztése mentén, ami tovább csökkenti a magántulajdonaink értékét! Hogyan akarják ezt kárpótolni a lakosainknak és telektulajdonosainknak? Meddig romolhat még a telkeink értéke, mit akarnak ezzel elérni? Nem lehetett mindeki friss TSZ tag a rendszerváltoztatás hajnalán, hogy ma az Aranyhegy tetejéről védje a természetet és a fákat, de itt sem lakhatunk, hogy jókarban tarsuk a növényzetet, a város levegőjét frissítve a jó minőségű zöldfelületeken. Ellenben az elkészülő M0 a barnamezős fejlesztési övezetek helyett vonzóvá válik a logisztikailag vársközponti és aglomerációs elérést is kereső vállakzásoknak. Lehet tiltani is a megtelepedésüket, de elvenni ki tudja majjód a tulajdonukat? Ha pedig lenne arra mód, a mienkkel is megtörténhet? Miért jó, hogy a lakosság kicserélődése is egyre roszabb körülményekhez vezet az értékcsökkenést már spirállá változtatva?

Őzsuta utcai tulajdonosként csak az elmúlt két hétben betőrésről, házba leselkedő kukkolóról, verekedésről, idegenek miatt megriadt autista fiú eltűnéséről és idén is halálesetről tudok csak beszámolni. Igaz most nem égett bent senki, mint a legutóbbi túzesetnél az utcánkban, mert csak a Rozália sor lakóinál volt ebben az időszakban tűz a Csúcshegyen. Most sajnálatos módon egy nagyon kedves szomszéd halt meg a meredek utcából haza felé tartva a keresztutcai épület háztetejébe csapódva. Sosem tudjuk meg, hogy az árkot mosó vízfolyás miatt éleveszélyes utszakasz áldozata-e, vagy rosszullét okozta a trgagéiát. Sajnos ha az autó romlott el, a vízmosás árkába csúszó kerék nem engdte a járművet félrekormányozni, hogy inkább egy oldalsó telek kerítése legyen az áldozat. Remélem ha ezt felismerve vagy másként is lett rosszul a baleset folyamán, hogy nem szenvedett eszméletét vesztve az elhanyagoltságunk, az Örvös utcai siralmas útfelület áldozataként. Szomorúság és düh tölt el, hiszen kerületünk és városunk vezetői itt laknak a szomszédunkban, ismerniük kell az itt kialakult helyzetet. Miért kell szenvednünk kitaszított megymagosként, csak mert itt nem haverok, TSZ-be özönlött ismerősök, vagy az ismeretlenségből feltörő vállakozások vannak, csak egyszerű kispolgárok, akiket ide sodort a sors, talán egyetlen vagyonkájukként bírva a telkeiket? Köztük is bőven akad aki "ingyen" kapta a lakását 10%-on 4 év részletre, de értelmesebbként azt eladva egy szebb környezetre törekedett. Büntetés jár a gondolkodásért?

Ha pedig még is csak elkúrták, nem kicsit és esetlegesen csak addig lehetett F2 fejesztésre kijelölt lakóövezeti tartalékterület a Csúcshegy, amíg a Harsánylejtő lakóparkká avanzsáló mezeje még hozzá tartozott, nem kellene rendezni végre a terület sorsát? A magántulajdonoknak is megadni ugyan azt,amit a befektetések kaptak ebben a vársban, akik nyomán ellátandó lakosság jelenik meg? Nekik is kell óvoda, egészségügyi ellátás, hókotrás, de a csúcshegyiek betegebbek lehetnek a bokatörő utcáikban egészséges ivóvíz nákül más elszivárgott emésztője mellett ásott kútból iszogatva. Ha egyátalán van vizük, mert az is ritkaság már a felsőbb lakott részeken!

Ha még is elkúrták és nem lehet statisztikai zöldfellet arányok és hasonló varázslatok miatt a való világ embereit a külterületen ellátni? Miért nem lehetnek ott közműveik, mikor azt tiltó Törvény nem létezik? Miért nem lehet azucáikat leszfaltozni,mikor sehol nem szerepel,hgy külterületen a földú tkötelező? Miértna alkalmaza a helyi építési rendelet az OTÉK törvényi előírásia közül a zártkertekre született 29§ (8) bekezdését,ami lakóház építését engedné meg? Mit akarnak a Csúcsheggyel, aminek a fejlesztésre kijelöltségét elvették,de lakóparki szélességű útszabélyozásokkal akarják szabályozni..állítólag? Még csak belterületnek sem muszály ahhoz lenni, hogy otthnaikban lakhassanak itt is a magántlajdonosok, közmáves szilárd burkolatú utcákban. Az inagtlnajaik értéke is az infrastruktúrától függ nem a besroloástól. Miért kell évtizedek óta korlátozni egy rendezett beépüléstől az elputrisodó és szlömmösödö területet, értékcsökkenést okozva? Miért kell hamís hírekkel szembesülni még ma is, hogy beépítkezünk az erdőbe, mikor a 8-as dűlönkre telepítettek erdőt és a régi szőlősre a Gyár feletti területen? Az ittlakóknak nincs más lehetsőége csak a belterületiséggel járó joghelyzetre vágyás, pedig ara sem lenne szükség, ha az ellátásunkat végre a törvényeknek meflelően elvégezné a város. Ne csak adóbevételnek építhessünk épületeket a lakóingatlanok létrehozásának tiltásával, mikor a gazdasági épületekben is lehet lakás, ha az nem éri el a területének 51%-át! Luxus a fővárosban vízet, csatornát és aszfaltos utat kívánni 2018-ban? A régi útszabályozások miért nem felelnek meg az önerős közművezetési hozzájáruláshoz a kerület részéről, hogy ehhez legújabban 14-16m utca szélesség kialakítását kívánják meg annak feltételeként, miközben nekik lenne kötelességük a kötelező feladat ellátás,már rég óta? Kit képvielnek az adóinkból a település vezetői, miért titok ez? 

Útszabályozások időrendben a Csúcshegyen HATÁLYON KÍVÜL HELYEZETT, ILLETVE MÁS TERVVEL MÓDOSÍTOTT, KÜLÖNBÖZŐ STÁTUSZÚ (VÉFO határozat, Műszaki Osztály határozat, testületi határozat) RRT-K 5343 1958 Solymárvölgyi út;  20854 1975 Harsánylejtő (3 telek kialakítása);  20889 1976 Aranypatak u.-Vadóc u. (útszabályozás);  27551 1981 Harsánylejtő (Óbuda Tsz. Fatelep beép. Terv);  29027 1982 Csúcshegy-Mécsvirág-Vadóc u. (útszab.);  31332 1985 Csúcshegyi zártkertek;  33315 1987 Bécsi út-Solymárv. Út (Téglagyár m.RRT) 35136 1989 Csúcshegy, Menedékház u. (m.zártkertrend.)

A HATÁLYBAN MARADÓ RRT –K ÉS KSZT-K LISTÁJA 133516 1988 Virágosnyereg-Csúcshegyi. -Vadóc(zártkert); 133115 1994 M 40/94(VIII.15.) Solymárvölgyi téglagyár;  135891 1997 17/97(IV.10.) Solymárvölgyi út  Vajon mi a garancia, hogy a legújabb ústzsabályzásrahivatkozás nem csak időhúzás és semmit nem kapunk cserébe? Mi a garancia, hogy nem újabb és újabb szablyozások lesznek továbbra is a az ivóvizünk vezetésének mesterséges akadályai? A Harsányejtő beépítéséhez feltételként előírt vizgépházra, mely a mi ellátásunkat figyelembe véve kellet megépüljön mikor köthetünk végre rá? És nem mindegy, hogy a területről Tanulmányterv, vagy Településrendezési tanulmányterv készül. (Mert ne feledjük,itt településrendezési lett megrendelve,már egy éve lejárt határidővel: Szerződés iktató szám:1545/16 Szerződés kelte:2016.09.02. Szerződés határideje:2017.08.31. Szerződő szerv:Főépítészi Iroda Tárgy:Csúcshegy településrendezési tanulmányterv Szerződött összeg:12 382 500Ft Nyertes Pályázó: MATESZ Magasépítési Tervező és Szervező Szövetkezet - még nem készült el)

Hetente frissíthetném az eseményekkel a bejegyzést a tarthatatlan helyzetről. A feljesztés ellen szevezkedők egy zárt facebook csoportból egy még zártabba kötüztek,hogy ne szivároghason ki a vlág szeme elé,ami itt folyik.. A csúcshegyi tuadnosoknak ne érdeke  telkek értékének évtizedes csökkenése,a közbiztonság romlása! Onnen egy azóta esett esemény,megint az Örvös utca mentén: ..aug. 30. "üdv mindenkinek. ma hajnalban 4:40 kor,a menedékház utcában betörők tevékenykedtek akiket sikerült megzavarnunk.a szemben levő házba mentek be.2 fiatalember onnan ugrot ki egy pedig az örvös utca és a menedék sarkán falazott,akit egy fehér szakadt kisbusszal vettek fel,majd az örvös utcán mentek le. a szomszédom kamerája valószinüleg felvette de csak később tudjuk megnézni a kisbuszz tipusát és remélhetőleg a rendszámát is. kérek mindenkit vigyázzanak értékeikre. szép napot. :)"...ezek a csúcshegyi mindennapok,ahol egy pohár víz sem nyugtatja meg a kétségbe eett tulajdonosokat!

 Meddig kell még tartson a Csúcshegy anomáliája és mennyi tragikus áldozattal kell ez még járjon?

 

 

 

Nyílt levél a fővárosból az alakuló kormánynak,Tarlós főpolgármesternek..

és alpolgármesterének Bús Balázsnak, aki anno átvehette a megürült székét.

Gratulálok az elért választási eredményhez,ami engem, sokakkal szemben nem lepett meg! Megérdemelt a siker, mindannyiuk és mindannyiunk megérdemelte! Nem akarom elemezni az ide vezető utat, hiszen röviden már megtettem azt.

Mivel Óbudáról írok,azért pár helyi szereplőt meg kell említsek. Itt vagyok, mint szavazópolgár. Római katolikus konzervatív gondolkodású, aki nemzetéért elkötelezetten van ma itthon sok sok éves Nyugat-európai lét után, csak a gyermeke érdekében hazatérve! Tudom most sokan meghökkennek, de ha a gyermek itthon is megtanuhatja azt a három nyelvet, amit a kinti világban megszerez, nem kellene elvenni a negyediket tőle. A megatnult nyelvekel, ha anyagi szempontok hajtanák majd, mehet úgy is bele a tágas világba mindenképpen . Ott viszont nem biztos, hogy ma ide vágyna az otthonossá váló környezetéből. Én ilyen szavazóként szavazhattam, ismerve a bevándorlást testközelből, ismerve a nyugati világot a valóságaival és fekete és fehér mindannapjaival! Megtapasztalhattam itthon Óbuda legnagyobb facebook közösségének világát, ahol csak sikkantgatni és toppantgatni szabad, de kirekesztik azokat akik a világot világként nézik, mert nem feltétlen segíti az ideológiai harcot amit ott képviselnek.(jó ha féltucatnyian leterrorizálva egy majd 10 ezer fős csoportot) Persze ehhez kell egy városvezetés is aki ehhez táptalajt ad és szimbiózisban témákat kínál fel. Például 12 éve harcolhatnak a római partért tobzódva, miközben rengeteg pénz folyt el a kerületben nem egy közvéleménykutatásra, az egyébbként fővárosi hatáskörű ügy mentén. A Csúcshegy geotechnikai viszgálatát egyetlen egyből finanszírozhatták volna, ami a mai napig nem történt meg! Nem történt meg, pedig 2014 óta ezt törvényben előírtan kellett volna elvégezni! Most éppen a csapadékvíz elvezetés általános kerületi kiterjedésű tervezése kerül a testület elé. Nincs talán meredekebb hegy, nincs drágább infrastuktúra alatta, talán sehol a kerületben, A Csúcshegyet nem éinti a munkálat! Persze ez volt a BIF csatornázással is. Nagyjából elérjük magunk is a 2 ezer lakosegyenértéket, de az is kihagyott minket. Külterület vagyunk? De miért is és ki sorolta ide a mindíg is lakott területet? Zúg a traktor szánt az eke nálunk, hogy majd ezer lakosnak ivóvize sincs ma a budai hegyvidék egy városrészében, ahol fiktív mezőgadasági övezet vagyunk?

Különbséget tesznek lakosok és lakosok közt a törvényeink? Az ellátási kötelezettség nem vonatkozik minden polgárra a fővárosban? Óbudán az alkotmányos jogok,mint az egészséghez fűződő,az egészséges környezethez fűződő és az egészséges ivóvízhez jutás az övezeti besorolás kérdése, a lakosságot több kasztba terelve?

Remélem az új kormány tényleg új lesz! Iszonyat nehéz szavazó polgárként Göncz Árpád unokájával beszélgetnem, mikor nem vagyok tisztelője és kedvelője sem a nagypapának a világnézetem és szemléletem okán! De nem könnyebb a KDNP-s polgármesterre sem gondolnom, aki a Göncz szobor avatás egyik fő védnöke volt ugyanezért. Még is az unoka volt az, aki érdeklődött a csúcshegyi problémák iránt és megkeresésünkre eljött, hogy tájékozódjon. Nem csak őt hívtuk, hanem mindekinek igyekeztünk a helyzetünket belmutatni! Varga urat is hívtuk,hogy megmutahassuk, mi nem rajongunk annyira a vidékies környezetünk miatt.Itt ahol a fő gyűjtőúton nincs világítás és a szomszéd városrészekre kell elautózni ha biztonságos ivóvízre van szükség, mivel nálunk még egy vidéken is lassan már elfeledett közkút sincs!  Mindezek miatt most reménykedünk Önökben! (na nem azért amit a napokban dobott elém az iternetes keresőmotor..) Lenne minek örüljek, de a szociális és kultúrális téren kifejtett munkáját mindig is tiszteltem a polgármesterünknek!Sajnos nem egy várostervező alkat, ahogyan az látni kénytelen vagyok! A Harsánylejtő lehetett volna egy második Normafa a városhoz közelebb, csodás panorámájú sétákat és téli csúszkálást adva a város lakóinak. Bevételt is termelt volna ez a forgalom a kerületnek, vendéglátós családok egzisztenciáját is megalapozva. Ma már karbantartandó utak és az idetelepített lakosainak is hiányzó óvoda és üzletek a mérleg! Az utak és infrastuktúra megépülése a drága telkek eladásának feltétele volt, de a fenntartásuk már a kerület kiadásait növeli, miközben a régebben itt lakó polgároknak eddig semmi sem jutott.

Ezzel a reménykedéssel fordulok most Önökhöz, a hatalmas támogatással a hátuk mögött, hogy vigyázzanak erre! Maradjon meg mindanyiunk örömére, hiszen nemsokára megint választások jönnek!

 

Tisztelt Miniszterelnök Úr!

Kérem Önt, hogy a kormány képviseljen minket embereket és védjen meg minket az agresszív befektetőktől, akik a haszon reményben elveszik előlünk a vizet, a csatornát, a levegőt pedig kényszerből mi kell szennyezzük, hiszen az én utcámba nem jutott el a gáz, amit az alsó utcáknak engedtek kiépíteni! Persze csak addig, hogy a szomszédos városrésznek azt ne kelljen megépítenie a befektető parcellázásakor már. Az kifizethették az itteni lakosok még a BIF beruházás elindulása előtt. Az ittlakóknak meg luxus a talajfűtés, a hőcserélős technológia!

Kérem Önt, hogy a gyemekeink itthon maradhassanak és részesei lehessenek az ország sikeres fejlődésének. Ne csak az üres mező válhasson beterületté a városrészünkről leválasztva, ami addig megszabta a mezőgazdasági profilt ezen a lakottan külterületbe vágott városrészen. Ne közmű nélküli sötét és sáros utcákban kelljen iskolába járniuk végre a gyerekeknek, miközben a fél kerület zöld felületei beépülésre kerültek,most éppen a fővárosi Mocsárosdűlővel a sorban. Eközben a magántuladon zöldfelületi funkcióra hivtkozva viseli a korlátozásokat, hogy a befektetők szabadon építhessék a szomszédunkban már saját városrészüket! A telkek nálunk persze elhanyagoltak lettek az idők folyamán, miközben a hegyvidék kertes házai ezerszer jobban teljesítik ezt a fontos zödfelületi funkciót, hiszen gondozott, jókarban tartott, minőségi felületet jelentenek! Ha itt is engednék végre a magántuladonokat épülni, semmivel sem kevesebb Áfa kerülne befizetésre a területünkre várható lakonépesség otthonainak megépülésével, mint a fejlesztők területein! Nem is tudjuk visszaigényelni magánszemélyként!

 

Tisztelt Belügyminiszter úr!

Magam is ismerem a svájci munkamorált! Igaz nem dolgoztam soha Oerlikonban, de a kitartó és előrelátó önfelelősség állampolgári kötelesség kell lehessen hazánkban is. Persze ehhez megbízható és kiszámítható felügyeleti rendszer kell. Így vettem magam is teket 22 évvel ezelőtt a távlatban fejlesztésre kijelölt külterületi övezetben, melyet a kerület a honlapján ma is elolvasható IVS-ben belterületbe vonásra, hegyvidéki lakóövezetté válásra szánt a kerület.Szánt, mert a főváros már beépítésre nem szánt kertes mezőgazdasági övezetté változtatta a Csúcshegyet! A kerület pedig lebegtetett esetlegességűvé vált beterületbe vonással akarja megnyugtatni a tulajdonsokat, köztük önnmagát is! Hol van itt a jogbiztosnág, mikor egy lakóövezetnek kijelölt terület vásárlója, akit szóban, 22 éve a kerületi hivatalban a 15,de legkésőbb 20 év múlva belterületbe vonják kijelentéssel csaltak a területre. Ma egy elértéktelenedő és eshetőlegesen, de azt sem tudjuk mikor és miféle funkcióval, de lehet soha sem kertes - beépítésre nem szánt telek birtkosává válunk a jogszabály változások mentén! Még el is hitetné a kerület , hogy nem is történtik változás, hiszen külterület voltunk és külterület maradtunk. A kár pedig mérhető. Én két szíjtelket vásároltam anno, egy lakótelepi lakás értékében darabonként! Ma a kettő nem ér egy felet sem, amit igazolni tudok! Megkérném Önt, hogy a törvényeink kövessék az élet változásait, hiszen már évtizedek óta úgy kezelnek itt majd ezer embert, mintha nem létzene. Itt nem zúg a traktor, nem szánt az eke, hanem annyi ember él, amit a magyar települések 55.4%-án el sem érnek számszakilag! A külterületekre is létezik betonutakra szóló rendeleti szabályozás, de olyant én még nem láttam ami tiltaná lakott területek útburkolását, csak mert valaki a nem megfelelő övezetbe tolta ezeket az embereket! Az EU pályázatokban is láttunk lehetőséget külterületek részvételére, például a BKISZ projectben, de forráshiányra hivatkozva senki sem jelezte, hogy itt védendő karsztbázison élünk évtizedek, sőt már az 1900-as évek első fele óta! Pedig azt az 5% önerőt ha megkérdez valaki minket akkor, szerintem boldogan viseltük volna a szegény államunk helyett! A mi házaink sem lesznek olcsóbban, máshogy helyreállíthatók, ha elindul a villámár a meredek hegyoldalon az új esztergomi vasútvonal és a új 10-es út irányába, ahol tízezrek napi közelekdése zajlik. Amit mi megiszunk így vagy úgy de az Aranypatakba csorog, a Duna kiemelten védett vízében végezve a ma körülményei közt, az EU célkitűzései és támogatásai ellenére!

 

Tisztelt nemzetgazdasági Miniszter úr és OGY.-i képviselőnk!

Önt mindig is az egyik legkomolyabb embernek és szakembernek tartottam korunk politikusai közt! Ezért nagyon komolyan szerettem volna felvenni a kapcsolatot írásban Önnel. Talán még emékszik, mikor élvezte itt a Csúcshegyen a vidéki környezetet. Nem tudom miért nem szóltak akkor, de mi szenvedünk ettől. Két és fél kilóméter a buszmegálló, ahová nyakig sárosan érkezünk le, akár egyetemi tanárról, orvosról vagy másról legyen szó. Furcsa az, hogy a vízközművekről és a vízgadálodásról szóló törvények alapján nekünk is járna az egészséges ivóvízhez fűződő alkotmányos jog kötelező ellátásának a biztsítása, de a lakosok "megoldják maguk" szóösszetételt kell látni egy rólunk készült kerüeti tanulmányban! Valami gond lehet a szűkös források elköltésével, ha kérdéses tisztálkodásra, fogyasztásra kényszerített emberek élnek a városközpont közelében a vízvezeték hiánya nélkül! Miniszterelnök úrhoz szólva már jeleztem, hogy az építkezések itt is hasnoló volumenű igényt jelentenének ha azt hagynák a kor támogatásaiból és hiteleiből részesedhetnénk a belterületbe kerülve! Az OTrT 25§ nem értem miért csak dísz a jogi környezetünkben. Immár 4. éve nem megoldva a felszínmozgásosság, egész városrészünkre jogellenesen kiterjedő tilalma miatt ezt a helyzetet! Bizony a fejlesztőknek adott zöldfelületek beépülésével vesztett a város. Eközben kiadásokat vállalt magára, új lakosságot hozva a területre, de az itt meglévő lakosoknak semmit sem adva. Gyemeklorunk kerti WC-s vidéki hangulatában élni nem öröm, hiszen elmúltak a 70-es évek. Kérem gondolja át, hogy a források a leggazdaságosabban kerülnek-e elköltésre, hiszen ezek a fejlesztők csak terheket hagynak hátra az eltűnő zöldfelületeken, miközben mi nem tudunk Áfa fizetéseket generálni a meggátolt építkezéseinkkel. Lehet megérte az óbudai 10-es Vk-ben a parkokat parkosítani, bár a régieket is ugyanúgy karban lehetett volna tartatni, mint az újakat kell ,amik elrégiesednek hamar ha nem lesz új szemlélet. Mi meg itt még is csak a 4sz Vk-ben vagyunk és Ön a mi győztes képviselőnk,nem  a 10. sz. Vk.-é! 

Remélem a kormány megérti már, hogy még is csak az emberekért kellene lennie az országnak, talán most még nem feledik, hogy az emberek a vágyaik mentén szavaztak rájuk! Ragyogó szemel nézzük mi következik! Vége az IMF hitel nyomsztó világának, vége a válságnak, vége a régi oligarcák globalista hatalmának. Örömmel várunk!

 

Tisztelt Tarlós főpolgármester úr!

Bár nem része a kormánynak, de megtekinthettem a nemzetgazdsági miniszter úr melletti kampányolását az Eurocenterben. Láttam mennyire nehéz a munkája, hogyan próbál figyelmes maradni azon a kicsi alacsony széken, amiről még fel is kellett állnia többször. Megsajnáltam Önt és ezért a köszönetem kell kifejezzem innen Óbudáról! Köszömöm, hogy polgármstersége alatt annyi minden épült a kerületben, amit innen a Csúcshegyről láthattunk! Először a volt TSZ földek beépülése az Aranyhegy város felőli lábán. Örültünk, hogy érdekeltté tette Önt is ez a változás és megállíthatatlanul haladt. Aztán örültünk, hogy a lepukkant szovjet laktanya is hasznossá válik, na nem nekünk, hanem egy fejlesztőnek,akitől a mai lakása is megszülethetett termékként. Azután megindult az osztott TSZ tagi földek beépülése.Már csak mi, sokévtizedes magántulajdonosok várjuk, hogy elérjen minket is a rendszerváltás! Nem sokat bírunk már ki, hiszen a megígért adómentességünk is a múltté már a semmiért cserébe. Még ott is fizetnek adót a Csúcshegy lakói, ahol se vízközmű, se világítás, se útburklat, de még a szemétszállító sem megy be az utcába! Örülnénk ha mielőtt veszi a kalapját nem arra kellene gondolnunk, hogy túléltük a kommunista időket, túl az szdsz-t, de mintha itt maradtak volna egy aféle római partos színjáték következtében,ami mentén nincs egy gát sem, pedig a parti és a Nánási úti együtt lehetne a biztos védelem. Örülnénk ha közismert fickós vagánysággal az emberekért is tenne valami utolsó maradandót, megszakítva a szocialista városfejlődést, ami ma a Mocsáros ritkaszépségű területére készül a kor lakótelepét megépíteni! Jó lenne ha a régi letűnt kor villanhatna fel a mi esetünkben, ahol a főutak mentén fejlődő gócokból alakultak a városok egymás felé növekedve. Itt az első lakóingatlanos utcák az1900 évek eleje óta ere várnak! Ön volt itteni polgármesterként ismeri, hogy itt már a római korban villák sorakoztak. A filoxéra nyomán a szőlők kipusztulásával a legelőket felparcellázták és megjenetek utcáinkban a 30-as évekre a lakóingatlanok,melyeket erdővel öleltek körül, a 8-as dűlőt is betelepítve a volt szőlőhegy felett. Ne álnemzeti konzervatívizmust kelljen felmutatnunk a XXI. században, ahol hála az EU tagságnak mindeki szabadon választhatja meg a lakóhelyét. Nem csak a Lajtán túli világ polgárai.. A tulajdonainkba ezen a jogon tudunk bejelekezni, legyen az akár egy üres telek! Ugye nem akarja, hogy a Szlovákia felől érkezők az építés korlátozása miatt egy hungaricum megjelenése miatt röhögjenek a teljesítményén? Mi sem szeretnénk ha jurtafalu jönne létre a főváros hegyvidékének transzparensen a városba érkezők elé táruló területén, a 10-es út zajos és otthonainkba világító feljárójáról szemlélhető látványosságaként!

 

Tisztelt Bús Balázs Úr!

Mit mondhatnék még Önnek, mikor elég sok jelzéssel terheltem már, hogy itt a zödfelület minősége, a fejlesztések szomszédságában kialakuló szegregációs tömbök és a kiépülő M0-val, központ közeli,de a régiós mozgásban is kíváló logosztikai telephelyet találó cégek lephetik el a környezetünket. Kőzúzdának, akkumulátor bontóknak, astzfaltkeverő cégeknek még épület sem kell, pláne feketén, erre meg ritkán jár ellenőrizni bárki. Ezt szeretnék? Visszafordíthatatlan seb lesz ez a hegyvidék testén, ha most nem következik be drasztikus változás! Ez már nem költésghatékonysági kérdés ettől a ponttól. Kérem, mint fővárosi képviselőnk tegye meg végre a szükséges lépéseket, a képviseletünkben! Jelezze a fővársnak, ha kell a kormánynak, hogy most egy súlyos probléma köszöbén állunk a csúcshegyi 160 ha-on, a feltételezhetően várható kártalanítási igyények mértékétől függetlenül! Ez nem pár apró utca a város szélén, hanem egy városrész 7 percre az Árpád hídtól,ami a körgyűrű mellett lesz 4 év múlva! Ne akarjon a spontán megalakult Csúcshegy-Óbuda civil társaságtól elzárkózni.Kérése szerint megkértük az egyébbként védett Csúcshegy és Óbuda mellett a nem védett Csúcshegy-Óbuda név viselésére az engedély kérést már lassan két hónaja a jegyzőnek megküldve, pedig a civil társaság, ami nem egy egyesület a gazdasági, társadalmi, tudományos szervezetek, intézmények, jogi személyek és jogiszemélyiség nélküli gazdasági társaságok, sportegyesületek ezirányú kötelezettséggel érintett körébe se tartozik! A súlyosan építési jogainkat korlátozó kerületi építési szabályozás várható bevezetése matt több, mint 100 aláírással küdtük be a jelzésünket a készülő OBÉSZ társadalmi véleményeztetése folyamán! Ez a mi dolgunk a terület lakosait, tulajdonosait képviselve. Képviseljen minket kérem, a fővárossal szemben és ha kell a kormánnyal szemben. Hajléktalanként élve részben a magántulajdonainkon talán végre megérdemelnénk. Megértem Önt, hogy türelmesebben jobbak lennénk, de hova vezetett a türelmünk 25 év alatt. Ma a murvaterítés és az új Virágosnyereg útra vigyázásra felhívás szinte minden ami itt történt.. Na de ez már 1994-ben is szóról szóra, pont ugyan így volt! 

http://www.csucshegymenedek.hu/villanyharsona/1994_hegyi_harsona_II_evf_3_szam_majus.pdf

Kérem foglakozzanak mindnyájan végre velünk emberekkel, mert nem csak választópolgárok vagyunk! Ne maradjunk itt mementóként, a város tervezése közben az emberekre és igényeikre tekintettel nem lévő korszak kései termékeként! Mi nem tehetünk arról, hogy valamikor valaki egy asztalon, a lakóingatlanokkal tűzdelt területet mezőgazdasági övezetbe tette. Arról sem, hogy a területről a mezőt leválasztva semmiféle hatástanulmány nem készüt a maradék sorsáról és mintha semmi sem változott volna, akkor, úgy tekintik csak hétvégente látogatott üres területnek a lakott utcáinkat itt, ahol a kivonatási dömping előtti nyáron már 51%-ban csak kivett telkek voltak. Olyanok amilyen az Önök lakóingatlnanjainak a telke, sőt még a Parlamentté is! Emberi lakhatáshoz méltó körülményeket szeretnénk, nem luxusberuházást. Ivívózet, világítást, gázt, hogy ne szmogot kelljen a városra eregetnünk telente és járható utakat, belterületen, mint bármely más óbudai és budapesti polgár a XXI. század európai fővárosában! Ne a befektetők terveinek biztosított zödfellet arány áldozatává tegyenek ezres számban embereket egy egész városrészen, mert azok a profittal csak újabb befektetési igényt jelentenek a város számára, újabb területeket igényelve. Itt is lenne mit építeni, munkahelyeket és adóbevételeket teremtve! Csak a tövények maradéktalan betartását és a jogaink biztosítását, egyenlő elbánást kérünk! Nincs olyan törvény, hogy a küterületeken ez nem jár! Olyan sincs ami a belterületbe került területű befektetések privilégiumának tekinti a kötelező közfeladatokat.Olyan lakótelepi lakos sincs aki üres területek beépülése mellet áll a beépülőben levő magántulajdonok infrastukturális ellátásával szemben, a beépülés alattiak mellett új zöldfelület eltűnését kívánva.!

Kérem Önöket mindanyiunk érdekében, mert nekünk az életünk ment rá a három évizedes várkozásra a hitegetés közben, ami mára egyre rosszabb helyzetet mutat. A mai polgármestereknek pedig  a széke mehet erre. Igaz ők nem generációkban szenvedik meg ezt a helyzetet, de az érdekeink közösek kell legyenek. Közösek, hiszen lassan őrzött kerítésre lesz itt szükség a leszakadó környékeket ellepő jelenségekkel és illegális hulladékkal  szemben! Remélem,nem sértőnek látják tárgyilagos soraim, hanem megértéssel fogadják, hogy együtt mondhassuk: Hajrá Csúcshegy!

2018- A protest választás

Túl vagyunk rajta. Választott az ország. szavazott a nép. Mindenki mindenki ellen, ha most majd úgy  is csinálnak, hogy bárki és bármi melett is gyűltek volna a szavazataink! Akkora volt  tilatkozás mértéke, hogy a kerület is beléhasadt.

Hiába volt  sokmilliárd forint a lakótelepek városrészébe ölve, piacra, parkosított parkokba sőt még biciklitároló bódésorok terveibe is, a 10%-on 4 év részletre polgárrá avanzsáltatni próbált városrész hangosan tiltakozott az ellen ami van! A kerület másik fele, aki nem kap fejlesztéseket, jelemzően pedig titakozott az ellen ami lmajd ehet, hiszen ez a csoport mindig előre próbál gondlkodni az éppen soros problémákra koncentrálva.

A kérdés csak az, hogy a győztesek most okosak lesznek-e és tudják mi történt? Azt hiszem őket lephette meg legjobban az eredmény, nem azokat akik elnézték,hogy az ellenzék egymást is ellenezve jut-e valamire!  A világlátott nemzeti konzervatív ellenzéki, a világról csak kijelentéseket hangoztató, de azt nem ismerő világpolgáraink gyökértelenségvel jellemezhető másik ellenző csoporttal nem keveredne semmi pénzért. Ami erről a másik csoportról is csak szerepjátékként mondható el. Meg is lett az eedménye!  A győztesek most kellene, hogy tudják: A belső problémák nem megoldódtak, hanem most kezdődnek. A protest hagulata életre kelt!

Van abban némi diszkrét báj, mikor egy a fővárosi, hegyvidéki zónába látogató karcagi ember kellemes, vidékies hangulatról beszél a városrészünkben eltöltött pár órácska nyomán! Vajon ezt az álapotot is meg tudá oldani a polgármestreünk egy gordiuszi, kerítés vonali gáttal,vagy bús sorsa lesz a protest hullámain immár befelé forduló figyelem nyomán? A belső városrész háláját már láthatják. Az itteni emberek pedig  nem a migránsokkal lesznek elfoglalva legközelebb! Mi nem szeretnénk a karcagi ember gyerekkorára emlékeztető vidéki körülmények közt élni a XXI.századi fővárosunkban, ahlol a város a saját tulajdonán kellene a zöldpolitikáját kiélje és nem a magántulajdonainkon, mind értékében és mind a használhatóságában ellehetetlenítve azt! Ideje éenne az ebereknek tervezni a várost, mert mi eddig is itt laktunk és ezután is itt leszünk, akármit is terveznek a statisztikai elképzelések mentén.A probléma csak egy módon fog megszűnni, miközben növekszik megállíthatatlanul! Növekszik a lakosok számára nézve és a különbségekben mérve is a normális életkörülmények tekintetében, mert itt elmaradt minden fejlesztés a rendszerváltó korban.

Itt a migránsok sírva menekülnének haza a mobiltelefonon át megismert világ valóságával szebesülve, ahol a megtapasztalható kép  elretentené őket! Sáros utak, sőtét főút és az ívóvíz vezetékének a  hiánya maitt annak a megszerzésére fordított energiák kényszere! Vajon létezik olyan szociológus, aki a lakótelepek protestálói után itt még hálás támogatókat vélnek felfedezni a most befelé figyelni kezdő emberek világában? Mindenesetre mi örömmel lennénk hálásak. Hálásak, hogy emberként bánnak velünk, bíztosítják számunkra az egyenlő bánásmódot, az alapvető jogaink elérését! Az eberhez méltó és mai szinvonalú letkörülményeket. Nem Brüsszeltől akarjuk ezt kérni, mint látható!

Megoldhatatlan a feladat? 

A CsúcshegyÓbuda civil társaság az első májusi hétvégén Fórumot tart a hegyen! http://csucshegyobuda.simplesite.com

A polgármestereket a politizálásért fizetik? A demokrácia határai..

Óbudán lakossági Fórumokat csak Bús Balázs szervezhet?

Mea Culpa!

Súlyos vétket követtem el! A csúcshegy érdekében minden politikai szervezet figyelmét felhívtam a vállalhatatlan helyzetre itt nálunk. A vállalhatatlan helyzetre, hogy a főutak menti természetes városfejlődésből félre löktek minket! A vállalhatatlan helyzetre, hogy ez mozaikossá teszi a város szerkezetét, ahogyan a területünket kezelik, két beépített környezeti tényező közt elgazosítva a városrészünket egyre jobban. Ezek a téglegyár gazdasági övezete és a lakóövezet, a két oldalunkon itt a 10-es főközlekedési úton elterülve! Eddig 3%-os beépítést tilttotak itt, 2014 óta az ismereteim szerint jogellenesen, az egész városrészre fenntartott felszínmozgás miatt és most már csak 1db 30nm-es építmény lehetőségének a kiszabásával fenyegetnek minket. Tovább ellehetetlenítve a telkeink használatát, miközben az OTÉK 10%-re emelte a beépíthetőség limitjét  a területünkre nézve!

Vétkeztem, hiszen  miután több jelzést kapott tőlem a kerületi és a városvezetés, valamint a miniszteri székben ülő országgyűlési képviselőnk, csak az oldalaikról való letiltás, a kerület közösségi felületein a megnyílvánulás lehetőségének elvétele volt a reakció. Bizony ezt az ivóvíz nélküli, sötétbe tolt külterületiséget nem emberhez méltó körülménynek tartva vétkeztem. A rendelkezésemre álló felületeken a jelenlegi kampány lakossági Fórumaira amit a politikusok tartanak elhívtam a csúcshegyieket! Azt nem akarom megitélni, hogy a település vezetése érdeklődést kellene-e mutasson ezeken a rendezvényeken mi hangzik el, mik a lakossági reakciók. Engem érdekelne! Viszont a társaságunk levelezőlistáján megtalálható címekre elküldött reakciójuk nyílvánosságát szívesen bővítem ennek a felületnek is a segítségével, ahogy azt bárkinek a rendelkezésére bocsátom aki a csúcshegyiekkel törődik. bus1.pngbus2.png

A levél záró megjegyzése, főleg annak tekintetében, hogy nem a csúcshegyiek érdekei mentén szerepet vállaló társaság ügyvezetőjeként, hanem magánemberként kezel, a véleményem szerint netto becsület sértő módon elkövezett rágalmazás. Érdekes módon mikor a különböző felületeken más lakossági Fórumra hívtam meg a csúhegyi tulajdonoskat az időszakban, nem volt okuk a reagálásra. Nem kívánták a rendezvény jogosságát megkérdőjelezni!

A mostani Óbuda újságból idézném a polgármesterünket:https://obuda.hu/wp-content/uploads/2018/03/obudaujsag_2018_06.pdf

"- Mindenkit arra bíztatok, hogy éljen állampolgári alkotmányos jogával és vegyen részt április 8-án a választásokon. Ám még mielőtt bárki leadja szavazatát érdemes átgondolnia, milyen szempontok alapján hozhatunk valóban felelős döntést. A legfontosabb annak tudatosítása, hogy voksunkkal saját magunk és lakókörnyezetünk jövőjének alakulását határozzuk meg. Ez alapján kell áttekinteni, melyik párt és melyik jelölt mit kínál. Könnyíti a helyzetet, ha a korábbi évek alapján összehasonlítjuk, ki mit ígért és aztán mit tett...és...- 2006 óta vagyok polgármester, harmadik ciklusomat töltöm. Ez alatt a III. kerületnek volt három jobboldali és három baloldali országgyűlési képviselője. Városvezetőként soha nem tettem köztük különbséget, mindenkit meghívtunk a rendezvényeinkre,testületi üléseinkre, egyszóval partneri viszonyra törekedtem, mert úgy gondoltam, hogy segíthetik a kerületi projekteket,az itt élők boldogulását."  - Amit szabad Jupiternek,azt mintának tekintettem - Mea Culpa

Bizony én és a Csúcshegy-Óbuda Civil Társaság bárki támogatását és érdeklődését szívesen veszi. Ha segíthetünk a lakosság megkeresésében elérésében azt nem tagadjuk meg politikai elfogultságból, a saját szemszögünket a háttérbe tolva, sőt akár ellenérzéseinket egy demokratához méltóan legyűrve! Mi ezt szisztematikusan képviseltük eddig is, de lassan poliitikai szereplővé kell avanzsáljunk a jelek szerint.

From: Varga Mihály [mailto:varga.mihaly@fidesz.hu] Kedves Honfitársam! Tisztelettel meghívom lakossági fórumomra! Vendégem: Tarlós István főpolgármester Időpont: 2018. március 20. (kedd) 18.00 óra Helyszín: Eurocenter Mozi színházterme (I. emelet) Budapest, III. ker., Bécsi u. 154. I. emelet Megközelíthető: az 1-es, 17-es, 19-es, 41-es villamosokkal, valamint a 160-as, a 260-as és a 260A jelzésű autóbuszokkal. A regisztráció miatt javasolt érkezés 17.30 óra. - Lakossági fórum pártrendezvényen Varga Mihály és Tarlós Istvánvarga.jpg

Ezt a lakossági Fórumot is osztottuk annak a reményében, hogy feltehetjük a rövid kérdésünket!: Tudják-e a lakossági Fórum szereplői, hogy a területünk egy fiktív mezőgazdasági terület, ami a valóságban beépülés alatt áll az 1900-as évek eleje óta és ma ismert adatok alapján, hol a terület több,mint 51%-bn a művelésből kivett, a lakossága majd ezer fő a kötelező feladat ellátásól kirekesztve. Amely ellátási kötelezettség mulasztás ellen a kövekező időszakban ha ismét elnyerik a bizalmunkat, vajon mit tennének, ha eddig nem tudták?

Mindenesetre ezt hírdetve nem zavartuk a település vezetését, nem határolódtak el a rendezvénytől kijelentve, hogy lakossági Fórumot csak ők szervezhetnek! A testület részt is vett ezen, az első sor székeit lefoglalva. Az előző bejegyzésemben olvashatják a rendezvénnyel kapcsolatos beszámolót is röviden, ahol a testület mejelent. Azt meg ne várják el, hogy minden nem egész egy nappal a megrendezése előtt felbukkanó hírt egy külön blogbejegyzésben ismertessünk, amit viszont a facebookos felületeken így is megtettünk, széles körben. Ha a 8 napot sem váró eseményekre, mint a tanulmány terv isertetésének nyári híre is volt egy zárt facebook csoportban akadunk, blobejegyzést is biztosítottam az önkormányzati esemény számára is a nyilvánosság előtti "hírdetésével", még ha az önkormányzat ezt maga el is mulasztotta! Továbbra is megkapják ők is z ezirányú támogatásunkat természetesen! Amint azt bármely szervezet, csoport vagy magánszemély velünk kapcsolatban.

Most egy másik jelölt is lakossági Fórumot tart. Neki már az ehhez fűződő jogosultsága vitatott a polgármester részéről, sőt talán a lakosság ezen szabadságjogát is korlátozhatónak tartja! Hatáskört érez a lehetőség felett, mint mikor a társaságunk névhasználatának engedélyeztetését kérte tőlünk egy nem létező városrész nevének tekintetében. Türelmesen megkértük a rendeletben nem szereplő név használatát akkor. most már viszont vissza kell utasítsuk a megjegyzéseit és feltételezéseit, amiket a levele megfogalmaz! Értelmezhetetlen, hogy a településrendezési szabályok hivatkozott rendeletének mi köze lenne egy lakossági Fórumhoz, Értelmezhetetlen, hogy mitől lenne politikai reklám egy képviselőjelölt rendezvényének az ismertetése a mindeki segítségére rászoruló csúcshegyi tulajdonosok számára. Értelmezhetetlen, hogy miért csak egy jelölt ismertetését tekinti a polgármester a jogkörét túllépve politikai tevékenységnek és a másikét miért nem? Tájékoztattuk a lakosságot az eseményekről, a DK esetétől kezdve a fidesz rendezvényén át az ominózus jelölt rendezvényéig! Politikai  szerepet mi nem vállalunk, de ezt azért, mert ez magunk vállaltuk! Polgármesterünk viszont nem plitikai tevékenységéért kapja a fizetését a képviseletünkben, hanem a problémáink megoldásáért, amiben súlyos mulasztásokat vélünk innen a Csúcshegyről felfedezni! 

Vétkeztem igen, hogy most benne felejtettem a címlistában a hivatal,a polgármester elérhetőségét,hiszen nem őt, hanem a lakosokat kívántam tájékoztatni egy újabb eseményről, mint megelőzően a miniszteri székkel is rendelkező képviselőjelöltéről is megtettem azt a lakosok és tulajdonsosok felé. Bánnom kellene amit tettem?

https://www.facebook.com/events/809869615873174/

Igen ezt az eseményt is szétküldtem, hogy megismerhessék a csúcshegyiek. Kis apropó a történetben, ha rákattintunk, hogy éppen a csúcshegyről szól ha valaki elolvassa figyelmesebben. Az is kiderül,hogy nem én szervezem. Fiatal még a polgármesterünk túlterheltnek látszani, nem értem miből vonta le a következtetést, amit levelében állít, hogy egy politikai rendezvényt szervezek. Talán én szerveztem Varga és Tarlós rendezvényét is, mert ismertettem a lehetőséget a lakosokkal? Igaz feltűnt már a társasági névhasználat esetében is, mint a levélben idézett témaidegen rendelettel felmerülve is, hogy kicsit figyelmetlen lehet és nem teljesen van tudatában a saját rendeletei tartalmával. Persze nehéz a munkája, igyekszem is segíteni a magam jogértelmezésében megtalált hibákra felhívni a figyelmét, a figyelmüket. Mert türelmesnek kell lennünk egymással , emberként.

Azzal viszont nem tudok türelmet gyakorolni aki vádol, ráadásul alaptalanul! Nem tudom aszoborállító Göncz Árpád baráti társaság oszlopos tagja, miért éppen a Göncz unoka Fórumát kívánja a testület tisztségviselőinek a hangsúlyozott távollétével demonstrálóan megkülönböztetni. Mindenesetre az ő dolga, én nem politizálok a csúcshegyiek érdekében továbbra sem! Akár a patásördög támogatását is örömmel fogom ezentúl is venni az érdekükben. Azt azért hozzáfúzöm, hogy ezeknek az embereknek a képviseletébenben a meghívóban található szöveget elolvasnám és látva, hogy a képviseletemre bízott emberek problémáiról lesz szó, elmennék, mert erkölcsi feladatnak tekinteném a tájékozottságot a munkám ellátásához, ami nem politikai tévékenységre szól.

A képviseletünket szabályozó és a kötelezően ellátandó feladatok jogi előírásait itt most kihagyom, a fecebook csoportunkban kikereshetők. Azt viszont megemlítem, hogy az előlünk szisztematikusan visszatartott ivóvíz ellátás a legfelsőbb jogforrásban rögzített jogaink közt, nem a település rendezési eszközökkel manipulálható dolog!

 'MAGYARORSZÁG ALAPTÖRVÉNYE XXII. cikk (1) Magyarország törekszik arra, hogy az emberhez méltó lakhatás feltételeit és a közszolgáltatásokhoz való hozzáférést mindenki számára biztosítsa. XXIV. cikk (2) Mindenkinek joga van törvényben meghatározottak szerint a hatóságok által feladatuk teljesítése során neki jogellenesen okozott kár megtérítésére." 

Óbuda hegyvidéki övezetének a lakossága megközelítőleg 10 ezer fő, ebből majd ezer ember él ma itt a csúcshegyen. Miközben a vízigényük felmérése alapján is méretezett BIF - Harsánylejtő beruházás után sem kaptuk meg az ivóvizünket, évtizedek óta igényelve azt, a kapacitások alakulásán szomorú dolog elidőzni, de érdemes! A KSH rögzíti a tényeket: Egy lakosra jutó évi vízfogyasztás: 1990 - 55,8m3; 2014 - 33,0m3 ........ Egy km közüzemi vízvezeték hálózatra jutó közüzemi szennyvízgyűjtő hálózat hossza: 1990 - 228m; 2010 - 655m majd EU forrásból a BKISZ felesztéssel 2016 - 752 m

Csak egy kérdés: Hova lett a 2002-ben nekünk is kiépült Bécsi úti főgyűjtőcsatorna kapacitás és a 17/2004 és Ök. rendeletben a mi vízigényünket is felmérni köteles ivóvízhálózat méretezése a Harsánylejtő mezőgazdsági területének leválasztása és beépítése mentén a Csúcshegy városrészről, ahol tanulmányok nélkül maradt a beépülő terület 15 éve?

Azaz még kérdés. Mitől jobb egy elgazosodó terület a levegő hülésére, mint a deresedni képes pázsit? Miért kell a magántulajdont korlátozni ezzel a zöldfelülettel a kondicionáló hatása miatt, ha van városi tulajdon is a Mocsárosban amit meg beépítenének? Miért kell korlátozos a gyenge minőségű földek, kevés napot kapó hegyoldalán ezzel a gyenge minőségű zöldfelületére alapozással, mkior a lakóövezet kertjei is betöltik ezt a kondicionáló hatást egy jobb állapotú zöldfelületet biztosítva? Kinek mi a célja a csúcshegyiek magántujdonaival , hogy egyre szogorodó szabályokkal teszik tönkre a magántulajdon értékét a szanaszét épített üres zöldfelületeket eltűtnetve a kerületből? Miért nem beszélik meg éves lebontásban az elképzeléseiket a tulajdonosokkal a terveikre nézve a területen, hogy egyeztethessenek velük a sorsuk alakulásáról? Kit képviselnek a munkájuk során? 

Azok akik az esetemben politikai indítatást fantáziálnak azon is el szoktak gondolkozni,hogy a csúcshegyi gyermekek módszeresen megtagadott ivóvíz ellátása akár életet is veszélyeztethet közvetett módon? Azon elgondolkoznak, hogy a véleményemet meg sem fogalmazva, ez hova vezethet? A következményeit ismerik, átgondolták? - Foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés BTK165. § (1) Aki foglalkozási szabály megszegésével más vagy mások életét, testi épségét vagy egészségét gondatlanságból közvetlen veszélynek teszi ki, vagy testi sértést okoz, vétséget követ el - , hogy csak egy aspektust vessek fel.

Nem tudom mi történhet még a Csúcsheggyel. nem tudhatjuk mit terveznek a fejünk felett az egyeztetéseket a lakosság elől ezárva. Tény, hogy a lakottság nem szerepel a kerület készülő rendezési tervében, a készülő tanulmányterv ismeret anyaga ellenére sem, amit ez a levél így megint csak kételyeket fokozó módon tartalmaz a csúcshegyiek kezébe kerülve! Rengeteg javaslatot szempontot bemutattunk, aminek semmi figyelembe vételét nem tapasztaljuk, miközben ápolni szeretnénk a zöldfelletünket, de kiszorítanak minket innen. Miközben az elértéktelenedő telkek az M0kiépülésével autóbontók, kőzúzdák, akkumulátor szétszereldék és a fene tudja miféle, a barnamezős területek által vágyott vállakozások célpontja lesz a városközpont és au agglmerációs útfejesztés közelében! Tudatában vagyunk, hogy akár a Bécsi úti villamos hoszabbítás költségszintjével azonos probléma vagyunk a város számára. Nem mi aakrtunk az uniós infrasturktúra fejlesztésekből kimaradni. Nem mi idéztük elő a sok évtizedes fejlesztési elmaradottságot ezen a területen. Nem mi soroltuk át magunkat hegyvidéki lakóövezeti tartalék területből beépítésre nem szánt mezőgazdasági övezetbe, ahol nem szánt a traktor és nem zúg az eke!

Tarlós, Varga és az OBÉSZ

Most akkor köszönjük, komolyan? (Fórum volt a BP. 4sz.Vk-ben)

2018 március 20 Sokaknak ez egy fontos nap. Varga miniszter úr és Tarlós főpolgármester úr,talán ezért is ma látogatott el a miniszter  választókerületébe, a BP 4.sz OGY.-i választási körzetbe Fórumot tartani. Igazából ez sem biztos, mert 1848-ban ezen a napon a nép mindennapjaival és életének kereteivel foglakoztak anno,a politikusaink, az országgyűlés évenkénti tartásáról, a hitelintézet felállításáról és sajtóról szóló törvényjavaslatok vitájában.

Persze, ma már fejlődőtt a világ és nem a mindennapok,hanem a jövő lett fontos számukra. Ne legyenek migránsok, maradjon meg az identitás.  Nincs evvel semmi bajom, csak nem értem, hogy a jelennel mit tegyünk addig! Írtam már rengeteget arról, hogy egy egész városrésznek nincs ivóvize sem a főváros hegyvidékén! Még a végén szeretnénk migránsok lenni a hazánkban, ha nem megyünk el innen, rontva tovább a demográfiai mutatókat!

 MAGYARORSZÁG ALAPTÖRVÉNYE XXII. cikk (1) Magyarország törekszik arra, hogy az emberhez méltó lakhatás feltételeit és a közszolgáltatásokhoz való hozzáférést mindenki számára biztosítsa. XXIV. cikk (2) Mindenkinek joga van törvényben meghatározottak szerint a hatóságok által feladatuk teljesítése során neki jogellenesen okozott kár megtérítésére.

