Mindenki előretekint. Ki ki a maga szájíze szerint vagy világvégét vizionál, vagy a modern korért lelkesedve készül az aktuális vonatra felugrani. Innen a városközpont közeli világ végéről még is a változatlanságon értetlenkedni tudok csak. Persze nem állítom,hogy semmi nem változott, tehát a kötelező visszatekintésre meginvitálom az érdeklődőket!

Kezdjük mindjárt a rendszer megváltoztatására visszatekintéssel! 1986-ben elkezdődött! Igen 1986-ban kedves olvasó. Akkor kezdődött a magángazdaság kialakítása az irányított elképzelések mentén, a szövetkezeti törvény elfogadásával. Onnantól létezhetnek gazdasági társaságok, profitorientált szerveződések ebben az országban. Onnan érdekek mentén elindult a.....nevezzük változásnak!

Magam is részese voltam megragadva a lehetőséget,nem egészen nagykorúként. Elnöke így nem,de elnökhelyettese lehettem a kisszövetkezetemnek,aminek ipari tanulója is voltam magamnál az érettségi után 1987-88-tól. De nem akarom a groteszk helyzeteket sorolni abból a korból, csak jelzem az ismeretek forrását,amiket megéltem. A Csúcshegyet ez mindössze annyiban érinti,hogy az addigi tervek és elképzelések elkezdtek átíródni, immár nem a "nép" sorsának alakítása,hanem az alakuló gazdasági elképzelések irányába. Az előzményeit sajnos nem tudom, hiszen a családomban pedagógusok voltak és nem a magánvállalkozói réteg élményei közt nőttem fel. Mindenesetre 1984-ben a város vezetése átgondolta az addigi szocialista városépítési elképzeléseit és elkezdte tervezni a lakosok igényeinek alakítását a saját kezükbe engedni a gyarapodásukat. Ez kiolvasható a Fővárosi Tanács VB jegyzőkönyveiből. Ezekben a csúcshegyi ingatlanok sorságról is bőven találunk adatokat,mint már említettem.Sorolok pár példát a Hungaricanán olvashatók közül:

1984. szeptember 12. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1) A részletes rendezési tervek elkészüléséig közérdekből, átmenetileg indokolt lehet épitési tilalom elrendelése, dr. Bielek József: Az épitési tilalom elrendelésének időpontját, az ügyek körét pontosan meg kell határozni, a későbbi jogi problémák elkerülése érdekében. Szükségesnek tartja a sajtó megnyerését az építési tilalom kérdésében, dr. Szabó Pál: Az épitési tilalom elrendelésénél számítani kell a politikai hangulati elemre is. A jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogokra csak jogerős épitési engedély birtokában lehet hivatkozni. Elnök: Indítványozza, a VB. fogadja el a javaslatot azzal a szigorítással, hogy ahol szükséges, a részletes rendezési terveket el kell készíteni. Addig épitési tilalmat kell elrendelni. A részletes rendezési tervek elkészítését legkésőbb 1985. I. negyedév végéig be kell fejezni.--ezek a tervek megszülettek a mi területünkre is. A Lechner tudásközpontban bárki számára hozzáférhető.(http://hunteka.lechnerkozpont.hu/monguz/index.jsp;jsessionid=B33254FB421D2188EFC436157CB78AC5?from_page=details&page=details&dbname=database&bib1id=4&bib1field=0&term=45044 és http://hunteka.lechnerkozpont.hu/monguz/index.jsp;jsessionid=B33254FB421D2188EFC436157CB78AC5?from_page=details&page=details&dbname=database&bib1id=4&bib1field=0&term=45040 )

1990. április 10. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1) - 1984-ben a budai hegyvidék védelme érdekében 25 különálló területegységre készült részletes rendezési terv. Ezek jóváhagyásával az ilyen jellegű telkek beépítése gyakorlatilag zárolva lett. Kérdés azonban, hogy ez az állapot meddig tartható fenn. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy még ma is számtalan olyan telek és terület van, amelyet a "zöldkár" elkerülésére ki kellene sajátítani. Ez becslésünk szerint mai áron fél milliárd forint..... A város zöldfelületi rendszerének ökológiailag egyik legjelentősebb eleme az erdők hálózata. Az erdőfejlesztés legjelentősebb akcióterületei Budapesten a következők : - MO autópálya térsége (III., IV., XV., XVI., XVII., XX.) (a 123-as oldalon) - Itt mivel semmi konkrét elképzelést nem hajlandó a kerület közölni a falháborodásán kívül,hogy már a csúcshegyiek is belterület akarnak lenni (mintha nem tudná,hiszen 450 fővel egy ezt kitűző egyesület jött itt 1994-ben létre), a sorsunkról érdeklődőknek, felmerül egy esetlegesen a háttérben tervezett kisajátítás réme is. Nem tudhatunk semmit. Az viszont tény,hogy a Csire féle hazugságra alapozva 2005-ből, nagy fegyvertény lehet bármelyik politikai szereplőknek a magántulajdonok kisajátítása és a illegálisnak akkor megbélyegzettek területének erdősítése a faölelgető korunkban. A volt legelő területének mai nyomott áron megszerzése a meg nem épült villamosvonalunk árával mérve felmutathatóbb eredmény lehet. A város "illegális építkezőinek" kitelepítése és a telkeik erdőterületté formálása a város ökoakciójaként demonstratívabb,mint a sokszoros összegbe kerülő 5km káposztásmegyeri metró hosszabbítás,de még talán egy újabb Duna híd tényét is kenterbe verheti! Aki a belső városrészeken nem gondol bele, hogy ez olyan, mintha a lakóövezetét ipari zónába tolva megtiltanák a lakásban lakást és utána elzavarnák idővel onnan, biztosan lelkesedne a zöldülő városért még a modern kitelepítés árán is! Persze a kerület a zártkerteket akkor is belterületbe vonhatná,ha van egyéb üres lakóterületnek alkalmas övezete is, ahogy az a Csúcshegy facebook csoportban olvasható Földművelés ügyi Minisztérium, nov.8-án posztolt levelében olvasható. Nem tudhatunk a sorsunkról semmit!