 

Eddig is elég volt a terjesztett hamis hírekkel szembesülve egy sarokba állítva létezni a magántulajdnosainknak, miközben a kerület zöld felületeit sorra beépítette a város. Eközben őket korlátozásokkal elszegényítve, hogy a zöldfelületi és közmű kapacitás mutatók a fejlesztők rendelkezésére álhassanak. Most a fővárosi tulajdonú Mocsáros kerül sorra. Rólunk meg hírdetik az álszent igét, hogy miliomosok építik el az erdőt! Kap is rajta a buta ember anélkül, hogy utána nézne a valóságnak. Bizony itt soha nem volt erdő, sőt a városegyesítés idején kiszabályozott dűlők egy részére és a szőlős területére telepítették rá azt! A miliomosaink, ha egy-két mai nívójú családi házat annak tekintünk, pedig lakóingatlanokat vettek és építettek át, amik már lassan száz éve léteznek ezen a területen! A Csúcshegyet külterületbe lökték a főút meletti természetes városfejlődésből aztán leválasztották a valóban mezőgazdasági részét a mezőt, ami ma lakópark a Harsánylejtő névvel. A mezőgazdasági övezetiséget persze meghagyták az ittlakóknak a beépltett részen, csak mert! Itt látható a 8-as dúlő és a Stockacker, magyarul szőlős terület, ami erdő lett időközben: 

http://mapire.eu/hu/map/cadastral/?bbox=2112492.0588437454%2C6036278.594037201%2C2114020.7994094486%2C6036979.664906004&layers=osm%2C43%2C44

Der Stockbauer arbeitete am Stockacker... so ist das Leben, erdő nélkül! (a szőlész a szőlősben dolgozott)

Csak mert! Lehet furcsán hangzik, de ez itt nem üres helykitöltés, hanem a történés pontos leírása. A 27/2004-es óbudai rendelet lehetővé tette a Harsányejtő mezejének a beépítését. Én nem vagyok irigy a lakóira, hiszen azok a szomszédaink, gyerekeik a mieinkkel egy iskolába, óvodába járnak ugyan azzal a közlekedési eszközzel. És jón a de, természetesen! A Csúcshegy városrész két részre osztásakor két új városrész jött létre, amit a főváros 2012-ben rendeleti úton rögzített hivatalosan! Az a gond,hogy a Harsánylejtő melletti új vagy maradék Csúcshegy tejesen illegitim módon létrejött és kezelt városrésze ma Óbudának. A mai szerkezetének kialakításához semmiféle tanulmány nem készült. A lakossága szociális és a terület gazdasági viszonyait senki sem vizsgálta a változások nyomán! Település részeket pedig ezek nélkül nem lehet létrehozni! A fenti időpont óta egy fiktív mezőgazdasági területről szóló, valótlan adatokat kezel a város. A lakosai kötelező ellátása elmaradt! Egyetlen kérdésem lett volna a nagyságos és méltóságos urak számára a Fórumon. Tudnak-e erről Tarlós volt kerületében és mit tennének, hogy ez a hihetetlen állapot, a XXI-ik századi európaiság közepette véget érjen és ivóvízhez jusson majd ezer budai hegyvidéki polgár végre? Sőt, hogy ismét a természetes módon fejldőhessen a város szerkezete a szocialista megalomániát kiheverve. Budapest egy 15 milliós országnak épült, itt nem szükséges toronyházasodni, mint a túltelepült hegyvidékek közti nyugati kultúrákban az láthatjuk. Itt nincs erre semmi kényszer. Ez egy tágas ország, aminek változatos és gyönyörűen termő vidéke is van, nem csak ellaposodott ipartelepei. A város levegőjének kondicinálásában betöltött szerepünket meg nem az elhagyott telkek vízhiánytól kiszáradó cserjései tudják betölteni, hanem a kint lakók által karban tartott minőségi zöldfelület, mint szerte a város minden kertes házában is teszi! Nem biztos, hogy vannak UFÓK ,de biztosan zöldek a kertek mindenütt a hegyvidéken! 27973155_278544642677644_712704898175024918_n.jpg

Jól látható, hogy a Bécsi úttól délre a zöldebb a lakott belterület, míg mi a szemben fekvő Aranyhegy sárga, gyepszinten borított területéhez és a Mocsáros növényzetéhez vagyunk hasonlóak.Ez bizony a fővárosi TSZT viszgálati anyagában található, a főváros 2015-ös szabályozása nyomán! 

Azt hihetnénk nem lehet lejjebb a magántulajdonok sarokba állított korlátozása eddig ismert folyamatában! Dehogy nem, készül az új kerületi építési szabályzat az OBÉSZ néven! Még tovább kurtítanák a csúcshegyi tulajdonosok eddig is a használatot ellehetetlenító szabályainak kereteit, amit bátran nevezek burkolt kisajátításnak a telkek értékeinek romlására nézve! Sokszor leírtam már, hogy a 90-es évek lakótelepi lakásárnak megfelelő telek ára mára egy fél lakáséra sülyedt le már az eddigi korlátozásoknak a következtében is! Ezt fokoznák az OBÉSZ-ben!

Mielőtt ezekre az eltérésekre térek egy alap probléma! A terv anyagai közt olyan formában került a területünk feltüntetésre, ami a fent vázolt fiktív adatokat tartalmazza. Ezt olyan szinten,hogy a képviselő testület által kivonatott önkormányzati telkek is, a valós kivont művelési ággal szemben, gyümölcsös és szőlő kategóriákban szerepelnek. Ráadásul a szabályozási tervben ábrázolt kép adatait ugyan az a cég készítette el régebben, mint aki a tanulmánytervünkhöz egy évvel ezelőtt a valós adatokat is prezentálta a kerület részére, más munka során!29025481_285919625273479_3817776582370525184_n.jpg

Ezt az árbát használná a kerület a következő évek szabályozási alapjául, ami alapján a főváros is alakíthatná a rendezési céljait, terveit! A Városrendezési Főosztály saját részetes adatokkal nem rdenelkezve a kerületi szabályozásra tud csak támaszkodni.  Láttunk 7 parcellán szőlőt kéken, sok sárga kert gazdaságot és zöld gyümölcsösöket. Naná, hiszen valaha a gyümölcsösökbe építhettek tárolási és feldolgozó célu épületet a kényszerkertészeink, akik ma  hegy lakosságának egy részét alkotják. Lakást kialakítani már más szabályozás az így létrejött építmény egy részében. Anno 22 éve, mikor megvettem a remélt családi hajlék telkét a kerületi tájékoztatás tudatában. hogy ez belterület és hegyvidékei lakóövezet lesz, amit a főváros területrendezési kategóriái közt a fejlesztésre kijelölt mezőgazdsági övezetiség támasztott alá. Ez a volt  helyzet! Ma már viszont nagyon más, aminek a képviselő tetület aktív részese. Nem értem ezt a fiktív állapotot, hogyan fogadhatta el a kerületi szabályozási terv részeként a testület, mivel maga vonatta ki a területen a jelentős számú és méretű tulajdonait. Természetesen a lakosság is élt a 2017 december végéig megnyitott ingyenes kivonatás lehetőségével és ezért a terület mára több, mint 51%-ban kivont a mezőgazdasági művelés alól hivatalosan is! Pedig a szabályozók csak a mezőgazdasági tuajdonokra adnak adómentességet! Ez sokakat tarthatott vissza a valós helyzetnek megfelelő kivonatástól, ha nem voltak lusták foglakozni a telek valós használatának feltüntetésével!

Több, mint 51%, mert nem tudjuk, hogy az igazi rohamban a 2017-es év vége előtt hányan vonatták ki még a telküket, de az előbb bemutatott és mára már fiktív művelési ágakat felmérő cég, az URBAN-LIS, a kerület megrendelésére 2017 tavaszán elkészítette, a testület által 2016-ban megrendelt tanulmányában, a következő összesítést! 28958757_285919711940137_1446719270770704384_n.jpg

A vak is láthatja,hogy 2017 tavaszán a Csúcshegy jelentős része a mezőgazdasági művelés alól kivont terület! Azóta rohamosan vonatták ki, jellemően november deceberben a telkeket a művelés alól a tulajdonosok, még több szürke folttal tarkítva ezt a képet! Be kell valljam jómagam az adómentesség miatt ezt nem tettem meg, pedig a valóságban az is csak szürke lenne a valóságos álapotok képformában történő bemutatásán! És azon a még sokkal szürkébb képformátumú valóságos állapot feltüntetésen kellene alapuljon az OBÉSz és a főváros Település szerkkezeti Terve, amint az OBÉSz alapján tudomást szerez a való világról! Éppen erre lennének az érdekeinket képviselők megfizetve az adóforintjainkból, mert azért én is fizetek rendnesen, ha nem is a telek után. Ezért botrányos a nem mai állapotok alapján egy terület a rendezési tervben történő szerepeltetése a 2018-ban elfogadásra váró OBÉSZ részeként, mely a jövőjének szabályozására hivatott egy normális város kerületében!

És most nézzük miféle jövőt készítene a kerület az itt lakó és tulajdonló kisember számára, hova lehet még lejjebb: OBVSZ 135.§ vs OBÉSZ 257.§ - A ma fejlesztésre kijelölt, kiskertes rekreációs terület(MG-RF-III!2) ezután beépítésre nem szánt, kertes mezőgazdasági övezetté válik(Mk-2)

Itt jegyezzük meg, hogy 2011 szeptembertől a 2005. évi LXIV. törvény(BATrT) 22. § (3) * Az olyan beépítésre szánt területet, amelyet az elfogadott településrendezési eszköz a BATrTMód. hatálybalépése előtt már beépítésre szánt területnek nyilvánított, továbbra is ilyen területnek kell tekinteni. Sem a TSZT, sem a kerületi OBÉSZ nem vehetné el a csúcshegyi magántulajdonoktól a lakóövezetté válás belterületiségének fejlesztési kijelöltségét! Azért meg más szabály miatt nem, hogy a lakossági igényekkel szemben vállakozások kapjanak előnyt a fővárosban. Ráadásul övezetünk jelentős részben beépült és a jelentősen átalakuló terület, így az esetleges belterületbe vonásával nem új építési terület jön létre, ami mellett a hegyvidéki zónában üres lakóterületek sincsenek! A hegyvidéki zóna övezetében belterületbe vonható leromlott, alulhasznosított és a belterülettel határos terület a Főváros területén csak a Csúcshegy van ráadásul, a tudomásom szerint. További szigorítások ésszerűtlenek, vagy burkolt kisajátítás!

Visszatérve az eltérésekre, az eddigi OBVSZ 135§. (2) bekezdés a belterületbe vonás esetére várható építési előírásokat taglalja, a (4) bekezdés kiskereskedelmi építményeket szabályoz! A rendelet 58 számú táblázatában a beépíthetőség 3%(1000nm alatt 5%) és a felszín alatt 10%, épület db szám kitétele nélkül. Emellett az MG-III mezőgazdasági rendeltetésű területek általános előírásai, a 133.§ is fejlesztési megjelölést tartalmaz az (1) bekezdésben: c) MG-RF-III/2 Fejlesztésre kijelölt kiskertes rekreációs területek(OBVSZ)

Változás: OBÉSZ 257§. Mk-2 kertes mezőgazdasági övezet, nem beépítésre szánt terület övezete. A (8) bekezdés a pontban; 1db 30nm-s épület 1000nm felett. A 720 és 1000nm közti telkekre nem tartalmaz előírást a paragrafus, azaz nincs beépíthetőség. A kiskereskedelmi építmények a terület ellátására kimaradtak! A rendelet 2.sz mellékletének a régi kerületi szabályozásból átemelt, 3%-os beépíthetőségét ez egyenesen felülírja. Az álapotuk miatt lebontott épületek újáépítése tilos, ez pedig mér tároló építményeknél is életet veszélyeztethet!!

Ami megmaradt az a felszínmozgásosság miatti építési tilalom, amely viszont törvényellenes álapot egy egész városrészre kiterjedően! 2014.jan.01-től hatályosan: 2003. évi XXVI. törvény (OTrT) 25. § (1) A földtani veszélyforrás területének övezetét a településrendezési eszközökben kell a tényleges kiterjedésnek megfelelően lehatárolni. A római part egyetlen kerületi közvélemény kutatása árából fedezhették volna ezt a 4 éves mulasztást!

Kedves Tarlós Úr és országgyűlési képviselőnk Varga Úr! Köszönjük, hogy a gyermekeink jövőjére gondonak és megmentik tőlük a mi kis városrészünket is. Ráadásul mi is lenne azokkal a migránsokkal akik egy ilyen európai fővárosba érkeznek, mint ahol mi is élünk itt a Csúcshegyen? Lehet még a fára is visszamásznának,ha meglátnák ez a várost a sáros utakkal, ivóvíz nélkül az itteni fő gyűjtőút sötétéségében érkezve, a követlező napon? Tudják én nem a grundon fociztam, hanem TSZ-ekben töltött gyakorlaton ismertem meg középiskolában mi is az a mezőgazdaság, mennyi vizet iszik naponta egy disznó, mekkora erővel kell egy lovat ledönteni a heréléséhez, avagy mennyire iszonyatosan büdösek a 40 celsius fok testhőmérsékletű csírkék. Az viszont aki italálta, hogy a csúcshegyi lakott terület mezőgazdasági, biztosan nem tudja miféle üzemmód az. Főleg, hogy az itteni mezőt kivonta a gazdaságból lakópark céljára! Köszönjük azt is, hogy a város zöld felületeit fejlesztik! Páldául a Meszes utcai parkot a gazos mező helyén.Nem tudom zöldebb lett -e így, de park az biztos! A Mocsáros zöld mezejét is fejleszteni fogják. Köszönjük. Sőt még azt is köszönjük,hogy parkosítják a Flórián előtti parkot! Köszönjük az összefonódásokat, ha ide nem is jutott ki megint a villamos, menjen csak mindenki kocsival innen is és az ideérkező agglomerációból is!

Örülünk a fejlődésnek, de nem lehetne elérni, hogy a város természetes fejlődése folyamán, az 1930 évekre a főút mentén lakott területté fejlődött Csúcshegy város rész, ami nem a Csúcs-hegy erdős területe hanem alatta terül el, mert ezt is illene ismerni, visszakerülhessen a hegyvidék lakóterületének őt megillető helyére és nem a szocialista városépítészet nyomán lakótelepek lehessenek csak élőhelyek a város polgárai számára, mint a Testvérhegy lábánál a kedvelt Lángliliom utca környéke, vagy ami most fog a BUSZESZ területén épülni? Nem lehetne, hogy a város a polgárainak és nem az ide hordott, a fene tudja honnan érkezőknek épüljön? Kaphatnánk mi is kvótát hogy a tulajdonaink évtizedes korátozását végre befejezzék és egyenrangú lakosai lehessünk a hegyvidéknek, a kerületnek és a fővárosnak? Lehetne legalább az egészséges ivóvízhez jutnunk végre? Nagyon megköszönnénk!

Rendkívül sajnálom, hogy a Fórumról a függöny mögé távozva elmentek a rövid kérdésemre a módot nem megadva. A látogatókat azért nem kellett volna a terembe zárni ekkor, hiszen csak köszönhetjük a fejlődést.28795867_285131235352318_884468529435246592_n.jpg

Sárga színnel a fővárosi tulajdon, kékkel az óbudai önkormányzati tulajdonok.

 

1997. évi LXXVIII. törvény 30. § * (1) * Ha az ingatlan rendeltetését, használati módját a helyi építési szabályzat másként állapítja meg (övezeti előírások változása) vagy korlátozza (telekalakítási vagy építési tilalom), és ebből a tulajdonosnak, haszonélvezőnek kára származik, a tulajdonost, haszonélvezőt kártalanítás illeti meg.A Ptk. 108. § (1) bekezdése szerint az ingatlan tulajdonosa tűrni köteles, hogy az erre külön jogszabályban feljogosított szervek – a szakfeladataik ellátásához szükséges mértékben – az ingatlant időlegesen használják, arra használati jogot szerezzenek, vagy a tulajdonjogát egyébként korlátozzák azzal, hogy az ingatlan tulajdonosát az akadályoztatás (korlátozás) mértékének megfelelő kártalanítás illeti meg. A Ptk. 108. § (2) bekezdése pedig arra az esetre, ha a használat vagy egyéb korlátozás az ingatlan rendeltetésszerű használatát megszünteti vagy jelentős mértékben akadályozza, biztosítja a tulajdonos számára azt a jogot, hogy az ingatlan megvásárlását, illetőleg kisajátítását kérje.

28685772_285134702018638_8532651676870377472_n.jpg

A környékünk üres telkei szürke színűek.

 

Utóírat:

Azoknak akik nem tudják,hogy lehet észrevételeket beküldeni az OBÉSZ társadalmi egyeztetése keretében: Észrevételek amiket be kell küldeni, lehetőleg MINDENKINEK külön-külön az ŐBÉSZ véleményezéshez/ (AJÁNLOTT LEVÉLBEN!) :Cím lent

1- az OBÉSZ 257§ (5) bekezdésében továbbra is szerepeljen az OBVSZ 135§-nak kitétele: lakóterületként fejleszthető kertes terület megnevezéssel az MK-2 övezetnél.

2- a (7) bekezdés c pontját kiegészíteni kell, mert a gyűjtőútra vontakoztatható csak! A - (c) épület a forgalmi gyűtjőút tengelyétől mért 100m-en belül nem létesíthető formában, a jelenlegi szöveg helyett! (Egy telek éppen ekkora, hem szabad minden utcára vonatkoztatni ezt a szabályt!). A 100m pedig min 5, de akár 10 telekszélesség is a gyűjtőútról mérten. Használhatatlanként akarja megvásárolni a kerület őket?

3- a (9) bekezdés a pontjában a 30 négyzetméteres szószerkezetet törölni kell, mert a szabályzás a 2 sz. melékletben(222.old) százalékban tartalmazza a beépíthetőséget! (Ez összeütközésben van avval és a bértelkek problémáját a Bérleti Szerződésekben kell módosítani, nem az építési szabályzatban) Az eddigi szabályozáshoz képest(OBVSZ135§) százalékos beépíthetőségével szemben, az OBÉSZ építési jogot csorbít!

4- az OBÉSZ, most 2018 márciusi elfogatatására a tervező nem az általa 2017 juliusban nekünk is bemutatott adatok alapján javasolta a 3%-os beépíthetőséget, amit a régebbi adatokkal is 5 és 10% közt beépíthetőség ajánlásával nyútott be a képviselő testülenek! A 3% os beépíthetőség ezek ismeretében inkább 5% felett és 10%-hoz közelebb kell legyen. Oka, a valós területhasználat 51% felett, kivett telkeket mutatt be ismerten a rendelet elfogadása előtt több, mint fél évvel!

5.- a zöldfelületi mutató, a hasonló funkciójú területeknek, pl Aranyhegy csatornázatlan(volt zárketi telkei) megfelelő mérték kell legyen (70-75%). Mert a Tanulmányterv bemutatta, hogy jellemzően gyepszinten borított a terület és nem erdő, amivel azonos mutatót szabnak ki ránk. Nem közterület a kertes telkek sora,hanem magántulajdonok. Nem haladhatjuk meg a zöld rekultiválásra besorolt táborhegyi bánya területének zöldfelületi muttóját egy lakott területen! Ezen túlmenően az OBÉSZ 25nm-ként 1db fa ültetését írja elő a területre! Ez egy átlagos gyümölcsfa kifejlett lombozata, ami 5m sugaró körrel árbázolható, az 5x5-ös területbe még éppen illeszthetően, Ez az előírás a teljes telek fásítását teszi kötelezővé!

6.- Az OTÉK 29§ (8) bekezdés 2016.Vi.14-én lépett életbe és nem tartalmazza az övezetre a kerületi rendelet!(OTÉK eltérés, amit az állami főépítésszel kell jóváhagyatni!)

7.- Ne az elavult adatok alapján erőltessék a fiktív mezőgazdasági területet, hanem a hivatalosan több mint fél éve ismert tényadatokra apaluljon a rendelet ránk vontakozó része, főleg mert 2004-2007-ben kellett volna a kettéosztáskor megmaradt Csúcshegy felmérését elkészíteni! Egy évvel a képviselő testületi rendelet elfogadás előtt felmérte a területet az URBAN-LIS Kft.! A valósan megismert adatokat nem csak a rendelethez, de a TSZT módosításához is fel kell használni a megváltozott funkció miatt. Az 51%-ban kivett területeken legalább 750, de akár több mint 1000 embert kell ellátni a városnak a kötelező feladatai közt ivóvízzel és a talaj védelmében csatornával, már ma! Egyben az ÖBÉSZ fővárosi elfogadtatása folyamatában a TSZT megváltoztatását kell emiatt kérni! A 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 30. § alapján a TSZT módosítás párhuzamosan megtörténhet az OBÉSZ fővárosi efogadtatásának tárgyalása keretében,párhuzamos eljárásban! - megjegyzés:Az Épített környezet alakításáról sz. Törvény 30§ alapján övezeti átsoroláskor, ha az ingatlan rendeltetését,használati módját az befolyásolja-beépthető lakóövezetté válást elvéve-kártalanítás jár! A TSZT-nek a valós területfelhasználásnak kell megfelelnie és a szakági elvárásoknak is, ami a lakosok szenyvize ellen kellene védje a talajt, mert azok vannak itt, a Tanulmánytervből ismerten is. Az 51%-os kivett területi arányt nem ismeri az OBÉSZ, pedig most fogadják el és a tanulmánytervet készítő teresztette be az OBÉSZ javaslatot. Szerepelni kellett volna a megismert adatoknak a megalapozásban. A megalapozó vizsgálati anyagban még legkevesebb 5% és maximum 10% közt szerepelt a beépíthetőség. Az OTÉK által megengedhető 10% al szemben maradt a használati móddal össeegyeztethetetlen 3%, amit az 1db 30nm-es épület kitételével sztorniroz is azonnal! Létezik sorozatos OTÉK eltérés?

8.- építési jogokat sért és életet veszélyeztethet, az akár 100 éves ingatlanok bontási szükségessegét megragadó újjáépítési tilalmi kitétel! Kártalanítási igények tömkelegét indíthatja el,hiszen a tilajdonosok akár örömmel bontanának,ha nem laknak kint a kártalanítás keretében benyújtott számlákra! Törölni kell!

9.- Nem értelmezhető OTÉK eltérésnek az OTrT határozott előírását nem alkalmazni! ( OTrT 25. § (1) A földtani veszélyforrás területének övezetét a településrendezési eszközökben kell a tényleges kiterjedésnek megfelelően lehatárolni.) MK-2 övezetet is érintve a mostani formában már nem alkalmazható 2014 jan.01 óta! Az Azóta készült TSZT2015 III kötet-VESZÉLYEZTETETT, ILLETVE VESZÉLYEZTETŐ TÉNYEZŐJŰ TERÜLETEK fejezetében rögzíti is ezt:"A szerkezeti terv..Környezetvédelem, veszélyeztetett és veszélyeztető tényezőjű területek”című tervlapján jelölt Csúszásveszélyes, Alábányászott, Feltöltött és Potenciálisan talajszennyezett területeket, valamint a Rekultiválandó bánya, lerakó területeket a KÉSZ-ben a tényleges kiterjedésüknek megfelelően kell lehatárolni." Az OBÉSZ nem felel meg sem az OTrT sem a TSZT hatályos előírásának!

10.- Az ivóvízhez való jutás biztosításának, a Magyarország Alaptörvénye XXII. cikk (1) bekezdése és más az ellátási kötelezettséget előíró jogszabályok miatt, nem lehet feltétele az utcák kiszabályozása a már kint lakók számára !

..................................................................................................................................................................................  FONTOS! - AJÁNLOTT LEVELET KELL ÍRNI! - "Akinek a tervezettel kapcsolatban, vagy a rendelet felülvizsgálatával kapcsolatban előzetes javaslata van, azt írásban Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Polgármesteri Hivatalának Főépítészi és Várostervezési Irodájához (1033 Bp. Hídfő u. 18.) 2018. április 6-ig juttathatja el."

A rendeletegyeztetési anyag: http://obvsz.obuda.hu/obuda-bekasmegyer-uj-keruleti-epitesi-szabalyzatanak-tervezete/

Nekünk is lesz Fórum a terület problémáiról egyeztetni: MÁRCIUS 29., 18:00-21:00, TÁBORHEGYI NÉPHÁZ NAGYTERME-1037, Toronya u. 33.opera_pillanatfelvetel_2018-03-22_131334_www_facebook_com.png

Kampány az emberekért? Sosenem?

Beindult a választási kampány! Már annyira vártam,hogy ismét elmélázhassak azon,hogy az szdsz-es Ungár befektetése szomszédságának lakói és tulajdonosi tömege miben volt másképp kezelve az szdsz-es Demszky alatt, mint az szdsz-es múltú Tarlós érájában egészen napjainkig!

Anno nem volt módom levelet küldeni az OGY képviselőinknek és a kerületi politikusoknak,akik minket képviselnek az adóforintjainkból! Végül is egyformán nem tudhatom mint viszonyulnak a valóságunkhoz, mert semmi reakciót nem kaptam a hatalom résztvevőitől ma sem! Ezek után az ellenzéküknek küldtem el az ismeretető anyagot rólunk, amire volt aki reagált. A Jobbik OGy képviselő jelöltje megköszönte a tájékoztatást, kerületi képviselőjük egy tömörített anyagot kért és kapott a kerületi munkájához,hogy beszélhessen  polgármesterrel és a testülettel a helyzetünkről, egy személyes találkozó után..A PM jelezte,hogy személyes talákozón megismerné a részleteket. A Momentum OGY képviselőjelöltje kijött és egy órás bejáráson kapott ismertetést a viszonyainkról,amiről egy 10 perces videoanyag került fel a világhálóra.A DK egy Fórumon a látogatásomnak örült volna, de más alkalmat nem adott a terület problémájának a megismertetésére az iránt mélyebben nem érdeklődve. 

https://www.facebook.com/benedekmarton.momentum/videos/1459657100826627/

A részemről minden fontosabb pártnak, képviselőnek, sőt magának a patásördögnek is írtam rólunk, a helyzetünkről. Ha a kampányaikban a figyelmet ránk irányítják, azt nem a támogatásuknak tekintem a magam részéről, hanem fordítva, a mi támogatásunkként és minden alkalomnak örülve mondok köszönetet! Ezért vesszük minden párt, satjtóorgánum, közszereplő és magánszemély segítséget örömmel, hogy egyenrangú polgárai lehessünk a kerületünknek,fővárosunknak!....és nem távlatokon túli esetlegességgel!

Természetesen a már ismert téves állítások elindultak azonnal,a jogos kötelező ellátásunk hírének nyílvánosságra kerülése miatt! Évtizedek óta halljuk ezeket,de a tényeket soroló cáfolatokra nem jutott eddig felület! A szokásosak azoknak akik nem ismerik.: -1, Gazdagok beépítették az erdőt - Eközben nincs ivóvíz biztosítva a majd ezres csúcshegyi lakosságnak és átlagos lakóparki nívójú ház sem akad egy tucat sem a terület 1059 telkén! -2. A spekulánsok kaszálni akarnak a telkekik eladásából - Miközben erdő melletti parnorámás telkek központközelben, ami 10 perc sincs tőlünk, nem található a fővárosban másik! Nem pótolhatók ezek a telkek senkinek. -3 A terület jelentős zöldövezeti potenciál miatt ne legyen beépítve - Csak éppen az 1900-es évek első felében jelentek meg a lakóingatlanok és ma már ezer fő felé jár a lakosságszám, ami az ország településeinek 55.4%-án sincs meghaladva! A főváros minden kertes háza ennek a jelentős zöldfelületnek a része a TSZT-ben is olvasható módon! -4. A területre azért nem szabad építeni, mert csúszásveszélyes. - De ha a törvényi előírás szerint elvégezné a kerület a geotechnikai kategorizálást,akkor ismertté válna amit az MFGI már digitális térképen is bemutat.-A Csúcshegy 4-5 szintes beépítésre alkalmas!(OTRT25§(1) A földtani veszélyforrás területének övezetét a településrendezési eszközökben kell a tényleges kiterjedésnek megfelelően lehatárolni.) Továbbá kiderülne,hogy a valóban csúszásveszélyes övezetben, a volt Tesvérhegyi bánya beépítési tervezete már a 41/2005. (IX.15.) óbudai ÖK. rendeletben elő lett készítve! Így aki a tulajdonára még is éíptett,mert más neki nincs illegálissá vált! persze nem bontattak le soha semmit, csak indoknak kelletek ők is szerintem.

Az internetes keresők korában régi beidegződéssekkel olyan érvekkel indokolnák a kisemberek tuajdonainak szakadatlan korlátozását, ami percek alatt kideríthetően hamis, mintha ma is a saját indokok terjesztésére létező írott sajtó lenne az informálás elsődleges eszköze!!.

-5.Beszélnek a kiscelli agyagról, ami az egész beépüt budai hegyvidékre jelemző, mint a csúszásveszély okáról. Ugyanitt a Csúcshegy alatt sorakozó bányákról, amik a József - Péterhegyen voltak a valóságban és a Testvérhegy lejtőin megkereshető módon! Az agyagbányák a téglagyárak alapjai voltak,melyek nevei is ismertek. Pl. Bohn,Demján,Újlaki Tégla- és Mészégető Rt...Budapesti Tégla- és Mészégető Rt, sosem voltak a Csúcshegyen!  -6. A végén meg a szokásos riogatás a befektető spekuláns tulajdonosokról,akik 20-30 éve ebben a minőségben tulajdonosok a Csúcshegyen, de a Harsánylejő részében amit a BIF részéra szakítottak le a területéből a 2004-es szabályozással,persze erről szó sem eshet! (mert bizony a Harsánylejtő a Csúcshegy városrész része volt) Azon senki sem gondolkodik el, hogy a hajléktalanok és megelent krízistömbök konfliktus zónája a Harsánylejtővel egy térben élve, miért nem árasztotta el vilákkal a területet, miközben 2 millió forint volt a maximális építési bírság és az illegáis építések ellen soha nem lépett fel a kerület hatékonyan..(sőt ma is csak 10 millióra lett felemelve ami csak egy fél garzon ára jobb részeken,amit a közeli főískola diákjaniak garzont kiadva finanszírozhatna egy villaépítő,ha akarna)cs1.png

Itt megállnék egy gondolat erejéig! A már említett 27/2004-es rendelettel alapozzák meg a Harsánylejtő városrész megszületését! http://obvsz.web3.rufftech.hu/obvsz_dokumentumok/031_obvsz_9_17_27-2004_vi10_sz_rendelet.pdf

A rendelet egy pontjára hívnám fel a figyelmet 2004-ből:"7.3. A területen - geodéziai adottságok miatt - különböző nyomásszintő zóna alakítandó ki. A hálózatok méretezésénél a Harsány lejtő lakóterület igényén felül a csúcshegyi terület vízigényét is figyelembe kell venni." Hát igen a fenti videoban az LMP,a Harsánylejtő fejlesztésében tulajdonos képviselőjelöltje ezt tagadva azt mondta, hogy nem lett eldöntve ki fizesse a csócshegyiek vizét! Igazából ez nem is érdekel minket, de hogy enélkül a Harsánylejtőé sem lenne szabályosan elfogadott az látható az előírásban! Ma már egyenesen a Harsánylejtő projekt fokozatainak kiépülése után megmaradó kapacitástól tennék függővé, hogy mekaphatják-e a kötelezően ellátandó közfeladatok közé tartozó vízellátást, az egészséges ivóvízhez való jutás keretében a csúcshegyiek!

(-"Vízvezeték Szennyvízcsatorna A Budai alapzónáról megtáplált un.„Harsánylejtő gépház” kiépült. Az abbóltáplált ún.„Harsánylejtő I” „Harsánylejtő II.”„Harsánylejtő III.”vízellátási zónák még nem üzemelnek, a vízellátási hálózat üzemi nyomás adatait a rendszer üzembe helyezését követően lehet meghatározni. Csúcshegy vízellátása csak ezt követően lehetséges"- áll a Tanulmánytervünkben!....mert a 2002-ben a nekünk is megépült kerületi és fővárosi forásokból, EU pénz mentesen átadott Bécsi úti főgyűjtő kapacitását is idegen szennybízkezelési régió fejlesztéseinek biztosították, nem nekünk. Ma már Üröm és Pilisborosjenő is így adja területeit a fejlesztőknek a BKISZ-VII keretében!) https://obuda.hu/wp-content/uploads/2017/09/Csucshegy-megalapozo-vizsgalat_2017-julius.pdf

Egy másik gondolat a szinte egyetlen vagyonkájukkal spekulálva jogkövetők igényeihez: A BIF számára az említett 2004-es rendelettel magalapozott és 2007-ben belterületbe vont mezőgazdasági résszel,a Harsánylejtővel, ami egy zöld mező, a volt TSZ üzemi terület leválasztásával egy új állapot alakult ki! A Csúcshegy városrészt két új városrészre osztották! A mezőgazdasági övezetből belterülebe került a zöld mező beépítés céjára! A másik városrész egy új Csúcshegy lett. Ennek beépülő városiasodó területére nem készült semmiféle hatástanulmány, de még álapotfelmérés sem ekkor, pedig az szükséges lett volna! Maradt mezőgazdasági övezetben egy teljesen megváltozott használatú terület a TSZ földektől megfosztottan. Senki nem vizsgálta,hogy mezőgazdasági-e még, hogy a beépültsége mekkora mértékű és, hogy a lakossága mint kell éjen ezután! A Harsányejtő érdekében természetesen az üres mezőre mindent kidolgoztak. A maradék- vagy új Csúcshegy viszont semmiféle törvényességnek nem felet meg ez után az időpont után! A nem rá vonatkozó adatok,ismeretek alapján tartják azóta nyílván, sorolják át megalapozatlanul, immár az EU jogrendszerének szégyenfoltjaként!

Csodálkoznak ha az a terület tulajdonosainak általános véleménye,hogy ebben a kerületben és ebben a városban a befektetők érdekeit képviselik a mi képviseletünkben alkalmazott emberek, de mi mást gondolhatnánk ezek után? Itt a BIF a szomszéddá tett cég: http://m.magyarnarancs.hu/belpol/a-gazda-aldasaval-105372 Másutt mások. Mindenesetre a kisemberek telkeit zödtüdőzi le a város elvéve a természetes fejlődést a főutak mentén a várostól, míg beépültek a volt TSZ földek szerte a kerületben, legyen az Arany- Péter-hegy vagy a rólunk leszakított terület valóban zöld felülete, a beépülésben megakasztott telkeinkkel szemben! A valóban csúszásveszélyes Testvérhegy rég beépült kertes házainak telkei is ugyan ehhez a zöld tüdőhöz tartoznak, de mirólunk híresztelik,hogy az erdőbe építkeztünk.Sok a hazugság, de ma már könnyű a cáfolatuk.Fotók, légifotók az interneten! 

http://mapire.eu/hu/map/bp1944/?layers=osm%2C110&bbox=2114553.3533168323%2C6036357.826762041%2C2115317.7235996844%2C6036708.362196442

Láthatóak a 40-es évek közeén kezdett gyümölcs telepítési próbálkozások, melyek nem vezettek eredményre. A fák gyökérzete a termőtalaj vékonysága miatt nem tudott megkapaszkodni, amit ma a csúszásveszélyesség tévmeséjében persze fel tudnak sorolni! Az állítólagos szőlők helyzete még nevetségesebb. A valamikori szőlőültetvény a Stockacker a solymári téglagyár melleti erdő területén található,mint az elveszett 8. dűlő is, ami délnyugatra srégen tartott a legfelső utcából a mai erdőbe mélyen! cs2.png

Hála istennek 15 évvel a Csúcshegy jogszerű szerepeltetésének megszűntét követően, már a világháló korával ellenőrízhető a történelme Óbudaörs mai utódaként, mind a fellelheő adatai,fotói, a csúcshegyi villa feltárása az Aranypatak utca 12 szám alatt, ahol a közismert fotón látható jól a háttér, ahol 1933-ban sem volt a meseerdő sem azok a gyümölcsösök, amiket ma is hivatkoznak sokan előszeretettel! A képkeresés nyomán fellelhető képen látszanak a kis csúcshegyi lakóházak és a Csúcshegy városrész feletti Csúcs -hegy erdős magasa,ami ennek a tévhitnek az alaptalan alapja. Bizony nem szabad keverni a Csúcs-hegyet a Csúcsheggyel, hiszen a mellékelt térképeken is látható,hogy az erdőt telepítették a Csúcshegy dűlőire és szőlős területére, nem a csúcshegyiek települtek az erdőbe a történelmi Óbuda itteni Hutwaadt területén! Azaz a Hutweide - magyarul legelő részén!

Ma sem vagyunk erdő, ahogy soha nem is voltunk és gyümölcsösök sora sem! A területünkre a kampánya folytán felfigyelő párt sem ezt találta és mutatta be a videóján, hanem a beépülést ábrázoló, meghamisítatlan valóságot a világ elé tárva! Örülünk minden hírnek ami a valóságot bemutatja rólunk! Egy mjad ezer fős település, aminek nincs ivóvize, szilárd burkolatú úthálózata, gáz a szmogterhelést csökkentő fűtés biztosítására a "zöld tüdőnek" minden utcájában! Sőt még  közvilágítása sem mindenfelé, a kintlakók  körlülményeit máig a XIX század szintjén tartva, de legalább is a 70-es évekbeli vidéki nagymamáink körülményei közti életre kényszerítve a budai hegyvidék itt lakó polgárait. A befektetőkek adva a zöldfelület használatot, a közművelket,a tőlünk elvett forrásokat! Ez nem csak az én véleményem, hanem az itt tulajdonlók többsége szól most belőlem! A mostani kampányban mára a valóságról tud a kép elterjedni végre! Nem lehet a kisemberek tuajdonát tovább így kezelni, hogy folyamatosan veszítsen az értékéből és a területen káros szociális folyamatok induljanak be, hiszen ma már egy fél garzon áráért is lehet itt ingatlant vásárolni! A város is rá kell ébreden, hogy a "zöld tüdőt" a saját tuajdonában és nem csak a kismeberek telkein is védhetné. Például a Mocsárosban idegenforgalmilag vonzó értékké formálva a zöldfelületet,hogy ne kelljen a Kisbalatonig utazni a külföldinek, hogy szükremarha gulyát és bivaly csordát láthasson. Mndezt ráadásul a budai hegyek hátterével! Vagy ha már mindeképpen fejlesztőknek szánja azt is, legyen egy a terület adottságait kiaknázó vízes környezetrendezés az egyben. El tudnék képzelni egy kockák hálózatára osztott szigetrendszert egy központi kör alakú főszigettel,ahol ott lehetne a parkos, akár szűrkemarhás közösségi tér és csatornahálózat kishajókkal is megközelíthető szigetein a lakóingatlanokkal, egyfajta modenr Velenceként. Ez egy fejlesztőnek is kihívás és ingatlantulajdonosként is érdemes áldozni az exluzivitásra,ami megfelelő zöldfelületeket is teremthetne! Nem a tisztségem ezeken ábrándozni, van akit ezért fizetnek, de a csúcshegyieknek az egyenrangú polgárhoz méltó élet azt hiszem nem csak nekem fontos! És ez nem csak kampány idején kellene az legyen! Kampány idején pedig az ilyen jogfosztott helyzet fő témává kelene váljon egy állítólag szolidáris korban ,ha már a fővárosról van szó! A képviselőink mikor fognak minket képviselni?                    (A csúcshegyi villa feltárása-1933)

Ez a kampány nekünk nem az utolsó,de kampányéveink jönnek, mondhatni ez a mi időnk. + hét műva választások,aztán jövőre megint kampány a helyi ügyekben választva. Az után sem lesz szünet, mert az EU kampányból sem fogunk kimaradni, egy EU főváros vidéket sem elérő fejlettségi szintjén élve! Nekünk a kampány nem árthat, hiszen ennél lejjebb már nem lehet. Talán még a politikát is megkedvelem öreg koromra. Éljen a kampány, Hajrá Csúcshegy, kitartás csúcshegyiek! 

Az pedig, hogy a kampány zajában csendben további jogkorlátozások készülnek ellenünk a kerületben az új kerületi építési szabályzat keretében a következő bejegyzésem témája lesz!

Bádogváros építés - Budapest 2018

A hatalom a polgárai ellen.

A címben olvasható vélemény nem a divatos választási hangzatok sorából fakad,hanem a magánemberek sorsának alakulása Óbuda területén! A magánemberek sorsa különös kiemelést érdemel,mert ebben a kerületben hektárszám kerültek belterületbe üres,zöld területek a befektetők céljainak megfelelően beépítve!

Nem egy ilyen terület van itt,de a Csúcshegy sorsa talán a legtranszparensebb mit meg nem lehet az egyszerű,nem a napi jogi csűrcsavarban tájékozott emberekkel tenni! Ez egy a sok zártkertes térség közül,de nem csak egy.Itt,amint már leírtam mindig is lakott területről beszélünk,melynek miden utcájában hivatalosan bejegyzett lakóingatlanok kerültek külterületbe,majd mezőgazdasági övezetbe! Korábbi bejegyzéseimben bemutattam,hogy egy városiasdó, beépített terület a Csúcshegy a kerületi "kesztyű" bal ujjában, egy erdősávtól félig körülölelve a Csúcs-hegy felette elterülő erdeje által. http://csucshegyobuda.simplesite.com

A kisemberek egyetlen helyen álmodhattak a vékony pénztárcájukkal egy jobb életet a csalűádjuknak,ahol csodás budai panorámás telkeken lehet majd otthonuk egy erdő alatti hegyoldalban. Tudták,hogy ez egy zértkertes terület,de mindenütt azt az információt kapták,hogy beépítésre fog kerülni, belterület lesz. Én magam 1996-ban vásároltam itt így telket,bejárva az egész budai hegyvidéket az akkor alakuló Kakukk-Frank hegy oldalától a Csiki-hegy szikláit körbe járva a Nagyszénás-zug és a Petneházi rét területei után itt taláva meg azt,ami betöltötte a lelkem. Az önkormányzat is boldogító felvilágosítást adott akkor..szóban:"15,de legkésőbb 20-év múlve belterlet lesz itt." Boldogan vásároltam az akkor olcsó,kb egy átlagos zuglói lakótelepi lakás értékét kitevő első telkemet.Sokáig nem történt itt semmi érdemlegesen említésre méltó, aztán 2002-ben elkezdődött a fejlődés közeledése:  https://mno.hu/migr_1834/elkeszult-a-csatorna-a-becsi-uton-790304 

Persze ma már tudjuk,hogy az akkor még a fiatal családoknak szánt Bécsi úti orosz laktanya lakásait modernizáló és a lakótelepet bővítő Testvérhegyi befektetés szükségei generálták a gyűjtőcsatorna kiépítését, de a cikkben még is az ellátásunkra megépültét olvashattuk,elválasztva a Harsánylejtőtől! Itt már gyanút kellett volna fogni a kismebereknek, mivel önálló Harsánylejtő még nem létezett, a hírét sem lehetett hallani! Ezután a gyanús jelek sűrűsödtek.Nálunk a rendezési terv hiányára hivakozva még az ivóvíz bevezetését sem engedte meg a kerület, de 2004-ben a Csúcshegy területének egy részét, ami zöld,beépítetlen mező volt akkoriban, leszakították a városrészünk területéről! Készült rendezési terv, ami csak a Csúcshegy városrész egy darabkáját érintette.Így jött létre Óbuda legfiatalabb városrésze a Harsánylejtő, a BIF befektetésének teret biztosítva,de ami csak 2007-ben lett nyílvánosan bejelentve a project kihírdetésével és a terület belterületbe vonásával! 2004-ben még az lehetett a terv, hogy az egész Csúcshegy területén kiépítik a közműveket,ha találnak egy befektetőt a mező beépítésére! Az akkor készüt kerületi szabályozási terv ennek szellemében a 7. oldalon olvasható 7.3-as pontjában, a készült szabályozási terv 2sz. mellékletében előírja a csúcshegyi zártkertes terület vízigényének figyelembe vételét a közműrendszer méretezésekor! http://obvsz.web3.rufftech.hu/obvsz_dokumentumok/031_obvsz_9_17_27-2004_vi10_sz_rendelet.pdf

A közműveket,utakat,az egész infrastuktúrát megépítette a BIF. A ma Scmidt Márai nevével fémjelzett befektetési társaság, amit sokan a Rogán, Varga nevével felmerülő Pasa park lakóparkról ismernek..2011-re megkezdődtek az építkezések és ekkor 2013-ban egy új rendelet készült a Harsányejtő immár nem a Csúcshegyhez tartozó területének szabályozására,hatályon kívül helyezve a régit. Nyoma nem maradt a csúcshegyiek vízigényének, ahol egy közkút sincs ma a városrészen lakó majd ezer ember ellátására. Legyenek azok óvódás gyerekek,vagy idősek! Immár csak az épülő ingatlanok bekötéseinek szabályozását részetezi a szabályozás. A Csúcshegy tulajdonosaitól nem csak ezt a közművet vették el ezen a módon! A 2002-ben épült Bécsi úti főgyűjtő,mely az attól délre fekvő területeket vezeti be a Csepeli-központi szennyvíztisztitóba, más területek szennyvízének adta át a kapacitását, jellemzően az Észak Őesti szennyvízkezelési régióból,ami nem az ellátási területe. Amint a fenti linken olvashattuk,nem az Aranyhegyi térségnek épült ki ez a gyűjtő, ahol Tarlós úr is építkezett akkoriban a Csúcshegy az csúcshegy marad kijelentését is hangoztatva! Ma már Üröm sőt a BKISZ VII keretében Pilisborosjenő is a csúcshegyiek ide tartozó szenyvízlezelési régióbeliségével szemben, ide vezethetik a szennyvizet,elvéve előlünk a nekünk kiépült kapacitást. A kerület pedig belegyező aláírását adja a polgárai kárára, a giganövekedését megalapozva, a másik szennyvízkezelési régióban fekvő településeknek! A csúcshegyiek meg azt gondolták, hogy nekik azért kell várni, hogy a BIF befektetés kiépülhessen és ne rontsák a zártkertjeikkel addig a telekértkesítéseket. De a hatalomnak ez nem elég! Ekkor 2013-ban még a főváros a területi szabályozási tervében(FSZKT)m F2 jelű,távlati fejlesztésre kijelölt övezetben tartja a Csúcshegy városrészt. A kerület ezt alkalmazva a többszőr múdosított kerületi szabályozásában (OBVSZ) a célirányt rögzítve pedig fejlesztésre kijelölt területként sorolt be mminket.Nem is csak távlatban kijelölt területként,ami a rendelet 136§-ban taglalt, hanem a 135§-ban rögzítve,fejlesztlsi területként, a távlati jelzőt mellőzve rögzitette a csúcshegyi területre is vontakozó szabályozását.. Mivel mezőgazdasági területből több féle van egy másik paragrafusben ki is emeli,hogy mely terület fejlesztésre kijelölt,ma még hatályosan!:Ezt így tünteti fel az OBVSZ 133.§ (1) A mezőgazdasági területek..c) MG-RF-III/2 Fejlesztésre kijelölt kiskertes rekreációs területek

A belterületbe vonásunkat is részletesen taglalja a hegyvidéki lakóövezet kialakításához: OBVSZ 135§ (2)..Az MG-RF-III/2 övezetbe sorolt területek belterületbe vonásához előzetesen Budapest Településszerkezeti Tervét is módosítani kell. Mindhárom övezet területét a javasolt építési övezet meghatározása előtt belterületbe kell vonni, és az FSZKT-ban meghatározott keretövezetnek megfelelő építési övezetbe kell sorolni. Az FSZKT-tól eltérő keretövezet alkalmazásához előzetesen az FSZKT-t módosítani szükséges.

...A 135§ egyértelműen a fejlesztére kijelölt, kiskertes rekreációs területek előírásait taglalja. Azonban 2013-at meséltem.Jöttek a választások és önkormányzati választások, ami után a főváros szabályozási tervét felül kell vizsgálni. A valamikori fejlesztésre kijelölés,a Harsánylejtő leszakításával érdektelenné válhatott a hatalom számára. Addig volt az csak érdekes, míg egyben volt a Csúcshegy városrész és szükséges lett volna a befektetőknek szánt mező miatt a kisemberek tulajdonait is közművekkel, járható utakkal és világítással ellátni mindenütt! Megszületett az új fővárosi szabályzási terv, új nevén  a TSZT. Ma még nem hatályos a kerületben, mert annak 2018 dec.31 ig van ideje a maga új szabályozási rendeletének a megalkotására. Ebben az új  fővárosi területi szabályozásban a Csúcshegy több, mint két évtized ígéret és várakozás után beépítésre nem szánt üvezetbe került(Mk), jelentős kárt okozva a belterületiségre, hegyvidéki lakóövezetté vállásra joggal várakozó tulajdonosok számára! Közben hírdetik köztük a szokásos, jó a zártkertiség nyugalma típusú, a más hasonló területekről már ismert gondolatokat. Az itt vegetáló hajléktalanok, betörések ellenére.

Más kerületek jelezték,mint látható,hogy elmaradt a fejlesztési igény jelzése a fővárosi egyeztetés folyamatában. És mit tett a kerület? A vízcsatlakozást lehetővé tevő rendeletet, amint említettem 2013-ban helyezte hatályon kívül egy újjat készítve a Harsányejtő területére, amiben arról már nem esik szó! Ekkor a turista egyesületet, amit a honlapján nonprofit-lakosságot képviselő egyesületként tüntet fel meghívta baráti ,mosolygós egyeztetésre az esztergomi vasút átépítését megismerni. Most pedig egy Tanulmánytervet kapunk,miközben a kerületi szabályozás készül a beépítésre nem szánt fővárosi övezeti besrolásunk értelmében! Persze ennek tartalmát nem ismerhejük meg idejében,a lakossági egyeztetés elmarad a lehetőségek tekintetében. Igényeinket, véleményeinket hozzáfúzni nem tudjuk. Leveleinkre nem válaszolnak az "Együtt tervezünk" hangzatos kereteit a parkok parkosítására leszorítva ma Óbudán! Sejthetjük,hogy miféle szabályozás készül a fővárosi nem beépítésre szánt besorolás alapján, az eddigivel ellentétben.

A Csúcshegy egy fiktív mezőgazdasági terület,ahol nem léteznek a hangoztatott gyünölcsösök,ami 20-40db fát jelentene telkekként és szőlők, melyeknek  a 60-as években indult újratelepítése is kipusztult 2000-re a klímaváltozás miatt,mint azt a wikipédia is említi a területet bemutatva! Sőt a 2012-es állás szerint a jelentős zöldfelületünk, ami hangzatos érv volt a visszatartásunkra is kevésbé zöld, mint sok környező lakott belterületé, ha a faborítottságot megtekintjük  környékünkön:

-Az OTÉK szerint a zöldterület az állandóan növényezettel fedett közterület (közkert, közpark)....nem a kisemberek tekein kellene a városnak a zöldfelület vélt védelmével korlátozásokat fenntartania,ott vannak a saját tulajdonai,mint a Mocsárosdűlő például!- Lehetne itt a kismerberekkel kibabrálás történetének vége,de nincs! A mezőgazdasági övezetben úgy kellene szőlőt gyümölcsöt termelni,hogy nincs víz, a kutakat pedig nem tudja egy átlagember megfúratni 50-70m-es mélységbe a 15 ezer forintos méterenkénti költség mellett. Ha mégis meg tudná tenni, a betegségek terjedésének megelőzésének technológiai része a beteg ágak elégetése tilos, a szőlőt a fagy ellen megvédeni ugyenezért lehetetlen! A fővárostól 20-30km-re is felköltöztek a felhagyott gyümölcsösökbe, ami lehet nem pozitív, de a szezonok dömpingárai közt a fővárosban egy hegyvidéki tartalék lakóövezetnek kijelölt városrészben talán még is érthető. Budán, panorámás környezetben.nem mindeki kaphatott a kiosztott TSZ földekből, amik terészetesen már beépült belterületek! Itt soha nem volt üzemi mezőgazdasági terület, de a városegyesítés kora óta léteztek bejegyzett lakóingatlanok és jóhiszeműen a belterületbe, lakóövezetbe kerülést váró tulajdonosok.Talán a múlt kellemetlen polgári csökevénye a hatalom szemében ez a réteg, hogy ekkora jogfosztást és kárt kell elszenvedniük a befektetők kánaánjában! Nem csak Tarlós és Bús Balázs lesz gyermekeimnek is egy életre feladat,de most készül az Ország területrendezési terve: http://www.parlament.hu/irom40/18783/18783-0039.pdf

Ebben már a legfelsőbb hatalom teszi a kést a jóhiszeműen és türelmesen a belterületbe vonásra joggal váró csúcshegyiek torkára! A főváros által ránk erőltetett nem beépítésre szánt övezeti besorolásunkat végérvényessé téve. Örökre elvéve a jogot egyszer hegyvidéki lakóterületen élni. Maradhatunk sáros , járhatatlan utcákban, vizes fával fűtve a városra szmogot eregető, világítás nélkül botorkáló kitaszítottjai a III. kerület lakosságának, akik gyermekeinek még az egészséges vízez való jutás alapjoga sem adatik meg a 21. századi fővárosban!  A jogalkotók a következményekkel mit sem törődnek.Az ország 9. leggazdagabb régiójában évtizedek óta akadályozzák az addigi fejlődést, ami a körnező városrészeken addig azonosan zajlott. Ide a fejlesztések nem jutnak el.Az itt lakók az 1900-as években kiszabályozva költöztek a lakóingatlanjaikba.Gyakolratilag innen végignézték a város beépülését-benépesülését, a lakótelepek és a rendszerváltás lakóparkjainak megszületését. Az önzés városa pedig nem akar a létezésükkel, körülményeikkel foglakozni. A kisember ne merjen jobbra törekedni, mint egy meggymagos! Az ő nehezen, annak idején egy átlagos zuglói panel áráért megszerzett álma , a panorámás környezetben fekvő budai telke nem beépítésre szánt mezőgazdasági terület! Csak mert! Az,hogy itt jelentős zöldfelületet lehet nyílvántartani keilégití a hatalmat, nem törődve a valósággal. A kertek elhagyottsága nő, a telkek értéke rohamosan csökken. Míg a hasonló helyzetben és árfekvésben levő Arnyahegy belterületé válva már 50-100 milliós telkekkel bír, magam naívan a gyermekemnek tavaly egy 22m széles telket 8 millióért vásároltam az Őzsuta utcában. Akár fel is tölthetném az adásvételit ezt szemlélteni. A zöldfelületek aránya sem különbözik, de erre hivatkozva csak minket tartottak vissza. Ez a helyzet a felsznmozgással is. A geofizikai itézet térképén, amit már bemutattam a blgoon, nálunk 4-5 szintes beépíthetőséget ábrázolnak, míg a már belterületi Aranyhegyen beépítésre nem javasolt részek léteznek ebből a szempontból. Ott már van víz, aminek következtében a faborítottság is jelentősebb, mint nálunk. A város levegőjének lehülését biztosító zöldfelület fenntarásához pedg lakosok is kellenek, akik karban tartják és locsolják azt, hogy ne csak betegségek és özönnövények terjedjenek a szomszédos erdő faállományát is veszélyeztetve! Aki megszemléli a sárga-gyepszinten borított növényzetű és a halványzöld-lakott jelentős zöldfelülettel bíró területeket a környéken láthatja, csak a hatalom különbözteti meg a csúcshegy területét. Itt ugyan úgy élnek minden rétegből képviselten, mint a lakótelepen az egyetemi oktatótól a kutató orvoson át a takarítónőig, kisnyugdíjasig képviselten az emberek, mint a lakótelepen. Nem tudom, hogy másutt is ez -e a helyzet a belterületi hegyvidéken! Mindenesetre mi nem a világ végén vagyunk, hanem 10 percre az Árpád hídtól, nem messzebb, mint a Csillaghegy! A Bécsi úton elterülve főútvonali fekvésünk a közeljövőben megépülő M0 közvelen közelében súlyos folyamaokat indíthat el. A fél garzon áráért megvehető ingatlanok nem kívánatos felköltözést vonzanak maguk után. Bádogváros jöhet ennek folyamán létre a hegyvidéki övezet központközeli területén! Krízis övezeteink már most is vannak a visszatartás hatásaként és most logisztikailag jó fekvésű telephelyek jönnek majd a hegyvidéket szennyezni, ahelyett,hogy a barnaövezeti fejlesztésekbe csatornázná be a város őket! Itt is ott is elmarad a fejlődés, de itt már keressük egy a szakmai hírnevéért az ügyünket felvállaló ügyvéd jelentkezését! 

Boldog Újévet kérünk!

Boldog Újévet minden Kedves Olvasónak kissé elkésve,de reményekkel telve az új időszak kezdetén!

Aki ismeri a blogot,tudja,hogy sok mellékletet mutattam már be a lakóingatlanokkal,ezres lakossággal rendelkező lakott,de még is külterületi, óbudai városrészről.A kerület kesztyű forma ábrázolásán a "bal oldali ujj", már 1963-tól piros szinnel jelölt területe a Csúcshegy. Az "ujjat keresztülmetsző", sárgás vonalban megfigyelhető a Bécsi út alatt,ahol 1990-re jelenik meg a Harsánylejő kertes, mezőgazdasági területe! Aztán még is a beépített, városiasodó magántulajdonokat sorolták küterületiségbe a képviseletüket ellátni hivatottak! Ez a rendszerváltás?csbeep.png Ez a városrész a történelem folyamán mindig is lakottságot mutatott fel.A honfolgalás idején Óbudaörs néven volt ismert település itt. Ha ma is ez lehetne a neve,nem terjedt volna el a Csúcs-hegy lábán elterülő területről a róla sugárzott ferdítő kép,hogy milliomosok hódítják el a védett természeti értéket képező erdőt,ami felette és mellette,elválasztó sávként a Solymári téglagyár és a Csúcshegy településrész közt  található.A elterjedt téves kép azért is szomorú tévhit,mert ha a zártkertekből  eltűnnek a mai kor sokórás utazással járó hétvégi munkanapjai folytán, a kitolódó nyugdíjas korú emberek végleg,nem lesz aki karban tartsa a leromló állapotú növényzetet. A dömpingárak korában már a hobbitermesztés sem gyakoribb,mint más lakóövezetek kertjeiben. Az elhagyottá váló telkeken özönnövények kezdték a védett erdőt fenyegetni a kiszáradásos utcákban,ahol a beáramló levegő hűlése kellene kompenzálja a város belső betonrengetegeiben kialakuló hőszigetek hatásait. Ma már állandóan itt tartózkodó,a növényzet állapotának és minőségének megmaradását biztosító emberekre van szükség! 

https://www.peticiok.com/bp_iii-ker_csucshegy_lakoinak_egyenrangu_polgarjogaierta_terulet 

opera_pillanatfelvetel_2018-01-15_154504_www_facebook_com.png

Nekem is mozgalmas volt az évvégém és az ünnepek időszaka,még ha nagyon sok minden is történt a hegy eseményei mentén! Ezért nem jelentkeztem az elmúlt időben.Aki a facebook csoportban nem követi ezeket,azzal tudatom,hogy a lehetséges belterületiségünkre nézve megkérdeztem az Agglomeráció területét képviselő megye főépítészét.Válaszában kijelentette,hogy semmi akadálya nincsen a jelenlegi jogi keretek közt.Sajnos az Agllomerációhoz tartozó kiemelt térségű  Főváros szabályozásában még sem ez történik ma sem,hanem Mk-mezőgazdasági kertes övezetbe kerülünk. Ezzel sajnos elvesztjük az eddigi szerzett jogainkat,hiszen a ma még régi fővárosi szabályozására alapuló és 2016 dec.31-ig  alkalmazható övezeti besorolásunk folytán fejlesztésre kijelölt területe vagyunk a kerületnek. Az OBVSZ-kerületi építési szabályzat ez rögzíti a  hatályos MG-RF- III/2 övezeti besorolásunkkal a rendelet 135§-ban rögzítve szerepel,mely még a Főváros régi FSZKT besorolásában viselt F2 -fejlesztésre kijelölt övezetiségünkön alapult. Ez pedig a Főváros hegyvidéki övezetében nem jelentett mást,hogy hegyvidéki lakóövezetté válásra kijelöltek a telkeink! Az OBVSZ 134§-ban pedig egy másik, a távlatban fejlesztésre kijelölt övezet található ma még!Amennyiben ez elveszik a tulajdonsok a feltételezésem szerint komoly, 20-30 milliárd forintra tehető kárértéket kell viseljenek,a a terület megközelítően ezer telkének, a közvetlen környék építési telkeihez vetjük az értékét a 160 Ha méretű Csúcshegyen!(1600nm/db)opera_pillanatfelvetel_2018-01-15_164718_geoportal_budapest_hu.png

Sajnálatosan a módosított Fövárosi szabályzók a TSZT 2015 megalkotásakor elvették ezt a fejesztésre kijelölt, F2 megjelölésű szerzett jogunkat,nem törődve a Budapestre és Pest megyének a Budapesti Agllomerációhoz tartozó részeire vontakozó 2005. évi LXIV. törvény-BATrT- 22§ (3) szakaszban rögzített,erre vonatkozó tiltó rendelkezésével!  "(3) Az olyan beépítésre szánt területet, amelyet az elfogadott településrendezési eszköz a BATrTMód. hatálybalépése előtt már beépítésre szánt területnek nyilvánított, továbbra is ilyen területnek kell tekinteni..." Ráadásul a napjainkra lezajlott életmódbeli változások is magasabb törvényi szinten gondoltak a kialakuló helyzetre:- 2007. évi CXXIX. törvény 2. § 14. mezőgazdasági hasznosításra alkalmatlanná váló termőföld: olyan termőföld, amelynek igénybevétele, vagy használatának, hasznosításának jogszabályi előíráson alapuló korlátozása eredményeként mezőgazdasági tevékenységet nem lehet folytatni;(- a zöldhulladék égetés tilalma,mint tehcnológiai fagy és kártevő elleni védekezési munka fázis elehetetlenülése példa,ami a kerület rendeleti szabályozásának része.)

A Magyaroszág helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvény előírja a Főváros és a kerületek együttműködését a szabályzók megalkotásában.Óbuda-Békásmegyer ennek keretei közt jelezte is a kívánságait a Főváros felé 2014.-ben,majd el is fogadta az új főváros által megalkotott rendeletet! Nem kérte ez alatt a fejlesztésre kijelölt státuszunk megújítását a BATrT magasabb jogszabályának előírásait figyelmen kívül hagyva és így fogadta el a főváros TSZT2015 előírásait,mely a jogaink csorbulásával,jelentős károkozással járt! Ráadásul ez nem is az első elszenvedett kárunk!Ha eltekintek a lakóingatlanokkal spéklet külterületiségől,ma talán egyetlen a városegyestés korában már  Fővároshoz tartozó lakott területként, mely végignézte a vadvirágos rétek befektetőknek köszönhető beépülését, akkor 2007-re mutatnék rá. (34/2007.(VI.22.) Rendelet - ÓBVSZ) Sőt már azt sem jelezte a kerület,mikor az 1999. január 1-től hatályba lépett a Fővárosi Szabályozási Keretterv, hogy joval ez előtt is jelentős számú lakóingatlan volt a Csúcshegy utcáiban! Így került az F2-es külterületi,mezőgazdasági övezetbe!

A 2006-ra csúcsosodó,devizahiteles építési boom során több területet vont belterületbe az Óbdua-Békásmegyer önkormányzata. Itt diszkrimináltan kimaradtunk, az akkor még egy árértéket képviselő Aranyhegy telkeivel mérten a belterületbe vonásból.Miközben a mellettünk elterülő Harsányejtő vadvirágos rétje  belterületté válásával a belterülettel határosak lettek az utcáink. Nem is értem miért az Aranyhegy került belterületbe lakóövezetté válva az azonos mezőgazdasági besorolású területekből.Hiszen az adott helyzetben az ottani,akkor kisebb lakosságszám, ami a wikipédia oldalain ránk keresve a Csúcshegy és rájuk az Aranyhegy oldalon a 2001-es statisztikai adatokkal szerepel, elszigetelt település rész volt.Amely észak felől a kő- és agyagbányák és Keletről a Mocsáros dűlő által elszigetelt volt a belterülettől,míg mi annak határán találtuk magunkat! Belterület pedig csak belterülettel határos terület lehetne,de nem mi,hanem az Aranyhegy lett lakóövezet. Igaz itt jellemzően csak magántulajdonosok telkecskéi sorakoznak, nem voltak TSZ üzemi földek,melyek a művelés alól felhagyottan várták az építési vállakozókat. Itt nem voltak vadvirágok és védendő élővilág,mint a Harsányejtő területén,hiszen a telkeken állt mindenütt pár gyümöcsfa, vagy néhány tőke szőlő,mint bárhol a Hegyvidék lakóövezetének kertes házas telkein is. Permetezve, kártevőktől megtámadt ágaikat a technológiai védekezés nyomán elégetve,nem is lehettek volna! A befektetések fejlesztései kellettek a kerületnek, az itteni lakosság ellátására irányuló közfeladatait figyelmen kívül hagyva! Ezzel csak újabb lakosságot teremtve, akit el kell látni és kell majd  a jövőben is. A Harsánylejtő III. ütemének,ha az majd  létrejön,demég titok hol, -esetleg a beépítésre kiszemelt turisztikai erdő övezetben, a Virágos nyereg úton,ahol mi is fekszünk a másik oldalon- a még nem tudni mekkora lakosságának a sejthetetlen fogyasztásától teszik függővé,hogy lehet-e belátható időn belül vízellátásunk! Itt most elidőznék pár gondolat erejéig,nem azzal foglakozva mi a haszna a kötelező óvodai,egészségügyi ellátásban s.t.b. létesítendő új lakosságon a kerületnek,miközben a befektetők által megépített utcák karbantartása is a nyakába szakad és mi a Horthy rendszerben történt utolsó fejlesztések közepette,járható utak,víz-csatorna és közvilágítás nélküli polgárokat mutatunk fel ezres számban ezen az ellátó hálózaton. Azonos adottságokkal a Bécsi út két oldalán, csak az Aranyhegy lehetett belterületi lakóövezet,pedig:"314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. § (1) Koncepciót, stratégiát és településrendezési eszközöket kell készíteni, ha b) a települési önkormányzat (a továbbiakban: önkormányzat) a település társadalmi, gazdasági, illetve környezeti helyzetében bekövetkezett változások vagy új településfejlesztési szándék miatt indokoltnak tartja".Az új lakosok a volt TSz földeken,a Harsányejtőn a lakóingatlanokban nem kell adózzanak csak a garázs után,de minket minden egyes nm-ért a kasszához lehet kérni a fejlesztésekből,feltételezem célirányos módon kihagyva a külterületen! Hol van itt a kerület haszna a betelepülőkön, hol marad a lakosság érdekeinek védelme a gazdálkodás során? Én nem értem!

 - 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet(OTÉK) 6. § (1) A városok és községek (a továbbiakban együtt: település) igazgatási területét építési szempontból a) beépítésre szánt (beépített, további beépítésre kijelölt) területbe, amelyen belüli építési övezetekben az építési telkek megengedett beépítettsége legalább 10% - Ha megtarthatjuk a szerzett jogunkat beépítésre szánt területként! Ez  pont annyi,mint a zártkertek OTÉK-ban megengedett maximális beépíthetősége,hogy a zödlfelület magmaradjon,ami fontos a város számára,de gondozói is legyenek,ami nem csak a statisztikai létét, hanem a minőségének fennmaradását és minőségét biztosítja. Továbbá:6. § (2) A település igazgatási területén belüli azonos szerepkörű, jellegű, beépítettségi intenzitású területrészeket - általános és sajátos építési használatuk szerint - azonos területfelhasználási egységbe kell sorolni. . Az Aranyhegyen előforduló problémákat nem is kívánja nálunk a kerület vezetése, az egyik azonos adottságú területnek járt a lakóövezetiség,de a  másikat most tartósan tovább diszkriminálja,az értékkülöbséget fokozva?

Nem akarok senkit megbántani,de hogy emberek sorsa nem érdekes, a gyerekek körülményei a parkokat parkosító korunkban, miközben cukikutyákat osztogatnak az ifjúságuk 60-70-es éveit prezentáló fotók közt, biciklitárolókon álmodozva ugyanebben a kerületben élő, állítólagos természet és emberszerető lények,miközben ilyen problémákkal kell küzdeni, hogy ivóvíz? Ráadásul ezt a kort állítólag a szolidarítás fémjelzi. szomjusag.jpg

 

Az Alaptörvény XX. cikk (1) bekezdése alapján mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez, továbbá a (2) bekezdés rögzíti, hogy ezt a jogot Magyarország az ivóvízhez való hozzáférés biztosításával valósítja meg. Az egészséges ivóvízhez való jog biztosítása azt jelenti, hogy a vízkészletet, mint véges természeti erőforrást, horizontális védelemben kell részesíteni, és az állampolgárokhoz megfelelő minőségű és mennyiségű ivóvizet kell eljuttatni az állam vagy a helyi önkormányzatok útján. ........... 2012. december 25-től kezdődően, az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről szóló, 1998. november 3-i 98/83/EK tanácsi irányelv alapján az ott meghatározott vízminőségi követelményeket – az arzén, bór, fluorid tekintetében is – a teljes népesség vonatkozásában kell teljesíteni. Hogy ezt érthetően fogamazzam,a ivóvíz vezetéket,amire akár hurkot is tekerhetnek a vezetése közben,nem lehet megtagadni!Főleg nem egy ma még meg sem épült lakóterület ismeretlen számú lakóinak fogyasztásától téve esetlegessé azt! Persze a horizontális védelem is fontos,ha már van valahol ivóvíz,akkor ne a csatorna nélküli talajba szivárogtatás végezzen a vízbázissal.Lehet arra apellálni,hogy az ellátáshoz nem csak a vezetékes víz megoldás,de se palackos-zacskós-kannás nem osztogatott,se lajtoskocsijáratot nem szervezett ide soha a kerületi vezetés.Igaz van a hegy alsó utcájánal kissé arrébb,a Harsánylejtő alatt  van egy közcsap,ami jellemzően szeméttel van körbeszórva.Talán a még beépülés alatt lévő befektetési terület,vagy a bárhonnan ide látogatók termékeként. Ott lehet a beteg öregeknek két és fél kilóméteres hegymászással feltölteni a gusztustalan körlülmények közt azt a pár palackot amit elbírnak,ha  ezért nem  a velük otthon levő gyereket akarják egyedül elengedni az országos főút,a 10-es út mellett, a nagy kirándulásra. A következő közkút egy másik településrészen, a Testvérhegyen van,ahova egy háromnegyed órás séta az erdőn kersztül,hóban,sárban,sötétben, ugyan ezzel a céllal a kötelező túra! Budapesten a XXI. században, a hegyvidéki övezetben,vagy marad a ritkán vizet adó kút,ami szennyezetteb,mintha fluoridos vizet innánk a nitrit és nitrát tartalmával! Már elnézést,demiért nem érdekel valakit ,hogy mi a szart isznak itt a gyerekektől az öregekig,ezres számban óbuda polgárai?

Budapest még sem Alsómocsolád! Igaz,lehet jobb, ha elnézést kérek a településtől azonnal,hogy megemlítem,nem ide tartozóan! A CEHAPE program4 nevesíti, hogy a biztonságos és megfizethető vízhez hozzáféréssel rendelkező és rendezett közegészségügyi körülmények között élő háztartások arányának növelésére nemzeti terveket szükséges megvalósítani, ily módon gondoskodva arról, hogy 2015- re az összes gyermeknek legyen egészséges, tiszta vize, és minden gyermek rendezett közegészségügyi körülmények között élhessen.

A jogszabályok az alábbiak szerint határozzák meg az önkormányzat vagy az állam egészséges ivóvízzel való ellátási kötelezettségét. A Mötv. szerint: „10. § (1) A helyi önkormányzat ellátja a törvényben meghatározott kötelező és az általa önként vállalt feladat- és hatásköröket.” „13. § (1) A helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok különösen: 21. víziközmű-szolgáltatás, amennyiben a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény rendelkezései szerint a helyi önkormányzat ellátásért felelősnek minősül.” A Vkszt. tartalmazza a részletszabályokat az ellátási felelősséggel kapcsolatban: „1. § c) az ellátási felelősség elve: e törvényben meghatározottak szerint az állam vagy a települési önkormányzat (a továbbiakban együtt: ellátásért felelős) kötelessége és joga gondoskodni a közműves ivóvízellátással és a közműves szennyvízelvezetéssel és -tisztítással kapcsolatos víziközmű-szolgáltatási feladatok elvégzéséről,”. „9. § (1) A közigazgatási területén lévő felhasználási helyekre és az azokat közvetlenül ellátó víziközmű-rendszerre nézve a (2) és (3) bekezdésben foglalt eltérésekkel a települési önkormányzatot – a fővárosban a fővárosi önkormányzatot – illetik az ellátásért felelős jogai és terhelik annak kötelezettségei.” A 2. § 20. pontja szerint „víziközmű: olyan közcélú vízilétesítmény, amely a) település vagy települések közműves ivóvízellátását, ezen belül az ivóvíztermelést, az ehhez kapcsolódó ivóvízbázisvédelmet, az ivóvízkezelést, -tárolást, -szállítást és -elosztást, felhasználási helyekre történő eljuttatást, mindezekhez kapcsolódóan a tűzivíz biztosítását szolgálja”. A Vgtv. a következő kötelező feladatot írja elő: „4. § (2) A települési önkormányzat - a vízgazdálkodási tevékenységek, mint közfeladatok (közszolgáltatások) körében –  Azaz köteles gondoskodni: a) a település nem közműves ivóvízellátásáról...,ha nem épít ki vezetéket,küldenie kell a lajtos kocsit.

2011. évi CCIX. törvény a víziközmű-szolgáltatásról 1. § (1) A víziközmű-szolgáltatás alapelvei: c) az ellátási felelősség elve: e törvényben meghatározottak szerint az állam vagy a települési önkormányzat (a továbbiakban együtt: ellátásért felelős) kötelessége és joga gondoskodni a közműves ivóvízellátással és a közműves szennyvízelvezetéssel és -tisztítással kapcsolatos víziközmű-szolgáltatási feladatok elvégzéséről. Ugye villágos,ez alapján, ha annyira szegény Bús Balázs kerülete, akkor Tarlóstól, sőt akár az államtól kellene segtséget  kérnie,az Alaprtörvényben rögzített ivóvízhez való jog biztosítására. Nem jelenlette le a fővársnak a lakott területet a BKISZ csatornázási igények lekérdezésekor. Minek  is tette volna,hiszen nem isznak vizet a csúcshegyiek,mert az sincs!

Önkormányzati törvény - (Ötv). 8. § (4) bekezdése: „(4) A települési önkormányzat köteles gondoskodni az egészséges ivóvíz ellátásáról, az óvodai nevelésről, az általános iskolai oktatásról és nevelésről, az egészségügyi és a szociális alapellátásról, a közvilágításról, a helyi közutak és a köztemető fenntartásáról,

10. § (1) A helyi önkormányzat ellátja a törvényben meghatározott kötelező és az általa önként vállalt feladat- és hatásköröket. ( és nem a még nem létező Harsánylejtő III fogyasztásától teszi függővé az ellátásunkat,évtizedek óta )

13. § (1) A helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok különösen: 1. településfejlesztés, településrendezés; )a már sokszorosan bemitatott beépülő lakott terület tekintetében a belterületbe vont üres területeket hátra sorolva) ...4. egészségügyi alapellátás, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások;(VÍz,csatorna,közvilágítás,út)  5. környezet-egészségügy (köztisztaság, települési környezet tisztaságának biztosítása, rovar- és rágcsálóirtás(víz,csatorna,hulladékgyűjtés) 8. gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások(víz,csat,viágítás,hulladékgy.út)  11. helyi környezet- és természet védelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás; (víz,csat. és csapadékvíz elvezetés)

16. § (1) Ha az Európai Unió vagy más nemzetközi szervezet felé vállalt kötelezettség határideje eredménytelenül telt el, vagy a határidőben történő teljesítés elmaradásának reális veszélye fennáll, a Kormány a kötelezettséggel összefüggő beruházás megvalósításáról saját hatáskörben gondoskodhat. A Kormány a beruházás saját hatáskörben történő megvalósításáról egyedi határozatban dönt (Pl: 2019-BKISZ ellátás,a lakott területen) ..(4) A helyi önkormányzat köteles a beruházás megvalósításához szükséges, tulajdonát érintő intézkedések tűrésére.

23. § (4) A fővárosi önkormányzat feladata különösen 3. településtisztaság (közutak locsolása, síkosság-mentesítés) ...9. közvilágítás biztosítása, köztemetők fenntartása, kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása 11. távhőszolgáltatás, ivóvíz-ellátás, szennyvízelvezetés, -kezelés és -ártalmatlanítás (csatornaszolgáltatás), hulladékgazdálkodás ...12. környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás                               (5) A kerületi önkormányzat feladata különösen: 1. helyi közutak, közterek és parkok kezelése, fejlesztése és üzemeltetése ..5. helyi településrendezés, településfejlesztés; ...6. helyi településrendezési szabályok megalkotása (fővárosi településrendezési terv alapján,melyhez a kerületek, esetünkben javaslatot nem tesznek)   9. egészségügyi alapellátás, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások 11. gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások                                                                                                                                         (7) A fővárosi önkormányzat megállapodhat a kerületi önkormányzattal, hogy a fővárosi önkormányzat feladat- és hatáskörét a kerületi önkormányzat vagy azok társulása látja el. A fővárosi önkormányzat az átadott feladat- és hatáskörök arányában az ellátásukhoz szükséges anyagi eszközöket köteles a kerületi önkormányzatnak, illetve azok társulásának átadni...azaz a víz,csatorna ellátást a kerületnél kell elsődlegesen rákérdezni,igényelni.

24. § A fővárosi közgyűlés a főváros egységes településpolitikájának biztosítása érdekében - a Kormány, valamint a kerületi képviselő-testületek véleményének kikérésével - a megalakulását követő egy éven belül minősített többséggel dönt a fővárosnak legalább az adott ciklusra szóló településfejlesztési stratégiájáról...tehát most a 2019 őszi választásoktól számítva. Az önkormányzattal szemben a Kormányhivatal az elsődleges felügyeleti szerv,de esetünkben az Ombudsmanhoz is lehet fordulni.Az érintetek érdeklődése töretlenül nő a helyzetünk megoldására várva,ha csak a nem egészen egy éves,kis helyi facebook csoportunkra tekintek.tagok.png

Ezután a hosszú gondolatsor után visszatérnék a kárt okozó szabályozási környezetváltozáshoz. A kerületi igényekben nem kért értékmegörző átsorolásunk a TSZT2015 véleményezésből kihagyott károkozó helyzet jelzésével emelkedett jogerőre a főváros rendeletében.A Tanulmányterv ismertetéséből tudtuk meg,hogy a terület elvesztve a fejlesztésre kijelölt státuszát kerül besorolásra az új szabályozási tervben az Mk övezetben,ami a tulajdonosoknak,köztük Óbuda-Békásmegyer Önkormányzatának is jelentős kárt okoz,mivel a rendelet távlatában nem fejlesztésre kijelölt terület Ez ráadásul a BATrT.Tv.22. §-ba is ütközik a hármas bekezdése alapján.: "(3) Az olyan beépítésre szánt területet, amelyet az elfogadott településrendezési eszköz a BATrTMód. hatálybalépése előtt már beépítésre szánt területnek nyilvánított, továbbra is ilyen területnek kell tekinteni.A kerületnek a felelős vagyongazdálkodását előíró keretek mentén.

Mivel a terület jóval a módosítás 2015-ös időpontja, sőt 2012 decembere előtt rendelkezett a fent megnevezett, fejlesztési-építési tartalékterületként kijelölt, a szerzett jogú besorolással, már az új óbudai KÉSZ alapjául szolgáló FRSZ-TSZT keretek létrehozásakor jelezni kellett volna ennek a kárnak a bekövetkeztét a területre a Főváros felé! A most készülő, az évtizedes belterületbe vonási igények okán folyó Tanulmányerv, ezt a helyzetet is fel kellene dolgozza,a megoldások javaslatainak megtételére képessé válásához. Amiért a kerület azt megrendelte! Mivel még most is várjuk az őszre meghírdetett lakossági Fórumot és február 15.-én már a féléves munkatervében kitűzte az elfogadását a kerület,félő,hogy nem lesz a céljának megfelelő emiatt az elvégzett,nagy területet felőlelő munka! A felmérési anyaga ismertetéséről és körülményeiről már írtam a blogban. A mára talán már nem működő helyi sportegyesület elnöke jelentette ki, hogy az Önkományzat felkérte a Fórum idejének és megrendezésének ismertetésére. Ezt az egyesület honlapján nem találhatta meg az érdekelt,csak egy helyi és zárt Fb csoportban! Az Önkormányzat oldalán és az Óbuda újságban sem volt kiírva! Én is csak véletlen tudtam róla,mivel nem voltam adott időpntban a csoport tagja és terjesztettem a hírét a rednelkezésemre álló eszközökkel.Talán a megjelentek magas száma és talán a 2002-ben részünkre épült bécsi úti főgyűjtő cstorna másoknak jutására feltett kérdésem miatt maradt el az őszi Fórum.Pedigidőközben lett volna mivel segíteni a munkájukat, hogy a Tanulmányterv és a folyamatban levő kerületi építési szabályzat megalkotása ne  rögzítse,hanem korrigálja a fennáló kárt,mely megismétlem,nem csak a magántulajdonokban,de a kerületében is komoly kárt okoz.Véleményem szerint összeségében 20-30 miliárd forintra tehető! Ebből nem egy lakópark épülhet jelentős hasznot hozva,a vagyonunkkal megfelelően gazdálkodók kezében!. Még hitelre,tőkebevonásra sem lenne szükség,mint nekik.

De nincs veszve minden! A kerület nem csak az önkormányzati választások után,2019-ben jelezheti a bekövetkezett tényállást a Főváros számára kérve a megfelelő korrekciót,ami a káreseményt kizárja, az új Fővárosi Képviselő Testület megalakulásával kötelezően előírt felülvizsgálat folyamán! Éppen jelenleg zajlik az Ország Területrendezési Tervének módosítása a Parlamentben,mely esetleges változásaihoz kell két éven belül idomulni a főváros szabályzatának is.A kerületnek két országyűlési képviselője is van jelenleg. Az egyik szocialista a másik kormánypárti színekben. Varga Mihály miniszter ráadásul éppen a Csúcshegy képviselője is a választókerületében! A szegény kerületnek minden eszköze meg van arra,hogy a belterületbe vonás által megkadályozza az értékcsökkentő, kárt okozó besorolás megváltoztatását,akár a kormány segítségét kérve az egyik legmegfelelőbb személynél az Országos Területrendezési Terv módosítása nyomán!

Azt is hozzáteszem preventív módon,hogy aki az engedély nélküli építéseket évtizedekig eltűrte,majd egyazon területen tovább gátolja a jogkövetők számára, a felszínmozgásosság kategorizálása nélküli állapottal  a megengedett keretek közti építmények felhúzását, az diszkriminatívan cselekszik és további értékcsökkenést idéz a magatartással elő a csúcshegyi ingatlanokban! A véleményemhez itt hozzátartozik,hogy az előidézett funkció változásnak aktív részesévé válik! A véleményem szerint ugyanígy diszkrimináció,ha lakott területeken tiltjuk az építkezést a magántulajdonokon,míg volt gazdasági területeket beépítünk,az infrastukturából kiszorítva a magántulajdonosok ezreit! Az említett Bécsi úti főgyűjtő a blogban már bemutatott cikkből megismerhetően a kerület-főváros finanszírozásában épült meg a Hegyvidék ide eső része számára. Övezete a Csepeli szennyvíztisztító szenyvízkezelési régiójának területe. Nem a BIF szomszédos területét sároztam avval,hogy elvették az infrasturktúránkat,a lakossági Fórumon,Puskás alpolgármester úr mondandójára válaszolva! Inkább arra utaltam,hogy egy teljesen másik szennyvízkezelési régió, az Észak Pesti szenyvíztisztító telep régiójának a területén történt fejlesztések kapták meg a nekünk is kiépült kapacitást és ez lehet az egyik oka a területünk elmaradt fejleztésének. Nem csak az Arany-Üröm-Péterhegy térsége épülhetett ki így,hanem Üröm,a területéhez mérten, ismerten überdimenzionális lakóparkjai és most már az ott is megismert fejlesztők szereplésével már Pilisborosjenő tevezett szennyvízbővítése is elénk került a másik szennyvízkezelési régióból. Természetesen a kerület erről kellet tudjon,hiszen véleményezés formájában találkoznia és tudnia kellett róla,hiszen a Főváros által koordinált BKISZ projectről van még mindig szó,amihez z igényeikről jelzést kell adniuk és véleményezniük a mindekori folyamatban!

Határozzuk meg az óbudai közösségi együtélés szabályait! Ne csak az új közigazgatási perrendtertási keretekre bízzuk azt a felmerülő káraink miatt.Úgy gondolom elsődlegesen a kirekesztő magatartásformák listáját kell kibővítetten abba beemelni. Remélem, érthető mire utalok,mert nem arra,hogy a polgármester, a hivatal és az Óbuda-Békásmegyer társadami Fb oldaláról letiltottak,mert néha hozzászólásban jeleztem,hogy a Csúcshegyről lenézve kicsit több a probléma. Ez nem zavar,van a kerületnek honlapja az informálódásra,ha csak onnan is el nem kezdik letiltani a kerületre kíváncsi látogatókat.Soha nem pártpolitizáltam a Csúcshegy érdekében,pedig most az egyszer itt bevallva a Fideszre kellene szavaznom a szemléletem mentén.Ezután sem fogok a hegy érdekében pártpolitizálni,de  ennek fényében tökönszűrás a Csúcshegyen lenni jogkövető tuljdonosnak.Már ez az érzés is kártétel rám tekintve!

Évtizedek óta a megengedett beépítési értékekkel sem engednek építkezni a területen a szüskéges geotechnikai vizsgálatok hiányára hivatkozva,miközben nyílvánosan megtekinthető,hogy a beépülés alatti Harsányejtő és mi  mennyire is lettünk fúrtabbak a másiknál.26219765_262204130978362_8420386944739447919_n.jpg

Az ügyről értesítettem több képviselőt, pártsemlegesen megválogatva a személyeket. Így a körzetünkből Rácz Andreát, Szanyó Miklóst,de mivel minden kerületi képviselőt érintő az ügy Béres Andrást és Mihalik Zoltánt is,a kerületbeni aktivitásukat tekintetbe véve! Remélem belátásukkal a testület átérzi a képviseletünkben,hogy az önkormányzati vagyonban is kár keletkezik.Az "Együtt Tervezünk" folyamatában ez elkerülhető  lett volna,nem csak egy helyi egyesületet felkérve és egy zárt csoport kisebbségének pár hangos tagját  olvasgatva,vagy el sem tudom képzelni hogyan folyó vizsgálattal kellett volna a Csúcshegyen az eddigi,tanulmánytervi anyag sem megszülessen. Fura, hogy a legfőbb hangadók közt olyan akad,akinek édesapja az önkormányzatnál dolgozott.Vállalkozásai mind önkormányzati bérleményekhez kötődnek,melyből egy pince,ahol a kocsmája működik 1.7 millióért volt megvehető,miközben a cége netto jövedelme 18 millió forint volt a tavalyi évben. Vagy olyan, aki a felkért egyesület tisztségviselője,miközben azt összekeveri a Tanulmánytervet készítő által  elnökölt, más terület egyesületével,de kijelenti,hogy nem érnek rá a peticióval foglakozni.Pedig mi másért is képvisel egy sportegyesület lakosságot a Csúcshegyen ,az önkormányzat honlapján kiírva,ha nem a céljai megvalósulásáért,még ha nem nonprofit szervezet is a jogállása az ott megadottól eltérően?mcsbe.pngEzek a nem túl régen kiköltöző hangadók a társasházi közgyűlésekhez szokott hangon kommunikálva az említett zárt csoportban alíg egy tucatra redukálták a közösséget érintő ügyekben megnyilatkozók számát,mert nem kívánnak a belterületbe vonással és a peticióval foglalkozni.Az én dolgom sem lett könnyebb a befelé forduló emberek előtt a vitákat felvállalva,miben érveket a kijelentések ellen eleve elég kilátástalan dolog felsorolni,mert süket fülekre talál.Ezt lefolytatva a régebben olyan közösségben,ahol mindenki köszönt egymásnak az utcán, az autóval közlekedők az idegent is felvették maguk mellé,hogy ne kelljen a hosszú, nehéz terepen gyalogolnia.Ha ez információim és a véleményem elhallgatva arrébb vonulok,akkor békés képet mutatna az oldaluk. Nem csak én lettem így kizárva a csoportból. Valamikor 400 fő felett volt a fejlesztésekre váró közösség,míg mára talán az egyesülethez szükséges létszámmal is gondjuk akadhat! Nincs fórum,amin erről tájékozódhatnánk.Teljesen szétzilálták a régi megszokott utcák közösségét. Miközben a helyi egyesület egy tisztviselője a belterületbe vonásról szoló  peticióval szembeni ellenérzését és az avval foglakozni nem kívánó egyesületet hangoztatott, az egyesület elnőke negligálta ezt a támogató aláírásával a peticióban! Kár lenne Kádár Péter elnök úr két évtizedes, áldozatos munkájáért,aminek eredményét a kerület sorolhatja fel a Csúcshegyi tanösvényre és hírdetőtáblákra  mutatva,vagy hogy a 2006-os gázvezetéskor felszaggatott Erdőalja utcában még fellelhető betonút maradványokat lelünk,hogy ne nyakig sárosan érjünk le a városba! Ők betonoztak a saját erejükből,az utat helyreállítani igyekezve! Szedték a szemetet az önkormányzati akciókban. Osztották a szeretetcsomagokat és a gyermekek ajándékcsomagjait és szervezték a rendezvényeket a környék lakói számára a Solymárvölgyben.Ő  a Fórum esetének zárt kör számára ismerté tételével, csak hibázott a kint lakók és a tulajdonsok számára nem a lehető legszélesebb megismerhetőséget biztosítva,de a közösségszervező munkáját nem lehet emiatt elértékteleníteni! Azt nem tudom mi folyik az egyesületen belül, de érezhető a petició ellenzésével és egyidejű aláírásával a belterületiségel,mint a képviselni kívánt fejlesztésekkel sincs képviselve már. A tulajdonosok nagy többsége nem a vagyonkája ellensége.és tisztában van azzal,hogy a geotechnikai kategorizálás hiánya miatti építési titalom megszűnésével beépülnek a foghíjaink. A Menedék a Csúcshegy Barátainak Egyesületről itt lekérdezhetjük,hogy 2014 óta nem nonprofit szervezet és 2016 óta a regisztrációs száma felfüggesztett.   http://civilsznev.birosag.hu/CivilSzNev/faces/lekerdezes/szures.xhtml 

Sajnálatos módon a vállalt évi két ismeretterjesztő kiadványuk 2017. évi második száma sem jelent már meg! Utoljára csak juliusban az első szám és talán az őszi Fórum elmaradásában is szerepe lehet az aktivitás érzékelhető megszűnésének,ha megint szűk körben szerette volna azt az önkormányzat megszervezni és ezt már nem vállalta másodszor is fel. Nem tudhatom, csak találgathatok a jelekre tekinve egyébb információk hiányában. Kellemetlen módon az egyesületi oldal se érhető idén már el!:http://epa.oszk.hu/html/vgi/kardexlap.phtml?id=2658 opera_pillanatfelvetel_2018-01-15_210613_www_facebook_com.png

A helyzetre reagálva elkezdődött egy új civil társaság szervezése,ami egy-két héten belül megalakul, körülbelül két egyesülethez elégséges létszámmal, a petició 45 aláírójának elküldve a belépésre invitáló felkérést! A régi egyesület több tagja is jelezte belépési szándékát.Fel kívánjuk vállalni a történések fényében,mind a kintlakók,ide értve a bérlőket is,- akik az Ezüsthegyi példában megismert helyzetben vannak és remélem már felvették a kapcsolatot az ottaniakkal és képviselőikkel -,mind a csúcshegyi telkek tulajdonosok  érdekeinek képviseletét a Csúcshegy fejlesztésére,infrasturkturális helyzetének kirívó tragédiájára! A Csúcshegyen évtizedek óta az Aranyheggyel azonos körülmények közül eredetileg indulva, a belterületiséget várva nem is tehetünk mást. Szükséges ehhez a civil szervezet! A megalakulás után további tagok felvételére is lesz mód,melyet az alakuláskor egyeztetve rögzítünk és nyílvánosan meghírdetünk! Szívesen kötünk együtműködést ebben a témakörben az Önkormányzattal, segítve munkájukat az igények felmérésében,adatok gyűjtésében és a képviseltek széleskörű nyílvánosság előtti tájékoztatásában.Részt vállalva a feladataikban, annak terheit megkönnyítve,egyeztetésekre nyitottan! Jelentkezni fogunk, hogy például a mostanihoz  hasonló helyzet időben felismert legyen, esetlegesen általunk észlelve. Remélem a kerületnél a mostani e-mailok és ez a bejegyzés sem sértőtödöttséget, hanem gyors hatékony munkát segít elő a helyzet megoldására!

Nem tudhatom,hogyan lehetne visszatartani ettől a fenyegető vagyonvesztéstől a kerületet,mint velünk együtt érintett tulajdonost,hogy a BATrT törvény értelmében a kártételt megakadályozó övezeti átsorolást biztosítsa és kérje, a két éven belül a tövényhez illesztendő Fővárosi Településszerkezeti Terv módosítását! Erre jogosult az alábbi, a településrendezésről szóló jogszabályt alkalmazva: 76/2009. (IV. 8.) Korm. rendelet 1. § (1) c) a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben nem szereplő, a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózatok és egyedi építmények területi elhelyezéséhez (a továbbiakban: beillesztés); d) a településrendezési eszköz készítése során beépítésre szánt terület kivételes kijelölésére szóló pontok és kiemelten a g) a településrendezési eszköznek a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervvel való összhangjának megállapítására (a továbbiakban: összhang igazolása), amennyiben a területrendezési terv elfogadása előtt jogszerűen elfogadott településszerkezeti terv szerinti területfelhasználási egység nincs összhangban a területrendezési terv térségi szerkezeti tervében kijelölt térségi területfelhasználási kategóriával....-tartalmú pontjai értelmében! Nem tudom miért maradt el az őszre igért lakossági Fórum,de ezt mindeképpen felvetettem volna sok más apróbb kérdés keretei közt. Elküdtem írásban a Tanulmányterv készítőjének és a kerület főépítészének a gondolataim vázolva. Felvetettem régebben azt is,hogy ha szakaszosan jelölnék ki az övezetünkben a fejlesztésre a területeket,akkor a Virágosnyereg út mentén legyen az első szakasz,hogy minden utca abba torkolhasson a jövőbeni lehetőségeknek még több teret adva. Nem törődve azzal,hogy a különböző övezetek szakaszos kijelölését írja törvényi szabályozás elő és nem az övezeten belüli területét. Igazából a fő probléma mint ecseteltem az,hogy a hegyvidéki lakóterületnek kijelölt fejlesztési tartalék terület ezt a státuszát elveszti,ha nem kéri a korrekció érdekében a kerület belterületbe vonását a képviselőink testülete!

A TSZT legutóbbi felülvizsgálati anyagában,a 140. oldali mellékletben is fellelhetik mind a kerület,mind a Főváros alkalmazottai, hogy a Csúcshegy beépülő terület 1956 óta,mikor még a lakótelepek és nem csak a mai lakóparkok helyén voltak üzemi mezőgazdasági területek! Ürömmel szemben és Solymár mellett nincs más városrész !26805417_265137964018312_2563418606562289632_n.jpg

Zöld - barna mindennapjaink.

Óbuda,quo vadis?

Gondolataim az óbudai városfejlesztési koncenpció mentén,ahol a minőségi értékmegóvás problémáira már igyekeztem rámutatni,amit a mennyiségi szemlélet hibái teremtettek.Az életmód változás okán a zártkertes terület gyakorlatilag egy barnamezős hobbikert területté vált ,lakófunkciókkal bőven spékelve! Mára a természet védelme hangoztatása közben, az ellen cselekedve elmaradt ökológiai feladatok halmazává váltunk.:

• Levegőminőség javítása

• Élővizek revitalizálása • Vízvagyon megóvása, vízminőség javítása

• Talajállapot javítása, szennyeződés-mentesítés

• Zajhelyzet javítása

• Korszerű hulladékkezelés megvalósítása

• Környezeti fenntarthatóság egyéb, általános szempontjainak érvényesítése

Talán még smerősek ezek a pontok a kerületi startégiák olvasásából.Kicsit bejártam megint a hegyet,keresve a sokat hangoztatott megőrzés nyomait.Biztos akad még ami nem látható az autóból kinézve,de egyetlen hagyományosan rendben tartott művelt telket láttam,ahol dús vetemény,tomottt sorokban és karban tartott gyümölcsös mutatta gazdája odaadó munkáját. Persze ez is eladó,mert az idős házaspár már nem bírja a munkát vele.Mások pedig képesek már,a mai kor utazási és munkaidejével a hétvégén is küzdve, nem is lesznek soha erre a szép eredményre! Nincsenek már életerős, 50-éves hölgyek nyugdíjban,sem a fegyveres testületek 40 éves korengedményesei,akik életerős emberként ráérnének a multi cégek szezonakciói mellett gazdálkodni,hobbiból! Ha ők sem lesznek véget ér egy kor a hegyen és ideje egy újat kezdeni az ahhoz illő szabályozott keretek megteremtésével! Még is csak egy gyűjtőpontban fognak itt élni a hegyen lévők az M0 mellett,az intermodális csomópont szoszédjaként. Nem kell majdani ideköltözőknek fejleszteni a várost,ezért mi is itt vagyunk ma is és már elég rég óta! 

Még a modern kori történelemben is kivettük lakott területként a magunk szerepét.A MAZSIHISZ adattárában is fellelhető,hogy az itteni lakóházak közt csillagosházat is találunk a Menedékház u. 67. alatt - Csúcshegyi dülő 20895 és 21079/2 Hrsz! Gondolom az EMIH is nyilvántartja ezt,ők állnak ma jó kapcsolatban az önkormányzattal. csillag.png

A rendszerváltogatók egy,már 1963-ban beépített,városiasodónak ismert területet soroltak mezőgazdasági övezetbe,míg a mai lakóparkok szántói ezt megúszhatták...jóhiszeműség? (29. ábra - https://obuda.hu/wp-content/uploads/2015/10/its_osszes.pdf)

-sosem fogom megérteni a lakó és kert területek,amik sosem mutattak fel üzemi gazdálkodást,vegyes övezet helyett,hogyan lehettek mezőgazdasági besorolásuak,külterületbe szorítva lakosokat! A türelmünkre meddig és mi alapján apellálnak?

A Csúcshegy úthálózata megelőtze a Testvér-Arany-Üröm-hegy kiszabályozását, még azokban az időkben, mikor  Róka-Csillag-hegy nem tartozott a városhoz Békásmegyerrel egyetemben. A régi Budapest területéből talán egyetlenként a Csúcshegy külterület ma is, valami rejtélyes okból! Talán itt rejtik Attila sírját? 

Most lezajlott egy vizsgálat..nem láttuk,hogyan,nem láttuk mikor és kitettek a település honlapjára egy anyagot:

https://obuda.hu/wp-content/uploads/2017/09/Csucshegy-megalapozo-vizsgalat_2017-julius.pdf 

Megint mit látunk első pillantásra. Ismeretlen számű személy,ismeretlen kérdésekre válaszol.. A lakossági Fórumon,persze egy kérdés nem merült fel,hogy ott sokak válaszolhassák azokat meg! A megrendezését lebonyolító egyesület sem rendezett megkérdezéseket,felméréseket. Mindeközben zajlik a kerületi Arculati Kézikönyv elfogadása,amiben a 2002-ben megépült Bécsi úti csatornát a 2011-ben kiépített Harsánylejtő céljára megvalósúlónak vélő városépítészasszony,a már ismerten nem igaz felszínmozgásossággal rendezi le, nem beépíthetőnek a Csúcshegyet.A besorolási kategorizatlanságára alapuló visszatartottság okát mi nem ismerhetjük! -arculati szabályozás nincs,csak egy rakás,húsz évvel ezelőtt talán meg fellelhető,elavult dolog mai állapotként feltűntetése!..mintha nem ismernék a tanulmányterv anyagát és a saját mellékelt fotóikat!...és a hivatkozott fővárosi szabályozás,amiben szőlő és gyümölcstermesztő terület vagyunk....röhely! Elavult megálapítások,vizsgálltok alapján téves jelent vesznek kiindulásul a jövőnk rendezésére, ami csak növeli az eddig elszenvedett kárainkat!

Vajon kikkel,vagyis hány emberrel beszéltek a mostani felmérés folyamán,hogy ilyen adatok jöttek létre?..Passzív hozzáállás a „fejlesztésekhez”.• nem kívánják az útépítéssel járó kerítésbontásokat, • nem kívánják az építkezések megindulását,• közművesítéssel kapcsolatos a forgalomkorlátozást,Vizellátás, szennyvizkezelés – megoldják..Én is tudok pár ilyen személyről,de ez arányosan nem éri el a hibahatárt sem. A természetközeliség élvezői sem feltétlenül az elhagyott létezés hívei! A telekegyesítések nélkül az adatok sem jól értelmezhetők.A két egymás melletti telkem egyike lakott,míg a másik nem a felmérésben,pedig gyakoratilag egy,lakott ingatlant mértek két eltérő kategóriába.A lakott telkek aránya jóval magasabb lehet a vizsgálatban szereplőnél! Talán ugyan az a forrásuk,aki jóban van az önkormányzatnál is egyesekkel,aki miatt anno egy másik aktív hegykedvelő így fakadt ki? "..Annyi falba ütköztem, hogy feladtam. Belterületre szerettem volna átminősíttetni az egész hegyet, illetve építési engedélyt, közműveket intézni.... Végiggaloppoztam a hegyet, gyüjtöttem a támogatókat, de olyannal is találkoztam, aki kifejezetten ellenezte a fejlesztéseket, és ezért meg is tett mindent. (önkormányzatnál). Na mindegy az lett a vége, hogy várakozó üzemmódba váltottam... Annak idején a szórólapjaim nagyon gyorsan tüntek el, ha megtudnám ki volt....elbeszélgetnék vele!" Tízszer annyi a változás meletti támogatót mutatok fel bármikor,mint meg sem nevezett adat! A hátast ott dobtam,ahol az szerepel,hogy a kerület itteni lakosait ivóvízzel addig tilos ellátni,amíg az esetlegesen majd a környékre költözők fogyasztása nem lesz ismert!Ráadásul egy talán ma még nem létező lakóparkban is

Egy érdekesség,ha öszehasonlítjuk a Wikipédia adatait az Arany-és Csúcshegy lakottságát nézve,mikor a belerületbe vonások elkezdődtek! Csúcshegy Teljes népesség 410 fő (2001)[1] +/- és Aranyhegy Teljes népesség 394 fő (2001)[1] +/- Azt hiszem nem kell kommentálnom,miközben tiltották a Csúcshegyen az építéseket és a bejelentkezést!! A Tanulmányterv anyagában szereplő 351 lakott telken, megközelítőleg ma 750 lakos lehet! Még sem tuudhatzk meg hány fővel beszélve alkották me a vizsgálati anyag kijelentéseit! Természetesen első lvasás után írtam a főépítész asszonyak: "Mivel legalább darabra jó enne tudni mekkora merítettség véleménye került így az anyagba, kiírtam egy szavazást itt: https:// www.facebook.com/groups/777304105743609/

-a vízellátás megállapításaihoz: évtizedek óta szivárog a vízbázisba a gazdaságos emésztő,hanem maga a víz is csak a Harsánylejtővel egy magasságig lett felvezetve.Viszont ha a bérletek felmondásával kiürített erdőrészlet is beépül,csak egy utca van a magasságukban a Vadászles..A "megoldják" kitétel ezzel kapcsolatban súlyos közegészségügyi fenyegetés szerintem.Ha onnan járnak majd gyerekek a benépesülő társasházak új lakóinak közösségébe! még is csak 351 lakott ingatlanról van itt szó A II..kerület Zsigmond téri átemelője 2010-ben lett átállítva a megnövelt kapacitásra a budai Duna menti főgyűjtő átadásával egyidejűleg! -A lakott telkek felmérésénél az azonos néven levő telkeket nem lehetett volna egy telekként feltüntetni,ha azok külön Hrsz.-al szomszédosak?(Így fordult elő,hogy a családom tulajdonában egymás mellett egy lakot és egy nem lakott telek is van az önkormányzati adatok alapján! - A csúcshegyi utak nem mind 5-8m szélesek,hiszen RRT alapján rendezték 98-ban a Menedékház utcát. .- Nem mindegyik utca zsákutca!Itt nem arra gondolok,hogy ez erdőgazdasági úton is le lehetne jutni majdnem végig,hanem,hogy a Csúcshegyi út létező közút a Vadászles utcát összekötve az Aranypatak utcával. Esetleges belterületbe vonáskor III. Közútkezelési szolgáltatási osztályba kerül,burkolat nélkül III/f osztályba! (az 5/2004. (I. 28.) GKM rendelet)" - Válaszra a mai napig nem volt módja,félő,hogy a tárgyi tévedések ismét szentírássá válnak a terület rendezésének folyamatában. 

Az tanulmányi anyagban foglalt utcaszélességgel szemben a kiszabályozottan széles Menedékház utca.A piros szaggatott vonal a hatályban maradt szabályzási vonal...az erdőn át vezető útra is! (A már rendezett Menedékház utca,nem 5-8m széles,említés erről a fórumon esett,de a kerületi honlapon található vizsgálati anyagban nem szerepel.

 

Bemutatom a régebbi kérdőíves felmérésnél,amely az eddig érvényes szabályozáshoz készült,amit két telket bírtokolva sem láthattam,tudhattam anno,miféle felmérés volt itt szokás: 10 ember véleményéből mérték fel egy 2008-as kérdőívvel, 2010-ben szerkesztve a csúcshegyiek véleményét! Továbbolvasva a közlekedési kérdésekre már csak 3-an válaszoltak,talán mert a többi ritkán jár már le.. (Wold-hoz kell társítani,mert persze pdf-ként tölthető le a doc. fájl) https://obuda.hu/wp-content/uploads/2012/02/20-sz-Melleklet.doc

Így könnyen százalékolhattak a szerintem kissé Menedék a Csúcshegy Barátainak Egyesülete által kiadott Villanyharsona nyelvezetéhez hasonlatos szövegbetétekkel.Terészetes,hogy ha 10 ember véleménye alapján alakíthatták a hegy sorsát,most tudni szeretnénk a kérdezettek számát  merítettség arányát!

Ha nem derülne ki és lehet megint csak az ismert 10 rejtélyes ember véleménye szerepel náluk, a kis közösségünkben láthatóan sokszoros számban nyilatkoztak meg az emberek ,igaz most még csak egyetlen sürgető kérdés okán.A változó óbudai szabályozásban a zártkerteken mekkora beépítettséggel lennének elégedettek,ha már a képviseletükre felhatalmazottak 2018 végéig,el kell készítsék az új kerületi építési szabályozást! A facebook csoportban 88 látogató méltatta figyelmére a kiírást és 35 szavazatot adtak le.Ez a látogatók megközelítően 40%-a. A megtekintés szám is elég magas, az átlagos 76.7 fős megtekintéssel összevetve. Remélem a Tanulmányterv készítéséhez hozzájárulhatok az itt megkérdezettek szavazataival,hiszen sem az egyesület,kinek programjában szerepel a területünk fejlesztése és a tulajdonosok képviselete,sem az önkormányzat eddig még nem keresett meg minket egy hasonló szükséges felméréssel! Részemről nem vitatom,hogy sokak kivárnak, nem hangoztatják a véleményüket,de a 2db 3% -ot támogató és az 1 db 5% melletti szavazat mellett a 32db 10% os beépítettségre szóló igényt,nem lehet figyelmen kívül hagyni! A magam részéről elmondtam az érvem,hogy egy ingatlanban egy család fog élni,ami mindeféle méretnél megközelítően azonos lakosságszámot eredményez a zártkerteken,ami fenntartása a mai megváltozott életkörülmények,a napi több órás utazások,bevásárlások mellett is fenn- és karban tartókat jelent! A tágas családi lakhatást is biztosító épületek fenn és megmaradva a tulajdonukban nem lesznek a belterületbe vonáskor az akár 20%-os beépíthetőség mellett sem a társasházépítők bontásai. Kíváncsi vagyok az Önkormányzat elképzelésére és érvelésére! Az országos szabályzás is megondoltan engedi maximálisan a 10%-os beépítetséget.Elejtett megjegyzésből már hallottunk 5%-ot említeni,de ezt csak egyféle kompromisszumkeresésnek gondolom. Lehet erre szükség is van erre,a megfelelő érveik ismeretében,de ez miért ne lehetne mondjuk 7% vagy mondjuk 8%? Miért ne lehetne akár a 32 ember szava döntő, ha csak 10 ember véleménye számíthatott eddig?    ...A szavazás nyitott opciókat hagyott a felajánlott lehetőségek mellett. Ezzel a mindent ellenzők éltek is,de nem befolyásolta még sem a kimenetelét.

Természetesen más kérdést is szívesen viszünk az érdeklődők elé,hiszen máig várjuk,hogy a Tanulmányterv készítéséhez megkérdezzék a telkek tulajdonosait,bérlőit az igényekről és alképzelésekkor a képviseleüket ellátó lerületi tisztviselők!

Szeretnénk,hogy végre az önkormányzati törvényben foglalt kötelezettségek szellemében képviselnék a kerület itteni lakosait,akiket a szereptévesztett hatalom szorított külterületre,a már az 1900-as években megindult szabályozás nyomán létező lakóingatlanaikban!Itt ahol sosem voltak üzemi mezőgazdálkodók és mindig is voltak lakóingatlanok,szerintem nem mezőgazdasági,hanem vegyes övezeti besorolás lett volna a jó erkölcs és tisztesség keretei közt létrejövő besorolási forma. Mellékelek egy, még  a téveszme előtti légifotót, 1944-ből. :  http://mapire.eu/hu/map/bp1944/?layers=osm%2C110&bbox=2114553.3533168323%2C6036358.423926324%2C2115317.7235996844%2C6036707.765032159 

Látni a lakóingatlanok füstőlő kéményeit,tetőzetét,de sehol erdő,amit az országos rendezési trevbe juttattak fel hivatalaink,sehol a szőlőültetvények és gyümöcsösök zöld lombtakarója.Kerti kis fák, azok vannak és ma tessék a hegy légifotóit nézni..még,hogy mezőgazdaság,,mint anno....Aztán persze TSz parcellázás,osztott telkek a fegyveres testületek korkedvezménnyel nyugdíjba vonult tagjainak.Nyírfácska hajj és fenyőta domboldalra..de ez a mai korban ,hogy működne? Se 40-és nyugdíjas rendőreink nincsenek,se teljes nyugellátással a kertet művelni tudó 50 éves asszonyaink! Csak a szezonban dömpingárat diktáló mulltik,vasárnapi nyitvatartással! Ez egy teljesen más világ ma már! Most meg ráadásul az önkormányzat nem pályázik a zártkerti revitalizációs programokon,a zöldfelületes álmait a kisemberekből akarja kicsikarni....csak mert a jelmondatok korszerűtlenek és nem a lakosok érdekeihez igazodnak. Így okozva nekünk kárt,szerintem. A kerület jelzi hol szükséges a csatornázás a BIF keretein belül. Kimaradunk. A kerület jelzi,mit kell belterületbe vonni, fejleszteni. Kimaradunk..., minden felvetére azonos reakció: -csak külterület, de azt sem mi kértük!

Itt a lehetőség Bús Balázsnak helyrehozni,amit eddig tettek a magántulajdonosokkal...ha érdekli az ittlakókkal szembeni kötelezettség!https://obuda.hu/hirek/csillaghegy-bus-balazs-hatarozottan-ellenzi-az-atsorolast/

"Idén augusztusban a Miniszterelnökség arról adott tájékoztatást, hogy megkezdte és elkészítette az országos és az agglomerációs tervek felülvizsgálatát, melyet megküldtek véleményezésre az önkormányzatnak. Ebből kiderült, hogy a volt csillaghegyi bánya és közvetlen környezetének területe mindkét területrendezési tervben átkerült települési térségbe. Ez azt jelenti, hogy a főváros településszerkezeti terve alapján így a kerületi építési szabályzatban beépítésre szánt építési övezetek is kijelölhetők lennének, mely így akár utat nyithat a lakóterületi fejlesztésnek..." - ebből lehet a rekultivált csereerdő például és turisztikai erőforrás is egyben,hogy egyenrangó lakosok élhessenek a kerület itteni részén is.A város mező és erdőgazdálkodási terület arányát nem rontva átsorolhassanak minket, legalább az azonnal infrastukturális védelmet igénylő karsztos területen fekvő menedékház utcában,a volt bányát zödelő területté változatva! Jelezheti a Miniszterelnőkségnek, Varga Mihálynak,aki választókerületében vagyunk, hogy a Csúcshegy magántulajdonosai is egyenrangó polgárok lennének a majd egyszer ideköltözőkkel,csak befektetőknek belterületbe vont üres TSz tulajdonok szerencsés kegyeltjeivel szemben, ha képviseleünk érdekeink szerint jár el! Állítólag nem előzhetné meg igényeink kielégítését a képviseletünket felvállalók részéről beruházások részére adott kapacitás,sem ivóvíz,sem csatorna,sem gáz,de talán még az útellátottság tekintetében sem! Nem csak az ivóvízbázist kell a karsztos Menedékház utcában védeni, mert már éppen a mi szennyvízünket ihatja a város,mert az 50 év alatt lejuthatott a vízbázisba,nem csak az alattunk megépült tízmiliárdos infrastruktúrát kell a felszini csapadévizek elezetésével védeni.Mi kerületi lakosok és tulajdonosok is ezt várjuk a képviselőinktől,a kerületi vezetéstől!

Remélném,hogy a képviselő-testület támogatja a Csúcshegy átsorolását az országos és a fővárosi tervekben: erdőgazdálkodási térségből települési térségbe, és nagy kiterjedésű zöldfelületiből települési térségbe. Még is csak a mi képviseletünkben ez a teendője! Mindenesetre a főépítész asszonynek is jeleztem e helyzetet: ..."Tisztelt Massányi Katalin főépítész Aszony! A kerületi honlapon a csillaghegyi bánya ügyében olvastuk: Idén augusztusban a Miniszterelnökség arról adott tájékoztatást, hogy megkezdte és elkészítette az országos és az agglomerációs tervek felülvizsgálatát, melyet megküldtek véleményezésre az önkormányzatnak. Ebből kiderült, hogy a volt csillaghegyi bánya és közvetlen környezetének területe mindkét területrendezési tervben átkerült települési térségbe. Ez azt jelenti, hogy a főváros településszerkezeti terve alapján így a kerületi építési szabályzatban beépítésre szánt építési övezetek is kijelölhetők lennének, mely így akár utat nyithat a lakóterületi fejlesztésnek. Kérdésem az lenne,hogy a képviselő-testület támogatja elvileg a Csúcshegy átsorolását az országos és a fővárosi tervekben: - erdőgazdálkodási térségből települési térségbe, és nagy kiterjedésű zöldfelületiből települési térségbe? A testület felkéri-e az Országgyűlést, hogy a tervezetek ezirányú módosításánál vegye figyelembe az önkormányzat vezetésének véleményét, egyúttal szorgalmazzák a fővárosnál a lakókat mindíg is felmutató terület lakosai végre egyenogú polgárai lehessenek a kerületnek,ely lakosságát már a 20.század elejtől ki lehetett itt mutani,de mezőgazdasági üzemi terület akkor és azóta sem volt.?"- Vajon kapunk választ?  Igaz itt nem voltak lakóparkoknak alkalmas TSZ földek,mint az Aranyhegyen és többen laktunk,mint fent említettem már 2001-ben is ugyanabban a kerületben.Még is ők lettek lakóövezetbe vonva,míg itt ma is kapjuk a képünkbe diktált külterületiséget a vezetőktől,míg bele nem zöldülünk ebbe a barnán illatozó sorsba óbuda központközeli hegyvidékén!Minket meg sem kérdezve,csak papíron alakítva a tervezeteket,pedig állítólag: "Együtt tervezünk"!  

A törvényi akadályok,kerület által be nem adott övezetimódosításához: Az OTrT kategóráijával ellentétben nem csak légifotókról tudhatjuk,hogy a Csúcshegy nem volt erdő a városegyesítés idején,hiszen 1878-ban,a szőlők kihalásával osztották fel és alakították ki a mai területet a telkeket eladva! ". A Csúcshegy volt az egykori Óbudának a legmesszebb eső része. „Hudwaat”-nak nevezték (mármint legelő - die Hutweide). Minden gazda a földbirtokának függvényében kapott legelő területet, pl. a Csúcshegyen. Ezeket a földeket a Gemeinde, a község adta bérbe, majd később eladta a földtulajdonosoknak, a legeltetés ugyanis hozzátartozott a mezőgazdasági tevékenységhez. A legeltetés központi intézménye viszont felszámolódott, tehát nem volt már közös csorda, amit a Csorda úton (Vörösvári úton) ki lehetett volna hajtani, erre az egyre növekvő forgalom sem adott lehetőséget. Hogy az állattartás ne menjen tönkre, kiosztották a földeket legelőnek. Akkoriban keletkeztek a dűlő felosztások, az én családomnak is több területe volt ott. A felső területek nem sokat értek, mert megközelíteni nehezen lehetett, víz is csak az Aranypatak utcai forrásnál volt. Odafönt 15-20 gyűrű mélységben sem volt víz, szőlőt sosem termesztettek. Az erdő ki volt osztva, a fát a gazdák onnét szerezték be. Irthatták, de kötelesek voltak pótolni. A levegő mesésen tiszta volt. Egy régi terv szerint tüdőszanatóriumot akartak létrehozni az 5. dűlő végénél. A Csúcshegy területe először tehát közlegelő volt, aztán felosztották és dűlőutakat hoztak létre. Virágosnyereg utcától balra a Schäfferék és Gebhardték területei voltak, míg attól Solymár felé eső részen az ”őslegelő” volt.." ...Mára pedigg itt tartunk,mint a kiköltőző gazdák,akik elsősorban lakófuncióra használták a telkeiet. Úgy kell éljünk a XXI. századi fővárosban,mint a XIX. században. Megfelelő minőségű utak,közművek nélkül.opera_pillanatfelv_tel_2017-10-23_025054_hagyomanyosrovas_ingyenweb_hu.png

Kifejezetten a kerület kérte,hogy mezőgazdasági terület maradjunk,ne soroljanak,utolsóként talán a városegyesítés területéből, a belterülehez minket! Az agglomerációs törvény a megyéhez is tartozva azt nem akadályozta volna! Szabóné Pányi Zsuzsanna,pestmegyei főépítész levelet küldött: Tisztelt Uram! A Főváros településrendezési eszközeit készítő cég vezetője az alábbiakat hozta tudomásunkra: „A III. kerület területén a Csúcshegy és az Aranyhegy olyan terület, ahol „spontán” módon keletkeztek a lakófunkciók. Mivel a kerület 2 ilyen nagy falattal nem tud megbirkózni, az Aranyhegy rendezését tűzte ki célul elsőként. Addig nem kívánnak a másik illegális területtel foglalkozni, kifejezetten kérték, hogy maradjon mezőgazdasági terület.” A tv. szempontjából akár lehetne települési térség, hogy a későbbiekben ne a tv. legyen akadálya az életszerű folyamatoknak, azonban az 1 %-os szabály alapján így is megoldható.” Tehát az OTrT és a BATrT tervezete szerint – ha a Fővárosi Önkormányzat úgy dönt – megoldható lesz a terület lakóterületté nyilvánítása Budapest Településszerkezetei Tervének módosításával.

Itt tartunk ma,ahol anno.Miközben a Főváros építi a kerületeknek a BKISZ keretei közt  csatornákat,a kormány az utakat, a MOL 125m.es irodházat tervez,de a Csúcs-hegy az még is csak Csúcshegy marad. A fejünk felett,tulajdonukként döntve a létezésünkről,a képviseletünkre hivatottaknak, A csodásan hangzatos önkormányzatiság jegyében! A következmények lehetőségeit át nem gondolva: 

http://csucs-hegy.blog.hu/2017/09/03/ujabb_kotelezettsegi_fele_tartunk

Bús Balázs : "Az önkormányzatiság lényege ugyanis egybevág azzal a (szubszidiaritásnéven ismert) elmélettel, mely szerint a helyiek tudják legjobban, hogy mire van szükségük.

" Varga Mihály : '..a kormány támogatja azokat a kezdeményezéseket, amelyek egy kisebb vagy nagyobb közösség számára teszik jobbá környezetüket.."

 

 

Újabb kötelezettségszegési eljárás felé tartunk?

Nem csak a lakóterület lakott terület!

A csatornázás témakörében kell megosztanom a gondolataimat ismét!

A téma nem csak érint minket,hanem egyenesen sújtja itt Óbuda kisembereit. Aki nem ismeri a kialakult szituációt, ebben a bejegyzésben taglaltam a helyzetünket: http://csucs-hegy.blog.hu/2016/10/16/csatornazas_338

Az a meglátásom,hogy a mi helyzetünk is,ahol a Tanulmányterv készítése kapcsán megismert adatok alapján önmagában 2000LE(lakosegyenérték) szennyvíz kerül a talajba,ahol a Menedékház utca ráadásul karsztvédelmi területen fut,a csatornázatlanság hiánya az EU elvárásai miatt újabb kötelezettségi eljárásra adhat okot! Itt mindent elkövetnek,hogy ne kelljen ellátni a területet.Még a vezetékes víz kipítése sem jöhet szóba,pedig múszaki akadálya nincs és lakóövezetté sem válhatunk. Viszont a szennyvízelvezetési agglomerációktól az EU a lakott területek csatornázottságát várja el.Mi pedig lakott terület vagyunk,ha nem is engednek lakóövezetté válni a központközeli hegyvidéken! Nem tudom,hogy akarják eladni az EU-nak,Karmenu Vella biztosnak,hogy csak a lakóterület lakott terület,főleg a fővárosban.A 91/271/EGK Irányelv 2000 lakosegyenérték (LE)1 szennyezőanyag-terhelés felett kötelező feladatként írja elő a tagállamok részére a települések szennyvizeinek gyűjtését és tisztítását,még Bázakerettyén is!

Az irányelvben nem találtam lakóövezeti kitételt, említést,de ellenben azt igen,hogy ide ki kellene építeni a csatornát az itt lakóknak:......

2. cikk Ennek az irányelvnek az alkalmazásában: 1. "települési szennyvíz": a háztartási szennyvíz vagy a háztartási és ipari szennyvíz illetve csapadékvíz keveréke; 2. "háztartási szennyvíz": a lakóterületek és szolgáltató üzemek szennyvize, amely főleg emberi anyagcseréből és háztartási tevékenységből származik; 3. "ipari szennyvíz": minden olyan szennyvíz, amelyet valamely ipari vagy kereskedelmi tevékenység folytatására szolgáló helyről bocsátanak ki, és amely nem háztartási szennyvíz és csapadékvíz;

3. cikk (1).... Ahol a gyűjtő rendszerek létrehozása nem indokolt, akár azért, mert nem járna környezeti előnyökkel, akár mert aránytalanul nagy költségekkel járna, azonos szint környezetvédelmet nyújtó egyedi rendszereket vagy más megfelelő intézkedéseket kell alkalmazni. (2) Az 1. bekezdésben leírt gyűjt rendszereknek meg kell felelniük az I. melléklet A szakaszában foglalt követelményeknek. Ezek a követelmények a 18. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően módosíthatók.

5. cikk .... (6) A tagállamok biztosítják, hogy az érzékeny területek kijelölését legalább négyévenként felülvizsgálják. 10. cikk A tagállamok biztosítják, hogy a 4., 5., 6. és 7. cikk követelményeinek kielégítése érdekében épített települési szennyvíztisztító telepek úgy legyenek megtervezve, megépítve, m ködtetve és karbantartva, hogy minden normálisnak tekinthet helyi id járási helyzetben megfelel teljesítményt biztosítsanak. A telepek tervezésekor figyelembe kell venni a terhelés évszakoktól függ változásait.

A részletes szöveg: http://www.aquadocinter.hu/themes/VKI_hirek/EU_joganyag/31991L0271HU.pdf

Azt tudjuk,hogy a kerületeknek kellett felmérni a BKISZ projectben a még hiányzó utcákat. Az viszont a főváros felelőssége,hogy csak lakóterületeken kíván csatornázni,más lakott területeket mellőzve!  "A beruházások előkészítése a korábbi évek felmérései és tervei alapján indul el, de a tapasztalatok azt mutatták, hogy az igények és a körülmények változása miatt az eredeti műszaki tervekhez képest indokolt lehet a csatornázandó utcák listájának kibővítése..." Erre tekintettel a beruházó Fővárosi Önkormányzat 2016-ban lehetőséget biztosított arra, hogy a csatornázás eredeti tervei az önkormányzatok által jelzett helyi igényekkel kiegészítésre, módosításra kerüljenek." olvashatjuk a bpcsatornazas.hu projectoldalon. Persze a csatornánk ellehetetlenítését is megleljük:"Ennek során azonban tekintettel kell lenni a csatornázás finanszírozását biztosító szigorú pályázati feltételekre, vagyis többek között a rendezett tulajdonviszonyokra (közterületek kiszabályozása) és a megfelelő építési övezeti besorolást előíró szabályokra is. További lényeges feltétel, hogy a csatornázandó ingatlanok rendelkezzenek vezetékes ivóvíz bekötéssel és fővízmérővel"  ...amit persze nem engednek itt,bár műszaki akadálya nincs.A fából vaskarika is ez a pár sor,hiszen kiszabályozás nélkül nincs csatorna,csatorna nélkül meg nem vagyunk belterületbe vonhatók a kiszabályozásnak okot adva! Egy a bökkenő: Ezeket a kitételeket az EU nem támasztotta,sőt a lakott területek szennyvízéről rendelkezett. Az pedig itt szivárog a karsztos területen át a vízbázis felé! Ráadásul ennek az EU irányelvnek a tartalmát a 26/2002. (II. 27.) Korm. rendelet is változtatás nélkül vette át. Ezzel sem kompatibilis, a lakott területek közt diszkriminálva, a BKISZ project!

A Menedékház u. karsztvédelmi problémájához a csatornát illetően: 2011. évi CCIX. törvény1. § (1) A víziközmű-szolgáltatás alapelvei: a) a természeti erőforrások kíméletének elve: a víziközmű-szolgáltatás kialakítása és fejlesztése tekintetében azt a műszaki, közgazdasági és szervezeti megoldást kell előnyben részesíteni, amely az ország természeti erőforrásainak védelmét, így különösen az ivóvíznyerő források és készletek, valamint a tisztítottszennyvíz-befogadók hosszú távú, fenntartható igénybevételét szolgálják,..bb) a szennyvízelvezetés és -tisztítás körében felmerülő műszaki és környezeti kockázatokat az ésszerűen elvárható minimumra csökkenti..

továbbá: 5/F. § (1) Az ellátásért felelős közfeladatként megteremti a víziközmű-szolgáltatás infrastrukturális előfeltételeit és az ellátási területen gondoskodik arról, hogy a felhasználók a víziközmű-szolgáltatást az igényelt mennyiségben, minőségben és szolgáltatási színvonalon igénybe vehessék. (2) Az infrastrukturális előfeltételek megteremtése körében az ellátásért felelős különösen a következő tevékenységeket végzi: a) víziközművet létesít és tart fenn, a nem önkormányzati vagy állami tulajdonban álló víziközmű tulajdonjogát megszerzi, b) nyilvántartja a tulajdonában álló víziközműveket, c) víziközmű-fejlesztés útján gondoskodik a víziközmű-szolgáltatás folyamatos, az előírt minőségi paraméterekkel történő biztosításáról, d) végrehajtja a jogszabályokból és a hatósági határozatokból a rá háramló feladatokat. (3) A felhasználók víziközmű-szolgáltatással való ellátása körében az ellátásért felelős: a) kiválasztja a víziközmű üzemeltetését ellátó víziközmű-szolgáltatót, és a víziközmű vagyon üzemeltetésére üzemeltetési jogviszonyt létesít, b) a víziközmű-szolgáltató útján gondoskodik a közműves ivóvízigények kielégítéséről, a szennyvíz törzshálózatba bocsátott szennyvizek elvezetéséről, tisztításáról és környezetvédelmi követelmények szerinti elhelyezéséről,.

és végül: 51. § (2) Ha a víziközmű-rendszer teljesítőképességének szűkössége mellett lakossági és nem lakossági felhasználói igények egyidejű felmerülésével kell számolni, a lakossági felhasználói igények kielégítését kell előnyben részesítni.

Tarlós kijelentése,hogy a Csúcshegy Csúcs-hegy marad, Ez Bús Balázs(a volt alpolgármestere) alatt sem változik! Puskás mostani alpolgármester úr is egy mesével traktált minket,hogy a Harsánylejtő fejlesztői finanszírozták a Bécsi úti főgyűjtő megépítését 3 miliárdért. és a Pók utcai átemelő túlterheltsége miatt bővítési kapacitás sincs a részünkre. Persze ebből semmi sem igaz.A Bécsi úti főgyüjtő 2002-es,10 iliárdos kiépítését a kerület és a főváros finanszírozta,mint azt Vajda Pál főpolgármester helyettes és Nyíri Csaba,akkori kerületi alpolgármester 2002 junius 13.-i sajtótájékoztatóján bejelentette! A körzetünk,ráadásul a Zsigmond téri átemelőn át a csepeli Központi Szennyvíztisztító telephez tartozik,ahol napi 130ezer köbméter szabad kapacitás van! Hab a tortán,hogy a 2011-ben elindult Harsánylejtő fejlesztés ötlete 2 évvel a Bécsi úti főgyüjtő átadása után röppent fel! Puskás úr az Aranyheggyel keverhetett minket,de ott meg még sincs kapacitás probléma,mert épül a főgyűjtöjük, mint a mienk is 2002-ben a Bécsi úton? Remélem a Menedék a Csúcshegy barátainak közhasznú egyesület is az idei 2. számmal megjelenő kiadványában foglakozik majd a témával, ha az december vége felé megjelenik,miután a Solymárvölgyi szüreti bál 2017. szeptember 30-án szombaton  lezajlik és kipiheni magát,hogy a terület fejlődésében vállalt szerepére is jusson energia!

Az Aranyhegyi oldal a zöld területen az észak pesti, míg mi a narancs színű központi szennyvíztisztírótelephez tartozunk Csepelen! 

Óbuda a befektetők kezében?

A történelem formálása vagy a formálás történelme?

Kérdést tettem fel,bár van egy felkiáltó jellel kitehető véleményem!

14-én pénteken 16 órakor volt egy lakossági Fórum! Nem olvashattuk a III.kerület honlapján,nem találtuk nyilvános oldalakon,még a helyi Menedék a Csúcshegy Barátainak Egyesület honlapján sem. A nyaralási főszezon kezdetére időzítve,de a biztonság kedvéért még a munkaidőt érintve hírdette meg az egyesület egy zárt facebbook csoportban, nem egészen 8 nappal a megrendezése előtt.  Igyekeztem több felületen is értesíteni mindenkit aki csak véletlenül is belebotlik a hírébe,itt vagy  más oldalakon is. A lehetőségeim ,ahol tudtam megragadtam ,például: http://forum.index.hu/Article/showArticle?t=9181878

Sokan voltunk,be sem fértünk az Egyesület rendelkezésére álló épületbe.Magam is kintről az ablakon keresztül hallgathattam az elmodottakat.Igaz,mint még nem a hegyen lakónak, nem szólt nekem a meghívó,mert azt a csúcshegyieknek címezték! Viszont a területen működő nonprofit Egyesület még is csak támogatást kap a tulajdonosok érdekeinek képviseletére is, mert ez szerepel az Egyesületi célok közt,melyet a magukról írt ismertetőben is olvashatunk a honlapjukon: http://www.csucshegymenedek.hu/egyesulet_ismertetoje/1_egyesulet_ismertetoje.htm

Mint tulajdonos még is csak elmentem a rendezvényre,ahol az Egyesület vendége volt a főépítészünk, Puskás alpolgármester úr, bár Bús Balázs okozott volna örömet és a Tanulmányterv készítői akik egy nevezük így előrendezési tanulmányt készítenek a terület évtizedek óta visszatartott rendezését elősegítve! Szerencsére abban a zárt facebook csoportban voltak akik szóltak nekem is a rendezvényről,hogy tudomást szerezhessek róla.Én is adtam tovább a hírt. Nem egy emberrel beszéltem,aki nem facebookozva, éppen innen szerzett tudomást az eseményről,vagy itt látva szólt neki valaki! 

Annyira megragadott a múlt felvázolása  Liszkay Katalint részéről akit, mint városépítészt mutatták be a rendezvény iránt érdeklődőknek,hogy szinte elfelejtettem,hogy ez a Tanulmányterv lesz az ami meghatározza,hogy mi lehet a Csúcshegy további sorsa. A városépítész asszony a cége az Urban-Lis studió Kft képviseletében tartotta meg előadását. http://www.urbanlis.hu  Ő állítólagosan a Tanulmányterv készítésre nyertes céggel konzorciumban vesz részt a Tanulmányterv készítésében. Nem tudok róla,hogy új pályázatot írtak volna ki és ott ez a konzorcium lett volna az új nyertes. Amennyiben alvállakozóként működik közre a megbízást elnyert céggel,viszont nem értem,hogy miért nem egymás közt beszélik meg a meglátásaikat és ez után a felelős tájékoztat minket! Számomra nem átlátható mint zajlik a Terv készítésére megbízás a kerület részéről. (Szerződés iktató szám:1545/16 Szerződés kelte:2016.09.02. Szerződés határideje:2017.08.31. Szerződő szerv:Főépítészi Iroda Tárgy:Csúcshegy településrendezési tanulmányterv Szerződött összeg:12 382 500Ft Nyertes Pályázó: MATESZ Magasépítési Tervező és Szervező Szövetkezet - ...(nem a nevét sem tudom konzorcium,sem más.) Liszkay asszony dolgozott többek közt, a Fővárosi TSZT összeállításán, a Budapest 2030 városfejlesztési koncepció megalkotásában,de az Óbudai örökségvédelmi hatástanulmányban is. Városzerte keresett szakember! Óbudán a 748/15-ös iktatószámú szerződéssel 2015.04.17..keltezésú 2015.12.31.-teljesítési határidelyű szerződést kötöttek a Fõépítészi Irodával Új kerületi építési szabályzat készítése címen 31 496 000Ft értékben.Nem ismeretlen terep számára a III. kerület.

Hatalmas ismeretanyagából csodálatos történelmi vonlat vázolt fel a Csúcshegről,egészen a római kori emlékektől kezdve,bár azt hiszem most a rendszerváltás környéki időszaktól elég lett volna elindulni! A pártállami gondolkodás hatásaitól,hagyatékától! Akkor történhetett meg az,hogy a kisemberek tulajdonai mezőgazdasági területként kerültek az országos-,megyei-,agglomerációs törvényekbe,amiket a Budapest be kell emeljen a szabályzati rendszerébe,hogy abból alkossák meg a kerületek a magukét! Mindeközben a TSz-ek területeit valamiért kihagyták ebből a besorolási listából. A közelünkben az Arany- és Péter-hegy térségére vagy a Harsánylejtőre elég ha utalok. Nem direkt raktam ebbe a sorrendbe őket,ahogy a lakópark fejéesztések zajlottak a közelünben,míg nekünk,akik rekreációs célra használjuk a területünket kellett viselnünk a mezőgazdasági területet sújtó korlátozásokat. Ma már a rekreáció inkább egy gondzott parkoskörnyezetben pihenést,alkotó művészi tevékenységet takar. A Csúcshegyi Egyesülettel ellentében a felelősségem teljes tudatában merem azt,mint véleményemet kijelenteni, hogy itt feltételezhetően roszhiszemű eljárás folyt és súlyos károkat kellett a magántulajdonosok kisemberei rétegének elszenvednie a törvényalkotási és szabályozási folyamatok során! Nem lehet ránk mutogatva tőlunk várni,hogy megoldást találjunk a kerületi,városi és kormányzati hibák sorozatára,miközben a kötelességeik a mi érdekeink képviselete lett volna a munkájuk végzése közben! Ha anomáliát vélnek felfedezni ebben a helyzetben a lakosságot okolva, úgy az csak az átlagemberi reakció az általuk teremtett feltételekhez alkalmazkodva,miközben csak élni szeretnének a saját tulajdonaikban emberhez méltó feltételek közt. Utakat, közművel és családoknak megfelelő otthnokat szeretnének. Otthonokat, mert a hegyen lakókkal szeretne csak szóba állni az önkormányzat, immár a tulajdonosok képviseletére is hivatott egyesület segítségével! A mezőgazdasági területbe sorolás hatalmi anomáliája már onnan is kitűnik,hogy már az 1900-as évektől létezett szabályozás,ha kezdetleges is. És ehhez még lakóingatlanok is a területen. Vegyesövezeti besorolást még is csak a hasonló helyzetben,de nem ebben a történelmi hátérben lévő Aranyhegy zártkerjei és egy jó adag TSz terület kaphatott.Természetesen, ott lett is átminősítés és a fejlesztők sikereként lakópark! Most a Mocsáros dűlő következik, amit itt parlagként is megtalálunk a dokumnetumban mellékelt ábrákon,pár a Tanulmány terv bemutatásból számomra ismerős ábra mellett! A parlag egy mezőgazdasági felhasználási mód. https://obuda.hu/wp-content/uploads/2015/10/its_osszes.pdf

Ha már ennyire belemerültem egy rövidített történelem írásba, a kárpótlási alapból Megyesi elvtárs igazgatósága idején, egy tartozás fejében az OTP-hez került Harsánylejtő és Tarlós Úr első házának teret adó Meszes utca környéki fejlesztési területek történetébvel,párhuzamot vonva a mezőgazdasági tiltások viselőinek magántulajdonaival,folytanom kell a sort a következmények újabb problémáival. A zártkertek ismét beépíthetők lesznek,ha a kerület elvégezteti a geotechnikai felméréshez szükséges fúrásokat,munkát a hegyen.Ez a költség az amit nem tart rendelkezésre állónak,miközben hasonló nagyságrendet nem sajnált a római part lakosságának megkérdezésére költeni a főváros mobilgát építése kapcsán! 12 millió forint körüli összeg.Telkenként kb ennyi tízezer forint.Ez áll a zártkertek évtizedes építési tilalma mögött ma! Azt is tegyük hozzá,hogy a Bányakapitányság felszínmozgás kataszterében egy adat van a mi területünkre,nem,mint a Harsánylejtő,Jablonka ut,bányák,mint a Drachsler 1 és 2 s.t.b. területén. Azt hallottam kevés fúrás volt és ezért kell többet elvégeztetni. Viszont tudni kell,hogy a mozgások katasztere alapján készíti az Állami Földtani Intézet a kutató fúrásait,ami alapján elkészítette a hivatalos adatbázist,melyben szerepel Budapest Építésalkalmassági térképe 1:40 000 mératarányban,benne a Csúcsheggyel,ami jellemzően 5 szint feletti építésre alkalmas! https://map.mfgi.hu  Erről írtam már és tettem is be a csúcshegyi helyzetről a digitális felmérést ábrázoló képet az előző bejegyzésben. 

Folytatnám a saját történelmi áttekintésemet. A feljebb vázolt jogszabályi problémák mellett a belterületbe vonás akadálya mellett újabb probléma erült fel a közművek hiánya.A hegyen mindíg is volt erre igény,de a szándék hol is volt?  -2002. június 14., péntek 01:00 Átadták tegnap az óbudai Bécsi úton elkészült szennyvízgyűjtő csatornát. Az elkészült közmű a III. kerületi Testvérhegy, Harsány-lejtő és Csúcshegy több mint háromszázötven hektár nagyságú vízgyűjtő területének lesz a szennyvíz-alapcsatornája, s így megoldódhatnak az ott élők közműgondjai. https://mno.hu/migr_1834/elkeszult-a-csatorna-a-becsi-uton-790304  Igen kérem létezett a csúcshegyieknek megépült gyűjtőcsatorna,csak ennek, amint Puskás alpolgármester úr kijelentette,már betelt a kapcitása és nincs forrás a mi csatornáinkat befoadni tudó szennyvízgyűjtő bővítésére. Természetesen többen hangott hallatva fejezték ki a felháborodásukat. Válaszul kifejtette,hogy a fejlesztők építették meg 3 milliárd forintért az akkori bővítést. Valóban volt 3 milliárd fejlesztés. Az akkor még érintetlen zöldfelület leaszfaltozására,hogy értékesíthessék a tekeket a Harsánylejtő területén majd 40 hektár zöldfelületet feláldozva új,jövőbeni,addig másfelé lakó emberek számára. 2 évre a gyűjtőcsatorna átadása után roppent fel a Harsánylejő projectjének híre! http://www.napi.hu/redirectedbyprint/titleunknown.204671.html Persze a befektetők sorsa sem könnyű.. További 7 hosszú évnek kelett eltelnie,hogy elkezdhessék a telkeik árusítását,egészen 2011 utolsó negyedévéig! http://index.hu/gazdasag/magyar/2011/06/08/harommilliardos_bif-fejlesztes_obudan/

Jóindulattal feltételezem,hogy az alpolgármesterünk nem egészen kompetens ebben a történelmi sorban és azért tudatosította bennünk a fejesztők szerepének fontosságát,aki leveszi jótékonyan a terhet az önkormányzatról, hogy ne ő hozzon lakóterületeket létre és árúsítsa ki a telkeit. Kijelentésével szemben a tudomásom szerint,nem a befektető építette meg 3 milliárdért a gyűjtő csatornánkat,hanem elvette az infrastruktúrát az itt lakók elől a kerület gazdálkodása! Valaki téves információkon alapuló vagy hazug kijelentést tett!  Nem egyezik az alpolgármesterek kijelentése akkor és ma! Előbb linkeltem be erről a Magyar Nemzetben 2002 juniusában elhangzottakatelhangzottakat:: "..A főgyűjtőmű állami címzett támogatás nélkül, a III. kerületi és a fővárosi önkormányzat két egyenlő részben elosztott beruházásával épült – hangzott el az átadáson, illetve Vajda Pál főpolgármester-helyettes és Nyíri Csaba óbudai alpolgármester közös tájékoztatóján. Mint ismeretes, a főváros tavaly írt ki pályázatot a Bécsi úti főgyűjtő megépítésére, amelynek környezetvédelmi szempontból is nagy jelentősége van, mivel a gerinccsatornához csatlakozó hálózat kiépítése után a jelenleg korszerűtlen emésztők, szabálytalan szennyvízelvezetések megszüntethetők, s megóvható a felszín alatti vízkészlet is.."

Tehát nem a befektetők építették meg a Csúcshegyet ellátni hivatott gyűjtőcsatornát, mint Puskás alpolgáraster úr hangoztatta. Két tisztségviselő álította az ellenkezőjét. Nem a Harsánylejtőnek épült meg,mint azt Liszkay városéptész asszony megerősíteni gyekezett. Nem is tudom honnan lehet ez az információja a két évvel a Harsánylejtő project tervének felröppenése előtt átadott gyűjtőccsatorna kapcsán! Egy tényt a felelősségem teljes tudatában ki tudok jelenteni. Számomra csak egy vélemény szűrhető le,hogy a kerület a csúcshegyi lakosaival szembeni kötelezettségei helyett a számunkra kiépült gyűjtőcsatorna kapacitást,melyet közpénzekből finanszíroztak, a befektetők majdnani vevői,még a területen nem lakó jövőbeni fogyasztók számára adta át. A gazdálkodásuk folyamán csúcshegyiektől elvették az infrastukturát! Nem tudom ehhez mit szólt a Menedék a Csúcshegy Barátinak egyesület, hiszen már a félévente megjelenő Csúcshegyi Villanyharsona sem jelent meg,lassan a nyár közepére sem. A híreik és rendezvényeik közt pedig még elavultabb sokéves eseményeket találok csak! Persze nem mondom,hogy nem működnek, hiszen az egyesület elnöke utcájában van vezetékes víz,aszfalt és már kérte a zajszint mérését is azon a területen, az új bécsi úti felüljáró miatt.Ez természetesen jogos igény sok más mellett a csúcshegyiek számára! Annyira működnek,hogy most így tarthatta meg az önkormányzat az Egyeslet vendégeként, a  KÉSz ismeretésen is beigért lakossági Fórumot, amiről csak egy szűk, zárt facebook csoport  a hegyen lakó tagjai és ismerőseik tudhattak. Ezzel lezárnám itt a múltba tekintésemet.

A Tanulmánytevrhez végzett vizsgálatokról hallhattunk,de nem tudunk semmit a jövőre néve, csak a magasabb szabályozásokban keresgélve. Megváltozott az évek során az Agglomerációs Törvény, a Fővárosi TSZT(ma TSZT 2015) és a BVKSz (ma FRSZ). A Tanulmányterv készítése folyamán ezeket figyelembe kellene venni,hiszen a kerület is hatályát vesztett jogszabályokon alapuló szabályozással bír, amit 2018 dec 31-után nem használhat tovább.Vagy új szabályozást hoz létre vagy az említett szabályozások veszik át a funcióját. Ma már a felszínmozgásos területeket, ami a Harsánylejtőben,Jablonka úton.s.t.b. van, pontosan lehatárolva kell körülírni, a karsztos területek elszennyeződését meg kell akadályozni.(Menedékház iu felső szakasza. Ott már kötelező kell legyen a csatorna.) A karsztos területeken 50 év alatt leszivárog a szennyezés a vízbázisig. Nem is tudom mióta laknak ott sokan,de magam is több,int 20 éve látom az ottani házakat és lakóit! A mi levünket fogja inni a város,csak mert a nekünk szánt csatornakapacitás másé lett mára. Az utak szélességére is léteznek a magasabb szabályok közt előírások,amit az embereknek mielőbb tudnia kellene,hogy ne egy későbbi rendezés útjában álljanak a kerítéseik,garázsaik. Azon is érdemes lett volna elbeszélgetni,hogy miért nem jó ha kisebb alapterületen engedik csak a tulajdonok beépítését,mert a magas toronnyá váló kis épületek alacsonyabb komfortérzettel nem csak kárt okoznak a tulajdonosaiknak,hanem szociális ,szegregációs problémákhoz és a már idevonzott befektetési területek lakóival konfliktuszónát lakíthatnak ki, szervesen összenőve velük,a közös infrastuktúrán élve. A közlekedési eszközökön,egészségügyi intézményeinkben és oktatási helyeken napi kontaktusba kerülve egymással. Az eddig is ezen a vonalon gondolkozó kerületi szabályozás felelős jó részben a már ma is a területen található krízisövezet létrejöttéért, a veszélyeztetett terület itteni megjelenéséért. Ideje lenne belátni,hogy a 30-50nm-en építkező fiatalok, családok lesznek hamar,akiknek nem felfelé kellene kényszerülniük,hanem egy családiasan kényelmeseb és komfortosabb életet bitosító léptékben gondolkodva normális élhető házakat hoznának létre. A meglátásom szerint az elterülő laposabb otthonok a környezet képére is pozitívabb hatást fejtenek ki,ami ismerten kerületi cél is. Hoszabb távon is van ennek hozadéka a kerület számára! Ezeket a lakhatóbb csaádi méretű ingatlanokat inkább megtartják és nem értékesítik egy esetlegesen, végre bekövetkező belterületbe vonás esetén a fejlesztőknek, hanem megtartják. Ezzel megakadályozható az infrastuktúrát terhelő lakosságszám növekedés,ami a kerületnek a költségeit fogja kímélni. Azt naívitás felételezn,hogy a kint lakók száma ne nőne folyamatosan. ha van is aki nem lakik kint és nem arra vár évtizedek óta,hogy jogkvető emberként is megtehesse ezt, az elúnva és kiábrándulva olyanoknak tudja a telkét eladni, aki kint akar és fog lakni. Tanulmányozni kell,hogy miféle rendezést akar a kerület,ami a mezőgazdasággal felhagyó élettel lépést tartva ezt lehetővé teszi a kismeberek számára is,most hogy a szomszédos fejesztési területen már csak 5 lakás és 10 telek eladó! Ideje lenne végre az Önkormányzati Tv. 4§-át komolyan véve a 10§-nak megfelelően folytani a munkájukat, akár a 16§ szellemében igyekezni az elvett infrasturktúránkat újra megteremteni és ha vázolódik a Harsánylejtő III terve,akkor a mifelénk fennálló kötelezettségeik teljesítését állítsák feltételekként,hiszen már csak erdős részek vannak a közelben a mi területünk szomszédságában! 

Remélem a Menedék a Csúcshegy Barátainak Egyesület is aktívabbá tud válni,talál új tagokat,mert októbertől már a Tanulmányterv kereteket adhat ahhoz,hogy merre lesznek irányok a 2017 végére módosuló országs-;megyei;-agglomerációs és az ahhoz alkalmazkodó Fővárosi új szabályozásban, hogy a nem kint lakó tulajdonosok érdekeit is képviselhessék. Sokan vagyunk tulajdonsok,akik a rendeződő szabályozási időzítések mentén, melyek az Unió tervezési ciklusát fogják 7 éves periódusban követni, élvezni akarjuk jogkövető emberként is a tulajdonainkat. Már jeleztem,hogy nem Egyesületet alapítani és nem szeretetért jöttem a hegyre,hanem mert ezt választottam ki több,mint 20 évvel ezelőtt az akkor egy jól kereső fiatal számára elérhető Kakukk-hegy,Csiki-hegy a Törökugrató mögött és a Petneházy rét, Arany-hegy megfizethető halmazából.Nekik nem kell már ezért közdeniük,mint a csúcshegyieknek! Viszont nekik nem ígérték meg az építési osztályon anno,hogy 15,de legkésőbb 20 év múlva a terület építési övezetté válik.Mára már  távlati épíési besorolásunkat is elvesztejük és az az ígéret valótlanak bizonyult, fokozva a károkat amit csúcshegyi tualjdonosként viselnem kell. A magam részéről nem fogok újabb 20 évet várni,ha egy tízéves jogi huza-vona is mérsékelheti a káraimat.Lehet másokkal is egyesülhetek a gondolatmenetem megértése nyomán, akár az Önkormányzati Tv 30§ -a szelemében, a kialakult helyzetre reagálva! Októberben a Tanulmányterv megismerése sok mindent eldönthet a további aktivitásom mikéntjét is. A ma a kiegészítő információkat gyűjtő nyílvános oldalam is átengedhetem a csúcshegy mindennapjainak, hiszen ez a felület a feljesztés irányába több,mint féléven át elégségesnek bizonyult számomra. 

A Tanulmánytervet nem szabad az elavult kerületi szabályozásra alapozni,csak a mai,még használatos álapota miatt,mert azok a szabályok már ismertek,amelyhez azt alakítani kel! Igaz amit a város elfogadott 2014.ben persze nem kerülhetett a 2013.as munkába a Budapest 2030 során a 44.oldalon a teljes Csúcshegy és a Harsánylejtő alapellátással fejlesztendő lakóterület. Amiből nem sok van a városban.(A 48 oldalon egységesen rendezetlen lakóterület vagyunk.-Rendelkezésre áll a Tanulmánytervhez is!) Kiemelném a Hegyvidék övezet fejlesztési elvei közül,a 65, oldalról: A területi tartalékkal rendelkező meglévő lakóterületek kapacitásának kihasználása magas zöldfelületi arány biztosítása mellett http://budapest.hu/Documents/Városépítési%20Főosztály/Budapest%20Területfejlesztési%20Koncepció%20I.%20kötet%20Javaslat.pdf 

Amint fentebb említettem OTÉK 29 § szerint ha kis pl;,3%-os alapterületű beépítést írmának elő,az tetőtérrel,három szintes,ormótlan tornyok létrejöttéhez vezet! Eközben az OTÉK nevezett paragrafusának (4). bekezdése a telkek újabb átrajzolódásához vezet rövid időn belül,tekintettel,hogy jövő évben már ez alapján kell készüljön az új kerületi építési szabályzat! (29.§. (4) A mezőgazdasági területen - a (8) bekezdés kivételével - lakóépület szőlő, gyümölcsös és kert művelési ág esetén 3000 m2, egyéb művelési ág esetén 6000 m2 telekterület felett helyezhető el úgy, hogy az a megengedett 10%-os beépítettség felét nem haladhatja meg. --azaz (ha két szomszéd eléri a 3000nm-t egy ikres megoldáshoz,hiszen mindenki lakóházat szeretne és ezértkész azonnal újra kert,szőlő,gyümölcsös művelési ágba minősítettni a területét..) Ez ráadásul a nem kivett területek arányának növekedéséhez vezet,ami a hosszútávú lakóterületté válást is elehetetleníti az agglomerációs Törvény tekintetében,mert 90% feletti arányuk esetében nem lehet majd a területet átsorolni benne a jelentős önkormányzati tulajdonnal!..-A 8-as bekezdés a kivett terület,ott nem lehet ez alapján lakóépületet építeni furcsa módon. nagyon fontos lenne a családi kényelemhez szükséges 10%-os álatlános beépíthetőség biztosítása. Jó lett volna ezekről beszélgetni egy kicsit a Tanulmányterv tervezőjével,de miközben ezt ecsetelgettem az Egyesület vezetője a szavamba vágva, megszakította hozzánk lépve a beszélgetést. Sajnálni tudom a helyzetet,végül is ez is kiderül 2018-ra,ami nem nagy idő,amikorra már ki kell alakítsa a kerület az építési szabályzatot! Remélem ők készítettek felvételt és fényképeket az eseményről  mivel le nem egyeztetve én nem tettem ezt meg, az engedélyük hiányában a rendezvényükön,hogy tájékoztathassuk a lakosságot, aki nem tudott jelen lenni és a többi csúcshegyi tulajdonos társat! Ebben a 2012 körül készült munkában elég sok ,az előadásban felbukkant képet vélek felfedezni:  https://obuda.hu/wp-content/uploads/2015/10/its_osszes.pdf

 

Felszín?Mozgás!

Óbuda ahol hülyének néznek, vagy alkalmatlanok ....vagy?

39/2016. (XII. 30.) MvM utasítás 44. Építésügyi feladatok szakasza, 49. § A kormányhivatalok szervezeti egységei az építésügyi feladatok körében ellátják a kormányhivatal feladat- és hatáskörét érintő a) az építésügyi és építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló kormányrendeletben és egyéb külön jogszabályokban meghatározott építésügyi hatósági; b) az építésügyi és építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló kormányrendeletben és c) egyéb külön jogszabályokban meghatározott építésfelügyeleti hatósági feladatokat.- a mi esetünkben a Pest Megyei Kormányhivatal, Bányafelügyeleti Főosztály (főosztályvezető: Pályi György) Postacím: 1145 Budapest Columbus u. 17-23. Telefon: (36-1) 373-1800 Fax: (36-1) 373-1810 Email: bbk@mbfh.hu

Sajnos Óbudán ezt a szabályozást nem tartják tiszteletben! A felügyeleti szerv általi  "Előzetes szakhatósági vélemény" nem elfogadható a kerületi főépítész állítása szerint! A kategória nélküli felszínmozgásosságú területeken úgy lehet, normális esetben el kell indítani az építési engedélyezési eljárást, amihez a tervező készíttessen egy egyszerű talajmechanikai vizsgálatot,ami alapján az így besorolt mozgásveszélyességi kategóriának megfelelő alapozást írhat az önkormányzat elő az épület engedélyének kiadásához. A helyi előírásoknak megfelelően terveztetett éíptmény dokumentációját ezzel együtt kell az Önkormányzatnak benyújtani. Óbuda építészeti osztálya azonban valami oknál fogva ettől elzárkózik! A konrét kérdésre a nevezett építési eljárásban a felügyeleti szervtől és egyben szakhatóságtól becsatolt igazolásra ezt a kijelentést teszi! "... geotechnikai kategóriákat és az azokhoz tartozó előírásokat az ÓBVSZ és annak védelmek és korlátozások tervlapja rögzítheti, (vagy egy a területre, illetve területfelhasználási egységre készített kerületi építési szabályzat), telkenként, egyedileg nem értelmezhető. A terveket nem helyettesíti egy „előzetes szakhatósági vélemény”. A hegyoldal nagyobb területére vonatkozóan szükséges meghatározni a csúszásveszélyes területek konkrét előírásait. Üdvözlettel Massányi Katalin"

Azon már fenn sem akadok,hogy a hatályát vesztett BVKSZ-re hivatkozik a főépítész Asszony egy válaszában,mikor ma már az FRSZ és a budapesti TSZT-2015 szabja meg a kereteket, a szintén új OTÉK kereteinek alkalmazására. Ami szerint zártkerteken 10%-os beépítés lehetséges és 3000nm-től lakóingatlanok építhetők! Az viszont probléma,hogy az OBVSZ védelmek és korlátozások nevű tervlapján szereplő korlátozás alapja egy hatályon kívül helyezett szabályozás, az FSZKT. Ráadásul a területünkre vontakozó előírás csak a 135§ csak a 4. bekezdésben tartalmaz. a korlátozások tervlapjával ellentétben felszínmozgásosság miatti tiltást,amely bekezdés csak kiskereskedelmi ingatlanokra vonatkozik! A többi bekezdésben nem szerepel,sem külön bekezdést nem kapott a paragrafusban ez a tiltás! 

(4) Az MG-RF-III/2 övezet területén legfeljebb 500 m2 bruttó alapterületű, a területet használók ellátására szolgáló kiskereskedelmi építmény létesíthető, amennyiben

a) a telek előtt legalább 12 m-es szélességű közterület van kialakítva, és

b) legalább a részleges közműellátás biztosított.

Az FSZKT szerinti felszínmozgás-veszélyes területi korlátozás alá tartozó területen geotechnikai kategóriába még nem sorolt területen épület nem létesíthető. -zárul a 4-es bekezdés.

Mivel más építményekre vonatkozó bekezdése a paragafusnak nem tartalmaza a kitételt és nincs a kitételre önálló bekezdés az övezeti előírásokat tartalmazó paragrafusban, a korlátozások és védelmek tervlappal a rendeleti szöveg nincs összhangban a megalkotása óta! Az FSZKT-t leváltó TSZT 2015 nem tartalmaz korlátozási előírást a Csúcshegy mezőgazdaságinak besorolt területére. 

https://geoportal.budapest.hu/varosrendezes/tszt2015/ 

Tehát amint Massányi főépítész asszony levelében láttuk, a szakhatóság és a felügyeleti szerv az smafu,de a kerületi tervlap,amit a szociológiai képzettséggel rendelkező polgármester és képviselő testülete fogad el, az szent és érthetetlen! Érthetetlen már csak azért is,mert az ismeretlen okból kategórizáltalansággal sújtott Csúcshegy a zártkertekre megengedett építési szabályokat sem alkalmazhatja,ami által jelentősen korlátozza a III. kerület a tulajdonok használhatóságát és értékét! Érthetetlen azért is,mert nyilvános dokumentációban tekintheti meg bárki az roszág és ezen belül budapest teljes beépíthetőségi adatait födtani szempontból! https://map.mfgi.hu/

A Budapest beépíthetőségét ábrázoló térképen,ha nem is A,B,C,D, hanem 1,2,3,4-es területeket találunk feltűtnettve. Talán mindekinek sikerül a megfelelő kategóriába konvertálás,hogy lássuk,szinte az egész Csúcshegy területe 4-5 szint felett építhető akár be! Kellemetlen lenne,ha Tarlós Úr, Bús Balázs vagy Massányi Katalin főépítész Aszony ne lenne rá csak képes! csucsepithetoseg.png

Természetesen rákérdezünk a fent leírt esetre,hogy rendben van-e a város szemszögéből is, az Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatalnál és a Budapest Főváros Kormányhivatal Építési Hivatalal- Állami Főépítésznél.(dr Sersliné Kócsi Margit - kocsi.margit@bfkh.hu ,sersline.kocsi.margit@bfkh.gov.hu )

Beépíthetőség-geotechnikai állapot: narancs: 4-5 szint felett okker: 4-5 szintig(2) és szürke gazdaságtalan(3) beépíthetőség Felszínmozgásosak a zöld területek. A sötétszürke területek nem beépíthetők!

Azon külön el lehetne polemizálni,hogy miközben itt, ahol biztonságosan lehet építeni tilos,miért lehettek lakóövezetek beépíthető telkei ott, ahol a sötétszűrke foltokban nem beépíthető kategóriájú talajszerkezetek vannak és a zöldekben felszínmozgásosság van jelen! Ezt meghagyom az ott érintetteknek,ha olvassák az információt! Mindenesetre, ha a kerület gazdálkodási okokból tart területeket nem besorolt kategriában az a véleményem szerint a hivatali hatalommal való visszaélés a tulajdonosokkal,az itt lakókkal szemben akiknek az érdekeit kellene képviselniük! A besorolatlanság kárt okoz a tulajdonosoknak,de közvetve még a környék befektetőinek is,mint a BIF a Harsánylejtő projectjével! A területünk szabályozatlansága ráadásul a nem létező felszínmozgásosságot is valóssá teheti,hiszen a szenny és monszunszerű esővizek a talajba szivároghatnak a csúszásveszélyt előidézve,hiszen sem csapadék sem szennyvízelvezetés nincs, a Bécsi út és környékének alattunk megépített infrastruktúráit,gondatlan módon védve!

Senkinek sem érdeke egy konfliktuszóna a befektetői területek határán,ahol előlünk új ideköltözöttek és majdani ideköltözők részére veszi el a kerület az ittlakók elől az infrstruktúrát. A mezőgazdasági művelés a szezonok dömpingárai korában a megváltzott,több órás utazások,munkanapos hétvégék korában, megszűnve a mezőgazdasági művelés felhagyásához vezetve nem csak a növényzet gondozatlanságát okozza az ökológiailag káros özönnövények elszaporodásával a védendő erdő,mint ökológiai folyosó közelében! Igaz a mezőgazdasági területiségünk is csak egy politikai kijelentés,aminek nincs alapja.Ha itt még ma is művelnék a földeket,még fákat sem sokat találnának,mint mikor még eredeti funciójában valóban mezőgazdasági volt ez a terület,ahol már akkor is kerületi lakosok is laktak lakóingatlanokban. Akik felé kötelezettségei vannak az önkormányzatoknak! Itt prezentálom ezt az állapotot:

http://mapire.eu/hu/map/bp1944/?layers=osm%2C110&bbox=2114553.3533168323%2C6036358.423926324%2C2115317.7235996844%2C6036707.765032159

Polgármesterünk, Bús Balázs a képzettsége révén tisztában kell legyen,hogy itt nem igazán a le sem szedett terményekre rájáró vaddisznók és a területen elszaporodott patkányok,melyek a közeli infrastuktúrába hatolva a városban is felbukkanak egyre nagyobb tömegben, konfliktuszóna a területünk! Itt a beépítés és így az itteni élet megakadályozása, hajléktalanok,kétes elemek és sajnos cégek felbukkanásával jár. Ezek a körgyűrű megépülésével egy ideális,nem szemek előtt lévő területet és országosan jó elérhetőséget fognak találni. Az Aranyvölgy intermodális csomópontja legalább csak a hajléktalanjaink napi "munkába járását" segíti elő,ha koldulásból kívánják a megélhetésüket kiegészíteni. A telkek értékének fokozatos romlása az elszegényedett rétegek célpontjává teszi a fejesztések határterületét! A köz és vagyonbiztonság nekik is létérdkük, nem csak az szempont kik járnak a gyerekeikkel egy óvodába,iskolába. Ráadásul a budai Hegyvidéki övezet Békásmegyere vagyunk itt a Harsánylejtő szélén, nem egy kritikus helyzetben lévő családdal és itt bérlő lakossal. Még az Önkormányzat saját közleményei is azt mutatják,hogy ez ellen a romló álapot ellen akarnak tenni a feladataikat sorolva: ...saját eszközeivel gondoskodjon a helyi környezet megóvásáról, minősége romlásának megakadályozásáról,a városrész sajátos jellegének megőrzéséről, helyreállításáról,a jelentőséggel bíró helyi természeti és kulturális értékek védelméről.

https://obuda.hu/wp-content/uploads/2012/02/obudaujsag_2017_11.pdf

A kritikus helyzetben lévő családok lakóhelyének meghatározása a KSH 2011-es népszámlálásából származó adatokat alapul véve egyrészt a társadalmi helyzetet mérő mutatókkal (munkaerőpiaci helyzet, iskolai végzettség), másrészt a rossz lakáskörülményeket (túlzsúfolt lakások, alacsony komfortfokozatú lakások, önkormányzati bérlakások) jelző mutatókkal készült. (Vadászles, Őzsuta,lakott és szegregációs veszélyeztetésű terület,Solymárvölgyi-Krízistömb) 

 

 

Jó lenne ha a koncepcióit komolyan venné a kerület: ...2. Megelőzés elve: a negatív változások megelőzésének költsége jóval alacsonyabb, mint az általuk okozott (a 347. oldalon) ! A 373. oldalon maga jelenti ki,hogy csak a Csúcshegyiek érdekei menté irányítható a beépülés!" A kerületben a Csúcs-hegyen “csúcsosodó”, egyébként országosan jellemző városi tendencia, hogy az egykori gyümölcsösök spontán funkcióváltással lakóterületté alakulnak át"

http://budapest.hu/Documents/ITS%20Integralt%20Varosfejlesztesi%20Strategia/20160309_Budapest2020_ITS_Strategia_2016.pdf

Amit a város elfogadott 2014.ben persze nem kerülhetett a 2013.as munkában a készülő Budapest 2030 során! A 44.oldalon a teljes Csúcshegy és a Harsánylejtő alapellátással fejlesztendő lakóterület.Amiből nem sok van a városban.(A 48 oldalon egységesen rendezetlen lakóterület vagyunk.-Rendelkezésre áll a Tanulmánytervhez is!) Kiemelném a Hegyvidék övezet fejlesztési elvei közül,a 65, oldalról: A területi tartalékkal rendelkező meglévő lakóterületek kapacitásának kihasználása magas zöldfelületi arány biztosítása mellett; http://budapest.hu/Documents/Városépítési%20Főosztály/Budapest%20Területfejlesztési%20Koncepció%20I.%20kötet%20Javaslat.pdf

A talajmechanika vizsgállatát fúrásokkal végzik. csucsfur.png

Amint látható ez a Csúcshegy területén is elkészült,tehát a besorolás elmaradásának elfogadható indoka nincs!

De ha a lepapírozása lenne gond a Geodéziai Intézetnek köszönhetően itt megismert felszínmozgásossági állapotok kategórizálásához,ime egy tanulmány a teendőkről!:

A mára megváltozott Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzatról (a BVKSz-ről) és a Fővárosi Szabályozási Kerettervről (FSzKT-ről) szóló 1998. évi fővárosi rendeletek építési korlátozásokat léptettek életbe a felszínmozgás-veszélyesnek minősített területeken. (E „területek kijelölése az MTA Földrajztudományi Kutató Intézet adatai, térképes lehatárolása alapján történt" írta az FSzKT.) így Buda jelentős nagyságú, még csatornázatlan területein építési tilalom lépett életbe. A mai szabályozás már minden építkezéshez kéri a telkek geotechnikai vizsgálatát, már a tervezési szakaszban. (FRSZ és a Budapesti TSZT 2015)

A Fővárosi Önkormányzat rendeletei 1998-ban Budapest III. kerületében a hegyvidék legnagyobb részét „felszínmozgás-veszélyes"-nek minősítették, s beépítését megtiltották mindaddig, amíg a csatornahálózat ki nem épül. Ezt követően a Főmterv Rt. 2000-2001-ben a Fővárosi Önkormányzat és a Kerületi Önkormányzat megbízására mérnökgeológiai felülvizsgálatot készített. Az általában lösszel borított Kiscelli Agyag Formációból felépülő budai lejtőkre már a 19. században is téglagyári agyagfejtők települtek. Ezek környezetében ismételten talajcsúszások fordultak elő,épület-, és egyéb kár következett be, különösen amíg a bányászat folyt és magas agyagfalak álltak megtámasztatlanul. A Kiscelli Agyag Formáció azonban térfogatváltozó tulajdonságú is, s emiatt utak, épületek gyakran károsodnak olyan helyeken is, ahol bányák egyáltalán nincsenek. E két kárt okozó hatást nem mindig különböztetik meg világosan. Nem indokolt tehát általában a károsodásokra hivatkozással építési korlátozást elrendelni csak azért, mert a csatornahálózat még nem épült meg. Az elmúlt évszázad során bekövetkezett talajcsúszások több mint háromnegyed része ugyanis téglagyári, vagy más bánya, és mély munkagödör miatt alakult ki. A vizsgálat alapján a lejtők stabilitása általában megfelelő és nem tesz szükségessé különösebb korlátozást, de semmiképpen nem szabad a szennyvizeket a talajba szikkasztani. A valamikori bányák területén, a vastag feltöltésen továbbra sem szabad építkezni. A bányák közvetlen közelében szigorúbb, távolabb enyhébb építési korlátozást kell fenntartani, és nagy területen egyáltalán nem indokolt az építési korlátozás. A csúszás veszélyességi besorolás története: A budapesti csúszásveszélyes területek kataszterét a Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat (FTV) készítette el 1970-1973-ban, majd 1977-ben felülvizsgálva ezt csökkentette a „veszélyesnek" minősített területet. Ezt követően a Magyar Állami Földtani Intézet (MAFI) 1986-ban kiadta Budapest Építésföldtani Térképsorozata részeként az 1:20 000 m.a. Geomorfológiai térképet, melyet az Magyar Tudományos Akadémia Földrajztudományi Kutató Intézet (MTA FKI) szerkesztett (PÉCS I & S ZILÁR D 1986). A továbbiakban az MTA FKI 1995-ben fővárosi megbízásra elkészítette a „Budapest felszínmozgásos területeinek térképezése, mérnökgeomorfológiai értékelése és a javasolt intézkedések" c. tanulmányát valamint 1:10 000 méretarányú térképet. Ez gyakorlatilag az 1986. évi geomorfológiai térkép 5-15%-os lejtőkategóriájába tartozó területeket mind veszélyesnek minősítette, s ide sorolt néhány ennél laposabb, ill. meredekebb lejtőt is, függetlenül attól, hogy ők maguk korábban ezeket a területeket hogyan minősítették. A tanulmány három kategóriába sorolja a felszínmozgásosnak nevezett területeket: 1. csuszamlás veszélyes lejtők, 2. ideiglenesen nyugalomban lévő csuszamlásos területek, 3. beépítésre alkalmatlan csuszamlásos felszínek. 1. Csuszamlás veszélyesnek tekintették „az enyhén hullámos, laza üledékekből (agyag, márga, agyagos homok, löszszerű üledékek, lejtőüledékek stb.) épült lejtőknek állandó, de változó intenzitású feszültség alatt álló részleteit", melyek „természetes vagy antropogén hatásra (teraszírozás, szikkasztás stb.) mozgásba jöhetnek". Részletes felmérés javasolása mellett, a következő beépítési intézkedéseket tartották szükségesnek: - többszintes beépítés esetén komplex mérnökgeológiai - geotechnikai vizsgálat és szakvélemény készítése; - földszintes építkezés esetén talajmechanikai szakvélemény készítése; - beépítés környezetében egyéb utólagos földmunkák kizárása; - szikkasztás megszüntetése, felszíni vízrendezés, a teljes csatornázás kiépítése stb. - figyelemre méltó, hogy az 1986. évi geomorfológiai térkép többféle jelzésű részei egyforma kategorizálást kaptak, sőt még „alacsony hegyhát" és „alacsony gerinc" is csuszamlás veszélyes lett. 2. A „korábbi fosszilis, vagy recens csuszamlásos lejtők átmenetileg stabilizálódott felszíntípusát" időlegesen nyugalomban lévőnek tekintették. A „felszínmozgás-veszélyes" területek mérnökgeológiai felülvizsgálata „egykori csuszamlásos lejtők fokozatos konszolidálásával a csuszamlásos felszínek ideiglenesen stabilizálódtak, átlagosnál nagyobb csapadékok, vagy emberi behatásra ... ismét mozgásba jöhetnek." Ilyenek pl. a Drasche-bánya és a Jablonka út közötti részek, a Róka-hegy D-i oldalán az Ürömi út menti sáv. 3 . Beépítésre alkalmatlanok az „igen lassú, de folyamatos, mérésekkel kimutatható mozgású területek", melyek többnyire emberi beavatkozás miatt károsodtak, mint pl. az óbudai, csillaghegyi volt téglagyárak területe és környezete.(ma project beruházások területei már!! ) A BVKSz-FSzKT leegyszerűsítve a kérdést az MTA FKI által hangsúlyozott csatornázási igény miatt, megszüntette a hármas kategorizálást, és mindazt a területet tilalom alá vonta, amelyen bármiféle veszélyt jelzett az MTA FKI, majd az okozott problémát látva másfél év múlva némiképpen enyhített a szigoron. Vitatandó irányok: A) Kiindulásul: a 20. sz. során, az észak-budai agyagterületeken bekövetkezett 13 db tényleges felszínmozgásból 10 db (77%) téglagyári (vagy egyéb) bánya, illetve építkezés miatti mély bevágás következtében alakult ki. További kettő (15%) kedvezőtlen felépítésű és lejtésű területen telepített temetőben, a talaj megbontása, áthalmozása miatti megnőtt beszivárgás hatására jött létre. Egy, az Apostol utcai, (8%) ugyancsak földmunkával kapcsolatban, de kifejezetten gondatlanság miatt történt, egy forrás eltömése révén. Figyelemre méltó az MTA FKI tanulmánya felszínmozgásokkal foglalkozó 3. fejezetének első mondata, amely így hangzik: „Buda ... lejtős felszínein gyakoriak a tömegmozgásos, csuszamlásos folyamatok." Ez a kiinduló állásfoglalás meghatározza tárgyalásmódját, további állásfoglalását. A kulcsszó a „gyakoriak", és alapvetően vitatható a mondat „jelen idejű" kijelentése. A valóban előforduló felszínmozgások egyáltalán nem tekinthetők gyakorinak, önmagukban, számuk alapján sem, de különösen azért nem, mert 85%-uk bányászattal, és más jelentős földmunkákkal, tehát durva emberi beavatkozással hozhatók kapcsolatba, 15% -uk pedig ugyancsak a terep megbontását jelentő temetőkkel. B) A földrajztudomány elsősorban a természeti viszonyok között kialakult felszínformákat vizsgálja, főleg a legfiatalabb földtörténeti korokban bekövetkezett változásokat. A pleisztocén kori periglaciális szoliflukció az egyik lényeges tényezője volt abban az időben a budai lejtők kialakulásának (PAÁL 1972), számos más, pl. tektonikai hatás mellett. Ilyen nézőpontból valóban „ideiglenesen nyugalomban lévőnek", vagy általában „csuszamlás-veszélyesnek" tekinthető minden lejtős felszín, amint azt az MTA FKI állította. Ma azonban a természeti hatások már nem érvényesülnek olyan mértékben, mint korábban, amellett, hogy a jégkorszak elmúlásával egészen más az éghajlat is. Vitathatatlan, hogy az ember számos kedvezőtlen hatást tud előidézni a természetben (ismeretes pl. Dunaújváros építésének első időszakában a 10 m-t megközelítő talajvízszint emelkedés, s annak az ottani Duna part állékonysági problémáiban kifejeződött hatása), de nem ez a jellemző, nem ez a mértékadó, itt messze a Duna medre. Nem említi az MTA FKI, hogy az általa felszínmozgás-veszélyesnek jelzett területek jelentős részén térfogatváltozó talaj van, amely tömegesen okoz épületkárokat, útburkolati károkat, anélkül, hogy „csuszamlásról" lehetne beszélni, nem is beszélve az igen gyakori építési hibákról. Az MTA FKI által javasolt „beépítési intézkedésekkel" általában egyet lehet érteni az előzőek fenntartása mellett, kivéve a csatornázásra vonatkozó kötelező igényt. Nyilván kedvező, ha a terület csatornázott, méghozzá egyesített rendszerű csatornával, vagyis mind a szennyvíz, mind a csapadékvíz zárt rendszerben kerül elvezetésre, de nem ez az egyetlen módja a tényleges veszélyt jelentő szennyvíz-szikkasztás megakadályozásának! Az MTA FKI 1995. évi tanulmányának a melléklete jelenti az igazi problémát, vagyis az, hogy az 1986. évi geomorfológiai térkép 5-15%-os lejtőkategóriáját teljes egészében, és néhány más területet automatikusan mind veszélyesnek, további részeket pedig még szigorúbban minősítettek. C) Ezt követően a Főváros - a csatornázásra vonatkozó általános igényt figyelembe véve - túlságosan leegyszerűsítette a kérdést, amikor megszüntette a hármas kategorizálást, és mindazt a területet tilalom alá vonta, amelyen bármiféle veszélyt jelzett az MTA FKI. Levonható következtetések: A Főmterv 1961-től eredményesen foglalkozik a budai felszínmozgásokkal ( P A Á L 1962, 2001), és azok stabilizálásával. E tapasztalatok és a mostani vizsgá¬latok alapján egyértelmű: tényleges, és egységes veszélyhelyzet nincs az egész területen, bár a BVKSz-FSzKT térképe ezt jelzi. Csak lényegesen kisebb, már megmozdult, és/vagy vastag feltöltéssel borított részeken jogos az építési korlátozás fenntartása. Ezektől távolodva fokozatosan csökkenő mértékű kell, hogy legyen az esetleges épületkár ellen előírt biztonsági intézkedés. A terület 10-20db széles átmérőjű fúrással, melyek 10-25m mélységig szükségesek ismét felmérhető. A csatornahálózat fejletlensége önmagában nem lehet az alapja az építési tilalomnak. A szennyvíz-csatornázás bővítése - feltétlenül igen lényeges itt is, és a főváros más részein is -, de ez alapvetően várospolitikai, nem pedig geotechnikai, mérnökgeológiai kérdés. Nem megalapozott ilyen követelményt támasztani csak azért, mert lassú ütemben zárul a „közműolló". Indokolatlan az általános tilalom. A vizsgálat filozófiája: az építési engedéllyel az engedélyes saját veszélyére és felelősségére élhet, környezetének veszélyeztetése esetén a PTK szerinti kártérítési jogok érvényesíthetők, és érvényesítendők (!). (PTK 352. § : „ ... az épület hiányosságaiból másra háramló kárért az épület tulajdonosa felel." A felszínmozgásosság behatárolható területein az egyes zónákra a következő előírások, kikötések lehetnek szükségesek, ill. ajánlások indokoltak: I. zóna: (valamikori bánya visszatöltött gödre) - építési tilalom Biztosítani kell, hogy a csapadékon kívül más víz ne jusson a területre, vagy ha mégis bejut, az rendezetten kerüljön elvezetésre. Növényzet telepítésével is elő kell segíteni a stabilizálódást. II. zóna: - „védelmi” zóna: (valamikori bánya gödrének közvetlen határterülete) - építési korlátozás és (!) szakintézet által készítendő olyan részletes geotechnikai, valamint állékonysági vizsgálat és szakvélemény, amely kiterjed arra a területre, melyre az új építmény hatással lehet, vagy amely az új építményt befolyásolhatja. A kötelező előírások közül a legfontosabbak: - telkenként legfeljebb 1000 m2 -enként egy-egy, szabadon álló épület építhető, (ikerház, önálló kiszolgáló épület nem létesíthető, kivéve támfalgarázst), - ne történjenek 3 m-t meghaladó földtömegmozgatások (feltöltés, bevágás), - a szennyvízcsatorna megvalósításáig legfeljebb két lakás építhető, építményenként zárt szennyvíztározóba kell vezetni a szennyvizet. Ismételten ez csak a védelmi zónára alkalmazandó eljárási előírás! Az ajánlások közül a legfontosabbak ebben az övezetben: - az épület zárt (négyszöghöz közeli) alaprajzú, lehetőleg kis terhelésű legyen, - süllyedésre, süllyedéskülönbségre ne legyen érzékeny a szerkezet, - megerősített alap-, és födémkoszorút építsenek.(vasbeton) III. zóna: [mozgás nem ismeretes, de - elvileg (kedvezőtlen körülmények esetén) épületkárosodás veszélye állhat fenn], - építési korlátozás, és a vizsgált területre részletes geotechnikai szakvélemény készítendő. Az előzőeknél kevesebb a kötelező előírás és az ajánlás, bár a legfontosabbak azokkal megegyeznek. IV. zóna: (szabad beépítésű terület) részletes talajmechanikai szakvélemény készítendő. Kötelező előírás itt is az építményenként zárt szennyvíztározó. Ajánlás, hogy ne történjenek 3 m-t meghaladó földtömegmozgatások (bevágás, feltöltés). A szikkasztási tilalom betartását valamennyi zónában építésrendészeti körben ellenőrizni kell,hogy az egyébként a felszínmozgásosság megakadályozásában hasznos csatornázás nem kell kötelező legyen!. Az I. zónába sorolt területeken részletes feltárásokon alapuló mérnökgeológiai, geotechnikai, és állékonysági vizsgálatok alapján lehet majd meghatározni, hogy milyen a feltöltés konszolidációja, illetőleg, hogy kell-e beavatkozás a stabilitás érdekében. A II—III—IV. zónák kiterjedését célszerű öt évenként felülvizsgálni, ha ne lennének adatok, hogy az időközben bekövetkezett változások megjelenjenek a szabályozásokban. A felülvizsgálatok megalapozottságát elősegíthetné, ha nem csak esetlegesen hozzᬠférhető ásott kutakból lenne vízszint adat, hanem rendszeresen észlelt talajvízfigyelő kúthálózatból. Az elvégzett felülvizsgálat alapján meghatározott kategorizálást és az előírásokat, ajánlásokat a Magyar Geológiai Szolgálat Budapesti Területi Hivatalának véleményezése alapján 2001. októberében a Fővárosi Közgyűlés jóváhagyta. A vizsgálat eredményei a kibocsátó szakhatóság mai utódjánál a Kormányhivatal Pest megyei Bányakapitányság főosztálynál érhetők el. Hivatkozható szakirodalom: BÁLDI T 1983: Magyarországi oligocén és alsó-miocén formációk. - Akadémiai Kiadó, Bp. 293 p. FODOR L., MAGYARI Á., FOGARASI A. & PALOTÁS K. 1994: Tercier szerkezetfejlődés és késő paleogén üledékképződés a Budai-hegységben. A Budai-vonal új értelmezése. - Földtani Közlöny 124/2, 129-305. HORUSITZKY H. 1938: Budapest Duna jobbparti részének (Budának) hidrogeológiája. - Hidrológiai Közlöny 18 , 404 p. KEZDI Á. 1976: Talajmechanika - Példák és esettanulmányok. - Tankönyvkiadó, Bp. 271 p. NÉMETH G. 1978: Matematikai statisztikai módszerek rézsűállékonysági vizsgálatokhoz. - Mélyépítéstudományi Szemle 28/6 , 240-247. PAÁL T. 1962: A Herman Ottó út és környékének csúszás-vizsgálata. - Mélyépítéstudományi Szemle 12/3, 126-134. PAÁL T. 1972: Pleisztocén talaj-fagy jelenségek hatása lejtők állékonyságára. - Földtani Közlöny 102/2, 188-198. PAÁL T. 1976: A budai agyagok mérnökgeológiai összehasonlítása. - Földtani Közlöny 106/3, 229-256. PAÁL T. 2001: Geológiai megfigyelések az EUROCENTER-Óbuda áruház építése kapcsán. - Földtani Közlöny, Ш/3-i, 569-579. PAPP F. 1943: Budapest földtani felépítése alapozás szempontjából. - Mérnöki Továbbképző Intézet 18, 64 p. PÉCSI M. & SZILÁRD J. 1986: Budapest építésföldtani térképsorozata, Geomorfológiai térkép, MAFI kiadvány RÉTHÁTI L. 1985: Valószínűségelméleti megoldások a geotechnikában. - Akadémiai Kiadó, Bp. 242 p. VENDL A. 1929: A talajvíz az óbudai suvadásos területen. - Hidrológiai Közlöny 9 , 60-74. VENDL A. 1930: A kiscelli agyag mállása. - Matematikai és Természettudományi Értesítő 48, 237-255. VENDL A. 1932: Kiscelli agyag. - Földtani Intézet Évkönyve 29,93-152. WEIN Gy. 1977: A Budai-hegység tektonikája. - MAFI kiadványa, 76 p.

Egy gondolat erejéig visszatérnék Masányi Főépítész Asszony levélben tett kijeletésére,ami a Kormányhivatal szakhatósági igazolásának elfogadását megtagadó jelzés,amit a rendeleti szöveggel nem összhangban lévő korlátozási tervalpra hivatkozva tesz! Mindeképpen érthetetlen és mindeképpen a Kormányhivatalhoz és az állami Főépítészhez kell fordunli miatta,hiszen annak kezelésére is létezik szabályzás,mely utasítás a kerületi építészeti osztály számára!  A 31/2014. (II. 12.) Korm. rendelet 7. § (3) Az építésügyi hatóság az építtető által a kérelemhez csatolt előzetes szakhatósági állásfoglalást legfeljebb az előzetes szakhatósági állásfoglalás kiadásától számított egy évig elfogadja, ha a hozzá és a szakhatósághoz benyújtott kérelem és műszaki dokumentáció tartalma azonos, és a szakhatóság a (2) bekezdésben foglaltak szerint a műszaki dokumentációt záradékolta ! Ezért merészeltem az a véleményt megformálni,hgy a Csúcshegy területét a hivatal hatalmával visszaélve kezeli. Nem csak a megismert beépíthetőségi felmérés adatai okán! Értetlenül nézek arra gondolva,hogy egy esetleges kártérítési perben 160 hektárnyi terület tulajdonosainak igényét,melyet a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet szakértőinek állásfoglalására fognak alapozni,mivel fogja Óbuda Önkormányzata kielégíteni. Ennél feltétlen olcsóbb a terület rendezése a normális mindennapi életet biztosítva. Az itteni türelem sem tart örökké,két generáció várakozásai után.Nem értem az okát,miért kell ennek így lennie,de szeretném tudni! Óbuda ahol hülyének néznek, vagy alkalmatlanok ....vagy?

 

Ide kell még tegyem az Önkormányati törvény pár idézetét.. 2011. évi CLXXXIX. törvény

2. § (1) A helyi önkormányzás a település, valamint a megye választópolgárai közösségének joga, melynek során érvényre jut az állampolgári felelősségérzet, kibontakozik az alkotó együttműködés a helyi közösségen belül.

3. § (1) A helyi önkormányzás joga a települések (települési önkormányzatok) és a megyék (területi önkormányzatok) választópolgárainak közösségét illeti meg.

4. § A helyi közügyek alapvetően a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátásához, valamint a helyi önkormányzás és a lakossággal való együttműködés szervezeti, személyi és anyagi feltételeinek megteremtéséhez kapcsolódnak. ( Megjegyzésem: Tehát nem it még nem lakó és tuajdonló személyek ingatlanainak kell közműveket,infrasturktúrát teremteni.Velünk szemben van kötelezetségük,nem a spekuláns befektetőkkel szemben!)

10. § (1) A helyi önkormányzat ellátja a törvényben meghatározott kötelező és az általa önként vállalt feladat- és hatásköröket. (2) A helyi önkormányzat - a helyi képviselő-testület vagy a helyi népszavazás döntésével - önként vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv kizárólagos hatáskörébe. Az önként vállalt helyi közügyekben az önkormányzat mindent megtehet, ami jogszabállyal nem ellentétes. Az önként vállalt helyi közügyek megoldása nem veszélyeztetheti a törvény által kötelezően előírt önkormányzati feladat- és hatáskörök ellátását, finanszírozása a saját bevételek, vagy az erre a célra biztosított külön források terhére lehetséges.(Megjegyzem: Például egy piac modernizáció nem lenne szabad más városrészek útjai,csatornázása előtti prioritást élvezzenek!)

.....és a csatornázáshoz ebben a törvényben: 16. § (1) Ha az Európai Unió vagy más nemzetközi szervezet felé vállalt kötelezettség határideje eredménytelenül telt el, vagy a határidőben történő teljesítés elmaradásának reális veszélye fennáll, a Kormány a kötelezettséggel összefüggő beruházás megvalósításáról saját hatáskörben gondoskodhat. A Kormány a beruházás saját hatáskörben történő megvalósításáról egyedi határozatban dönt.(mert a Csúcshegy is lakott terület! - BKISZ project)

Ezt az elsőnek ,fent betett ábrát ajánlom Óbuda polgármestere Bús Balázs , főépítésze Massányi Katalin és a képviselőestület figyelmébe, befejezésül! Majdne minden öt szint feletti beépíthetőséget jelző narancs színű jelőlésben virít. A Csúcshegy mezőgazdasági területén szürke színá beépíthetőségi korlátozás nincs!  AFőváros nem szerepeltet felszínmozgásosság miatti korlátozást. Most hogyan fogja tiltani a kerület az új építési szabályzatában a területünkön? Csak mert? vedelmek_korlatozasok_a3.png

A mi Bús Balázsunk levelét megírta,felháborodással azt is tele sírta...

Együtt tervezünk,az előre megírt jövőről?...

Kaptunk egy levelet fentről. Bizony,voltunk annyira kellemetlenek,hogy a választási igéretet, aminek szenteltem egy külön bejegyzést régebben,több mint 2 évtizedes hitegetés után türelmetlenebbűl vártuk,hogy azt beváltsák. Voltunk annyira naívak,hogy a Csúcshegy, a környező volt TSZ területekkel spekulálásokhoz hasonlóan, végre a magántulajdonosok érdekét szolgálva is lakóövezetté vállhat belátható időn belül! -mert anélkül mi a fenének a Tanulmányterv a hegy területére,aminek nem ez az átsorolás lenne a végcélja? Hogy akarnak tanulmánytervet készíteni a lakók,tulajdonosok meghallgatása nélkül,nem ismerve éltemódjukat a telkek használatáról szóló menyilatkozásukat? Óbuda Önkormányzatánál az "Együt Tervezünk" egy megismertetésben fog kimerülni,mint a HÉSZ bemutatás legutóbbi bejegyzésemben leírt élménye?.. . Igaz az a bejegyzésem is egy másik, példáról szól,a fejünk feletti világból. bussiros.jpg

Nem tudom a Háromhegyek miben látná az idő előtti átminősétésüket. Talán az,hogy a volt TSZ földek a Meszes utcai kezdetek óta a Mocsáros irányában még nem lettek mind beépítve és a Mocsáros maga is komoly lakásszám bővülést hoz a közelijövőben. Amit illet volna türelemmel kivárniuk, évtizedek óta csatorna és útburkolatok nélkül megélve az egérutat kereső agglomerációs forgalmat? Talán felénk a BIF befektetés keretében folyó Harsánylejtő már a mai olcsó hitelek közt ne tudná eladni a területeit,fejlesztéseit az Önkormányzat szerint rövid távon? Én ezt nem hinném, még ha nem is látnám a honlapjukon a profitmaximalizálást."A Harsánylejtő a jövőben már nem csupán prémium építési telkeket kínál egyedülálló projektjében, hanem fejlesztési lehetőséget 2 darab 33, illetve egy 55 lakásos társasházra, a mindennapi igényeket és szükségleteket kiszolgáló üzletközpontra, illetve modern irodaterületek kialakítására is."

Az Aranyhegy térségének átsorolása előtt is a csatornázott telkekre engedtek társasházakat,míg a csatornázatlanokon maximum két lakásos ház építése volt a megengedett,de ennek eredményeként vehettek részt az Eu pályázat eredményeként támogatott csatorna fejlesztésben,amben itt is reménykedtünk. Hiszen lakott területek részére szólt a Fővárosban.Nem csak lakóövezetek számára írták azt ki! Azok a nehézségek amit az utcanyitások jelentenek az ottani szabályozás folyamatában itt életszerűtlenek,hiszen nincs tudomásunk utcák nyitásáról és tulajdonosokról, akik telkein az utak nyitásával szembeni ellenállása ezt megnehezítené a Csúcshegyen. Ellenben ismerjük a tulajdonaikba történő bejelentkezés megnehezítését a kerület részéről,amiről külön bejegyzés született régebben itt. Sokak nem ismerten kényszerűlnek lakni a hegyen,valahol máshol bejelentkezve és adófizetővé vállva!

Mindenesetre egy tény,itt a blogban külön bejegyzést kapott a Tanulmányerv!: Szerződés iktató szám:1545/16 Szerződés kelte:2016.09.02. Szerződés határideje:2017.08.31. Szerződő szerv:Főépítészi Iroda Tárgy:Csúcshegy településrendezési tanulmányterv Szerződött összeg:12 382 500Ft Nyertes Pályázó: MATESZ Magasépítési Tervező és Szervező Szövetkezet - azaz a Csúcshegy Tanulmánytervére a pályázatot nem egy konzorcium nyerte,amely elkészítésében most a Kádár Úrnak a Menedék a CsúcshegyBarátainak Egyesülete elnökének  küldött levél értelmében a városépítész Asszony cége,az URBAN-LIS Kft is rész vesz.

Ők, a 748/15-ös iktatószámú szerződéssel 2015.04.17..keltezésú 2015.12.31.-teljesítési határidelyű szerződést kötötték a Fõépítészi Irodával Új kerületi építési szabályzat készítése címen 31 496 000Ft értékben. Ennek a KÉSZ-nek az "Együtt tervezése" keretében voltunk, a már említett megelőző bejegyzésben ismertetett KÉSZ fórumán. Ma ennek tudatában statisztának érzem magam egy bábelőadáson, hiszen ha már kész van a KÉSZ,miről egyeztetünk? Ugyan ez a helyzet a Csúcshegy tanulmánytervével.ha nem kellenek a lakosságtól származó információk és eldöntött,hogy nem egyben fejlődhet tovább a Csúcshegy,miért nem a végleges tervekkel foglakoznak? Ugyan ez az URBAN-LIS Kft dolgozott a Budapest 2030 , Hosszútávú városfejlesztési koncepció kidlgozásán! 

http://budapest.hu/Documents/varosfejlesztesi_koncepcio_bp2030/Budapest_2030_varosfejlesztesi_koncepcio.pdf

Kiemelnék pár információt:

Elsőnek a dokumentum 21. oldalán a Csúcshegy felső és alsó két utcája nem csak lakott,hanem sűrűn lakott terület.A többi lakottsága említésre sem kerül, pedig az sokévtizede ismert tény. Ott is találhatók hivatalosan lakóingatlanok is. Ide alább illesztem az ezt prezentáló térképet! A KSH adatai is ismertek.A 22 oldalon kibukik a jobb oldali térképre nézve a forrásadatok elavultsága,ami a jelzett felső és alsó utcák kivételével nem jelez zártkerti lakófunkciós beépülést,de azt megteszi az Aranyhegy térségére,holott az már szinte teljesen beépüt lakóövezetté vált. Így kerülhet a 40 oldl térképére a nevezett három utca a többi kivételével a lakóterületek fejlesztési térségeként jelölve! Itt is a források elavultsága tűnik fel,hiszen az Aranyvölgy intermodális csomópont még hiányzik,bár máshol a dokumentumban már megjelenik.Ugyan ez a 120. oldalon,ahol az Aranyhegy is még nagyrészt mezégazdasági területeket mutat.Legalább megtudhatjuk,hogy sokévtizede eldöntötték valakik,hogy diszkriminálják a hegy hasonló adottságú utcáit egymással szemben! Viszont a Budapest 2030 125.oldalán egységesen kezelt a Csúcshegy zártkertjeinek területe, az alapellátással együtt fejestendő lakóterület megjeölöléssel. Remélem megtalálja a városvezetés ezt is itt,hogy bizony van erre is kocepció valahol és Bús Balázséknak sem kell szétszakítania a történelmileg egységesen alakult területet,csak mert.Erre a 140.oldalon is adódik további lehetőség,mert ott is egységesen ábrázolják a zárkertek területét rendezetlen lakóterületnek.Ott ahol másfelé távlati fejlesztési tartalék terület van ábrázolva. A Csúcshegy már nem az!! A 186 oldalon szintén,így egységként jelezve,hogy azalapellátással együtt fejlesztendő a terület.Most fog a Harsánylejtőben épülni az óvoda,az egészségügyi rendelő kapacitás bővítésnek enged teret,iskolákkal is jól ellátott a környék.

surunlakott1.png

surunlakott_2.png

 

"A városi szegélyeken az erdő‐ és mezőgazdasági területek ugyan nem alkotnak „zöldgyűrűt” a város körül, de jelentős mértékben óvják azt a szomszéd településekkel való összenövéstől."Áll a kép mellett,de a Csúcshegyet szervesen elválasztja bármitől a téglagyár és a Virágosnyereg területe és a természetvédelmi övezetek körbeölelő sávja.A körülkaroló edők szerves folytatása húzódik felettünk a hegyen a Hármashatárhegy felé, az ökológiai folyosó utjának szerepét átvéve a vállunkról! Ennek a szoszéd elepülésekkel összenövést védő funkciónak itt semmi életszerű szerepe nincs! További figyelemre méltő megjegyzés az övezet területére vonatkozóan itt: "A zónában jelentős erdőterületek adják Buda jó levegőjét, mely emeli a terület presztízsét, egyben jelentős részük természetvédelmi oltalom alatt áll." Nem tudom,hogy a nem fejlesztésre kiszemelt utcák lakói és tulajdonosai érdekeinek képviseletével szemben a zöldfelület megőrzésére hivatkozó Önkormányzat, miért tervez erdőterületet lakóövezetbe sorolni. A lombtakaró sokkal nagyobb mennyiségű levegő hülésének,frissülésének lehetőségét adja,mint az esetlegesen elhagyottan romló minőségű zártkerti felület,ahol kiszáradás,elcserjésedés zajlik,amit csak a beköltöző hajléktalanok tűzesetei állítanak meg rövid időszakokra! Miért nem engedi a kimaradó utcák lakót,tulajdonosait is részesülni a fejlődésből,diszkriminatív módon megbontva az évszázados egységét a volt dűlőknek,miközben ismét új zöldmezős fejlesztési területek válhatnak lakóövezetté új embertömegeket ide vonzva?

A képviselő testületi ülés márc.29-i jegyzőkönyvében olvashatjuk a Bértelkek szerződéseinek a felmodását az év végével . 

Időközben az önkormányzati bértelkek bérlői újabb levelet kaptak,ezúttal a Földhivataltól,hogy a területet a művelési ág alóli kivonatással, kivett minősítésűvé soroltatta át az Önkormányzat! Így azok egyszerűen értékesíthetők! Ugyanitt a márc 29.- KT ülés jegyzőkönnyvében láthatjuk  a Virágosnyereg u.-i Hrsz: 20655/4 3668nm-es, E-TG-III/1 besorolású erdőterületét,a Harsánylejtő  feletti bértelkekkel. Tervezett övezete L6 III-H/2-lakóüvezet lesz. Nem volt soha fejlesztésre és beépítésre kijelölt övezet még távlatokban sem. Most közterületi szabályozás kell,közmű fejlesztés szükséges a 2017-19 re szóló vagyongazdákodási stratégiában. nekünk meg nem marad soha infrastrukúra hiába élünk és tulajdonlunk itt rég.

Tehát levonható a tanulság. A Városfejlesztési tervek nem szentírásként kezelendők.Nem kötelező a 2030-ig szóló koncepcióban sem a Csúcshegy megosztása.Itt nincsenek az Aranyhegy összevisszaságában előfodrduló akadályok a fejlesztés útjában.Még a felszínmozgásosság miatti,a legális éípkezéseknek eddig korlátot szabni próbáló kategóriábasorolatlanság is fokról fokra megszűnik a Harsánylejtő,a Virágos nyereg út rákötése és ennek az erdő területnek a történéseiben..(ennek a felszínmozásosság besoroltság nélküi besorolásnak és okának szentelek egy külön bejegyzést)

A Bús Balás által említett anyagi erőfeszítésekhez azért tegyük hozzá,hogy nem csak a növénytakaró menyiségén kell ma már a klimaváltozás miatt gondolkodni,hanem a minőségén is. Az pedig csak úgy biztosítható,ha ide emberek jönnek akik locsolni tudják a városba áramló levegőt lehűtő növényzetet, mert ma már az életmód változása a kertészkedést lassan teljesen kiszorítja a napjainkból. Itt is órákat a közlekedésben töltő emberek vannak,akik százforintos kilónkénti dömpingárakkal rá sem érnek versenyezni az esetleges piaci termelésre gondolva. Ma már így élünk, a hétvégéi munkanapok világában is! Nem fog senki egy két zsák krumpliért a drága idejéből áldozni a kertre,. Jó ha megmetszi a pár gyümölcsfát,ami terménye nem eladható a szezonban,hogy gazdálkodást képzeljen el bárki is a zártkerteken. Viszont ha itt nincs aki gazdálkodjon és nincs aki lakhatna,akkor kiszáradt fák,kiégett fű és betegségeket terjesztő cserjések a végeredmény! Nem,hogy minőségéban romlik a zöldfelület,de a megnevezése is megkérdőjelezhetővé válik időszakosan! Nem csak adófizetők éhetnének itt,hanem ökológiai funkciót felvállaló lakosok.Víz és gáz akár hurkokat tekerve is vezethető gond nélkül az ehhez szükséges ellátottság biztosítására. A történeti fejlődés egy külön belegyzést ér,hogy vált a csúcshegyi övezet a hegyvidék elsőiből az utolsók közti térséggé mára:  

http://csucs-hegy.blog.hu/2017/10/04/zold_barna_mindennapjaink

A napi nformációk itt olvashatók:  https://www.facebook.com/groups/777304105743609/

A fejlesztések folyamatában azon is átsiklik mindenki,hogy nem csak ma relatív központ közeli a Csúcshegy,de az Aranyvölgybe épülő intermodális csomópont,ahol járművet váltanak az agglomerációból és más városrészekből érkezők majd,egyenesen regionális - központivá fogják azt tenni. Fejlesztéseket generálva Csillaghegytől Hűvösvölgyig,ami velejárója a Virágos nyereg túloldalának forgalmának átkerülése ide.(az Alagút). 

Óbuda anomáliája

Ki mindenki mindenki ellen?

Az utóbbi idők eseményei fényében érlelődött meg a hegy mai sorsáról általam látott kép megfogalmazása. A címet a városépítész asszony kijelentése ihlette,amelyet az április 24.-én tartott készülő KÉSZ ismertetése folyamán ismételt meg többször is felháborodva,hogy a zártkertek tulajdonosai mertek a lehetőségekkel élni.Ami a kerületben nekik nem lenne szabad,csak a befektetőknek a jelek szerint. Mint a területünkre készülő Tanulmányterv blogbejegyzésemben olvashattuk,az ő ügyvezetésével megbízott cég konzorciumban készíti el kerületi megrendelésre azt!

 A gondolatsor groteszkségét kiemelte,ahogy a BUSZESZ területének tervei ismertetése közben elmesélte,hogy az ő Római parti lakhelye mint vált értékesebbé az akkori fejlesztések folyamán. Innen tudom csak üzenni,hogy bizony vannak a kerületünkben anomáliák. A Római part beépítése valóban botrányos történelem ma már,míg ezen a hegyen a múlt század elején már legális otthonok jöttek létre.A zárkertekben is az utóbbi másfél évtized akadályozta meg az addig legális zártkerti építéseket,ami az Önkormányzat kötelezettségmulasztásával történhetett csak meg. Ez is egy anomália,hiszen a hegyen élők és a nem ott élő tulajdonosok érdekeit képviselve, nem lett volna szabad a területet geotechnikailag minősítés nélküli besorolásként,a hatályos jogszabályok az övezetre vonatkozó előírásai szerinti beépítésétől megfosztani. Bezzeg a szervesen velünk egy hegyoldalon fekvő lakatlan mezőgazdasági területet a BIF befektetése kedvéért azonnal minősítették,de még a Virágosnyereg út rákötéséhez is szükség volt az engedélyezéséhez erre a 10-es útra rákötés,nemrég történt megépítéséhez. Itt minden be és át lehet építeni,ha az befektetői célokat szolgál.Az orrunk előtt történt ez meg a TSz területekkel kezdve az Arany-Péter hegyen, az üres mezőn a Harsánylejtőben és sorolhatnám,de a magánterületek kisemberének ez tilos marad,miközben szegregátummá válik a központ közeli terület és az óvni kívánt zöldterületei minősége sokszor már katasztrofálisak.A Tanulmány terv bármit is tűz ki a távlatokra nézve,az éppen annyira kivitelezhetetlen lesz, hiszen sem utak,sem épületek, semmi sem építhető a geotechnikai besorolás hiánya miatti tilalom következtében! Még az alagút sem,hiszen az már a határoló területen a mi térségünkben épül! A tulajdonaink értéke a zaj,por és fényterhelés növekedésével csökken,főleg a környező beépítések területeinek elszaporodása következtében. A kereslet oda fordult, a magántulajdonokat itt nem igazán igényelve.

A III. kerület Önkormányzata ismét újabb területet kíván lakóövezetté változtatni. L6 III-H/2-es lakóövezet lesz A Harsánylejtő feletti Önkormányzati tulajdonú erdőterületen,mely ma még ETG III/1 besorolású..Helyrajzi száma 20655/4 a Virágos nyereg út felső szakasza lakóparki felén. Nem fejlesztésre kijelölt terület,még távlatokban sem,hanem erdőterület.Ez is beépítésre kerül,az itt lakók megkérdezése nélkül,újabb anomáliaként. Itt nem kell védeni a minőségében is több oxigént,jobb zöldfelületet biztosító erdőterületet. Sőt a Fővárosnál kiemelt ökológiai jelentőségű terület! http://budapest.hu/Documents/TSZT_04_Zoldfelulet_viz_termeszetvedelem_20120731.pdf

 Erről persze nem hallhattunk semmit a 24.-i KÉSZ ismertetés folyamán! Igazából a BUSZESZ területén tervezett beruházáson kívül szinte semmiről nem tájékoztattak a hegyvidékre nézve. Mindössze a Praktikertől a Szépvölgyi út felé történő átkötés vágyának elvi támogatása volt érdemleges. vajon a városfejlesztési tervekben nem szereplő III. kerületi építési területbe sorolás,lassan már az itteni bértelkeket is fogja érinteni? És mi épülne a Mezőgazdasági területen? Több házas apartmanlakások a mintagazdaság vendégei részére,vagy egyenesen a szövetkezeti tagok számára? Állatsímogató is lesz,vagy csak a garázsok külseje lesz fával borítva? Persze az erre a célra tartalékolt Övezetünkben fekszik, a fenti erdővel ellentétben az "Örvös tömb" Önkormányzati tulajdonú területe, így ez nem lenne logikus,ha ironikus lehetek. (Bérletek lejárta: 2017.12.31.)

Hiába mi vagyunk,akik felé,ha más nem, mint választópolgár felé kötelezettségekkel rendelkezik az Önkormányzat,ő a nem itt lakó,jövőbeni lakásszerzőket hozó spekulációk érdekeit képviseli.A kerület Bécsi úttól a városközpont felé eső területeiről egy terv, egy skicc nem került ismertetésre.Az egész KÉSZ ismertetés a BUSZESZ, lakótelepeket 3 szinttel meghaladó látványterve köré épült.Ami minket érint,hogy csak a lakásszám 70%-ban írnak elő parkolókat, a már most is lehetetlen parkolású környezetben.Ráadásul a telepük közepén fog áthaladni az Óbudai Promenád, a központ felől a Római part irányába,. Két oldalán üzletekkel a fizető parkolásos övezetben,ahol sokan HÉV-vel fognak munkába járni! A szolgáltatások az északi és nyugati agglomerációból tömegeket fognak vonzani,akik már ma sem tudják a fizetőövezetek által kiszorítva hova letenni az autóikat.Félő,hogy a Bécsi út menti hegyeink lesznek parkolóövezetek,ahonnan a tömegközlekedés eleve csak autóval érhető el. Pl: A Menedék utca két és fél kilóméter emelkedő a tervezett Aranyvölgy intermodális csomóponttól,de nem mi vagyunk az egyetlen hegy a környéken. A hegyünk szempontjából, a Felcsuti úrral folytatott beszélgetéshez képest óriási visszalépés,ami a kerületi Hegyvidéknek szóló KÉSZ ismertetésekor zajlott.Ő már elgondolkodtatónak tartotta,hogy egy szőlőhegy történelmi hátterével,nem a külterületek mezőinek széles utcáiban kellene feleslegesen gondolkodni. Nem kell az utcákba fasorokat megkívánni,hiszen azok a kertekben a hegyen eleve adottak. A kerület építési szabályzatainak mellékleteit villanásnyi időközökkel átfuttatták a kivetítőn és a téma a BUSZESZ-re terelődőtt. Megtudhattuk,hogy eltömik az Öbudai Gyámánt forrását a területen,megóvva a vízkészletet a piaci versenytől. A közelben pedig az Örs vezér tere áldásának ikertestvérét várhatjuk, az Árkád sokadik bevásárlóközpontját a Szentendrei úton. Azt meg már tudjuk,hogy a Volán buszvégállomás kikerül a Metrótól az Aranyvölgybe, mert ott is gigaépület épül a vásárlásnak teret adva, szintén sok autót vonzva az agglomerációból.

Az "Együtt Tervezünk Óbudán" egy mondat feltevésére szorítkozott lakossági résztevőnkként,amire gyakran elterelő válasz érkezett és a következő kérdezőt szólították.Már csak közbeszólásokkal lehetett a problémákat ezért jelezni. A hegyünk csúszásveszélyességi besorolás nélküliségének kérdése is egy a máshol elvégzett besorolások kategória felsorolásában elhangzott válasszal merült ki,hogy vannak A,B,C és D kategóriájú területek. Az itteni hiányt jelző közbeszólásra megkaptuk a lényegi választ.Miért kellene a kerületnek kifizetnie azt?!

Bizony még ez is egy anomália..Kb 20 éve volt egy hibás kampány ami a potenciális építési területek felülvizsgálatára indult,hogy,ne szűnjön meg minden zöldfelület.Amint már említettem a mezők és most már erdő is lakóövezetté válhatott és válik,de a zártkertek lejtőit megtartandó zöldfelületekként sorolta be ebbe a kategórizálalan kategóriába az Önkormányzat. Viszont amint a blogban régebben jeleztem a felszínmozgás későbbi vizsgálatokkal igazolhatóan a bányaüregek tömedékelése után megállt.  Az Önkormányzatnak vannak vizsgálati adatai erről, de a vizsgálatok az azokat lefolytató szerv jogutódjánál is elérhetők!

Pest Megyei Kormányhivatal, Bányafelügyeleti Főosztály (főosztályvezető: Pályi György) Postacím: 1145 Budapest Columbus u. 17-23. Telefon: (36-1) 373-1800 Fax: (36-1) 373-1810 Email: bbk@mbfh.hu

További anomália az is,hogy a jelen helyzetben a felszínmozgásosság be nem soroltsága miatti építési tilalom megkerülése,éppen ennek a hatóságnak a segítségével érhető a legegyszerűbben el! A 267/2006(XII.20) Korm.rendelet 44. pontja rendelkezik a Bányakapitányság építésügyi feladatairól. A 49§ értelmében építésügyi szakhatóságként éppen a felszínmozgásossági kategória megállapitáshoz ad ki szakvéleményt, ami alkalmazásával azt megállapítják. Akár telkekként,de telekcsoportokként is egy bizonyos területen a tulajdonosokra eső költségeket olcsóbbá téve ez elvégezhető. Az övezetre egyébként megállapított építési szabályok előírásai alapján el kell kezdeni az építési engedélyezési eljárást. A tervező készíttessen egy egyszerű talajmechanikai vizsgálatot,ami ma minden építkezésen már kötelező és ezzel az anyaggal kell megkeresni a Kormányhivatalt az előbb említett osztályán keresztül az "Előzetes Szakhatósági Vélemény" kiadására!  

Az anomáliák anomáliája maga az Önkormányzat eljárása. A nem itt lakók részére építő spekuláns befektetések céljait priorizálja érintetlen zöldfelületeket,erdő területet beépülni hagyva,miközben az Önkormányzati törvény az itt lakókkal szembeni kötelezettségeket ró ki rájuk. Márpedig a Csúcshegy a Statisztikai Hivatal és a Főváros által ismerten lakott terület a külterületen.Már a múlt század elején is rendezési szabályzással és állandó itt tartózkodókkal és lakókkal is rendelkezett, a Hegyvidék övezetében a város központ közelében Mostanában az itteni  fejlesztési igényekkel szemben azt hangoztatják,hogy mezőgazdasági külterület vagyunk.Na de az csak az MG rész az MG RF övezeti kategória jelentésén belül. Ott van még az az RF, amit nem akarnak tudomásul venni már évtizedek óta. Itt nem üres mezőkről,erdőkről,lakatlan vidéki peremterületről van szó. Ez az RF rekreációs funkciót is jelez,ami pihenő funkciót jelent. Pihenni pedig az élet időközbeni változásával,nem csak kapálgatva lehet a ráadásul vízhiányos hegyoldalon,ami a kertek elhagyásához,elvadulásához terelte a környezetet. A kiszáradás és a betegségek terjedése miatt a cserjésedő területeken a növényzet minőségi romlásához vezetve károsította a zöldfelület védelmét irányzó funkciót! A pihenés sem ugyan az ma már,mint évtizedekkel ezelőtt,mikor még nem órákat álltunk a dugóban a hasonlóan időigényes bevásárlóközpontokban bevásárolva hazafelé, a nem 8 órás munkánk után, a korunkban nem szabad szombatjainkon és vasárnapjainkon is. Ma már rengeteg alkotó és művész ember is él a területen, mint a Coming Out c. filmből közismertté vált színész Karalyos Gábor vagy Ganxsta Zolee,akit a Kartell óta ismerhetünk sokan. A pihenés nem csak napi pár órát jelent, egy megterhelő héten,hanem huzamosabb időszakot, akár hónapokat vagy éveket is egy alkotó életritmusában rekreálódva! Örülünk a sok közismerten EU és kormányzati forrásokkal, pályázati pénzekkel zajló,óvoda,park, piac fejlesztésnek ami jelenleg  zajlik,de nem szabadna csak piaci konkurensként kezelve a fejlődésből kiszorítani a kerület szinte egyetlen magántulajdonosok kezében lévő területét. Az Önkormányzati törvény világosan jelzi a kötelezettségeket: 

2011. évi CLXXXIX. törvény -Önkormányzati Törvény

 4. § A helyi közügyek alapvetően a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátásához, valamint a helyi önkormányzás és a lakossággal való együttműködés szervezeti, személyi és anyagi feltételeinek megteremtéséhez kapcsolódnak.

10. § (1) A helyi önkormányzat ellátja a törvényben meghatározott kötelező és az általa önként vállalt feladat- és hatásköröket. (2) A helyi önkormányzat - a helyi képviselő-testület vagy a helyi népszavazás döntésével - önként vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv kizárólagos hatáskörébe. Az önként vállalt helyi közügyekben az önkormányzat mindent megtehet, ami jogszabállyal nem ellentétes. Az önként vállalt helyi közügyek megoldása nem veszélyeztetheti a törvény által kötelezően előírt önkormányzati feladat- és hatáskörök ellátását, finanszírozása a saját bevételek, vagy az erre a célra biztosított külön források terhére lehetséges.                                                                                                                   -Megjegyzésem- Tehát nem itt még nem lakó és tulajdonló személyek ingatlanainak kell közműveket, infrastruktúrát teremteni erre szentelve a forrásokat. Velünk szemben van kötelezettségük, nem a spekuláns befektetőkkel szemben! Így eljárva a lakótelepiek érdeke sem sérül, több zöldfelület maradt volna mára meg.

Ráadásul ez az infrastruktúra tekintetében, mint például a lakott területünkön hiányzó csatorna, ami nem maradhatott volna ki az erre szolgáló EU pályázat célterületéből,kormányzati kötelezettségeket is mutat.

16. § (1) Ha az Európai Unió vagy más nemzetközi szervezet felé vállalt kötelezettség határideje eredménytelenül telt el, vagy a határidőben történő teljesítés elmaradásának reális veszélye fennáll, a Kormány a kötelezettséggel összefüggő beruházás megvalósításáról saját hatáskörben gondoskodhat. A Kormány a beruházás saját hatáskörben történő megvalósításáról egyedi határozatban dönt.

Érthető,hogy az Önkormányzat a vagyonát óvatosan kezeli és,hogy feleslegesen nem foglalkozna semmivel. Viszont anomália lettünk a hegyvidéken,még ha másképp is mint azt Ők hangoztatták. A Hegyvidéken egy lecsúszó és elhaló képet mutató környék vagyunk az Aranyvölgy inetrmodális csomóponttól kiinduló séta és turistautak elején. Ide eddig sem spekulánsok fektették a pénzüket több évtizedes értékvesztéses időszak utáni haszon reményében,hiszen azt csak átminősítéskor, vagy direkt azelőtt, annak biztos tudatában tennék. Itt kisemberek és még nem is az igazán vagyonosabb réteg próbált,magának és családjának egy elérhető csücsköt megfogni a budai panorámás világból. Ez zavaró a polgárait állítólag képviselő Önkormányzat számára  A zöldterület szemétteleppé válik időszakonként. A kertek kiszáradtak,azt gondozni az életmód mai változásaiban már nem képes lakosság.Terményeket százforintok körüli kilós árakon vásárol inkább jellemzően. Ma már parkos,nagy lombkoronájú fákkal dúsuló kertekre lenne szükség és a locsolás lehetőségére,hogy továbbra is hűlhessen valahol a városba áramló levegő!  Most hajléktalanok nyomulnak be a hegy területére és tűzesetek történnek meg sorozatosan.

És ha már a lezüllésnél tartunk.Az eddig ellenérdekelt felek közé meg kell említeni,hogy nem csak a zöldfelület mennyiséget veszélyeztető minőségromlás okán zajlanak a város érdekei ellen ható folyamatok a hegyen. A kevés,valóban tágas polgári méretű otthon lakója sem érintett a jövő változásaiban.Nekik van használatba vételi engedélyük. Ők már rendelkeznek sok tíz millió forint értékű házzal.Ezek ma a budai árakhoz igazodva 50-80 millió forint között megtalálhatók a terület ingatlanpiacán. Ez a pár ember megteheti,hogy ne foglalkozzon a terület sorsával,ne érdekeljék a facebook csoportok, nem gond számukra a drága tartályos gáz adta komfort,akár a medence fűtésére is.Neki mindegy a rendezés,úgy sem látná a szomszédait a falai, sövényei mögött. Viszont manapság már ez a tőkeerejű réteg dúskál a választási lehetőségben az időközben fejlettebbé vált területeken és inkább Csillebérc,Újbuda, Üröm környékére települ. Nem itt válik adófizetővé. A tulajdonosok elsiklanak az önkormányzati telkek bérlői sorsa felett.Pedig mintha átminősítés előtt állnánk, most év végén megkapják a felmondásokat. A látvány: Kerület a tulajdonosok ellen,a bérlők ellen,de a bérlők sem szeretnék ebben a helyzetben a tulajdonosok helyzetének változását, mert nem látják,hogy maguk is tulajdonosokká válhatnak ha el kell hagyni telkeiket. .Az ingatlanbefektetések meg nem a mi életünket teszik könnyebbé,csak elveszik előlünk az infrastruktúrát. A hegy, sajnos magamra is itt tulajdonlóként minősítést téve, ellakótelepesedett a lakosait és egymás közti viszonyaikat tekintve. Még az utcákban is kevesen ismerik egymást. A facebookon találnak legtöbben egymásra egy virtuális világ lakótelepén, mint kerttulajdonlók. Hamar vonnak le következtetéseket, előítéleteik elhamarkodott érzelmi döntései alapján viszonyulva a többiekhez. A többségében kint lakó tulajdonosok megjelenésétől persze tartanak,mert nekik ez a lét a megszokott. Ezek az állapotok is az Önkormányzati politika számlájára írhatók, hiszen régen,a beszorított korlátok közt szabályosan tervezhettek,építhettek, élhettek itt az emberek.Nem voltak a képmutatás és a hazudozás felé terelve a mai szabályozás anomáliája következtében. Nem kellett tagadniuk a létüket sem a hegyen. Régen egy háttal előttünk haladónak megálltunk,hogy felvegyük hazafelé menet,kérés nélkül. Ma már köszönni sem mindenki szokott az utcán szembe jövőnek,mint a lakótelepi fojosókón élők közt tapasztalhattuk ezt már a 80-as évek vége felé. Az internetes közösségekben leggyakrabban valaki kritizálása, a tiltakozásunk,hangunk hallatása fontosabb,mint egy helyzet megoldására az összefogás,ami a hegy fő erőssége volt valamikor. Az Önkormányzat természetesen ebben az elveszett közegben megteheti,hogy oda se figyeljen,hiszen egymás kifigyelése és a arról folytatott véleményhangoztató diskurzus bőven leköti az emberek nagy részét. Sokak ezt idillnek tartják.Legalább is ezt mondják,de én emberi lakhatáshoz nem méltó helyzetnek nevezem,csatorna,gáz és útburkolatok nélkül,sarat hordva és szmogot füstölve az innen levegőző belső városra. Nehezen tudom elképzelni, hogy a szomszédságunkban történt fejlesztések lakásaiban lakó Bús Balázs és Tarlós úr ne kirándult volna még az itt vezető turistaúton és ne látná az évszázados elhanyagoltságot. A terület jövője szempontjából az OTÉK-ban és az FRSZ-ben a zártkettekre nem hiába előírt, maximális 10%-os beépíthetőség ésszerűségétől az Önkormányzat most,mint anno elzárkózik, mikor éppen azok a mértékek óvnák meg a távlati lakófunkciós övezetre kijelölt területet az eltársasházasodástól a megtartandó méretű és minőségű ingatlanok létrehozásának esélyt adva. Nem kellene tovább olcsón bontható viskókkal a környező hegyek képétől elidegenedni hagyni az ittenit, a jövőre tekintve!  A zöld funkciók fenntartásához is ittlakók kellenek,mert a kertművelő korszak jó ideje leáldozott a vízhiányos területen.  (a képek az egyik kint lakó instagrammjáról származnak)

Nyílt levél Óbuda Önkormányzatának,Bús Balázsnak és Massányi Katalinnak

Spekulációmentes kisemberi gondolatok a készülő építési szabályzathoz !

Tisztelt Polgármester Úr,Főépítész Asszony és képviselőink!

Tarlós Úr, III. kerületi polgármestersége alatt sokat hallhattuk itt a Csúcshegyen,hogy spekulánsok vásárolnak területeket a zártkertekben a villáik felépítéséhez! Feltételezem nem gondolhatott ránk,hiszen ide nem épültek akkora épületek, mint például a Kőpor utcába. Egy spekuláns csak oda fektet be ahol tudja, hogy rövid időtartamon belül fejleszteni tudja az ingatlanát. Én magam csak 1996-ban lettem a Csúcshegyen telek és épület tulajdonos,de direkt rákérdeztem a hegy jövőjére akkor az építési ostályon. Tudtam,hogy itt nincs értelme spekulatív befektetésnek, mert azt közölték,hogy csak 10-15 év múlva várható  terület átminősítése! Már abban az időben is több lakóépület és állandó lakos volt itt. Még a történelmi kialakulás is engedélyezett formában zajlott, ellentétben a Római part árterébe épíkezésekkel. Csak értetlenül néztem mikor a lakossággal szembeni kötelezettségeiken átlépve, új területek kerültek belterületbe vonásra és született egy önálló városrész, egy addig lakatlan és érintetlen ökoszisztémájú mező helyén! Igaz megértem,hogy az Önkormányzatok felelős gazdálkodásának alapja kell legyen a kiadások minimalizálása mellet a bevételek lehetséges maximalizálása. Ráadásul vagyongazdálkodási szempontból az Önkormányzat konkurens szereplő a magántulajdonosok ingatlanjaival szemben a kerüleben.

Természetesen nem kritizálni célom a területkezelés sokéves, Óbudai politikáját megértve, hogy a céljuk a Csúcshegyen a beépítés megfékezése volt. A szociális megközelítésük hátterét tartom elhibázottnak. Feltételezem, hogy az ő megközelítésük arra alapult, hogy van egy kisebb, de nem jelentéktelen tőke birtokában kialakuló réteg, aki családja lakóhelyéül szemeli ki a kertek adta lehetőséget, közel a városközponthoz és ennek a beépülésnek a meggátlása volt a célja. Ez első pillantásra megalapozott szabályozás, de a mindennapok változásaiban ellentétes eredményt ért sajnos el. Több okot is megnevezhetek: 1.- Mivel a kertekben termelhető értékek és a mindennapok munkaereje közt egy távolodó ollót tapasztalhatunk, egyre kevesebb ember hajlandó a telke megművelésére. Anyagilag távolról meg sem éri már ezzel foglakozni. A nyugdíjasok valamikori kertművelő rétege pedig más elfoglaltságokkal kell, idejét töltse. Itt megemlítem, hogy sokak ma már kénytelenek állást vállalni a megélhetéshez, de nagyon gyakori jelenség az is, hogy a későn kisgyermeket vállaló és a munkában maradó generációktól kapott feladatok kötik le őket. 2- Mivel a munka ára rohamosan nőtt az elmúlt évtizedekben a kertműveléshez szükséges infrastruktúra kialakítása is elérhetetlen költség már sok szegényebb kiskert tulajdonos számára, ha nem néznénk a technikai változások árának emelkedését. Manapság 18 ezer forint a munkadíja egyetlen méter kút fúrásának a hegyen, ami a 100ezer forint jövedelemmel rendelkező nyugdíjas réteg számára nem megfizethető. Eközben a talajvízvíz szintje fokozatosan csökken a hegyen. Nekem 35m-en nincs már vizem a kutamban jó évtizede, csak a locsolásra még nem érzékeny tavaszi időszak kezdetén. Manapság fentebb már 50-70m mély kutak az átlagosnak tekinthetők az újabbak közt. 3-Mivel az általános életforma mára a multi cégek kínálata nyomán a kertekben jellemző terményekre dömpingárakat kínál, a 100Ft/kilogrammos árfekvés is a kertek művelésének felhagyásához vezet. Ezek a szempontok más lényegtelenebbek mellett abba az irányba hatottak, hogy a telkek művelése megszűnt, kivéve néhány esetet, ahol a valóságban kint lakók hobbi termelését lehet kis konyhakertekben még felfedezni. A tulajdonosok jelenleg két fő csoportra oszthatók. A nagyobb csoport az, aki nem a hegyre építkezett, mert a mai kor igénynek megfelelő lakhatást akart a családjának biztosítani. Első ránézésre ez az Önkormányzat céljai elérésének tűnhet, de figyelembe kell venni a kertek sorsát. Mivel ez a csoport az ingatlan piacon megjelent hitelehetőségek birtokában távolabbra került a telkeitől, azok művelése megszakadt. A telkek, ha nem is parlagfüvesek, de elgazosodtak és elburjánzott, magára hagyott növényzettel borítottak. Az egész hegyet sújtó vízhiány mellett ez oda vezetett, hogy elharapóztak a területen a kultúrnövényeket sújtó különböző bakteriális és gombás betegségek, mint a tüzirothadás is. Azok a távolról gondoskodni kívánó tulajdonosok, akik igyekeznek a környezetet nem zavaró állapotokat fenntartani, letarolják a telkeket, ahol csak a füvet kell nyíratniuk időnként. Ezeken a területeken természetesen a rendszeres locsolás hiányában kipusztul a fű is arra az időszakra, mikor a város számára legfontosabb lenne a zöldfelület, ahol a betonozott területeken túlhevülő város számára lehűlhetne a beáramló frissebb levegő! Nem mellékesen megemlíteném a folyamatok nyomán kialakuló másik negatív tényezőt a zöldfelület problematikája mellett a slammosodást! Ez a központ közeli hegyvidéken sem a szomszédos befektetői területeknek nem használ, sem a közbiztonságnak, még a Flórián tér környékén sem! Nem vagyok építőipari és főleg nem várostervezési szakember. A hegyen építkezők a másik csoport, akit a tulajdonosok közt vizsgálni kell. Ők két fő részre oszlanak. Az egyik típus nem rendelkezett elég eszközzel, csak a minimális átalakításokkal tették lakhatóvá a minimális területű épületeiket. Ez a csoport a mai eladók jelentős része, aki már nem tudja magát a hegyen fenntartani a közlekedési és esetleges ellátási igényük változása miatt. Mivel napjainkban az ország ingatlan piacán ismét generációváltás zajlik, akár a városok kisebb lakásaira, akár a balatoni vagy más nyaraló területekre tekintve, ez a réteg egyre jobban eltűnik a hegy telkeiről is. Mivel a hegy nem üdülő terület, még rekreációs célra sem keresett a régióban fellelhető kínálat közepette. Itt kiemelném, hogy mára a rekreáció fogalma is megváltozott. Szinte nyoma sincs már a valamikor jellemző szőlőskerteknek. A pihenés parkosított kertekben, jobb esetekben némi gyümölcsfa és virágágyás élvezetében nyilvánul meg. Ezt sem támogatja természetesen a szomszédos telkek elvadultsága, illetve az esetleges kipusztítottsága. További zavaró tényező, hogy azok, akik máshol alapozták meg az életüket, de még is ragaszkodnak a telkeikhez, nem ritkán befogadnak oda hajléktalanokat, hogy őrizve legyen a tulajdonuk. Az elhagyott telkeken is van mozgás, feltételezhetően ennek befogadott, vagy egy a város viszonyai közt nagyon olcsó albérleteket találó rétegnek és ismeretségi körének hála. Mivel a hegyünk, egy komoly befektetési területhez csatlakozik szervesen és központ közeli is, amely közlekedése fejlesztés alatt van (az Aranyvölgy intermod. cs.pont-mindössze 2.6 km) a slammosodás folyamata széles körben jelenthet káros hatást, nem tartható a hegy területén a következményeit tekintve! Végül még egy környezeti tényező, ami nem kedvez a hegy életének negatív folyamataiban. A 20-25 éve magukat bevásárló réteg gyermekei sem ide tervezik az életük magalapozását, tekintve, hogy a CSOK keretei közt gondolkodva, módjuk ma ere nincs, hiszen a geotechnikai besorolás hiányában nem tudnak semmit kezdeni a hegyen lévő telkekkel. Megemlíteném, hogy 20 éve egy átlagos lakótelepi lakás értéke volt egy átlagos keskeny telek az utcánkban, míg a fent vázolt folyamatok hatására ma már 20m szélességen felüli dupla telkek vétele is megtörtént már jóval kevesebbért a mai viszonyokra nézve. Ez az Önkormányzati vagyont is érinti! Természetesen van a kint építkező csoportnak egy része, akik ellen az Önkormányzati politika megkötései irányultak, de ennek hatástalanságára is rávilágítanék kicsit. Létezik természetesen itt is az a réteg, aki megfelelő jövedelemmel, vagy pillanatnyi anyagi hátérrel bír valamely forrásból ahhoz, hogy a hegyvidéken másutt a számára nem megfizethető vágyakat tudjon elérni. A véleményem szerint ez a réteg, nem feltétlenül a környezetben és hosszabb távon tervezve hozza létre a maga otthonát a hegyen. Tekintettel a környezetre nincs, sőt még magára sem feltétlen. Kialakítja a kényelmes, emberhez méltó családi fészkét és nem kizárt, hogy a saját szennyvize miatt inni sem fog tudni a kútjából hosszabb távon. Sajnos a környezet is meg kell, ezt szenvedje. Nem kizárt, hogy fertőzések betegségek fogják idővel, esetlegesen felütni a fejüket a sűrű közlekedésre rátelepedő csúcshegyiek közt. Ezzel a réteggel szemben a védekezés ésszerű lett volna, de itt az maradt ki a kalkulációból, hogy ez a réteg ki tudja jellemzően fizetni a bírságokat a szabálytalan építések legalizálására. Ha pedig ez sem érdekli, a tulajdonából kitenni nem tudja az Önkormányzat. Évekig tartó pereskedésekbe mehetne bele tömegesen, ahol a végén még sem tud bontást kimondatni. Hiszen a lakói addigra bizonyítottan nem tudnak majd hova elmenni onnan és a szükséglakás állomány terhére ezt megoldani nem érdemes, mert a város sűrűbben lakott területein okozna csak súlyosabb szociális problémákat ez a megoldás. Azt hiszem ezzel a nyersen vázolt helyzettel még kevesen élnek vissza, de a létezését nem érdemes elhallgatni, mivel még sem egyedi jelenségről van ma már szó! Maga a giccsadó csak növelheti ezt a folyamatot,hiszen annak díjtétele egy havi szinten bekalkulálható összeg ennek a rétegnek a szemében, ami nem éri el az 50 ezer forintot az épület üzemeltetésének költségei közt,havi szinten!A bontás lehetőségét, közterületek védelme esetében kellhet és kellene is alkalmazni kíméletlenül, hogy ne építsenek el utakat, a terület közösségének szükséges területeket el az ide sorolható tulajdonosok! Itt áttérnék arra, hogy mit szeretnének a tulajdonosok és mi lehetne ebben az Önkormányzat érdeke. Nem cinizmusként, de előre bocsátva megjegyzem, hogy a hivatalok gondolkodása az élettől egy generációval elmaradt, valahol még a rendszerváltás előtti 1986-88-as polgárosodó időszakban, ahogy én látom. Tény, hogy a jog követi az élet változásait, szabályozni kívánva a társadalmi folyamatokat. Időközben a város ingatlanjain megjelent a jogi lehetőségeit maximálisan kihasználni tudó réteg, aki ma a minimális telek méreteken is társas, de minimum ikres ingatlanokat hoz létre és értékesíti azt. Ez már a mai kor tényállása, nem a műszaki kereskedések, majd autónepperek korszaka. A jövőt én sem látom előre, de az a szemlélet, ami azt feltételezni, hogy a nagyobb telkeink feltétlen komolyabb értéket fognak valaha jelenteni az említett másfelé lévő kisebbeknél, szerintem alapvetően hibás! A telkek értéke egy övezeten belül a ráépíthető építmények méretétől és nem igazán a telek területétől függ. A Csúcs hegy tulajdonosai ezt látva egy a környezetüket megóvó, a beépíthetőséget a lehetséges emberi és családi élethez elfogadható övezeti besorolásra vágynak a jövőre tekintve! Komoly befektetői felvásárlás csak a valós építési övezetté váláskor várható, hiszen a magánbefektetések ezzel a céllal túl hosszú ideig nem valósulhattak meg. Ez ma már többgenerációs tapasztalat. Jellemzően a hegyen már kialakított, család számára is élhető mindennapokat nyújtó ingatlanokban akár a hegy további beépülését, fejlődését ellenző hangokkal is találkozhatunk ennek nyomán. Félnek, hogy társasházak, esetleg kisebb lakóparkok rontanák a mai életminőségüket. Az általános kép, még ha tudják is, hogy a kerületre jellemzően kissé nagyobb telkeik nem lesznek a környéknél értékesebbek, ha csak kisebb egy-két lakásos (összeköltöző generációk a finanszírozás miatt) családi házak épülhetnek majd egy övezeti átsorolás következtében, de szeretnének egy kevésbé elidegenedő és lakosságszámot hatványozottabban növelő átminősítést elkerülni! Ez azért is életszerű, mert, ha egyre kevesebb is a keskeny telek, de a számuk elég magas és csak oldalhatárosan képzelhető el, akár egy mezsgye terület alkalmazásával a szellős beépülésük. Természetesen, ha az övezet jellemzően oldalhatáros beépítés alá esne, a szélesebb telkekre el lehet továbbra is várni, hogy ne az oldalhatárokra települjenek feleslegesen. A kontrollálható átalakulása a hegynek úgy érhető el, hogy a zártkertek geotechnikai besorolása, akár telkenként, és közterületeinek rendezése megtörténik, hogy a kor folyamataival lépést tartva, annak a tulajdonosok számára is elfogadható kereteket teremtsenek a hivatalok. Ha a céljaik mentén újra sikerülne közösséget formálni a hegyen élőkből az érdekeik, mindenapjaik mentén, a kétes elemek sem találnának itt maguknak életteret. Ráadásul a közeljövő közlekedési fejlesztései a városban, az egyik legjobban elérhető, de nyugodt és félreesőnek tűnő életet nyújthatnak mindenféle profilú cégnek, akik gazdasági tevékenysége nem feltétlen legális és a környezetet is terheli. Ők ma is már olcsó és ideális megközelítésű bázisukat találhatják meg a várt M10-M0 tövében, a budai hegyvidék békés övezetében elbújva. Forgalmuk a Harsánylejtőt és a Flórián teret is terhelné, tovább növelve a jelenlegi problémákat. Összefoglalva. a vagyonrészei értékét fenntartó gazdasági, szociális (slammosodás) és ökológiai céljai az Önkormányzatnak is a terület minőségét is növelő tevékenységek újjáélesztése felé kell, mutassanak. Mivel a terültet történelmi léptékekben is lakottságot mutatott fel megszakítatlanul, erkölcsileg is nehezen indokolható, hogy az itt lakókon átlépve más, üres külterületi övezetek kerültek belterületbe vonás és fejlesztés alá. Itt meg kell, említsem, hogy a Főváros A TSZT felülvizsgálati tervében a Menedékház utcában és az alsó két utcában lakott területet tart nyílván. Nem elfeledve a nemrég zajlott, e területeknek szóló csatornázási program utáni érdeklődést az itt lakók irányából. Tudtommal 750 körül van a hivatalosan kint lakók száma. A lakott terület ismertségét a főváros részéről a következő linken elérhető térképen prezentálnám. 

http://img2.indafoto.hu/2/1/137949_b0d7461b77c10ac7786b50a838dc7a9c/24649182_0ad21db8f1d175aaa40fa8f6786cbcd3_xl.jpg

A mai zártkertek növényzete csak a rendszeres ápolás fenntartás következtében képes az ökológiai szerepét betölteni. Jobb, ha az elöregedő, betegségeket a környezetére továbbadó, elvaduló vagy kiirtott területek helyet akár a növényösszetétel változásával, de a funkciót ellátó, locsolt zöldellő felületeket biztosít a hegy kertes részének a jövendőbeli szabályozás. A megfelelő zöldfelületi mutatók keretei közt ésszerűbb egy az ott tartózkodást lehetővé tévő szabályrendszer, mely ezt lehetővé teszi, és nem messzire kergeti a tulajdonosokat, akik maguk is ott élhetnének, ahelyett, hogy hajléktalanokat befogadva kontrollálják valamennyire a területüket. Ha van statisztika a tömegesebb tulajdonváltások időszakára, az igazolhatja, hogy most egy alkalmas időpontban vagyunk a szociális infrastruktúra alacsonyabb szintű terhelésére ebben a folyamatban, ha szabad utat kap. A jelenlegi tulajdonosi összetételben jelentős számmal a ma teenager korú iskolás gyermekkel, unokával rendelkezők vannak jelen, akik miatt nem szükséges az infrastruktúra azonnali bővítése. Természetesen ez idővel igényként fog jelentkezni, de adófizetőkként addig is maguk járulnak ehhez majd hozzá. Ráadásul a kormány népességi politikája is partnere ebben a kerületnek, mint ebben a dokumentumban is látható a 6.-os pontban.  http://www.vargamihaly.hu/image/Fejlesztesi_lehetosegek_BP04.pdf

Zárásul arra térnék ki miféle ellenőrzött keretekkel lehetne biztosítható a terület gondozásában érdekel tulajdonosok visszavonzása a telkekre. Arról tudunk, hogy az OTÉK és a FRSZ alapján ma már nincs feltétlen a volt zártkertek beépíthetősége a régi 3%-n megkötve. Azt is feltételezem magam, hogy a volt zártkertek beépíthetőségének kormány általi szabályozása is az elhagyottság veszélyeinek felismeréséből fakad, ami a kerület nagy forgalmú központja közelében kiemelten érvényesülő hatású, nem csak a város hegyvidék övezetének arculatát befolyásolja! Már a főváros is az új területi szabályozásában a kormány gondolkodása mentén alakíthatta az új rendezési szabályait, alkalmazva az OTÉK, azaz a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 29. §-át ami a mezőgazdasági területek beépíthetőségéről szól. A (3)-as és a kivett művelési ágakra vonatkozó (8)-as bekezdés legfeljebb 10%-ban határozza meg a beépíthetőséget! Országos viszonylatban a telekméretek iránymutatóan 2 ezer nm nagyságúak, de nincs kikötve kötelező méret és beépítési arány, a településekre illetve a kerületeikre bízva ennek megállapítását. A közelgő útfejlesztések, melyeik ismét érintik a Csúcshegy környezetét, lehetőséget teremthetnek a csapadékvíz elvezető rendszer kiépítéséhez, ami érinti a terület útjainak kiszabályozását, akár egy nem a RRT.-ben rögzített szabályozási kerettervben is, a jövőt tervezni kívánó lakosok számára elérhetően. A bécsi úti gyűjtőcsatornáról az az ismeretem, hogy a Csúcshegy zártkertjeit is betervezték a megépítésekor: http://mno.hu/migr_1834/elkeszult-a-csatorna-a-becsi-uton-790304

Mivel a pályázati kiírását nem ismerem, itt csak arra tudok rámutatni, hogy az útépítések keretében a csatornarendszer kapacitása talán bővíthető pályázati forrásokból. Mindenképpen ismét utalnék a csúcshegyi lakott területet jelző fővárosi térkép adatára és a KSH ezt megalapozó ismert megállapítására, hiszen a lakossági fejlesztésekre 2018-ban új források megnyitásáról hallottunk a jelenleg futó program, 2017 végi lezárulta után. Amennyiben az Önkormányzat belátja, hogy neki is érdeke a vagyona értékének és az ökológiai céloknak a fenntartása és fejlesztése, a lakosságot rá tudja venni, hogy közreműködjön. Nem csak az tudja erre őket rábírni, hogy a telkek értéke mint alakul, ami nem is érdekel mindenkit, hanem a borzalmas útviszonyok rendezését is ennek a meglétéhez tudná kötni. Mindenki szeretne aszfaltozott utcákat, hiszen azok valamikor megvoltak a legtöbb szakaszon. A hegy dűlőit még a XIX században szabályozták ki és a beépítésekre már a századfordulón elkészült az első övezeti terv az alsó utcákra. Ezért is voltak ott mindig is többen az állandó lakók a területen. Ki kell emelni a történelmi hátterét a meglévő úthálózatnak. Ez egy szőlőhegy, nem egy külterületi mező, mint a Harsánylejtő területe volt például. Életszerűtlen a külterületeken kiszabályozandó utak iránti 12-14m-es igény! A kialakult környezeti beépítések és jövőbeni infrastrukturális költségek minimalizálása érdekében felesleges a lakóparkok széles útjai iránti igényt támasztani a volt szőlőhegyen! Ez csak csökkentené a zöldfelületeket! Tudtommal a közút legkisebb kívánatos szélessége 6,5 méter, elsősorban a közszolgáltatások ellátási kötelezettsége miatt (hókotrás, szemétszállítás, közvilágítás, kétirányú közlekedés stb.). Én 10m-t érzek az ideális utcaszélességnek a területen. Járdára sem felétlenül van szükség az utcák mindkét oldalán. ha 1.5 m-rel bővítem, az út kívánatos szélességét az még mindig csak 8m szélességet kíván meg. Ez alatt az utcák egyirányúsítása adhat megoldást, ha az szükséges. Főleg ha az érintett utcák közepe táján átkötéshez van lehetőség a párhuzamos, ellenkező irány eléréséhez, tekintettel az utcák hosszára. Amennyiben még így is marad konfliktusokozó kerítés, javasolnám egy a gépkocsi beállók szabályozásáról szóló előírás megalkotását, amelyben meghatározott szögben ferde oldalfalú, Ú alakú 4-5m mély bemélyedésekbe kell a behajtók kapuit elhelyezni, a ráfordulás biztosítására. A távlati elképzelésekhez igazodó kiszabályozás zártkerteken, a tulajdonosok és az Önkormányzat érdeke is, úgy gondolom. Hiszen ha az utcák nem valósulnak meg egyes tulajdonosok magatartása következtében, akkor a többi tulajdonos érdeksérelem érvényesítésben természetes partnere az Önkormányzatnak. Mindenesetre már annak is örülnénk, ha a zártkertek húsz évvel ezelőtti, beépíthetősége elérhető lenne, egy mai élethez igazodó beépíthetőségi arány keretei közt, hogy ne hanyagolódjon tovább a terület! Zárványként a budai hegyvidék övezetében! Más kerületek is felismerték már ennek veszélyeit, még a valóban kieső Csillebérci kistelkes terület is építésivé vált időközben. A másik megközelítésem egy eseteges övezeti geotechnikai besoroláson alapul. Ha megengedett a zártkertek beépítése ennek meglétében, lehet a jövőt a ma épülő ingatlanokkal szabályozni. Senkinek nem érdeke illegálisan építkezni, de az olcsó telkek erre felhívásnak tekinthetők! A mai 3% o beépítés kicsi, nem család léptékű, de a mai igények mellet még egyedülállóknak sem igazán felel már meg, aki kint akar lakni (mivel ma is megteheti). Ezek az épületek a jövőben egy a budai hegyvidék övezetében, esetlegesen már nagyon területínséges időszakbani belterületbe vonáskor majd eltársasházasodáshoz vezet, mert mai tulajdonosaik elbontják, vagy eladják őket. Akkor a lakosságszám óriásit fog ugrani, még a kívánatoshoz képest is! Viszont ha a zártkerteken ma megszabnának egy családléptékű modellt akár az OTÉK-ben biztosított maximális 10%-os beépülést is megengedve, olyan családi otthonok települnének a Csúcshegyre, melyeket sem eladni, elbontani nem akarnának megtartva azt. Kvázi előre hozva a megkívánt lakosságszámú lakóövezetet, amit nem kell még sem annak nevezni, hogy ne terhelje az infrastruktúra oda eső része azonnal az Önkormányzatot. Ezzel elérhető lenne, hogy megmaradna a telkenkénti kiscsaládok modellje, 2-3 fővel ingatlanonként, a jövőre tekintve is. A zöldfelületek megmaradása és minőségének gondozottsága is evvel maximalizálható Optimális csendes kertvárossá válva egyszer majd a Csúcshegyen. Azt hiszem, ez értelmes gondolkodás lenne, ha csak zárt szennyvíztároló rendszert is lehetne egyelőre előírni, de az utak aszfaltozását ki lehetne kötni, hogy csak a közművek, illetve minimum a csatornázás után lehetséges. Biztosan nagyobb kedvvel lennének rá hajlandók, még az ellenzői is. Belátva, hogy a nyugalmuk érdekei és az ő kényelmük felé is mutat a lakosságszámot így, előre minimalizáló szabályozás! Természetesen fennmarad az egészségügyi és oktatási infrastruktúra kérdése. Itt az a véleményem, hogy az egészségügyi eleve létezik a közeli Margit és a Honvéd ellátórendszerére épülve. Körzeti orvosi rendelő meg adott a Bécsi úti Tesco mellett. Az esetlegesen felmerülő kapacitásbővítés itt olcsón megoldható. Az oktatási infrastruktúrákat tekintve pedig mindig lesznek EU források, hiszen ha más nem a migráció miatt ez nem ismeretlen igény már ma sem és a kormány népességnövelő politikája is foglakozni fog ezzel.

Örülnék,ha a szemléletükben ezen soraim szimpátiára és megértő elfogadásra találnának! Közös érdekeink vannak, még a Fővárosi területgazdákodás tekintetében is, hiszen nem Soroksár külső mezőgazdasági területeinek belterületbe vonása emeli a színvonalat, hanem a Hegyvideék itteni "szégyenfoltjának" a felszámolása. Még a környező agglomerációs települések is jobb képet mutatnak a hegyünknél! A 2020-as időszakban újra megnyíló pályázatoknál remélem eszükbe jut végre,hogy a Csúcshegy is lakott terület. Itt is kell csatorna, út, a hegyről esetlegesen lezúduló csapadékvizek elvezetése a kiépülő M10 védelme céljából is. Nem kellene már a 2024-es Fővárosi rendezési terv felülvizsgálatkor, akadály legyen a Csúcshegy területének belterületté nyílvánítása előtt! Addig pedig a zártkertek területének ésszerűbb kezelésének módja,mindannyiunk hasznára válna! A túristautak mentén a Római parthoz hasonló értéke vagyunk itt a budai Hegyvidéknek a véleményem szerint. 

Főváros vs Kormány? Kormány vs Főváros?

A külterületek CSOK -os beépítését lehetetlenítik el a város szabályozásai !

Nem politizálni kívánok a blogban közzétett gondolatokat leírva. Természetesen nekem is van prefenrenciám,de igyekszem ettől eltekintve szemlélni a helyzetet! A III kerületen és Óbudán belül is a Csúcshegy viszonyait ismerve fejtenék most ki pár gondolatot. Tudom a környéken sok más külterületet is érint ez a téma,de a specifikumok közti eltérések miatti a megközelítésem! 

Jellegét tekintve, a Csúcshegy gazdasági tevékenységhez, vagy egyéb funkcióhoz nem köthető lakóhely. http://www.ksh.hu/apps/hntr.telepules?p_lang=HU&p_id=18069

A Főváros Rendezési szabályzatát már említettem egy megelőző postban. Azt is,hogy a kerület le van ettől eléggé maradva.Itt ki kell térjek arra is,hogy a Főváros új rendezési szabályzata máris mdosításokra szorul a kormány szándékait figyelembe véve!

"Az építési szabályok egyszerűsödnek a vezetékes ivóvízre, az üdülőövezetekre és a zártkertekre vonatkozóan” – mondta Lázár János miniszter egy januári Kormányinfón.( törvénymódosítást kezdeményeznek annak érdekében, hogy a CSOK-ot igénybe vevők könnyebben tudjanak lakóházat építeni...) Kétségtelen, hogy a lakóövezeti, az üdülőövezeti és a külterületi telkek – utóbbi kategóriába tartoznak a zártkertek is – aktuális piaci ára jelentős mértékben különbözik országszerte. Az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője, Balogh László kérdésünkre elmondta, hogy a felkapott területeken, a fővárosban, a népszerű megyeszékhelyeken és megyei jogú városokban már nagyon kevés a jó helyen lévő, beépíthető telek.Az aktuális ingatlanhirdetésekből az is látszik, hogy a telekkínálat kisebb részét teszik ki azok az üdülőövezeti telkek, amelyeket a jövőben beépíthetővé nyilvánítanak, ezeknek az ára is jóval alacsonyabb a lakóövezetiekénél. Ha a beharangozott módosítás hatályba lép, vélhetően az üdülőövezeti telkek ára is emelkedésnek indul: de valódi felértékelődés akkor tud realizálódni, ha az infrastruktúra-fejlesztések ezeken a településrészeken is megvalósulnak. A telekhelyzeten már a tavalyi módosítás is próbált segíteni, amikor külterületi telkeken épült ingatlanok után is lehetővé tették a CSOK igénylését

A vg.hu konkrétumokat firtató levelére, amelyben a tervezett módosítás részleteiről és időpontjáról érdeklődtek, a Kormányzati Tájékoztatási Központnál válaszul annyit írt a minisztérium, hogy a támogatási rendszer kiterjesztését a kormány folyamatosan vizsgálja, és az ügyben kormánydöntés még nem született. Hozzátették: a cél változatlanul az, hogy még több család jusson saját lakáshoz, és még olcsóbb legyen az otthonteremtés. Nem kizárt,hogy bizonyos felttelekkel a zártkertekben is lehet majd CSOK segtségével otthont teremteni! A lakcím bejelentés már éltalam,más postban kifejtet módon, így is lehetséges a meglévő építményekbe a zártkertekben lakók számára! http://www.vg.hu/vallalatok/olcsobban-juthatnak-telekhez-a-csok-osok-482139

A lakóházépítés jelenlegi feltétele, hogy legyen ivóvíz, de az vételezhető bevizsgáltatott kútról is, illetve az is elfogadható, ha a telken ivóvízminőségű vizet szolgáltató kút van, vagy a telektől gyalogúton mérve legfeljebb 150 méteres távolságon belül, egyéb módon biztosított a vízellátás. Egyelőre nem tudni, hogy a vezetékes ivóvízre vonatkozó szabályok egyszerűsítése milyen további módosításokat eredményez a gyakorlatban. Fáy Piros vezető tervező építész elmondta, a telek beépítésének feltételei között jelenleg is szerepel a rendeltetésszerű használathoz szükséges villamos energia és ivóvízellátás biztosítása. A megengedett beépítési százalék a külterületi ingatlanoknál az elmúlt években már többszörösére nőtt, a mezőgazdasági területen, telekmérettől függően, korábban legfeljebb 3 százalékos beépítés engedélyeztek, ma 10 százalékos is lehetséges. Sajnos itt adódik a kérdés,ha a kormány terveit támogatja a város,miért nincs meg a lehetősége ennek a 10%-os külterületi beépítésnek, legalább is itt a III. kerületben semmiképp?

Az OTÉK,azaz a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 29. § szabályozza a mezőgazdasági területek beépíthetőségét.

(3) A mezőgazdasági területen - a (8) bekezdésben foglalt telek kivételével 1. a 720 m2-t el nem érő területű telken épületet elhelyezni nem szabad, 2. a 720-1500 m2 közötti területnagyságú telken - a nádas, a gyep és a szántó művelési ágban nyilvántartottak kivételével - legfeljebb 10%-os beépítettséggel elsősorban a tárolás célját szolgáló egy gazdasági épület és terepszint alatti építmény (pince) helyezhető el, 3. az 1500 m2-t meghaladó területű telken építmény legfeljebb 10%-os beépítettséggel helyezhető el.

A kivételet képező (8) bekezdés,pedig a kivett művelési ágú telek.

(8) Mezőgazdasági területen lévő, zártkerti művelés alól kivett telken építmény legfeljebb 10%-os beépítettséggel helyezhető el. A különálló lakóépület beépítési magassága legfeljebb 7,5 m lehet.

Fordított kérdésem is lehetne.Ha a város fejlesztené a külterületet, végre a magántuajdonosok érdekével is törődve a sok sikeresen megszületett lakópark után, mikor lesznek az infrasturkturát itt is végre a középkori szintről kiemelő fejlesztési programok? Miért nem működik a kommnikáció a kormány és a Főváros között az FRSz-t és a CSOK szabályozásokat azonos időszakban megalkotva, egyazon témakör érintésével? Az átlagember magántulajdona érdekében lesz-e végre valaki,  28 év demokrácia története után,aki azért áll ki és azzal is törődik? A körzet több ráhatással bíró embert tudhat magáénak.Országgyűlési képviselőnk Varga miniszter úr. A Főpolgármesterünk aki a kerület volt polgármestere és a közelünkben lakik. Vagy Tarlós úr volt alpolgármestere, aki ma is vezeti a kerületet, ugyanott lakik a főiskola mögötti utcában. Ők fel kellett ismerjék a fejünk felett átsikló szabályozások itteni problematikáját! A kormány engedné a fejlődésünket de a város és a kerülete még sem? A várt Tanulmányterv megszületésének tekintetében fel sem merül bennem,hogy épp a város és a kerület nem akarná a fejlődésünket, immár a meglévő kormányzati szándék ellenére...ugye?

Csak egyetlen belém szorult fájdalmas kérdés még. A dokmentáltan megált süppedékes felszínmozgás geológiai vizsgállata és az annak alapján elkészített besorolás a a Csúcshegy térségére, a mezőgazdsági területekre vonatkozóan még a Miskolci Egyetemen sincs meg,ennyi év után?? AzOBVSz 3ab mellékletében nem látni,hogy a buszforduló környéke kivételével, besorolt terület lenne a Harsánylejtő több üteme és a mi hegyünk pedig nem! Ebből a területből mikor vált ki a Harsánylejtő része,ahol ez elérhető adat, vagy az egész térség besorolt,csak ez nem publikus számunkra ?

http://obvsz.obuda.hu/wp-content/uploads/2010/09/obvsz_3ab_melleklet_ved-korl.pdf

A Tanulmányterv

a várt vágyálom

Már többször említettem a sokszor beígért tanulmány terv iránti várakozásunkat! Hiába hírdeti a transzparens együtt tervezést, a közösség bevonását a környezet formálásába Óbuda,véletlen bukkantam a Tanulmányterv nyomára! Kíváncsi leszek a Tanulmányterv készítésének folyamatában mennyire fog a lehetőség az ittlakók számára megnyílni,a vágyak kifejezésére és a tapasztalataik átadására ! Arról már külön bejegyzésben írtam,mennyire fontos a telkeink múvelés alóli kivonatása és a bejelentkezés a megfelelő lakosságszám felmutatására!

Most egyenlőre a legfontosabb tényadat,amit mindenki nagyon várt!

Szerződés iktató szám:1545/16 Szerződés kelte:2016.09.02. Szerződés határideje:2017.08.31. Szerződő szerv:Főépítészi Iroda Tárgy:Csúcshegy településrendezési tanulmányterv Szerződött összeg:12 382 500Ft Nyertes Pályázó: MATESZ Magasépítési Tervező és Szervező Szövetkezet

SAJNOS A KITŰZÖTT HATÁRIDŐRE NEM KÉSZÜL EL A TANULMÁNYTERV!  AZ ÁPRILIS 24-I KÉSZ FÓRUMON JELENTETTE BE A KERÜLET FŐÉPÍTÉSZNŐJE! ÁLLÍTÓLAG ŐSSZEL LESZ BEMUTATVA. EGYEZTETÉSI IGÉNYÜNKET JELEZTÜK,DE HÓNAPRA SZÓLÓ CÉLDÁTUMOT SEM KAPTUK A  TERVVEL KAPCSOLATBAN.

Részletes beszámolók itt: https://www.facebook.com/groups/777304105743609/

Időközben Bús Balázs leveléből tudhattuk meg,hogy a szerződő MATESZ helyett, egy általuk és Liszkay Katalin városépítész asszony cége az URBAN-LIS KfT által képzett konzorcium készíti a tanulmánytervet.

A MATESZ-t 1985. decemberében szövetkezeti formában alapítottuk 100 %-os magáncégként. Akkor ez volt az egyetlen társulási lehetőség, amely biztosította a jogosultságot nagyberuházások tervezéséhez. http://www.tudakozo.hu/ceg/Matesz+Magasépítési+Tervező+és+Szervező+Szövetkezet.html

MATESZ • H-1026 Budapest, Torockó u. 3. tel.: 3753-019, 3567-532 telefax: 3567-532 email: mateszepitesz@chello.hu http://www.mateszepitesz.hu/vezetoi.php?l=hu&uid=2131367561&id=

Pénzügyi beszámolók:

http://crefoweb.kesmarki.com/cr9311192701    http://ceginformacio.creditreform.hu/cr9315972739_EN

 Matesz Magasépítési Tervező és Szervező Szövetkezet - MATESZ ÉPÍTÉSZ Tervező és Szervező Kft. Erdőalja Út 75/B., Budapest Telefon: (30) 230 6994 www.mateszepitesz.hu    -    Felcsuti László lfelcsuti@t-online.hu , studio@mateszepitesz.hu

https://budapest.cylex.hu/ceg-info/matesz-magasépítési-tervező-és-szervező-szövetkezet-19190.html

 

A Bécsi Úti Praktiker tervezése fűződik hozzájuk.Ők végezték a Hiller István által átadott, Budafoki könyvtár projectet.Ők tervezték a végül megakadályozott, nem megvalósult Euro Cener feletti bobpályás kalandparkot,miközben a tervező Felcsúti úr az Óbuda-Hegyvidékiek Egyesület elnőke is. Ők készítették a következő szabályozási tervet a polgármesterünk lakhelye környékén is.

http://obvsz.web3.rufftech.hu/obvsz_dokumentumok/051_obvsz_9_24_szabalyozasi_tervlap.pdf

Felcsúti úr az Önkormányzat képviselő testületének is külső tagja.http://obuda.hu/szemelyek/felcsuti-laszlo/

 

 http://webcache.googleusercontent.com/search?q=cache:L9TVDlpdcv8J:matesz.epiteszforum.hu/egy_epitesz.php%3Fl%3Dhu%26uid%3D654169665%26id%3D3+&cd=4&hl=hu&ct=clnk&gl=hu&client=opera

 

http://archive-hu-2012.com/hu/m/2012-10-29_555018_15/MATESZ/

Megemlíteném még,hogy változások vannak az iletékekben is!Március 1-jétől nem kell illetéket fizetni az anyakönyvi kivonatért, a 18 éven aluliaknak az általános közigazgatási eljárásokért.Illetékmentes lesz az öntözési berendezések engedélyezésnek eljárása és a közműpótló talajvízkút létesítésének, átalakításának, megszüntetésének engedélyezése és megszűnik a telekalakítási eljárásért fizetendő díj is.Az építésügyi eljárási szabályokkal összefüggésben is több illeték csökken vagy megszűnik. A hatósági bizonyítvány kiadása például 3000 forint lesz, a nem hiteles, elektronikus tulajdonilap-másolatot pedig évente kétszer díjmentesen lehet lekérni.

 

A Tanulmánytervet készítő Felcsuti Úr továbbította számunkra az Önkormányzat rendelkezésére álló ismertető anyagot a hegy viszonyaina felméréséről és a távlati leheőségekről,melyet a lakossági Fórumon mutattak be a nyáron: https://obuda.hu/wp-content/uploads/2017/09/Csucshegy-megalapozo-vizsgalat_2017-julius.pdf

Vajon kikkel,vagyis hány emberrel beszéltek a felmérés folyamán,hogy ilyen adatok jöttek létre?..Passzív hozzáállás a „fejlesztésekhez”.• nem kívánják az útépítéssel járó kerítésbontásokat, • nem kívánják az építkezések megindulását,• közművesítéssel kapcsolatos a forgalomkorlátozást,Vizellátás, szennyvizkezelés – megoldják..Én is tudok 8db ilyen személyről,de ez arányossan nem éri el a hibahatárt sem.A természetközeliség élvezői sem feltétlenül az elhagyott létezés hívei! A telekegyesítése nélkül az adatok sem jól értelmezhetők.A két egymás melletti telkem egyike lakott,míg a másik nem a felmérésben,pedig gyakoratilag egy,lakott ingatlant mértek két eltérő kategóriába. Külön botránynak érzem,hogy a kerületben élő csúcshegyi lakosokkal szembeni kötelezettségekkel szemben majdani befektetői profitrealizálást támogat a kerület ,mikor a erület vezetékes vízellátása attól lesz függővé téve,hogy az esetlegesen majd ide költözők fogyasztása ismertté válik !Ráadásul egy ma még nem létező lakóparkban is,ami egy erdőterület beépítése szerintem a Harsánylejtő III. név alatt.:A III. kerület imán feltétellé szabhatta volna anno Óbudán a csúcshegyiek ellátását a megépítendő ivóvvíz épülettel kapcsolatban,vagy máshol fektessenek be.Budai panorámával,központ közelben úgy sem tudtak volna! Az Önkormányzati törvény tesz kitételt a lakosok érdekében végzett kötelezettségre és nem titja ezt..sem!

 

Azt hiszem itt az idő,hogy minél többen kérjék a telkek művelésből kivételét és aki csak teheti jelentkezzen be az ingatlanjába,vagy egy családtagja,hogy a megfelelő képet mutassa a terület,ami rég nem gazdálkodási funkciót tölt be!

Megváltozott a Fővárosi Rendezési Szabályzat ! - FRSZ

A remény.

haus.png

5/2015. (II. 16.) Főv. Kgy. rendelet Budapest főváros rendezési szabályzatáról Időállapot: 2016. XII. 30. -

 

12. § (1) A beépítésre nem szánt területek legnagyobb beépítési magassága

bb) Mk kertes mezőgazdasági területen 4,5 méter;

(2) A beépítésre nem szánt területek (1) bekezdésben felsorolt területein az épületnek nem minősülő építmény bármely részének az építmény terepcsatlakozásától mért legmagasabb pontja 25,0 méter lehet.

 

 

Ez a 4.5 m első hallásra ijesztő is lehet,de érdemes utána keresni,mert sokak álma valóra válhat  vele.

és a jövőre tekintve:

9. § A 3. melléklet szerint lehatárolt, magassági korlátozással érintett kisvárosias és kertvárosias lakóterületeken a megengedett legnagyobb beépítési magasság

a) a hegyvidéki zónában elhelyezkedő kisvárosias lakóterületen legfeljebb 9,0 méter lehet,

c) Lke-3 jelű sziluettérzékeny, hegyvidéki kertvárosias lakóterületen legfeljebb 6,5 méter lehet.

Az átminősítéshez kiemelten felhívom a figyelmet:

8. melléklet az 5/2015. (II. 16.) Főv. Kgy. rendelethez Az 1. melléklet szerinti „Infrastruktúra függvényében ütemezetten igénybe vehető, változással érintett területekre” vonatkozó részletes feltételek:

III.-ker. 1. Bécsi út mente 10. sz. főút (Bécsi út)-1108. sz. összekötőút csomópontjának fejlesztése

 

http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?rendelettar=fovaros&docid=A1500005.FOV

és a rendelet használatához:

http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?rendelettar=fovaros&dbnum=0&docid=a1500005.foi

Térkép: https://geoportal.budapest.hu/varosrendezes/frsz/

Már felvetettem a blogban más okból is,hogy a kerület szabályozási tervének el kellene készülni,ami az Óbuda honlapon mai napig folyamatban lévő és nem megtekinthető! A Főváros rendelete az indoklásban erre konkrétan ki is tér!: "A Budapest Fővárosi Közgyűlése által elfogadott két településrendezési eszköz adja meg a megfelelő, Budapest összvárosi érdekeit szem előtt tartó szakmai alapot és feltételrendszert a kerületi önkormányzatok által kidolgozásra, és rendelettel elfogadásra kerülő kerületi építési szabályzatok (a továbbiakban: KÉSZ) és a főváros által rendelettel elfogadásra kerülő Duna-parti építési szabályzat kidolgozásához (DÉSZ).... A III. Kerület Önkormányzata is érdekelt a leromló állapotok megállításában,amit az átminősítés szolgálna csak. Addig is értelmetlen a szabályozott beépülés megakadályozása,hiszen nem csak adóbevételektől esik el az Önkormányzat,hanem a zöldfelületek tönkremenése a környezetvédelmi célokban is rontja a mutatókat és ezzel is befolyásolja a környező fejlesztési területek árait,értékét! Mindenesetre a most tömegesen készülő helyi szabályozásokat sok település nem csak a lakosság kommunikált bevonásával készíti a jelen időszakban,mint nálunk!!

http://www.budaorsinaplo.hu/archivum/varoshaza/modosul-a-helyi-epitesi-szabalyzat-irja-meg-eszreveteleit

Az FRSz  előírásai szerinti változást Óbuda is be kell építse a saját szabályzatába. Az eddig megismert szabályozások terület arányos építéseket szabnak meg. Jellemzően a régi 3%-os szabályt. Ez felszín alatt és felett is alkalmazott. z MG RF.III/2 területünk most Mezőgazdasági kertes besorolást fog kapni. Mk megjelöléssel. Feltételezem,hogy az F2 fejlesztési kijelölést Mk-2 formában látjuk viszont,de ez változó lehet,ha minden egyes kijelölt és kertes terület egy saját sorszámot kap a kerülettől. (Mk1, Mk2,Mk3....)  Azt is merem remélni,hogy az Önkormányzat ismerve,hogy a főváros itt már lakott utcákat tart nyilván,az azonos felszínmozgásos övezetbe tartozó Harsánylejtőben elvégzett geológiai adatok alapján itt is engedni fogja a gazdasági épületek és kiegészítő építmények létrehozását,főleg,hogy a valamikori csúszás veszélyeztetett terület a lakópark félkörforgalmánál található és a süppedéses mozgások dokumentáltan leálltak régen. Remélem az Önkormányzat érdeke is,hogy rendezett viszonyok és ne elhagyott slammosodó terület szegélyezze a fejlesztési területet a szomszédságban és a közeli, központi területen, az itteni állapotokat a mostani pusztuló állapotában bebetonozva!

Ha nemsokára elkészülne a KÉSz a remélt szabályozással,ismét felvirágozhatna a Csúcshegy pezsgő élete és közössége.Itt is generáció váltás zajlik,lassan a vége felé,mint mindenhol.Az utolsó pillanatokban ez is megmentő erővel hatna. A jelen időszaki felszínmozgásos területet a Harsánylejtőnél megvizsgálva be sorolták,ami hiányában eddig tilalom alatt állt itt is az építés!

 

ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT 32/2001. (XI.30.) Ö.K. SZÁMÚ RENDELETE - ÓBVSZ 134 2015. december MG-RF-III/1, MG-RF-III/2 fejlesztére kijelölt, kiskertes rekreációs területek

135.§ (1) Az MG-RF-III/1 és MG-RF-III/2 övezetek területén építményt elhelyezni csak a legalább 720 m2 -t elérő földrészleteken lehet.

(2) Az MG-RF-III/1 és MG-RF-III/2 övezet területén - átmeneti hasznosítással és ideiglenes jellegű épületként – rekreációt szolgáló pihenőépület elhelyezhető, legalább részleges közműellátás esetén, a (4) bekezdés figyelembevételével. A terület belterületbe vonása után az ily módon kialakított épületeket szükség esetén kártalanítási igény nélkül el kell távolítani. Az épület ideiglenes voltát és annak bontási kötelezését az ingatlannyilvántartásba a hatóság bejegyezteti. Amennyiben a már kialakult épület úgy bővíthető, hogy a telek beépítése a későbbi építési övezet előírásainak megfelelően szabályossá tehető, és a bontás nem válik szükségessé, a kötelezés az ingatlan-nyilvántartásból törölhető.

(3) A belterületbe vonásig átmeneti hasznosítással az MG-RF-III/1 és MG-RF-III/2 övezetű területeken legalább 1000 m2 -es telekméret esetén a BVKSZ 54.§-ában foglaltak közül: a) présház, b) szerszám és kisgéptároló építmény, c) pince, valamint d) rekreációt szolgáló pihenőépület létesíthető.

(4) Az MG-RF-III/2 övezet területén legfeljebb 500 m2 bruttó alapterületű, a területet használók ellátására szolgáló kiskereskedelmi építmény létesíthető, amennyiben a) a telek előtt legalább 12 m-es szélességű közterület van kialakítva, és b) legalább a részleges közműellátás biztosított. Az MG-RF-III/1 területen kiskereskedelmi építmény nem létesíthető. Az FSZKT szerinti felszínmozgás-veszélyes területi korlátozás alá tartozó területen geotechnikai kategóriába még nem sorolt területen épület nem létesíthető.

(5) Ha a telekméretek nem érik el az 720 m2 -t, a közvetlenül szomszédos telkeken – azok tulajdonosainak megállapodása alapján - egy közös gazdasági, illetőleg pihenő épületet szabad elhelyezni a (3) d) pont szerint.

(6) Építmény elhelyezéséhez - a szerszám és kisgéptároló kivételével - legalább részleges közművesítés szükséges, kizárólag zártrendszerű szennyvíztároló létesítésével.

(7) Az övezetek területén a gazdálkodó, illetőleg a tulajdonos számára a tartós ottlakás célját szolgáló épület nem létesíthető. (8) A 3000 m2 -t meghaladó méretű telek 3000 m2 -feletti területe csak fele értékben számítható be a beépítési mérték és a szintterületi mutató számításába.

És ami mindenkinek a legfontosabb a beépíthetőségi paraméterek: A most kialakítandó telkek legalább 1000nm-t el kell érjék, a beépíthetőség 3%. A régebben kialakult és ennél kisebb telkeken 5%. A terepszint alatti beépíthetőség mértéke 10%, a 80% os zöldfelületi mutatóval és a fenn már elemzett 4.5m építménymagassággal. Aki ezekbe az előírásokba sem fér bele,ha beépült a környezete,ahhoz illő egyedi építési engedélyezéshez is van elvi lehetősége a hatóságnál.Azt nem tudom,hogy a havi 46667 forintos giccsadó mellett ,kettős adóztatás-e a gazdasági építmények adója !

 

Kis ízelitő,hogy ha szigorú feltételekkel a 10m es szíjtelkeken a 3-3m oldaltávolságot is betartjuk miféle épületeket hozhatnának létre a telkeket felélesztő itt tartózkodók! Természetesen a 10% os tűréshatárt is érdemes szem előtt tartani a szélességek,magasságok szabályozásának megérkeztekor! A képek tudtommal szabadon bemutathatók,nyilvános elérésből származnak!

 

Remélem hamarosan kész lesz a KÉSz Óbudán,hogy itt a III. kerület talán egyik legszebb helyén visszatérjen az élet és együtt lehessenek a környezetüket szerető generációk! Befejezésül azoknak akik a szomszéd keskeny telkessel együtt építenék meg a még is külön fészküket, két ötletadó kép.

 

 

S Z M O G R I A D Ó

Tőlünk kér a város megint..

Nem akartam túl sok posztot írni,mert jobban szeretnék inkább a hegy tulajdonosi szemszögéből megnyilvánulni .A mai napon azonban ez szükséges!

A Fővárosban kezd romlani a levegő,és ebben az esetben természetesen mi tehetünk értük megint.Most nem a 10-es útról,vagy a Főcsatornáról van,szó,hiszen azok kész vannak már,hanem csak a szmogriadóról!

http://budapest.hu/Lapok/2017/budapesten-indokolt-a-szmogriado-tajekoztatasi-fokozatanak-elrendelese.aspx

 

Mit tehetünk a városért??

 

A hivatkozott és a Fővárosi Önkormányzat honlapján is közzétett hatósági határozat önkéntesen betartandó, megelőző intézkedések közül kiemeljük, hogy​..

1-- fázhatunk - a kertvárosi peremkerületekben lehetőség szerint mérsékeljék a szilárd- és olajtüzelésű berendezések (ha egy háztartásban létezik földgáztüzelési mód, akkor a szilárd tüzelésű kandallók, cserépkályhák) használatát,

2- gyalogolhatunk itt, ahol távoli a közlekedés- továbbá lehetőség szerint szüneteltessék az egyéni gépjárműhasználatot, részesítsék előnyben a közösségi közlekedést.​

Kis motivációt is kapunk a régi szép ,még Bús Balázs előtti időket felidézve: A szilárd- és olajtüzelésű berendezések használatára vonatkozó kéréshez kapcsolódóan felhívjuk arra is a figyelmet, hogy a vonatkozó jogszabály szerint: „hulladék nyílt téri, vagy a hulladékok égetésének feltételeit rögzítő jogszabályban foglaltaknak nem megfelelő berendezésben történő égetése, a háztartásban keletkező papírhulladék és veszélyesnek nem minősülő, kezeletlen fahulladék háztartási berendezésben történő égetése kivételével tilos".​

A jövőre nézve erre készülhetünk: 

A riasztási fokozat esetén – leghamarabb a következő szerdán reggel 6 órától életbe lépve – a gépjárművek forgalmának korlátozása várható, ha a hétfői, vagy a keddi mérési eredmények nem mutatnának megfelelő javulást, illetve legkésőbb a szerdára vonatkozó meteorológiai előrejelzések szerint javulás nem lesz várható. Egy ilyen forgalmi korlátozás a forgalmi engedélye szerint 0; 1; 2; 3; 4 jelölésű, vagy környezetvédelmi osztályt jelölő kódszám nélküli gépjárműveket érintheti.

Remélem sokan olvassák és hallják a hírt,hogy elgondolkozhassanak mint járnak le reggelente a tömegközlekedést elérni, a minusz tizen fokos reggeleken majd. Azon meg főleg érdemes elgondolkodni, hogy ki mit tud vállalni a városért a kérésekből. Természetesen azt is számba lehet venni,hogy a város az itt élőkre és az itt élni akarókra tekintettel,mikor gondolt arra,hogy itt ne a nyár végén vágott vizes fahasábokat keljen felcipeli az ingatlanainkhoz,vagy a sokszoros költségű propángáz tartályokat telepítsük arra a pár évre, amíg azt hajlandók tölteni a talajban átrozsdásodva. VAJON A VÁROS MIKOR MOZDULNA MEG ÉRTÜNK? Mikor érdekli őket a saját egészségük,ami érdekében baj, hogy itt nem lehet bevezetni a mellettünk futó gerincvezetékekről a gázt és a vizet,vagy akár a távfűtés lehetőségét fejleszti-e a város egyáltalán? Mikor emelnek hangot,hogy a XXI-ik században miért nem köthetünk, a spekuláns városfejlesztés nyomán éppen épülő csatornára? Miért nem érdekli itt több tucat telke az Önkormányzatot,mint tulajdonosát,miközben befektetői csoportok sorra kapnak lehetőséget érintetlen területek elépítésére, a köz vagyonának üzemeltetése folyamán? Vajon mikor értik meg,hogy nem csak a hajléktalanjaink, a nem kontrollálhatóan megbúvó, kétes cégek üzelmei,de a rossz levegő beáramlása miatt is fontos az itt fekvő terület fejlesztése a város belsejében is?

KÉREM?MINDENKI GONDOLKODJON EL,MIT TEHET A VÁROSÉT MOST ! Én a magam részéről melegítőben alszom és most csak két darab fát dobok a tűzre a szokásos 3 helyett..A XXI. században, Buda zöldövezeti térségében.

BUÉK 2017, Budapest !

 

 

Halálos tűzeset az Őzsuta utcában

Vasárnap tragédia történt az elhagyatott környezetben, Óbudán a III. kerület Őzsuta utcában, egy kigyulladt faházban. Olcsó ingatlanra vágyik? Életveszélyes ,ha nem lakópark spekuláns!Sajnos a már évtizedek óta hiába kért rendezés,mely elvégzése helyett inkább új városrészeket nyit meg a fejlesztők előtt az Önkormányzat, most halálesetről enged beszámolni! Helyi információ szerint, az erdő felőli vége felé az utcának, egy "hajléktalan" esett áldozatul a tűzben.Ismereteim szerint Gálffy Attilának hívták az elhúnytat.

A tűz során a ház alatii pincefödém is beszakadt. A tűzoltók az oltási munkálatok közben egy elszenesedett holttestet találtak – közölte a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivője vasárnap reggel az MTI-vel.

http://fovaros.katasztrofavedelem.hu/hirek/5075-tuz-a-iii-keruleti-csucshegy-oldalaban-videoval

A tűzeset körülményeit, az elhunyt személyazonosságát hatósági eljárásban vizsgálják. Feltételezhetően baleset történhetett,legalább is ebből indulnak ki.Nem tisztázott elaludt-e z áldozat,vagy miért nem jutott ki a 30nm-es épületből. Nem tudni,hogy a hidegben a fűtés okozta-e a halálesetet,amit a rossz infrastruktúra miatt nem gázpalackok hegyre rendelésével oldanak meg jellemzően a kis faházakban lakók.Kevesen vannak ma már,jellemzően a családok és fiatalabbak jobb épületekben élnek,de a helyi tilalom az idősebbeket kényszeríti ezekben a volt szerszámtárolókban élni,ma is.Nem tudjuk mitől égett porig az épület a benne talált emberrel.

 

A türelem

A III. kerület legszebb mostohagyereke - 1900 óta tervezés alatt.

Habár az emberek többsége passzív várakozásként vagy tétlen tűrésként gondol a türelemre, a „türelem”-nek fordított újszövetségi görög kifejezések többsége nagyon is aktív cselekvést takar. Gondoljunk csak például a Zsidó 12:1-re: „Ezért tehát mi is, akiket a bizonyságtevőknek akkora fellege vesz körül, tegyünk le minden ránk nehezedő terhet, és a bennünket megkörnyékező bűnt, és állhatatossággal [angolban: türelemmel – a fordító] fussuk meg az előttünk levő pályát.” Vajon melyik atléta vár passzívan, amíg a leglassabbak is lehagyják, vagy tűri tétlenül, ha valaki csalni próbál? Nyilván egyik sem! A „türelem” ebben az igeversben „kitartást” jelent.

A Csúcshegy gondjait itt Óbuda szélén, a Bécsi út mentén, mintás türelemmel viseljük.Írtam már a III. kerületi területről szóló tervezgetésről a blogban egy rövid áttekintést:

http://csucs-hegy.blog.hu/2016/09/16/csucshegyi_tervezgetes

Jeleztem nem egyszer,hogy egyre többen itt laknak,miközben a területet Óbudán,nem egy statisztika rétszerű növényzettel borított akárminek tartja. Félelmeimet nem hangoztattam,hogy a területünk csak városközpont közeli ipari telepek tömkelege lehet,ha nem hagyja mielőbb az Önkormányzat végre lakótérré válni, ami biztosítja a zöldfelület megmaradását a vízhiányos területünkön! Főleg miután az alsó 3 utca egy viadukt látványára kellett cserélje a panorámáját! Mindenki érdeke egy zöld lakótér lenne,hiszen a városban a zöldfelületeket csökkentik,mint a most letérkövezett piacok és más lakótelepi térségek területe,akiknek életfontosságú,hogy a mi zöld felületeinken lehűlhessen a levegő,ami befelé áramlik és a várost hűti.A vízhiányos telkeinken kihaló bokraink,fáink ezt a célt már nem bírják szolgálni. Csak a lakóterületek gondozottsága biztosíték ennek elérésére a továbbiakban.

Itt utak,csatornák hiányoznak,pedig itt ott még látszanak a megmaradt aszfalt foltok.A türelmes várakozás közben ezt olvasgattam..  

"Megkezdődik a Csúcshegyi utcák helyreállítása is: a Solymárvölgyi úton, az Aranypatak, a Mécsvirág, az Őzsuta, a Menedékház, a Vadászles és a Vadóc utcában, valamint az Erdőalja út és a Menedékház utca közötti erdei útszakaszon". http://obuda.hu/hirek/20110620_megujul_a_kolostor_utca_burkolata_1/

 

A témát szokatlan módon kicsit megszakítva,ha már régi írásokra hívtam fel a figyelmet,megtenném ezt a Csúcshegyi Villanyharsona egy számával kapcsolatosan is,melyben egy érdekes levél jelent meg. Meglepődtem,hogy már 1900-óta tervezés alatt áll a hegyünk mezőgazdasági területének beépítése! Igaz a tartalmával ellentétesen már feljegyeztem a blogomban,hogy a Csúcs-hegy felszínmozgása a javító tömedékelés hatására megállt,stabilizálódott a helyzete.

http://www.csucshegymenedek.hu/villanyharsona/20131228_csucshegyi_villany_harsona_2013_II.pdf
csucstort.png

csutort2.png

Az Önkormányzat rizikó nélkül vonhatta volna rég belterületbe a Csúcshegyet.az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (Inytv.) rendelkezése szerint mező- és erdőgazdasági művelésének megfelelően kell nyilvántartani. A Tft. rendelkezése szerint a termőföldre vonattkozó szabályokat – a haszonbérletre a törvényben megállapított szabályok kivételével – alkalmazni kell a mező-, erdőgazdasági művelés alatt álló belterületi földre is.Tehát belterületen is, egy övezeti átsorolás után is mezőgazadasági területek lettünk volna Az Önkormányzat is jeletős területeket bírtokolva az Őzsuta utcában például, az értékesíthető lehetne, vagyonát gyarapíthatná,ha haladna a meg sem kezdett úton. A különféle adók kivetésén gondolkodásnál ez fontosabb gazdasági cselekedet lenne, amiért itt cserébe szinte semmit nem látunk. Most is a helyi védelem alá került(1994) Mocsáros dűlő lesz fejlesztési övezet,még ha közben természetvédelmi minősítést is kapott (2002-ben),a leguttóbbi zöld mezőt új városrésszé feljesztő Harsánylejtő project után.Bizony az újgazdagok villáit nem a zártkerteken kell vizionálni http://www.resimmobiles.hu/docs/2007_3-4/04_foldesi_belteruletbe_vonas.pdf%20

 

..és ez így megy mióta világ a világ.A kárpótlásra kijelölt földekből, az OTP tartozás fejében befektetői városrész jött létre. A Tsz tagok osztott földjein is megindulhatott a fejlődés,csak a kisemberek parcelláit nem kedveli a....sors.  

Egy példa erről a lakópark mentes, rendeszerváltott időből, a magyar internetet megelőző korból.http://www.csucshegymenedek.hu/villanyharsona/1994_hegyi_harsona%20I_evf_5_6_szam%20.pdf

..de vethetünk egy pilantást Polgármestreünk, Bús Balázs,Tarlós alpolgármestere,vezetői  beiktatására is..Akkor is ott tartotunk mint ma.Játszóterek,ovik fejlesztése,ami kell és az álmok,amiket ma változatlanul álmodnak.

http://obudai.blog.hu/2007/10/09/beszelgetes_bus_balazzsal_obuda_bekasmeg?utm_medium=lista&utm_campaign=bloghu_cimlap&utm_source=keresési%20találatok

Természetesen közben voltak fejlesztések..Állami pénzből,mint a villamos,a Bécsi út, vagy épp a békási piac jelenleg. Létrejött egy teljesen új városrész egy sosem lakott,érintetlen mezőn,mikor még zártketjeink voltak belterületen és nem külterületi mezőgazdasági területünk,amint tudom.Az Önkományzatnak meg a lakók érdekét kellett volna képviselnie a kötelessége szeint és nem egy új városnegyedet teremteni a semmiből  egy külterüeti szántót belterületbe vonva..Miközben lakott ingatlanokban választó polgárai kell éljenek reményüket vesztve a kor sodrásában.Még a lakópark honapján is olvashatjuk az addig kopár,ürességet mutató Hasánylejtőről:"...a XIV. század óta mégis mezőgazdasági terület.."  http://harsanylejto.hu/tortenelem

...és lesz egy másik ..naná egy hasonló területen,ami természet védelemmel is érintett terület. A Mocsáros dűlő. Aki nem ismené: http://www.fokert.hu/listing/mocsarosdulo/

 

Legutóbbi helyzetjelentés:A Főváros a 2016 augusztusi TSZT módosításnál mindössze egy foltocskányi területet kapott megjelölve új beépítésre szánt területként jelölve Óbuda Önkormányzatától. ( a 38.oldalon,térképen )

http://budapest.hu/telepulesrendezesitervek/TSZT/TSZT_FRSZ_201608/TSZT%20m%C3%B3dos%C3%ADt%C3%A1s/TSZT%20m%C3%B3dos%C3%ADt%C3%A1s.pdf

 

MG-III mezőgazdasági rendeltetésű területek általános előírásai: OBVSZ 133.§ (2) Az MG-RF-III/1 és MG-MF-III/1 jelű övezetek távlatban beépítésre szánt területeket jelentenek, melyhez a Budapest Településszerkezeti Tervének módosítása nem szükséges. Az MG-RF-III/2 övezetbe sorolt területek belterületbe vonásához előzetesen Budapest Településszerkezeti Tervét is módosítani kell. Mindhárom övezet területét a javasolt építési övezet meghatározása előtt belterületbe kell vonni, és az FSZKT-ban meghatározott keretövezetnek megfelelő építési övezetbe kell sorolni. Az FSZKT-tól eltérő keretövezet alkalmazásához előzetesen az FSZKT-t módosítani szükséges.

Tehát jelen 2016-év végi állás szerint az Önkormányzat nem kívánja az MG-RF III/2 besorolású Csúcshegyet átminősíteni,még egy jövőbeni,megjelölt céldátummal sem! de új városrész is születhetett már az itt lakók érdekeivel nem törődve,csak a befektetők hasznáért dolgozva!

 

Mindeközben fel kell hívjam a figyelmet,amint a csatornázással kapcsolatos bejegyzésben már megtettem,hogy a Csúcshegy felső és az alsó három utcáját és az Őzsuta utcát a Patakvölgyi lejtőig, a Főváros lakott területként tartja nyilván! (a kép jobb egér gombbal klikkelve új lapon megnyitva nagyítható,a világoskék átszínezést látni)

 

Türelmesek vagyunk,várjuk az Önkormányzat kegyeit. Nem az itt beszedett adókra hivatkozunk, nem a senki által nem látott kérdőíveken siránkozunk,hogy akarunk-e csatornát,utakat,lakóterületet. A belterületbe vonáshoz az év végével már a Földvédelmi járulékot is meg kell fizetnünk,de ezt is örömmel megtennénk.Csak magunkban kérdezzük,mikor lesz kész az 5 éve elkezdett munka?Mikor lesz meg a terület rendezéséről szóló terv? Mikor éri el a környék a mai kor életszerűségeit! (http://csucs-hegy.blog.hu/2016/08/15/kesz_helyett_csak_tanulmanyterv)

Útépítési pályázati lehetőség

...és januárban már külterületi utakra is!

Pályázat útépítésre A helyi önkormányzatokért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszterrel közösen pályázatot hirdetett önkormányzati feladat ellátását szolgáló fejlesztések támogatására, köztük belterületi utak, járdák, hidak felújítására. A pályázati alapból kiosztható támogatás összesen 2,5 milliárd forint,a főváros  100 millió forintot kaphat. Reméljük be lett adva időben,mert okt 26 a végső elbírálási határidő!

 http://www.kormany.hu/hu/belugyminiszterium/onkormanyzati-allamtitkarsag/hirek/iden-is-12-5-milliard-jut-az-adossagkonszolidaciobol-kimaradt-onkormanyzatoknak 

 

Csak remélhetem,hogy az Önkormányzat végre az itt lakókkal is törődik.Igaz láttuk nem régen egy útszakasz építését,de a véleményem szerint csak azért történt,hogy a felüljáró és vasútépítés miatt elértéktelenedett Solymárvölgy utca lakóit ez tartsa vissza a komfortfokozat csökkenés iránti kárigényeik érvényesítésétől!

"Kaptunk egy Bécsi út elkerülő szakaszt, amely a völgyet hosszában elfoglalja, átível a vasúti sínpár felett és ezáltal a folyamatos autózúgást közelebb hozza a hegy lakóihoz. Mindeközben a Solymárvölgyi út zsákutcává alakult, az építkezés alatt a 30 tonnás teherautók az eddig is gödrös utat teljesen tönkretették. A lakók leveleire, aláírásgyűjtésére érdemi válasz nem érkezett. A helyiek több fórumon próbálták az útjavítást kieszközölni – sikertelenül, a végén saját erőből kezdték javítgatni és gyűjtést is előkészítettek. Az útért lapáttal, szervezéssel és önkormányzati levelezéssel is sokat tett Palotai Ágnes lakótársunk. És bár hivatalos tájékoztatás nem érkezett, egyszer csak cédulákat dobtak a postaládákba: június utolsó hetében munkálatok várhatók a Solymárvölgyi úton. És valóban, ilyen nem láttak még a helyiek: az útalapot tolólappal gréderezték, tört aszfaltot hoztak, hengerelték, emulzióval öntözték, apró kővel megszórták, mellé padkát simítottak és máris kaptunk egy teljesen használható utat! Járható babakocsival, rollerrel, kerékpárral, gördeszkával! A 700 m-es szakasz költsége 7,3 MFt volt. A tavalyra bemondott 36 MFt csúcshegyi útjavítási pénzből a dűlők jelentős részén lehetett volna szilárd burkolatot építeni. Talán jövőre egy következő út is kaphat ilyen burkolást, illetve ez is csak a Solymárvölgyi út 2/3-ig ér" 

http://www.csucshegymenedek.hu/villanyharsona/2016_I_szeptember_csucshegyi_villany_harsona%20_v1.pdf

Személy szerint kiccsit más elszámolást találtam erről a 2016-os kiadások közt:

Szerződés iktató száma:1085/16 Kelte:2016.06.15. Határideje2017.06.30. Városüzemeltetési Osztály Solymárvölgyi út zúzott kőpálya készítése 8 772 997Ft Nemesgép 2000 Zrt.

Továbbá-szerződés iktató szám:1089/16 Kelte:2016.06.15. Határidő2016.07.15. Városüzemeltetési Osztály Solymárvölgyi út zúzott kőpálya készítéséhez műszaki ellenőrzés 222 250Ft HD BrandBridge Kft.

http://obudaph-kozzetetel.hu/penzugyhtm/2016/OK/KOZBEROK.HTM

 

 

LEHET TOVÁBBÁ,KÜLTERÜLETI UTAKRA IS PÁLYÁZNI! Igaz ezt vidéki önkormányzatokkal konzorciumot alkotva sikerülhet Óbuda részéről elérni.

Cikk a központi régió még idén elérhető pályázatairól:

http://varkapu.info/onkormanyzati-hirek/20161129/meg-iden-5-milliardra-palyazhat-pest-megye

 

http://www.palyazatihirek.eu/onkormanyzati-palyazatok/3268-hamarosan-tamogatas-kulteruleti-utak-fejlesztesere-onkormanyzatok-szamara-3

 

Az Erdőgazdaság is tudna pályázni az Erdőalja és Menedékház utca közti üzemi útja újjáépítésére!, többek közt természetkímélő anyagmozgatásra nyerhetnek forrásokat. A most megjelent vidékfejlesztési pályázatra 2017. február 16. és 2019. február 15. között nyújthatják be kérelmüket az erdőgazdálkodók a www.mvh.allamkincstar.gov.hu weboldalon.

http://www.agrarunio.hu/index.php/tamogatasok/2351-palyazati-tamogatas-az-erdok-koernyezetvedelmere

Ismét újabb útépítési pályázat,mert 2020 ig egy régió a főváros és Pest megye! Mindjárt kettő is! 

http://magyarepitok.hu/palyazatok/2016/12/megjelentek-a-80-milliardos-pest-megyei-fejlesztes-elso-kiirasai http://magyarepitok.hu/palyazatok/2016/12/60-milliard-forint-valt-elerhetove-a-helyi-infrastruktura-fejlesztesere

 

CSATORNÁZÁS ! ?

Kitettem a kérdőjelet,mert mikor legutóbb az EU által nyújtott félmilliárd forintos pályázatot láttuk,már elhittük,hogy végre! 2015-re a lakott területek  100%-os csatornázására kapott a város EU forrást. ..aztán még sem lett csatornánk a XXI. század első évtizedében sem a fővárosban! Akkoriban tényként tudtuk ,hogy elkészült a Csúcshegy szenny és alapcsatorna ellátása már a 2002-es fejlesztéskor! Mivel nem vagyunk lakóterület,így nem kellett az EU-val szemben vállalt 100%-os csatornázottságban részesíteni.

Persze ezt az Önkormányzat hangsúlyozza csak!Jeleznem kell,hogy másik posztban bemutattam a Csúcshegy,a Főváros által ismert lakott területeit. http://csucs-hegy.blog.hu/2016/10/30/a_turelem_713

 

A csatornázásról egy rövid összefoglaló a részemről:

A 2002-ben megismert örömteli infrastrukturális alapfeltétel megjelent híre:

MNO-Sallak Kinga, 2002. június 14., péntek 01:00, frissítve: péntek 01:00 Átadták tegnap az óbudai Bécsi úton elkészült szennyvízgyűjtő csatornát. Az elkészült közmű a III. kerületi Testvérhegy, Harsány-lejtő és Csúcshegy több mint háromszázötven hektár nagyságú vízgyűjtő területének lesz a szennyvíz-alapcsatornája, s így megoldódhatnak az ott élők közműgondjai. http://mno.hu/migr_1834/elkeszult-a-csatorna-a-becsi-uton-790304

Az Óbuda újság legfrissebb számában olvastam,a 7. oldalon.: - Milyen beruházások várhatók a jövőben? - Amely területek a csatornázásból eddig kimaradtak, a Fővárosi Önkormányzat ütemtervei szerint várhatóan 2018-ig sorra kerülnek, megvalósulnak, amihez Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata minden szükséges segítséget megad. 

http://obuda.hu/wp-content/uploads/2012/02/obudaujsag_2016_19.pdf

 A kerületben tavaly megismert BKISz project,mely EU forrásokat biztosít a csatornázásra idén is folytatódik.Csak át kellene minősíteni a hegyünk utcáit és már is lenne forrás csatornára.

A kivitelezés a korábbi évek felmérései és tervei alapján indul el, de a tapasztalatok azt mutatják, hogy az igények és a körülmények változása miatt az eredeti műszaki tervekhez képest indokolt lehet a csatornázandó utcák listájának kibővítése. Erre tekintettel a beruházó Fővárosi Önkormányzat 2016-ban lehetőséget biztosít arra, hogy a csatornázás eredeti tervei az önkormányzatok által jelzett helyi igényekkel kiegészítésre, módosításra kerüljenek. A kerületi önkormányzatok feladata, hogy felmérjék és a beruházó felé jelezzék, hogy – az igényekkel és a lehetőségekkel összhangban – mely utcákban és utcaszakaszokon látják szükségesnek a csatornázást. Ennek során azonban tekintettel kell lenni a csatornázás finanszírozását biztosító szigorú pályázati feltételekre, vagyis többek között a rendezett tulajdonviszonyokat és a megfelelő építési övezeti besorolást előíró szabályokra is. -A Project 2017 végéig fut.-BKISZ VI: (II.,III., IV. és X-től XXIII-ig): 2017.12.31.

http://bpcsatornazas.rebrander.eu/hu/bp/hirek/hir/folytatodik_budapest_teljes_koru_csatornazasa

 

Külön ki kell emelni,hogy a legfelső,Menedék ház utca gerinc felőli oldalát és a Vadóc utca,lefelé a Bécsi út felé eső területeit és az Őzsuta utca felső felét a Patakvölgyi lejtőig,a Főváros a 2016 áprilisi település rendezési tervek tanulmányában lakottként kezeli! Azt nem tudom,hogy a Vadóc utca gerinc felőli oldala és a Menedékház utca alsó oldala közti terület miért nem az,hiszen ott még több hivatalos lakóház található és szintén sokan laknak a gazdaságinak nyilvántartott épületeiben. A lakott területeken pedig 2018-ig meg kellene a csatornahálózat épüljön,illetve a beépítésre szánt területeket fogalmazza meg a szabályzat! Természetesen ismét újabb városrész válik a zöld mezőből lakóövezetté mindeközben. Most a Mocsárosdűlő!

http://budapest.hu/telepulesrendezesitervek/TSZT/TSZT_FRSZ_201604/K%C3%B6rnyezeti_vizsg%C3%A1lat/Budapest_F%C5%91v%C3%A1ros_TSZT_m%C3%B3dos%C3%ADt%C3%A1s_K%C3%89.pdf

A Harsánylejtő zártkerteseit tudtommal senki nem kérdezte,hogy rákötne-e a most épülő Harsánylejtő II-III vagy mit tudomén melyik fejlesztése csatornahálózatára! Mert a Harsánylejtőnek is ott vannak a zárkertesei,akiket kirekeszt a fejlesztés lehetőségéből az Önkormányzat, el nem látva a feladatát,hogy legalább egyeztetés töténjen a nevezett területen a régi és az odatelepített tulajdonosok közt!

A II ütemes (felső terület) tereprendezés már folyik, a Varga Fuvaozási és építő KFT a facebookján büszkélkedik a kivitelezéssel,ahol látni lehet már hetek óta a Strabag gépeit dolgozni.

https://www.in-vn.connect.facebook.com/vargafuvarozasikft/posts/1181328861955649

Európai fővárosként unikálisnak tekintendő, hogy a 25 éve (!) létrehívott önerős víztársulati kezdeményezés nem eredményt ért el, hanem ellehetetlenült, elsősorban a rendezési terv hiányában.A víz már felvezetődött a Mécsvirág utca végére, csak sajnos ott se továbbmenő csővezeték, se közkút nincs. Nem világos számunkra, miért másodrangúak a csúcshegyi polgárok.

Puskás alpolgármester Úr is egy mesével traktált minket,hogy a Harsánylejtő fejlesztői finanszírozták a Bécsi úti főgyűjtő megépítését 3 miliárdért. és a Pók utcai átemelő túlterheltsége miatt bővítési kapacitás sincs a részünkre. Persze ebből semmi sem igaz.A Bécsi úti főgyüjtő 2002-es kiépítését a kerület és a főváros finanszírozta,mint azt Vajda Pál főpolgármester helyettes és Nyíri Csaba,akkori kerületi alpolgármester 2002 junius 13.-i sajtótájékoztatóján bejelentette! A körzetünk,ráadásul a Zsigmond téri átemelőn át a csepeli Központi Szennyvíztisztító telephez tartozik,ahol napi 130ezer köbméter szabad kapacitás van! Hab a tortán,hogy a 2011-ben elindult Harsánylejtő fejlesztés ötlete 2 évvel a Bécsi úti főgyüjtő átadása után röppent fel! 

Az elmondottak kijavítását megkaptam a Tanulmánytervünk készítőjétől:

Az elhangzottakat valószínű félreértette, levelében is kavarodást értek. Én is, és Puskás alpolgármester úr is a következőket mondtuk: Az FCSM Zrt. jelenleg érvényes Általános Csatornázási Terve szerint a Csúcshegyen kiépítendret és az Észak Pesti szennyvíztelepnek a csepeő rendszer majd a Bécsi úton meglévő szennyvízcsatorna hálózathoz fog csatlakozni. Innen a szennyvíz a Bojtár utcai átemelő után a Zsigmond téri szivattyútelep, majd a Kelenföldi szivattyútelep utápelinek.n a Budapesti Központi Szennyvíztisztító telepre kerül. Jelenleg Üröm és Aranyhegy térségének szennyvizeit az Általános Csatornázási Terv szerint a Pók utcai szivattyútelepre kellene eljuttatni, de oda a csatornahálózat még ninvíztelepet a csecs kiépítve. Ezért Üröm és Aranyhegy térségének szennyvizei átmenetileg a Bécsi úti hálózatra vannak kötve, azt terhelik.

Örülök,ha félreértettem a Pók utcának a Zsigmond teret és az Észak Pesti szennyvíztelepet a csepelinekde akkor miért hangzott el,hogy a Bécsi úti főgyűjtő a Harsánylejtőnek épült ki és a befektető finanszírozta 3 milliárdért? Hogyan került a 2002-es átadáskor említett ellátási körzete helyett egy idegen terület a Bécsi úti főgyűjtő csatornára? Mindenesetre a BKISZ a Zsigmondtéri átemelő korszerűsítését és az Aranyhegy-Mocsáros főgyűjtő megépítését is tartalmazza 2019 juliusáig,hogy visszakapjuk a 2002-ben nekünk megépült infrastruktúrát!.Így már 2019 juniusától nincs műszaki akadálya a csatornázásunknak.

https://www.facebook.com/groups/777304105743609/permalink/857463497727669/

Az M10 , azaz az "új" Bécsi út

Kapaszkodjunk,az Ürömi körforgalom és a Bécsi út végleges forgalomba helyezése,ma (2016.dec.13.) induló eljárás alatt!! Eddig csak ideiglenesan használtuk egész ősszel? Kifüggesztési idő: 6 nap .

http://www.kormanyhivatal.hu/download/7/75/33000/10es%20ut%20Uromi%20ut%20korforgalom%20vegleges%20forgalomba%20helyezés.pdf

 

Mindig az M0 bővítéséről beszélünk,de köztudott,hogy az "új" Bécsi út fejlesztése is terheli telkeinket! Az alsó utcák mára gyakorlatilag a felüljáró alá kerültek jelentős komfortfokozat csökkenést elszenvedve. Nem csak a zaj,a kipufogó gázok,de még a ráhajtó autók fénye is terheli az itt lakók életét. Véleményem szerint várhatóan csak különböző cégek lerakói,műhelyei,telephelyei alakulnak ott ki a jövőre nézve. Ez a fenti utcák telkeinek értékére is ki fog hatni.Ma sincs semmi akadálya a telkekre gazdasági célú bejelentkezéseknek és a közlekedés komoly fejlődésen megy jelenleg is keresztül.Az Ürömi körforgalom ellenére már sikerült reggel 9-kor egy hétfői napon dugóban araszolnom a város felé. Most a budakalászi beruházás is csak megnöveli az erre autózók tömegét.A fejlődés halad. Lesz itt még egy alagút is és minden új út bővülő forgalommal jár, mindenütt.

http://endreikorkep.blog.hu/2016/11/15/mar_a_heten_nekilatnak_a_budakalaszi_korforgalom_atepitesenek

A Menedék a Csúcshegy Barátainak Egyesület lapja év végi számában is találhatunk egy érdekes cikket. Igaz inkább az Arany-ürömhegy szemszögéből.de a legalsó utcát is érintőlegesen említve a zajterhelés kapcsán. Sajnos a lapban a saját inernetes elérhetőségük téves,ahogy a blogunk elérhetősge is.Javaslom e keresők segítségét az elérésekhez! http://www.csucshegymenedek.hu/villanyharsona/2016_II_csucshegyi_villany_harsona_2016_II.pdf

A blogban már írtam a Hűvösvölgy-Csúcshegy alagútról,mely az M10 forgalmával együtt vezetne a jövőben a már létkérdéssé váló Aqincum-Újpest közúti hídhoz. Nem csak a Pilisi agglomeráció forgalmát tudja ez levezetni,hanem az Újpest és Szentedre irányok hatalmas autós tömegét.

13743624_c218889e24b037031ad29f5dbd090d09_wm.jpg

Természetesen ez az alagót az Aquincumi-Újpesti híddal kapcsolatosan várható a megvalóslni kívánt új körút részeként.

http://obudai.blog.hu/2007/08/12/aquincumi_igerethid?utm_medium=lista&utm_campaign=bloghu_cimlap&utm_source=keresési%20találatok

 

Az M10 -esről eddig azt hallottuk,hogy két sávos út fog a településeket elkerülve megépülni. A valóságban ez első ütemben 2x1 sávot jelent.(Üröm-Solymár) Megjelent a környezetvédelmi engedély módosítása,amiben ezt részletezik.

 "Az M10 gyorsforgalmi út Budapest - Kesztölc közötti szakaszának „1” jelű nyomvonalváltozatával érintett települések: Budapest III. kerület, Üröm, Solymár, Pilisvörösvár, Pilisszántó, Piliscsév, Kesztölc. A kiépítés I. ütemével érintett települések: Budapest III. kerület, Solymár. A beruházás I. ütemében 2x1 forgalmi sáv épül ki a 10+700 – 14+600 km sz. közötti szakaszon. A nyomvonal kezdőpontja a meglévő 10-es elkerülő út folytatását jelenti a 10+700 km szelvénytől, ezért a meglévő 10-es elkerülő út a meglévő vasút feletti hidat követően átépül. A meglévő Ürömi körforgalomhoz történő csatlakozás a tervezett M10 csomópont „C”, illetve részben „D” csomóponti ágával azonos. Az Ürömi csomópont után a tervezett M10 pályája az Aranyhegyi-patakkal párhuzamosan halad. A 11+670 km szelvénynél a Téglagyári út korrekciója különszintű átemeléssel keresztezi az M10 főpályát. A 12+800 km sz. térségében az M0 autóút jobb illetve bal pálya összekötő ága a tervezett M10 mellett párhuzamosan halad a Solymári csomópontig. A 13 km sz. térségében a tervezett utak miatt az Aranyhegyi-patak korrekciós mederben halad az M0 jobb pálya összekötő ágával párhuzamosan, majd a Solymári csomópont előtt az úttöltést keresztezve visszaköt a meglévő mederbe. A Solymári csomópont nyugati körforgalma a meglévő körforgalommal azonos, ebbe köt be az M0 bal pálya összekötő ága, illetve a tervezett „B” ág nyújt lehetőséget az M10-re történő felhajtásra. A csomópont Keleti körforgalma fogadja az M0 jobb pálya összekötő ágát és a 10 sz. főút korrekcióját, továbbá a „C” és „D” ág biztosítja az M10 le- és felhajtási kapcsolatát."
http://www.leanyvar.hu/fileadmin/user_upload/lakosoknak/polgarmesteri-hivatal/hirek/2016/M10_gyorsforgalmi_uttal_kapcsolatos_hirdetmeny.pdf

Ne értsük félre, nem az út szakaszait jelzi az első és a második ütem.A második ütem az első kiszélesítésével kezdődik 2x2 sávra, az ürömi körforgalom és a Solymári Auchan közt,majd úgy folytatódik tovább.

http://www.kesztolc.hu/data/attachments/2017/01/25/110816/M10_környezetvédelmi_engedély.pdf

 

M10 Solymár,Auchanál:

 A téglagyári átkötés Ürömnél:

2017. február 16.csütörtök 18h Pilisvörösvár, Művészetek Háza (Fő u. 127.)Fórum eseményei: Gromon István Pilisvörösvár polgármestere kezdeményezésére ma fórumon ismertették a NIF Zrt. és a Főmterv Zrt. munkatársai a terveket és a várható forgalomszám változásokat. A legfontosabb számok Piliscsaba szempontjából: jelenleg naponta 13.000 autó halad át Piliscsabán. 2031-ben a fejlesztések nélkül napi 17.000. Amennyiben az M0 északi szektora megépül a Megyeri-híd és Solymár között és más útberuházás nem valósul meg, ez a szám 23.000. Három jövőképet vázoltak fel a tervezők. Ha bezárul az M0-s a nyugati szektor megepítésével, Piliscsabán radikálisan csökken az átmenő forgalom. Ha megépül az M10-es autóút Solymár és Kesztölc között, ugyanez a helyzet. Ha az M10 csak Solymár és Pilisszántó között épül meg, de Piliscsaba és Pilisvörösvár között bekötő út épül, mely a Kopár-hágó környékén köt be a 10-es úthoz, hasonlóan nő a forgalom Piliscsabán, ugyanakkor jelentősen gyorsabbá válik a Budapestre jutás Pilisvörösvár elkerülésével. Az M0-s nyugati szakasza és az M10-es Pilisszántó Kesztölc közötti szakasza jelentős alagútepítésekkel jár. Több térségbeli polgármester, köztük magam is felszólaltam. A fejlesztést üdvözöljük, de nem mindegy milyen kiegészítő beruházásokkal egészül ki. Gromon István kezdeményezésére napokon belül egyeztetést tartunk a térség polgármestereivel az érdekeink egyeztetése érdekében. https://www.facebook.com/farkas.andras.piliscsaba/posts/1417445084946545

és egy kis nosztalgia a 70 -es évekre..

Olyan történetet is hallottunk már a 10-es útról, hogy amikor a Suzuki úgy döntött, hogy Esztergomban építi fel gyárát, akkor a japánok felajánlották a vasút kétirányúsítása és villamosítása mellett a fővárosig tartó gyorsforgalmi út megépítését is, de ezzel a lehetőséggel az akkori döntéshozók nem éltek. http://www.civilhetes.net/a-10-es-ut-a-demokracia-vesztese

Kelenföldé lesz a szuperkórház ?

Nemrég említettem,hogy a körgyűrű mentén lesz majd az új szuperkórház, Bús Balázst idézve. Balog Zoltán most viszont azt mondta, tizenöt helyszínt vizsgáltak meg, a közlekedési szempontoktól kezdve egészen az ingatlanspekulációra gyakorolt hatásukig. "Hetek vannak hátra a végleges döntésig. De már csak két helyszín van: mindkettő a Kelenföldi pályaudvar környékén. Az egyik az autópálya egyik oldalán, a másik az autópálya másik oldalán. Most ennyit mondhatok."

A döntés Kelenföldet illetően már biztos,a végleges pontosítás a helyet illetően csak hetek kérdése.

http://inforadio.hu/belfold/2016/10/05/lehet_uj_sportcsarnok_es_szuperkorhaz_is_az_etele_teren/

Ez a Csúcshegyet annyiban érinti,hogy a környező agglomeráció még messzebb kell majd menjen ellátásra.Eddig a Jánosba kellet elbumlizniuk,de azt bezárják.Parkolók meg nincsenek.Sem az ígért 40+40 Ürömnél,sem egyetlen egy az Aranyhegynél,de a 10 esről megépült lehajtó parkolóvá teheti a környékünket és a Harsánylejtőt.

 Bezár a Péterfy és a Szent János Kórház, helyettük az Etele téren épül meg az új fővárosi szuperkórház. http://www.origo.hu/itthon/20160604-megvan-az-uj-budapesti-szuperkorhaz-helye.html

Máskor Bús Balázs is mást kommunikál. Úgy néz ki továbbra is a János kórházba kell átverekedni magát az Észak Budai régiónak! "Nem feltétlenül egy új kórház megépítése lenne a megoldás Buda és az agglomeráció egészségügyi ellátására, hanem a meglévő intézmények fejlesztése - közölte Bús Balázs (Fidesz-KDNP), a III. kerület polgármestere..A kerület vezetője szerint a két súlyponti kórházat, vagyis Észak-Budán a Szent Margit Kórházat, Dél-Budán pedig a Szent Imre Kórházat kellene a jelenlegihez képest nagyságrendekkel jobban fejleszteni. Bús Balázs a két intézményre Buda és az agglomeráció egészségügyi ellátásának kulcsaként hivatkozott és úgy értékelt: bár ismert az az állami szándék, hogy a budai oldalon egy új kórházat kell létrehozni, szerinte nem feltétlenül ez lenne a megoldás."

http://hir.ma/eletmod/egeszseg/uj-korhaz-helyett-egeszsegugyi-fejlesztesek-mellett-ervel-obuda-polgarmestere/519057

A legrissebb: Úgy tudják, a Semmelweis Egyetemnek és a miniszteri biztosnak sikerült összehangolni a fejlesztési elképzeléseiket, és 2023-ra mindhárom centrum működhet. A terveket március végéig kell a kormányhoz eljuttatni.Az Inforádió szerint a Magyar Honvédség Egészségügyi Központjában a volt MÁV Kórház osztályainak beköltöztetésével és a Honvédkórház területén egy új épület létesítésével indulhat meg a sürgősségi centrum működése 2021-22-ben,1800 ággyal számolnak a szakemberek.Az egyeztetések alatt arról is megállapodás született, hogy a sürgősségi centrumokat társkórházak segítik, ahol a nem életveszélyes betegek gyors és szakszerű ellátása történhet meg. A hosszútávú tervek pedig arról szólnak, hogy a három sürgősségi központ után létre kell hozni egy negyediket, egy nyugat- vagy észak-budait 1500 ággyal, de csak akkor, ha teljesen elkészült az M0-ás körgyűrű. http://inforadio.hu/belfold/2017/01/20/megvan_a_harmadik_szuperkorhaz_terve_is/

Bejelentkezzünk a Csúcshegyi zártkertjeinkbe?

Hiába fizetünk TB-t fizetős lesz a Margitban a fogászati röntgen!

 A készülő új kerületi szabályozás és a hegyre folyamatban lévő Tanulmányterv okán is nagyon fontos,hogy bejelentkezzünk a zártkerjeinkbe és a mávelés alól kivonassuk azt,hogy megfeelő lakosságszámot prezentáljunk! Egy ezt indolkó idézet a Főváros fejlesztési koncepciójából.: 

9.8. FÖLDTERÜLET‐TAKARÉKOS FEJLESZTÉSEK – TERMŐFÖLDEK VÉDELME A főváros területén lévő  értékes termőterületek megtartása fontos feladat, mert a város élelmiszerellátásán túl ökológiai, városklimatológiai hatásuk is jelentős. A racionális termőföld‐gazdálkodás értelmében a különböző  (területhasználati) funkciók területi igényeinek harmonikus összehangolásával érhető el a minél kisebb termőfelület‐kiesés. A kiváló adottságú földeket csak különösen indokolt esetben lehet más célra felhasználni.  http://budapest.hu/Documents/varosfejlesztesi_koncepcio_bp2030/Budapest_2030_varosfejlesztesi_koncepcio.pdf

ELŐRE BOCSÁTOM,HOGY NEM MINDENKI VAN AVVAL TISZTÁBAN,HOGY NEM LEHET MEGTITANI A ZÁRTKERTEKBE VALÓ BEJELENTKEZÉSÉT !

KÚRIA: "A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartása nem az önkormányzati igazgatás része, nem az önkormányzati rendeletalkotás tárgya, erre irányadó felhatalmazással az önkormányzat nem rendelkezik."   http://www.lb.hu/hu/onkugy/kof503920134-szamu-hatarozat

 

 

1992. évi LXVI. törvény a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról

5. § E törvény alkalmazása során:

(2)  A polgár lakóhelye: annak a lakásnak a címe, amelyben a polgár él. A lakcímbejelentés szempontjából lakásnak tekintendő az az egy vagy több lakóhelyiségből álló épület vagy épületrész, amelyet a polgár életvitelszerűen otthonául használ, továbbá - a külföldön élő magyar és nem magyar állampolgárok kivételével - az a helyiség, ahol valaki szükségből lakik, vagy - amennyiben más lakása nincs - megszáll. http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99200066.TV

A bejelentkezésről egyébb jogszabály is tájékoztat!

2004. évi XXXVI. törvény 1. § r) elsődleges lakóhely: az a lakás, vagy lakás céljára szolgáló egy vagy több lakóhelyiségből álló épület vagy épületrész, továbbá belterületen lakásépítés céljára kialakított telek, ahol a tagállami állampolgár életvitelszerűen kíván tartózkodni;

 

Mivel Óbudán is sokan nem ott vannak bejelentve különböző okból a hegyen,ahol laknak,hanem például Ürömön,nem árt ha tudják,hogy a Vörösvári úti fogászati röntgen ellátásért,ha nem III.kerületi lakosok fizetniük kell! Nem számít,hogy többek közt az ő felajánlásukból (1%) sikerült megújulni a szakszolgáltatásnak. Tekintettel Bús Balázs , Óbuda polgármesterének legújabb elképzelésére, sok hasonló kellemetlenségre kell készüljünk. Jó magam is inkább az Ürömi orvosi rendelőt használom, így kerültem a semerre nem fellelhető információ birtokába! Ki fogom a posztot egészíteni mi állhat az egyszerű polgárok életét megkeserítő helyzet mögött,mivel itt azt hiszem már nem érdek alapon zajló lobbitevékenység levét isszuk a fejünk feletti érdekharcban Óbuda és az agglomeráció közt elveszve. Mindenesetre felháborít,hogy az akár évi 450 ezer forint befizetett TB hozzájárulás mellett fizetni kell a szolgáltatásra rászoruló polgárnak Óbudán! Kezdek azon gondolkodni,hogy valamely családtagom be kell jelentenem lakóként a telekre,hiszen ha más tulajdona nincs, csak nem kell szükséglakásba költöznie onnan a kerület terhére!

Talán ,ha a Csúcshegy Ürömhöz lenne csatolva az ötletelés hullám közepette, végre építési övezetben lehetnénk mi is,nem csak a volt TSz területek,nem csak lakóparkoknak lenne a környékünkön a fejlődésre lehetősége,a zöldfelületet eltüntetve. A szemben levő hegyet átszelő állomás előtti határvonalához (Üröm-Óbuda), csatolható lenne övezetünk egy térképészeti vonalat lezárva. Ürömhöz hasonlatosan nekünk is csak a komfortfokozat csökkentő épített felüljáró. körforgalom látványa és zaja jut,míg a fejlesztésekből kimaradunk, amely a kerület belsőbb részeire koncentrálódik. Nekünk marad a dugó és a távol eső szolgáltatások a város irányába,mint az ürömieknek. Ide sem áramlanak milliárdok,mint a lakótelepek környékére.

Üröm infrastruktúrája a Bécsi úthoz közeli CBA és rendelő környékére tolódó tengejű. Nekünk ez közelibb még az Aranyvölgynél is és eléggé fejlett is a napi szolgáltatások igénybevételéhez.

http://www.urom.hu/images/stories/telepulesszerkezetiterv/2015/szabalyozasi_terv_15_03.pdf

Az Ürömi CBA-nál a rendelő,amit innen páran használunk,mert közel van.

Mega Budapest?

Agglomerációs településeket csatolnának a fővároshoz?

Fővárosunk ár sokféle koncepcionális jövőképet meg kellet éljen.A történelem szabta meg gyakran sorsát.

http://falanszter.blog.hu/2014/11/05/majdnem_amerikai_stilusu_varos_lett_budapest?utm_medium=lista&utm_campaign=bloghu_cimlap&utm_source=keresési%20találatok

A környékünkön most,Ürömöt,Pilisborosjenőt,Budakalászt,Pomázt,Solymárt,Remeteszőlőst érintenék a fővárosi terjeszkedések? Nehezen tudom elképzelni,hogy például a ragyogó és rohamosan fejlődő Üröm részeinek lakói a Csúcshegyi modell sorsára jutva szeretnének a város peremvidékévé válni,ha csak nem az egész településüket kebelezné be a főváros.

Budapest közigazgatási határának a kiterjesztését már egy 1909-es Kincses Kalendáriumban megjelent cikkben fölvetették. A Duna bal partján Újpest, Rákospalota, Dunakeszi, Fót, Rákosszentmihály, Csömör, Cinkota, Rákoskeresztúr, Rákoscsaba, Pécel, Kispest, Erzsébetfalva, Soroksár, Dunaharaszti. A Duna jobb partján Csepel, Albertfalva, Budafok, Kistétény, Nagytétény, Budaörs, Törökbálint, Budakeszi, Nagykovácsi, Pesthidegkút, Solymár, Üröm, Pilisborosjenő, Békásmegyer, Budakalász és Szigetmonostor. Ezek azok a községek, amelyekkel először ki akarták bővíteni Budapest határát.

http://www.origo.hu/itthon/20160213-budapest-terjeszkedes-lakoparkok-jogszabaly.html

Sok a kérdőjel,hiszen nem tudhatjuk biztosan a kerület összevonások ötletelése közben felmerült újabb elmeszülemény részleteit! Mindenesetre kerületünk polgármestere,Bús Balázs az Óbuda Újság 2016.18.számában nyilatkozott erről az elképzelésről. "Ma már nyilvánvaló, hogy újra kell gondolni Budapest és az agglomerációs települések viszonyát, mert a külső kerületekkel határos települések szinte rátelepültek a főváros infrastruktúrájára. A külső kerületek az agglomeráció számára lényegében járási központokként működnek. Emiatt módosítani kellene a közigazgatási határokat, ami parlamenti döntést igényel, és akár helyi népszavazásra is szükség lenne ennek érdekében. Úgy látom, ebben egyetértenek velem az érintett kerületek polgármesterei is. Az utolsó ilyen közigazgatási határ-rendezés még az ötvenes években, Nagy-Budapest létrejöttekor történt, Óbudához például ekkor csatolták Békásmegyert és Csillaghegyet. "  A nevezett cikkben folytatja ezt a terjeszkedést megerősítő gondolatsort:  " Észak-Budapesten első körben a Honvédkórház látja majd el a sürgősségi feladatokat, a Szent Margit Kórház úgynevezett „szatellitkórházként” fog hozzá csatlakozni. Tehát az intézményünk megmarad, és fejlődni fog Észak-Buda térségének ellátókórházaként. Ez volt számunkra a legfontosabb cél, mert a Szent Margit a kerületieknek és az agglomerációban élőknek gyorsan megközelíthető intézmény, nem úgy, mint a Margit hídtól délre fekvő intézmények. Az a kormányzati cél, hogy Észak-Budán az M0-shoz kapcsolódva új létesítményt építsenek, támogatható terv. Azt is üdvözölnénk, hogy az M0-s 10-es és 11-es főút közötti szakaszát minél előbb megépítsék. Ez javítana az egész kerület autós túlterhelésén. " tehát nő a város és valahol Üröm,Pilisborosjenő,Solymár környékén lesz az új szuperkórházunk..

Én mindennek tudnék örülni,de elég fura lenne,ha a város közepe felé eső részeken lenne csatornázatlanul beépülő panorámás negyedünk, egy be nem zárult belső körgyűrűvel. Igaz tudom már előkészületek alatt áll a 102. sz. út ami a külső gyűrű egy fontos eleme.  http://img.index.hu/imgfrm/0/9/9/2/BIG_0003970992.jpg

http://obuda.hu/wp-content/uploads/2012/02/obudaujsag_2016_18.pdf

A terjeszkedő megafőváros:

A budapesti agglomeráció:

Csúcshegyi tervezgetés..

Előszónak szánva: 

76/2009. (IV. 8.) Korm. rendelet a területrendezési hatósági eljárásokról

1. § (1) Területrendezési hatósági eljárás kérelmezhető

g)8 a településrendezési eszköznek a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervvel való összhangjának megállapítására (a továbbiakban: összhang igazolása), amennyiben a területrendezési terv elfogadása előtt jogszerűen elfogadott településszerkezeti terv szerinti területfelhasználási egység nincs összhangban a területrendezési terv térségi szerkezeti tervében kijelölt térségi területfelhasználási kategóriával.

3. § (1)17 A területrendezési hatósági eljárás az

(2) Az 1. § (1) bekezdés a)-d) és g) pontjában foglalt esetben állampolgári megkeresésre az illetékes állami főépítész az eljárás megindítását javasolhatja az (1) bekezdés a) pontjában megjelölt szerveknél.

 

Amint a blogban már jeleztem, a valóságban minden utcában egyre többen laknak,tehát rég nem felel meg a hegy lábánál elterülő mezőgazdasági terület annak a funkciónak,amit nyilvántartanak róla!Szintén szerepeltettem már,hogy a Főváros is tudatában van,hogy ha, szerinte csak részben is, lakott terület a Csúcshegy! A következő peticióval a Fővárosi főépítészhez kell fordulni egy kérelem formájában a véleményem szerint!! Úgy gondolom,hogy az Önkormányzat sok évtizede nem látja el az itt lakókkal szembeni kötelességét,inkább új városrészeket hoz létre, a szomszédunkban látható példára utalva.

 

Kis gondolati sétát tennék a legutóbbi választási kampányban megígért rendezésről szóló tanulmányterv témájában.Nem az előzményeivel,hanem ennek a régen várt rendezési tervnek,az OVBSz várt módosításának a Csúcsheggyel kapcsolatos eseményeit átgondolva.az olvasók figyelmét fel szeretném hívni a Csúcshegy több évtizedes diszkriminatív módon háttérbe szorított helyzetére! A környéken ez az egyetlen terület tudtommal, ami nem a volt TSz érdekeltségi körökkel kapcsolatba hozható, hanem az egyetlen,amit egyszerű polgárok tulajdonoltak.

 

2002-ben átadásra került a Csúcshegy 350 hektárját ellátni hivatott gyűjtő csatorna vezeték, technikai akadálya az óta nincs a terület fejlesztésének. Időközben az addig beépítetlen és természeti értékeket felmutató növényzettel fedett területek kerültek be az építési lehetőséggel ellátott övezetek közé a közeli szomszédságban. A Harsánylejtő területe is ugyanabba a felszínmozgásos tömbbe tartoznak, azonos talajszerkezettel, mint a Csúcshegy zártkertjei, ott még sem hangzik el ez a zártkertjeinken annyiszor hallott érv, mellyel építési szándékainkat utolsó trompfként elutasítják. Az is sajnálatos, hogy évtizede nem mérték fel a Csúcshegy valós helyzetét. Láthatóan olyan képet vélnek látni a területről, ahol pár igen vagyonos ember a környezetét rombolva palotákban él és elhagyott gyümölcsösök alkotják a terület nagy részét, illetve spekulánsok kezébe kerültek ezek. Nem tudom elképzelni, hogy ne autóztak volna el sosem a Bécsi úton felnézve a hegyre, ahol látható, hogy családi házas övezetté vált az idők folyamán, jellemzően szabadon álló házak tömege borítja a hegy lábát,mert ott található ez a tömb. A jelen valósága az, hogy ránézésre többségében lakóházakként használt épületek borítják a hegyoldalt. Ezen a területen szinte egyetlen spekuláns sem található. Itt értelmesebb átlagemberek szerettek volna és szeretnének egy talán utolsó lakható és szép környezetben élve a kerület polgárai lenni. A területen tulajdonlók számára ez nem spekuláció, nem haszonszerzés vezeti őket, hiszen a nagy része már több évtizede a terület türelmes birtokosa. Fizetnek adót a telkek és építményeik után. Az adókért cserébe, még az utak járhatósága is csak az utóbbi időkben javult valamelyest, de itt nem aszfaltos utcákról beszélek, csak némi zúzott kő utáni vágyról. A telkek birtoklása értéknövekedéssel nem járt és soha nem is fog járni,a beszerzéskori értékek mai árát figyelembe véve. Itt a tulajdonosok évtizedek óta,sőt nem jelentéktelen részben generációk óta vártak az építés lehetőségére, amikor még az adottságok semmiben sem voltak mások, mint az Aranyhegyen és az akkor még csodálatos vadvirágos mezőt jelentő Harsánylejtőn,a mára újonnan született kertvárosként hirdetett lakóparkterületén.

2007-ben az Önkormányzat már átcsoportosítást nyújt be a költségvetésében a Csúcshegy tanulmánytervre a Főépítészi iroda részére 5 millió forint értékben. (Határozat szám:544/ÖK/2007.(X.24.)  http://obuda.hu/wp-content/uploads/2011/05/2007-10-24_hatarozat.pdf  Még 2011-ben is ezzel a 2007-es ígérettel adós az Óbudai Önkormányzat,pedg akkor is ,mint most elkülönített kerettel ámítotak minket a rendezési terv valamikori létrejöttére nézve! "A gázvezetéket saját erőből hoztuk létre, a vízvezeték saját erőből történő kiépítését az Önkormányzat a helyi rendezési terv, illetve a helyi sajtóban 2007-ben beígért előrendezési terv el nem készítésével blokkolja." http://www.csucshegymenedek.hu/villanyharsona/20110615_csucshegyi_villany_harsona_2011_%20I.pdf

2013-ban az OBVSz felülvizsgálata keretében lakossági javaslatokat, véleményeket kért az Önkormányzat a fejlesztési igényekről,amit természetesen jeleztünk! http://obuda.hu/hirek/obvsz-keszulo-felulvizsgalata/

2014-ben választási ígéretet kaptunk a Csúcshegy fejlesztési lehetőségeiről készülő előzetes tanulmánytervre.http://busbalazs.hu/wp-content/uploads/szorolap_racz_andrea.pdf

18/2015.(I.15.) Határozatával, Óbuda-Békásmegyer Képviselőtestülete döntött arról, hogy teljes eljárás lefolytatásával el kívánja készíttetni Óbuda-Békásmegyer új Kerületi Építési Szabályzatát.

2016 márciusában megszavazta a tanulmányterv elkészítését Óbuda képviselő testülete,amit az Óbbuda újság is megírt a 2016.15. számában, a 6. oldalon. Ekkor 10 millió forintot különítettek el erre a célra.

http://obuda.hu/wp-content/uploads/2012/02/obudaujsag_2016_15.pdf 

Puskás Péter (FIDESZ-KDNP) alpolgármestertől az újság 2016.17. számában olvashattuk a 4. oldalon: Azokon a területeken, amelyek kimaradtak az első nagyobb kör csatornázá­ sából, azok a Fővárosi Önkormányzat tervei szerint jó eséllyel 2018-ban sorra kerülnek, amihez a tervezés folytatódik.http://obuda.hu/wp-content/uploads/2012/02/obudaujsag_2016_17_.pdf

Meg kell jegyezzem a rendezési tervről szóló tanulmányról szóló választási ígéret évében, 2014-ben ezt a dokumentumot küldte az Önkormányzat a Fővárosnak:

KER 3. Budapest Fıváros III. kerület Óbuda - Békásmegyer Önkormányzata (Ügyiratszám: 108/PM/2014)

KER 3.1.14. 1.14. Csúcshegy térsége a ma hatályos FSZKT-ban F2 jelő MG-RF keretövezető, fejlesztésre kijelölt, távlatban hegyvidéki kertvárosias építési övezetbe sorolható területként szerepel. Az új TSZT-ben a térség marad Mk jelő, kertes mezıgazdasági területfelhasználási egységben, mivel a TSZT indokolása szerint nem biztosítottak azok az infrastruktuális feltételek, amelyek indokolttá tennék pl. lakóterületi átsorolásukat, vagy azok távlatban nem látszanak reális célnak. Javasoljuk a korábbi FSZKT jelöléshez hasonlóan az „infrastruktúra függvényében ütemezetten igénybe vehetı, változással érintett terület” jelölés kiterjesztését a Csúcshegyi térségre is, mely ugyan jelzésképpen, de magában hordozná annak lehetıségét, hogy a terület egyszer, távlatban beépítésre szánt területbe, illetve belterületbe kerüljön. Elfogadásra nem javasolt. Az épített környezet alakításáról és védelmérıl szóló 1997. évi LXXVIII. tv. 7. § (3) bekezdés e) pontja szerint „a települések beépítésre szánt területe csak olyan területfelhasználás céljára növelhetı, amilyen célra a település már beépítésre kijelölt területén belül nincs megfelelı terület”. A hatályos TSZT nem jelzi beépítésre szánt területként a Csúcshegy területét. A kerület jelentıs kiterjedéső beépítésre szánt lakóterületekkel rendelkezik, amelyek fejlesztése részben folyamatban van (Aranyhegy, Harsánylejtı), vagy évtizedek óta nem valósul meg, nem indulnak meg a fejlesztések (Mocsáros dőlı). Az infrastrukturális feltételek megteremtése, a területek közterületeinek kialakítása (Aranyhegy) jelentıs forrást igényel, és láthatóan elhúzódó folyamat. Várható, hogy Csúcshegy kiskertes besorolású területén a közterületek kiszabályozása és az infrastruktúra kiépülése nem mozdul elıre az elkövetkezı 10 évben. Az elızetes igények feltárásánál a kerületi Önkormányzat nem kérte Csúcshegy vizsgálatát fejlesztési területként való kijelölés céljából. A terület jelentıs mérete, valamint az infrastrukturális ellátásának hiányosságai miatt a terület átsorolása még nem idıszerő.. A TSZT 10 év múlva esedékes felülvizsgálata során indokolt lehet ennek újbóli értékelése.  - a dokumentum 71.oldalán -

https://www.google.hu/url?sa=t&rct=j&q=&esrc=s&source=web&cd=2&cad=rja&uact=8&ved=0ahUKEwiX9Yr5wIvQAhXFFSwKHWbOANkQFggiMAE&url=http%3A%2F%2Finfoszab.budapest.hu%3A8080%2FGetTirFile.aspx%3Fid%3D120192&usg=AFQjCNF6KtnlhBHK3nZohu_8af1uchH3LQ

 

A Főváros 2016 augusztusi TSZT módosításában a kerület mindössze egy foltocskányi új beépítésre szánt területet jelentett le. A dokumentum 38.oldalán térképen feltüntetve!

http://budapest.hu/telepulesrendezesitervek/TSZT/TSZT_FRSZ_201608/TSZT%20m%C3%B3dos%C3%ADt%C3%A1s/TSZT%20m%C3%B3dos%C3%ADt%C3%A1s.pdf

 

A helyben lakók Bús Balázshoz az Óbudai Önkormányzat polgármesteréhez és Varga Mihály miniszter Úrhoz ,mint a választókerületében élők peticióval fordultak az Esztergomi vasút és az "Új Bécsi út" munkálataihoz kapcsolódva. Erről,az aláírok számáról és az eredményekről,ami egy utca részletes burkolatában nyilvánul meg, a csúcshegyi egyesület újságjában olvashatunk: 

http://www.csucshegymenedek.hu/villanyharsona/20150621_csucshegyi_villany_harsona_2015_I_v1.pdf http://www.csucshegymenedek.hu/villanyharsona/20151230_csucshegyi_villany_harsona_2015_II_v1.pdf

Évtizedek alatt kiismerhettük az Önkormányzat magatartását..A terület rendezésével,átminősítéssel hitegetnek minket,mint 2007-2011-ben és most 2016 ban. Akkor egy új településrészt a Harsánylejtőt hozták létre,ahelyett,hogy a már meglévő település részt a Csúcshegyet fejlesztették volna.Aztán a Bécsi utat elkerülő M10 bevezető szakasza következett,zajos,panoráma vesztett értékcsökkenést okozva a tulajdonosoknak. Most a remény örömteli várakozása az M10 továbbépítéséről fogja figyelmünket elterelni. Hátra van még a Hüvösvölgyet a Virágos nyereg alatt a Bécsi útba kötő alagút. Az a véleményem,hogy a meglévő területek belterületbe vonása és fejlesztése csak komoly polgári engedetlenséggel lesz elérhető,ami a hátralevő jogosan közösségi célokra irányuló építésekkel kell szembe szegüljön. Csak remélni tudom,hogy az Önkormányzat a sokadik cinikus reakciója után nem hiteget minket többé,hanem felvállalja a kötelességét a terület lakóival,mint választópolgáraival szemben. Nem szeretnék többé a hivatal cinizmusával szemben a kötelező türelemmel csak nézni vágyakozva! Elég a hasonló levelekből,mint a 85 aláírásos peticiónkra adott válasz. "Az Önkormányzat számára minden III. kerületi állampolgár egyformán fontos. A Csúcshegyen élő lakosok problémáival a Polgármesteri Hivatal munkatársai is tisztában vannak. Tekintettel arra, hogy a terület külterületként van nyilvántartva, és zömében gazdasági épületek létesültek a területen, nem várható el az Önkormányzattól, hogy a belterületen ellátandó kötelező feladatainak rovására vállaljon kötelezettséget külterületi fejlesztésekben."  - Maga az Önkormányzat kényszerít minket a gazdasági épületeinkben élni,mert nem minősítik át ezt a területet! Miért hoz új belterületet és városrészt addig létre,míg a meglévő külterületek lakóinak körülményeit nem rendezi! Miért szed adót a gazdasági épületeink után,ha abban lakunk és ő nem hagyja ezt lakó övezetként elismertetni? Miért nem rendezi itt a csatornázást,az utak állapotát a befizetett adók fejében,mint máshol? Hányszor fogják elfeledni a határozatban rögzített rendezési tanulmányt és tervet, amire már sokadszor elkülöníttek különböző,sokmilliós összeget?

Minden eddigi tanulmány számomra ismeretlen felmérésekre hivatkozva hamis képet festett a Csúcshegyről! Olvastam már,hogy füves növénytakarójú mezőgazdasági terület,de azt is,hogy elhagyatott erdősödött régi gyümölcsösök. Remélem végre a valós képet is felméri valaki a környéket bejárva,vagy legalább alatta elautózva és a sok házra pillantva,amiben láthatóan laknak,élnek. Még ha máshova kényszerülnek is bejelentkezni az említett hamis kép miatti megkötések miatt a tulajdonosaik! Én magam nem egy telket birtokolva még soha nem kaptam semmiféle kérdőívet az adófelméréshez küldötten kívül az Önkormányzat részéről. Olyant meg pláne nem,hogy mekkora területet adnék le az utca szélesítés,a csatornázás, vagy netán a telkek alsó végén nyitandó esetleges újabb utcák érdekében,hiszen jellemzően itt 100m hosszú telkek találhatók! Kimaradtunk az EU forrásból fejlesztett csatornázásból is 2014-ben. Hozzá kell tennem,hogy én "csak" 20 éve tulajdonlom itt a telkeimet! Nem térnék ki,a mezőgazdasági terület cáfolása érdekében , hogy hány ipari cég működik ezen a területen,hány szolgáltató végzi tevékenységét, csak reménykedem,hogy végre nem valahonnan ollózva készül ez a Tanulmányterv, amire lassan történelmi léptékben árunk türelemmel. Remélem ehhez kis segítséget én is tudok nyújtani, ha megengedek egy pillantást, mely a környéket mutatja a posztom legaljára kitett légifotón!. A központban a Harsánylejtő rajzasztalon született utcahálózata, balra tőle a Csúcshegy "füves kertjei", jobbra pedig a Testvérhegy villanegyede, felette pedig az Aranyhegy lakóövezete a házaival.Aki jelentős különbséget lát a lakópark körül elterülő,említett városrészek látképében, annak használatát eltérőnek vélheti. Nekem mind egy egy család otthona -telke így madártávlatból. Mindenesetre megígértem,hogy közeli képeket is fel fogok tenni nemsokára, a Csúcshegy lakóházas látványáról. A képeket a mindeki részére járható Új Bécsi útról készítettem és az Ürömi benzinkúttól.Látható,hogy nem elhagyott mezőkről beszélünk és nem miliomos spekulánsok villáiról,hanem a magyar kisember otthonteremtési vágyáról!

csucs_035.jpg

csucs_029.jpg

csucs_032.jpg

A Csúcs-hegy lakói nem a védett erdőterületen,hanem csak a hegy lábánál élik a még hivatalosan el nem ismert életüket A városképet nem zavarva sőt nem is igazán befolyásolva,mint az autóúton  befelé érkezők szemébe ötlő Harsánylejtő, tájidegen kocka építészete. Gondozottak jellemzően a lakott telkeink zöldterületei,,megmentve azokat a kiszáradástól a vízhiányos és csatornázatlan területen.A már sok kampányban megígért rendezési terv tanulmányára még mindig hiába várunk,pedig az nem az övezet átsorolását jelentené,hisz csak egy tanulmány!!

 A légifotók a Harsánylejtő mű remekével a közepén..Lehet találgatni,mellette hol van lakó övezet és hol a rétszerűnek titulált, zártkertes területünk!

régebben:

és ma:

Zártkertek művelésből kivételéhez..

Reményre adhat okot,a művelés alóli kivétele a telkeinknek az évtizedek óta várt építéssé nyilvánítás kérdésében. Alább kiemelem,hogy az Agglomerációs törvény miatt is ki kell most vonatni a telkeinket a művelés alól,de a Főváros fejesztési koncepciójából is édeznék: 

9.8. FÖLDTERÜLET‐TAKARÉKOS FEJLESZTÉSEK – TERMŐFÖLDEK VÉDELME A főváros területén lévő  értékes termőterületek megtartása fontos feladat, mert a város élelmiszerellátásán túl ökológiai, városklimatológiai hatásuk is jelentős. A racionális termőföld‐gazdálkodás értelmében a különböző  (területhasználati) funkciók területi igényeinek harmonikus összehangolásával érhető el a minél kisebb termőfelület‐kiesés. A kiváló adottságú földeket csak különösen indokolt esetben lehet más célra felhasználni.   http://budapest.hu/Documents/varosfejlesztesi_koncepcio_bp2030/Budapest_2030_varosfejlesztesi_koncepcio.pdf

A most készülő kerületi szabályozás és a hegy Tanulményterve is megköveteli a telkeink kivonatását és a bejelentkezést az ingatlanokba a fejlesztési igényhez nélkülözhetetlen lakosságszám felmutatásához!

Azt mindenkinek tudnia kell,hogy csak ott lehet építeni a zártkertek átminősítse után,ahol azt a terület építési szabályzata megengedi. A Csúcshegyen a terület felszínmozgásos volta miatt ez jelenleg tiltott! Természetesen itt sem rosszabb semmivel a helyzet,mint szintén felszínmozgásos területű környező hegyeknek,hiszen mind az. Itt konkrétan süppedékes területről van szó.amely a bányaművelés befejeztével,tömedékelés után konszolidálódott a mozgások tekintetében.Ez kimondottan kedvező helyzet.Sajnálatosan számomra ismeretlen forrású tanulmányok jelenleg még azt tartalmazzák,hogy füves,mezőgazdasági művelés jellemző a hegyünkre. Ezt a valóságot nem fedő helyzetet megőrzendőnek kívánták a város üzemeltetői megőrizni. Igaz eközben a valóban füves Harsánylejtő,építési területté vált a BIF fejlesztésének teret engedve,

 

A BATrT 7. § (1) szerint a mezőgazdálkodási térség legalább 90%-át mezőgazdasági terület, illetve természetközeli terület területfelhasználási egységbe kell sorolni. Tehát a Budapesti Agglomerációs törvény abból indul ki jelenleg,hogy a Csúcs-hegy területe,több,mint 90%-ban valamilyen művelési ágban van ma is használva, mezőgazdasági célból. Nem is lehet átminősíteni,míg nem csökken 90% alá a mezőgaudasági művelési ágban levő területek aránya! Ezért lenne fontos élni AZ ÉV VÉGÉIG TARTÓ, INGYENES MŰVELÉS ALÓLI KIVONATÁS lehetőségével! Csak ha a statisztikai adatok megváltoznak képzelhető el eredmény elérése a statisztikailag művelt mezőgazdasági területek,valós használata felé elmozdulásának felismertetésében a városüzemeltetők szemében. Hiába érezzük elégségesnek lenézni a hegy lábán elterülő területre, mely beépítettsége az új 10-es útról nézve semmiben nem tér el a szemben elterülő Aranyhegy térségétől. Természetesen azzal is tisztában vagyunk,hogy a mezőgazdasági építményeink adómentesek csak a kerülteti szabályozást ismerve! Felhívnám a figyelmet,hogy az Épületek maradhatnak mezőgazdasági létesítmények,ami a tulajdon lapon rögzítve,nem bírálható tényként szerepelnek, A ZÁRTKERTEKET, tudtommal a rajtuk álló ÉPÜLETEK ÁTMINŐSÍTÉSE NÉLKÜL IS KI LEHET VONNI A MEZŐGAZDASÁGI MŰVELÉSBŐL.

 

http://www.origo.hu/gazdasag/20160202-zartkert-ingatlan-atminosites-muveles-alol-kivont-terulet-epitmeny-epulet-ado-jarulek.html

Aki szeretné,hogy a várva várt tanulmányterv a Csúcshegy rendezéséről,felismerje végre,hogy csak a hegy lába az amit át kell végre minősíteni, követve a terület életszerű változásait,idén még ingyenesen kérheti a művelés alól kivett területté nyilvánítását a tekének! A rendezett úthálózatának,a közelben létező gyűjtőcsatornának, gáz fővezetéknek és vízszivattyú telepnek és a rengeteg itt lakónak köszönhetően,akik eddig nem tudtak ingatlanjaikba bejelentkezni,már régen indokolt építési területté válni! A kivonásoknak hála léthatóvá válhat a valós kép,hogy a Csúcshegyen a valóságban messze nincs 90%-a mezőgazdasági célból tartott terület. Az lehet,hogy ma még vannak gyümölcs fáink és nem csak tujákkal vannak tele kertjeink,de a statisztikákkal ellentétben este csodálhatom a fényeket a Bécsi útról nézve a valóságban igen csak lakott Csúcshegyre tekintve!

Aki szeretné.kérem siessen,közeleg az év vége! 

A kérvény illetékmentesen beadható a Fővárosi Földhivatal - BFKH XI. Kerületi Hivatalban: 1111 Budapest, Budafoki út 59. Az ügyintézés kb. 2 hétig tart. A kérelemhez szükséges formanyomtatvány ezen a linken található!  http://www.foldhivatal.hu/content/view/23/27/

Legfrissebb: Aki megteheti vonassa ki még most,de...Meghosszabíthatják az ingyenes átsorolás lehetőségét.A tulajdonos egy frissen benyújtott törvényjavaslat szerint 2016. december 31. helyett 2017. december 31-ig kérheti, hogy zártkertként nyilvántartott ingatlanát művelés alól kivett területté sorolják át.

A teljes cikk: http://realista.hu/news/details/131866

Csúcshegy mánia

Már említettem a blogban egy poszt erejéig,hogy érthetetlen szintre süllyedtek mára a telkeink értékei.

Nem kívánom újfent részletezni,hogy mi vezetett ide,de pár gondolatot leírnék,azon törve a fejem,hogy mire vetnék majd ki egyszer az értéknövekedési adót? A forintban nevesített összegre azt nem lehet,hiszen az az érték mérője, évről évre változó vásárlóerővel és nem maga az érték. Mi is lehet az érték? Talán más értékekben kifejezett arány. Én az első telkemet 1996-ban vásároltam egy Örs vezér tér környéki átlagos lakótelepi lakás áráért az Őzsuta utcában,elvehetetlen panorámával! Körülbelül két hete,magam sem tudom miben bízva, ismét vásároltam egy 22m széles,saroktelket. Ráadásul ezt is az Őzsuta utcában. Imádom ezt az utcát! Itt képzeltem el húszas éveim végén a jövőmet,a családom fészkét. Persze nem tudtam a gyermekvállalással és építkezéssel, a már akkor is évtizedek óta várt átminősítésre várni. Máshol kellett házat építsek. Most már a jócskán serdülő gyermekem is szerelmese a Csúcshegynek. Talán neki majd teljesülhet az álma, a TSz-földek, a Kárpótlási alapból tartozás fejében, az OTP-n keresztül kikerült terület beépítése után, végre. Talán a kis emberek tulajdonai is méltók lesznek a csoportos fejlesztési sikertörténetek után a vágyva vágyott lakóhellyé válásra! Nem dicsekeszem ezzel, hanem rögzíteni kívánom, hogy alakulnak a telkeink értékei!  A "dupla" telek ára 8m forint volt. Jelen időpontban ha Örs Vezért téri lakásban kívánom az értékét lemérni, azt kell konstatálnom, hogy ott 15 millió forinttól kapható egy átlagosnak nevezhető 49nm-es másfél szobás panel tulajdon!

Jelenleg az elmúlt 20 év értékcsökkenése, a meglátásom szerint, 50%-os volt,az eddigi fejlesztések és szolgáltatások figyelembe vételét nem feledve...egyenlőre!  Ma éppen 2 telket vehetnék, a 96-os helyzettel szemben, egy panel árából!

Az M0

Célkeresztben a budapesti körgyűrű befejezése

FRISSÍTÉS!

Napi szinten az M0 nyugat facebook csoportban követhetők: 

https://www.facebook.com/groups/316733755632885/?ref=bookmarks

A sajtóhírek kihagyták a nyomvonal Biatorbágyi kezdőpontját,ami ami a területrendezési törvény(2018 évi CXXIX.) 4/1 mellékletében szerepel. Így az Biatorbágy-Solymár-Budakalász szakasz, tehát nem került ki a törvényből! Emellett a területfejlesztési minisztert senki nem kérdezte meg,mikor Varga az M100-ról beszélve tett. egy elérthető kvázi záródás kijelentést a főváros körüli forgalommal kapcsolatban. Ennek hatására a sajtót komolyan vevő polgármesterek csak pislognak a kialakult helyzetben,a törvényt meg sem tekintve! Pedig az általuk létrehozott M0 Érdekvédelmi Egyesület ma is létezik! Tagjai nem csak Pilisvörösvár például,hanem a II. és a III. kerület polgármesterei is!

Gulyás Gergelyt,mint a legmagasabb kormány képviselőt,a miniszterelnök után persze nem idézi a sajtót a felszínes polgármesterek számára! " ..amennyiben nem születik megegyezés, a kormány dönt majd az M0-ás nyugati szakaszának nyomvonaláról, ugyanis annak ellenére, hogy a világ több városában nem ér körbe a körgyűrű, ennek ellenére úgy véli, jó lenne, ha az M0-s egy teljes kört alkotva "bezárulna"..

Az M100-ról tartott Fórumon a NIF tájékoztatott mindenkit a kérdésekre válaszolva. Szó volt az M0 nyugat esetleges megépüléséről is,az M10-ról is. Egy a biztos 2022-2024 közt valami megépül,de még nem tudják melyik beruházás! Ezzel zárul a jegyzőkönyv!

http://www.kormanyhivatal.hu/download/9/68/15000/PE-KTFO-373-99-2019%20Jegyz%C5%91k%C3%B6nyv%20k%C3%B6zmeghallgat%C3%A1sr%C3%B3l.pdf

Azt viszont tudhatjuk mi nem épül meg biztosan 2024-ig! meglepő,de ez az M10-ért folytatott aláírás gyűjtés egyik alapja éppen. Na nem az amit a peticiójában állít a TEVÖ,,hogy nem épül meg az M0-ás, hanem az általuk hivatkozott forgalomnövekedést okozó M0 északi szektor! Az a környezetvédelmi engedélyének záró részében látható ok miatt nem épülhet meg 2024. julius végéig a Pilisborosjenői alagút kijáratánál! 

Tehát összegezzük. Jelenleg megépülhet az M100+M0 nyugat kombináció, vagy az M100+ M10 2022-2024 közt! Az M0 észak nélkül az M10 viszont csal eltolja a dugót Pilisvörösvár egyik végéről a másikra ás nem oldja meg a városba bejutást.Solymárnál ott áll majd a dugó továbbra is,kihatva a háttér települések belső útjaira. Az M0 nyugat viszont elvinné a teherforgalmat a régióból,ahol ma kényszerkerül a zsámbéki medencén. Napi 650 kamion,ami a súlykorlátozások nélkül 900 is volt már a falvakon keresztül! Emellett több opciót is adna az ingázóknak a város különböző részei felé tartva,csökkentve az egy útvonalat terhelő dugót!

...és akkor innen az eddigi történet:

 2018-ban megkezdődhet a Megyeri híd és Solymár közötti szakasz építése!

http://solymaronline.hu/2016/12/13/megoszlanak-a-velemenyek-a-tervezett-m0-as-szakaszrol/

Közmeghallgatást tartott volna a NIF az érdeklődőknek,amint az alábbi linkben látható,de elhalasztják! A ,dec 12 Solymár 9.00 és Pilisborosjenő 14.00 óra,illetve dec 14.-én Budakalász 14.00 órai kezdettel!A meghirdetett közmeghallgatásokra egy későbbi időpontban kerül sor!...és még is megtartották! Számomra ismeretlenül,kétlem,hogy újra meghirdetve,mint a fenti linkben is látható! Pedig alább még azt láthattuk,hogy egyenlőre elmarad! Még el sem kezdték,de már botrányos az M0 északi szektorral kapcsolatos eljárás.Talán Pilisvörösvár és Piliscsaba beleszólása miatt kellett ezt így megrendezni!!

https://www.nkh.gov.hu/documents/12052/47045/M0+aut%C3%B3%C3%BAt+%C3%A9szaki+szektor+11+sz.+f%C5%91%C3%BAt+%C3%A9s+10+sz.+f%C5%91%C3%BAt+%28M10+I.+%C3%BCtem%29+k%C3%B6z%C3%B6tti+szakasz+%C3%A9p%C3%ADt%C3%A9si+enged%C3%A9lyez%C3%A9si+elj%C3%A1r%C3%A1sa/2a7f2f08-678b-4f9d-b0b4-7a622beb1039?version=1.0&previewFileIndex=2

 A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő honlapján az előkészítés alatt álló projektek közé felkerült a fővárost körbevevő M0-s autóút befejező szakasza. A nif.hu adatai szerint a körgyűrű még hiányzó, nyugati szakasza 18 km-es lesz, és nyomvonalváltozattól függően 5,5-9,8 km-nyi alagúttal szeli majd át a Budai-hegység hegyeit. A projektben résztvevő tervezőként az Unitef’83 Zrt.-t jelölték meg, a beruházást uniós és hazai források fedezik majd. A kétszer két sávos, beton pályaszerkezetű autóút a Győr felé vezető M1-es autópályát köti majd össze a pilisi települések felé tartó 10-es úttal. Az új nyomvonal a déli végpontjában a már meglévő körgyűrűhöz csatlakozik Budaörsnél. Az északi végpontja a szintén még kivitelezésre váró északi szakaszhoz kötődik be. Utóbbi a 10-es főutat köti majd össze az M0-ssal a Szentendre felé vezető 11-es út csomópontjánál Budakalász mellett. Az északi szakasz a tervek szerint 7 km-es lesz. A magyarepitok.hu által kedden közölt kormányhatározatban az M0-s mindkét hiányzó szakasza szerepelt a nevesített projektek között, vagyis legkésőbb 2022-ig a körgyűrű északi és a nyugati szakaszának is meg kell épülnie. A körgyűrű hiányzó részének megépülésével a nyugat-kelet irányú közlekedés útvonala 35 kilométerrel rövidülne (ennyivel lenne rövidebb a főváros észak felől történő elkerülése), másrészt a beruházás jelentős forgalmi terhet venne le a körgyűrű déli szakaszáról.

http://nif.hu/projektek/2016/07/m0-nyugati-szektor-10-sz-fout-m1-autopalya-kozotti-szakasz/ http://magyarepitok.hu/utepites/2016/07/ezeket-a-kozuti-beruhazasokat-vallalta-be-a-kormany-2022-ig 

Budakalásznál kezdődik a körforgalom átépítése,ahonnan folytatni fogják az északi M0 körgyűrűt.http://endreikorkep.blog.hu/2016/10/27/jovo_nyarra_szunhet_meg_az_allando_dugo_a_budakalaszi_korforgalomnal

Budakalász nem fog akadályt támasztani Rogán polgármester Úr vezetésével.Ők megkötötték a különalkut,ami folyamatban is van már. http://www.budakalasz.hu/wp-content/uploads/2016/10/140-M0-megallapodas.pdf

Solymár akadályokat gördít a minél előbbi megépülés elé.

Az út az egykori pilisborosjenői téglagyárnál érinti Solymár területét, és a tervek szerint ott lesz egy új közlekedési csomópont. Dr. Szente Kálmán az ülésen jelen lévő tervező szavaiból arra a következtetésre jutott, hogy az új út legkorábban 2021-ben készülhet el. A tervekhez szükséges, hogy a solymári önkormányzat módosítsa a község szabályozási tervét. A képviselő-testület ehhez feltételeket szabott. Az új út vélhetően jelentősen növelni fogja Solymár járműforgalmát, hiszen az északi körgyűrű további szakaszai egyelőre nem épülnek meg. A képviselő-testület ezért csak akkor járul hozzá az új út építéséhez, ha a kivitelezés során jelentős közlekedésbiztonsági beruházások történnek Solymáron és erről előzetes megállapodás történik.

A testület a következő beruházásokat tartja szükségesnek: 1. a temetői körforgalom megépítése, 2. a Koppány Márton utcában útépítés és a csapadékvíz-elvezetés megoldása, 3. a Budai Nagy Antal utcában útépítés és a csapadékvíz-elvezetés megoldása 4. a Vasút utca páros számú oldalán járdaépítés és a csapadékvíz-elvezetés megoldása, 5. a Tersztyánszky utcában a csapadékvíz-elvezetés megoldása, 6. meglévő gyalogátkelőhelyek nyomógombos-jelzőlámpássá átépítése: - a Mátyás király u. és a Várhegy u. elágazásánál lévő gyalogátkelőhely, - a Rózsika u. 2. előtti gyalogátkelőhely (Anna-kápolna), - a Tersztyánszky u. 46. előtti gyalogátkelőhely (sportpálya), - a Tersztyánszky u. 72. előtti gyalogátkelőhely (Váczi M. u.), 7. a közvilágítás korszerűsítése az átmenő főútvonalakon, 8. belső kerülő, menekülő útvonalak megoldása, 9. kerékpárutak építése, 10. térfigyelő kamerák bővítése, korszerűsítése, 11. rendszámfelismerő kamerák kiépítése a település bevezető útjain (3 db

 

Lázár János szerint EU-s finanszírozásban akarja megépíteni a kormány. Idén le akarják zárni a nyugati szektor nyomvonali vitáit, jövőre (2018) elkezdődhetne az építkezés, 2022-ben lenne vége. A kivitelezőt még idén kiválaszthatják. http://24.hu/fn/gazdasag/2017/01/12/jovore-elkezdodhet-a-vadiuj-m0-s-epitese/

 Itt az található a dokumentum végén,hogy a Bécsi útig tartó szakasz kivitelezése 2018-ban kezdődhet,de az is,hogy 2023-ig kellhet várni az elkészültével és a körgyűrű teljes bezárása 2030-re lehet kész!

 http://www.3k.gov.hu/remos_downloads/M0_utgyuru_Mult,jelen,jovo.485.pdf

A Viafutúra Kft zsámbéki Fórumán, a 102-es út kapcsán is a 2023-as dátumot emelték ki az M0, 10. és 11. sz. utak közti szakaszának elkészültére!

Ma 2017.02. 17-én a Pilisvörösvári Fórumon is a 2023-as dátum hangott el,...ha nem lesz Olimpia,bár ez a napokban eléggé gyakran használt befolyásilási érv,az erről most szervezendő szavazás érdekében. Ha lesz,akkor nem is tudja a NIF-sem a tervezető dátumot!

 

Kimaradhat a körgyűrű nyugati szakasza. A legfrissebben elfogadott Országos rendezési tervről elmaradt az Adyligetiek nyomására.Akkora régiók,mint az Érdi, Budaörsi-Pilisi régiók közt nincs átjárás. Nem tudnak munkába,ügy intézni a Pilisi irányból csak a városon át vagy majd ezen a távoli kerülőn át eljutni az emberek..Ez kimaradó munkahelyek,plusz költség..azaz nem semmi kár az adófizetőknek. Ezek nem normálisak!! A 10-es út nyomorultjai meg odadobnák a jövőjüket egy kis lélegzetvételért. Itt nem a 10-esről van szó, hiba ezt összekeverni.Azaz a nem hagyományos munkahelyi mozgásokról,amik léte sem jöhetnek így Budaörs,Érd, Csepel felé..és vissza sem.....A jövőben sem. Ez pedig hatalmas gazdasági kár, ha meghiúsúl! 

...de emiatt frissítettem az elejére,hogy hol is tartunk!

Tovább csökken a telkek értéke? - A csúcshegyi alagút

Az új Bécsi út lehajtóját már ismerjük a Virágosnyereg út irányába. Az Alagútnak készült.A terv alapján a Virágosnyereg utat II. rendű főúttá terveznék nyilvánítani.

Talán még sokan emlékeznek a cikkre ezzel a nyolcvanas években eltervezett alagúttal kapcsolatban.,a régi blogból. Aki nem ,annak csak annyit részleteznék,hogy a Gercse irányába fúrnák át a hegyet a Mécsvirág utca magasságában a II.-ker. Vöröskővár u. irányába,Ennek oka a tervezett Aqincumi híd elérése,ami a jelenleg kerülővel elérhető Újpesti oldal,az új kőrút miatt fontos.Annyit tudni,hogy 2020-ig, Budapesten új közúti híd nem épül. Az aquincumi hidat előkészítik 4 milliárdból, az albertfalvait pedig szintén négymilliárdból készítik elő.

http://budapest.hu/Documents/TFP/Duna%20menti%20ter%C3%BCletek%20%C3%B6sszehangolt%20fejleszt%C3%A9se%20Tematikus%20Fejleszt%C3%A9si%20Program.pdf

Hűvösvölgy ebbe az irányba is bejuthat majd a városba,ami nekik természetesen jó és értéknövekedéssel jár. A Csúcs hegy ingatlantulajdonosait viszont ez az Új Bécsi út felüljárójának panoráma romboló és zajszint növelő létesítése mellet, amit a vasút a hegy lábához helyezése csak növelt, további komfortfokozat csökkenést okoz! Bár a Harsánylejtőnek terveztek egy zajvédő zöld sávot az alagút szájától,ez a Virágosnyereg u felén eső oldalán elmarad.Csak az egyik felén kerül majd telepítésre! 

Azt viszont nem látom,hogy történtek-e vizsgálatok,a környéken adott meglévő utak,költségkímélőbb bővítésének a vizsgálatára. A zajterhelés növekedését a nyitottabb Kocsis Sándor utcai oldalon meg spórolhatták volna.Ott is található lehajtó a fő közlekedési folyosóra a Bécsi útra. A levegő szennyezettsége is kisebb lehetne,hiszen megszorul az alagútból kiáramló terület domborzati viszonyai közt a kiáramló szennyezés,míg a nyíltabb területen ezzel kevesebb probléma lenne a Harsánylejtő túloldalán. A Harsánylejtő sem a panorámás oldalát eltakaró zajvédő növényzet mellett torlódó kocsisorral kellene éljen. Így is a lakóparkon keresztül közlekedünk,ma is,a Gercse felől érkezők is megtanulják pillanatok alatt a kerülő utat a város felé. Sokkal ésszerűbb lenne,ha a meglévő és egyik oldalán szabad területű Kocsis Sándor utca lenne megfelelő állapotba hozva,hogy azon át lehessen a Gercsén keresztül eljutni Hűvösvölgybe.

A Kocsis Sándor út fent az Erdőalja útnál betorkollik a jobbra felfelé haladó Máriahegyi dűlőbe! Ez felvezet a Gercse településrészhez,ami már a Vöröskővár u-ban fut lefelé Hűvösvölgybe! Örülnék,ha ez az úthálózat fejlődne és nem egy újabb gigaberuházást kellene végigélnünk,ami hosszabb távon csak még terheltebbé teszi a mi kis zöld nyugalmunkat,további ökológiai problémákat okozva,komfortérzetünket csökkentve.

 https://www.google.hu/maps/place/Budapest,+Gercse,+1028/@47.5688883,18.9843693,15z/data=!4m5!3m4!1s0x4741d88bbd0d5deb:0x7a93181f92fed3fd!8m2!3d47.568174!4d18.976245 

A szaggatott,vastag kék vonal az alagút a hegy testében.

alagútas.png

alagút.png

 http://obvsz.obuda.hu/wp-content/uploads/2013/08/Harsanylejto_KSZT_mod_2013_43-2013-rendelet.pdf

A megye tervezett közlekedése:

A CSÚCS-HEGY JELENLEGI BEÉPÍTHETŐSÉGE

Direkt ez a cím,még ha tudjuk,hogy egy nem létező dolgot is állít!

A keületben jelenleg hatályos szabályozás szerint a felszanmozgásosság miatt ne lehet építeni,csak a keretekben megszabott paraméterek szeinti bővítés lehetséges.

A keretek: Föld alatt 10%. föld felett 3% 1000-3000nm fennáló területig! Ez egy 2000nm-es telken 60nm-t jelent.(OBVSZ 135§)

Az OTÉK szerint lehetne építeni,de a kerületben még sem lehetséges.Ha nem lenne távol tartva tőlünk a Terület geotechnikai besorolása,akkor a legfrisebb szabályozás 10%-os beépíthetőséget tenne lehetővé! ( 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 29. § )

Sok, környékbeli ingatlant hirdető, építési telkeit,jobb esetben beépítésre szánt területnek tünteti fel a területét,már a 90-es évek óta! A kerültet városrendezési szabályzata,mint irányadó ebben a témában a következőket említi:

" A terület régóta zártkert jellegű beépítés alatt áll, amely az elmúlt két évtizedben nem változott nagyon sokat, a lakófunkció itt is megjelent, de a beépülés mértéke nem volt nagyon jelentős, ugyanakkor a kiskerti hasznosítások egyre jobban leállnak és a terület funkciói egyre inkább kezdenek a víkendtelek és a gazdasági, munkahelyi hasznosítások felé eltolódni, amelyek környezeti szempontból aggodalomra adnak okot. Néhány helyen szerviz üzemel, de egyéb cégek, szolgáltatások fiktív vagy valóságos telephelyei is megjelentek itt. A terület problémái tipikusan a volt zártkertként működő területek problémáival megegyezőek: szűk, szabályozatlan utcaszerkezet, közművesítés hiánya, szlömösödés."

Itt meg kell jegyezzem,hogy  valójában az elmúlt években megugrott a gazdasági épületeikben élő száma,ami jó adóbevételi lehetőség az Önkormányzatnak,hiszen nem engedi lakóépületté nyilvánítani az érintettek tulajdonait! Százezres méretben fizetik az adót,de kimaradtak a csatorna és útfejlesztésből legutóbb is a környéken,mikor az erre szánt EU pályázatból jelölték ki a kerület részesedő területeit! Régebben a zártkerteken lehetett 30nm-es gazdasági épületet emelni.Sokan két szíjtelket megvásárolva, azok határán így 60nm-es "közösen felhúzott" gazdasági épülethez juthattak. Most felszínmozgásos területté van a hegy nyilvánítva és semmi nem építhető rajta.Rögtön hozzá is teszem,hogy a Harsány lejtő területe ugyan ehhez a felszínmozgásos területhez tartozik! Amennyiben elvégzik a megfelelő talajmechanikai vizsgálatokat,a felszínmozgásos területen kiadhatók építésre szóló engedélyek. A slammosodás (szlömösödés) csak azzal állítható meg,hogy nem hajléktalanok és egyéb kétes egyének lakhelyévé,menedékévé hagyják a hegyünket silányulni. Csak ha helyettük a valódi tulajdonosok végre arra használhatják ingatlanjukat amire szeretnék, fognak azok nem őrizet és hasznosítás nélkül nem erre a "lakhatási" célra használva értékes területté válni újra! Egy másik postban mutattam pár telket,hogy itt már mennyire tragikusan elvesztették az ingatlanok az áraikat.Persze sok más telket hirdetnek magasabb árakon.Ezek sem ma kerültek a kínálatba!

 

Sajnélatosan nem Óbuda,hanem a főváros dokumentumaiban ezzel kell szembesülni:

KER 3. Budapest Fıváros III. kerület Óbuda - Békásmegyer Önkormányzata (Ügyiratszám: 108/PM/2014)..tehát 2014-es ügyirat az Önkormányzattól a Főváros felé!

KER 3.1.14. 1.14. Csúcshegy térsége a ma hatályos FSZKT-ban F2 jelő MG-RF keretövezető, fejlesztésre kijelölt, távlatban hegyvidéki kertvárosias építési övezetbe sorolható területként szerepel. Az új TSZT-ben a térség marad Mk jelő, kertes mezıgazdasági területfelhasználási egységben, mivel a TSZT indokolása szerint nem biztosítottak azok az infrastruktuális feltételek, amelyek indokolttá tennék pl. lakóterületi átsorolásukat, vagy azok távlatban nem látszanak reális célnak. Javasoljuk a korábbi FSZKT jelöléshez hasonlóan az „infrastruktúra függvényében ütemezetten igénybe vehetı, változással érintett terület” jelölés kiterjesztését a Csúcshegyi térségre is, mely ugyan jelzésképpen, de magában hordozná annak lehetıségét, hogy a terület egyszer, távlatban beépítésre szánt területbe, illetve belterületbe kerüljön. Elfogadásra nem javasolt. Az épített környezet alakításáról és védelmérıl szóló 1997. évi LXXVIII. tv. 7. § (3) bekezdés e) pontja szerint „a települések beépítésre szánt területe csak olyan területfelhasználás céljára növelhetı, amilyen célra a település már beépítésre kijelölt területén belül nincs megfelelı terület”. A hatályos TSZT nem jelzi beépítésre szánt területként a Csúcshegy területét. A kerület jelentıs kiterjedéső beépítésre szánt lakóterületekkel rendelkezik, amelyek fejlesztése részben folyamatban van (Aranyhegy, Harsánylejtı), vagy évtizedek óta nem valósul meg, nem indulnak meg a fejlesztések (Mocsáros dőlı). Az infrastrukturális feltételek megteremtése, a területek közterületeinek kialakítása (Aranyhegy) jelentıs forrást igényel, és láthatóan elhúzódó folyamat. Várható, hogy Csúcshegy kiskertes besorolású területén a közterületek kiszabályozása és az infrastruktúra kiépülése nem mozdul elıre az elkövetkezı 10 évben.

 Az elızetes igények feltárásánál a kerületi Önkormányzat nem kérte Csúcshegy vizsgálatát fejlesztési területként való kijelölés céljából. A terület jelentıs mérete, valamint az infrastrukturális ellátásának hiányosságai miatt a terület átsorolása még nem idıszerő.. A TSZT 10 év múlva esedékes felülvizsgálata során indokolt lehet ennek újbóli értékelése.  -71.old.-

https://www.google.hu/url?sa=t&rct=j&q=&esrc=s&source=web&cd=2&cad=rja&uact=8&ved=0ahUKEwiX9Yr5wIvQAhXFFSwKHWbOANkQFggiMAE&url=http%3A%2F%2Finfoszab.budapest.hu%3A8080%2FGetTirFile.aspx%3Fid%3D120192&usg=AFQjCNF6KtnlhBHK3nZohu_8af1uchH3LQ

 

Szintén kiemeltem már,hogy a Harsány lejtő nem a Csúcs-hegy! Erre is találni konkrét kitételt az OVBSZ-ben!

'Elhelyezkedés A Fővárosi Közgyűlés 94/2012. (XII.27.) rendeletének 3. melléklete alapján a terület határai a következők: Budapest közigazgatási határa-Solymárvölgyi út-Virágosnyereg út; II. és III. kerület határa Budapest közigazgatási határáig.'

Tehát, egyértelmű,hogy a Virágosnyereg út túloldala már nem a Csúcs- hegy! A Harsánylejtő nem az OVBSZ-ben meghatározott Csúcs-hegy területéhez tartozó project,A márciusban az Önkormányzat elé került rendezési tanulmánytervet ezért is várjuk kiemelt figyelemmel,mert ennek végre már csak rólunk kell szólnia! Eddig minden ötlet,fejlesztés és a véleményem szerint,spekuláció előnyt élvezett a Csúcs- heggyel szemben.

Az OVBSz jelenleg egy számomra lázító leírást is megfogalmaz."A Csúcshegy területét és lakosságát tekintve is a kerület kisebb méretű városrészei közé tartozik, a Csúcshegy alatti szabályos utcarajzú külterületi rész alkotja. Ennek megfelelően főleg lakóépületek, hétvégi házak, ill. gazdasági épületek határozzák meg a kerület utcaképét. Ezen a területen további beépítés nem kívánatos."

nembeép.png

Csúcs-hegy vagy Harsánylejtő?

Bár szeretett hegyünknek csak érintve van köze a területhez,de lenne egy gondolatsorom a budai övezet legnagyobb lakóparkja miatt.Nem arra gondolok,hogy a volt TSz terület,miként lett építési terület,míg a vegyes övezeti besorolású,kiskertes,nyaraló dűlőink a kopár szántó ellenében alulmaradtak ebben..is.

Nekem az tűnt fel,hogy a Harsány lejtő nevű fejlesztés ingatlanjai,egyszer csak csúcshegyi lakásokként,házakként kezdtek el megjelenni a hirdetésekben! Csak a véleményemet fejthetem ki,de eszembe jutnak a vízközmű-csatorna fejlesztés ütemei,mikor a Csúcs-hegy térségét ellátni hivatott csatornázásról hallhattunk.Nekünk még sincs csatornánk.Lassan fél éve,a Csúcs-hegy fejlesztésének tanulmánytervét várjuk. Bennem felötlött,hogy melyik Csúcs-hegyét?Netán a BIF lakópark fejlesztés III.- üteméét?

Régen a területet a Testvér-hegyhez tartozóként aposztrofálták,a project indulásakor.

 "A társaság az elmúlt 10 év egyik legnagyobb méretű lakóingatlan-fejlesztésébe kezdett a III. kerület testvérhegyi részén, ahol egy 39 hektáros (kb. 50 labdarúgópályát kitevő) területen három ütemben mintegy 180 építési telket alakítanak ki.." ezt olvashattuk az Angel Gáborral készített riportban, a fejlesztés 2011-es beharangozásakor. 

 http://epiteszforum.hu/elindult-a-harsanylejto-kertvaros-projekt

 A Harsánylejtő project eléggé kapkodni kezdte magát.A felpezsdülő piac keretei közt ránézésre,már a telkek felét értékesítették.Tavasszal nagy építési forgalommal fogunk sembesülni. A Harsánylejtő zártkeeteseit,mert ott is vannak a vízműtelep felett,senki nem kérdezte meg most sem,hogy rákötnének-e a Harsánylejtő most kivitelezés alatt levő, felő csatornázási endszerére.Mindenkinek érdeke lenne ez, amíg csak a folyadékok fentről lefelé folynak! Az egyeztetés kiíratása Önkormányzati feladat lenne!

A Fővárosi Közgyűlés 94/2012. (XII.27.) rendeletének 3. melléklete alapján a Csúcs-hegy területének határai a következők: Budapest közigazgatási határa-Solymárvölgyi út-Virágosnyereg út-II. és III. kerület határa Budapest közigazgatási határáig. (Tehát a Virágosnyereg út Harsánylejtő felőli oldala már nem tartozik a Csúcshegyhez.Ez egy újonnan kialakított mesterséges és önálló városrész, az eddigi szántóföld területén létesítve, Harsánylejtő néven!)

KÉSZ helyett csak tanulmányterv.

Az Óbuda újság legfrisebb számában olvashatjuk Rácz Andrea önkormányzati képviselőtől.:

 

- Milyen fejlesztések várhatók a következő idő­ szakban? - A csúcshegyiek azt szeretnék, ha a mostani mezőgazdasági terület belterületként lenne nyilvántartva. A képviselő-testület néhány hónapja megszavazta, hogy a Csúcshegy ügyében tanulmányterv készüljön, amely első lépése lehet a belterületbe vonás távlati folyamatának.

 http://obuda.hu/wp-content/uploads/2012/02/obudaujsag_2016_15.pdf

 

Sajnos a szememben. csak tovább tolódik a csúcshegy, jó 4 évtizede várt rendezése.Tudomásom szerint már 2007.ben el lett különítve 5 millió forint, erre a még mindíg várt tanulmánytervre!

 544/ÖK/2007.(X.24.)

Napirend 10. pontja: A Fıépítészi Iroda 2007. évi költségvetésének átcsoportosítása (Írásbeli) Elıterjesztı: Szepessy Tamás alpolgármester Csúcshegy tanulmányterv 5.000 eFt

Felelıs: Polgármester (Szepessy Tamás alpolgármester) Határidı: azonnal (Jelen van 33 képviselı: 32 igen, 1 tartózkodás)

http://obuda.hu/wp-content/uploads/2011/05/2007-10-24_hatarozat.pdf

Ezt a már elkülönített 5 milió forintot, 2016. márc. 17-én követte egy 10 millió forintos összeg biztosítása a Csúcshegy településrendezési tanulmánytervére! http://obuda.hu/wp-content/uploads/downloads/2016/03/PTVB-20160317-jkv.pdf

ules.png

ules2.png

A választásokra kiderül mit tartalmaz majd a terv,már megkötötték a szerződést az elkészítésére.

http://csucs-hegy.blog.hu/2017/01/12/a_tanulmanyterv

 

Megkülönböztetett figyelemmel várjuk a tervet és a benne foglaltakat.