Ami aggodalomra ad okot a városrészünkről lakóparknak leválasztott üres mező sorsa. A Harsánylejtő a gazdasági érdekek előrenyomulása előtt erdősítésre volt kijelölve!...1, Virágos-nyereg ut menti terület A zöldterületek növelése érdekében javasoljuk a lakóterület - tőlem: Testvérhegy - és a csúcshegy! zártkert közötti 15,5 ha. nagyságú mezőgazdasági /82/ terület övezeti módosítását parkerdő területté /72/, - majd pedig erdősítését. /A csatlakozó 03 a Solymárvölgyi | útig terjedő további mintegy 35 ha. nagyságú mezőgazdasági terület erdőövezetbe /72/ való későbbi átminősítésének lehetőségét meg kell vizsgálni azzal, hogy a meglévő TSZ.major jelenlegi funkciójában megmaradhat -e https://library.hungaricana.hu/hu/view/HU_BFL_XXIII_102_a_1_1984-09-12/?query=SZO%3D(cs%C3%BAcshegy%20%C3%B6vezet)&pg=631&layout=s&fbclid=IwAR27r49Yl0UZTi1rwB07aWwwy0kvcfJ0_y1psKN06ccXxXbREJsWRXaCKts Nem magalapozatlan riogatás a gondolat, hogy a leválasztott 39 hektárról hiányzó erdőt esetleg a kisemberek itteni telkein kívánja a város pótolni. Megtehetné az a saját területein is, mint például a kerületi és fővárosi tulajdonokra oszló Mocsáros területén is,de oda megint csak lakóparkot terveznek az ismereteim szerint, hiszen a lakóparképítők profitjából újabb lakóparkokat kívánnak építeni a jövőben is,hogy újabb profithoz jussanak! Ha csak az erdősítés mint feladat lett volna túl nagy teher a város érdeke akár egy második, de központ közeli, második Normafa is lehetett volna a Harsánylejtő, Vendéglátásnak, turizmusnak életteret adva, természeti értékként.

1988-ban pedig a Főv.Tanács már a 98-as fővárosi szerkezeti tervben megismert FSZKT szerinti F2-es fejlesztési tartalékövezeteként kezelte a csúcshegyi zártkerteket: ...A Dunamenti és hegyvidéki üdülőterületek - A budai oldal üdülőfunkciót betöltő zártkerti területeinek túlnyomó része (Aranyhegy-Urömhegy, Csúcshegy) a területfelhasználási és területszerkezeti program szerint átminősül családiházas területté, környezetminőségük alakulásával kapcsolatban az 5. típusú területnél történik említés. (más 8. típusú zártkertektől elkülönítve) https://library.hungaricana.hu/hu/view/HU_BFL_XXIII_101_a_1_1988-09-13/?query=SZO%3D(cs%C3%BAcshegy%20%C3%B6vezet)&pg=375&layout=s&fbclid=IwAR3jAPa-vZz8O2IoH4Y1QKnyUqGGra_YRvV6cqHq6H9Vlk5pC1BerRYsBwo

A Csúcshegy egyébként hivatalosan beépített területként szerepel a tanácsi jegyzőkönyben már 1967-ben. -1967. április 26. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

1970. december 23.-án az engedéllyel beépítettség is rögzítésre került: Utalok itt az egyik legjellemzőbb zártkert területre a III. kor. Csúcshegy dűlőre, ahol nagyon sok parcellát eddig is beépítettek építési engedéllyel. https://library.hungaricana.hu/hu/view/HU_BFL_XXIII_102_a_1_1970-12-23/?query=cs%C3%BAcshegy&pg=117&layout=s&fbclid=IwAR0JBkyCfiFrqiIjzaOh3a9MVqxKKw8LrXkzdLYOd_iHzKq5jKkdcvC1_nE Erről a történelmi távlatokból eredő engedélyes beépítésről már tetem említést, amit itt a hozzászólások közt részleteiben lehet olvasni:https://www.facebook.com/groups/1966795286918449/permalink/2180830688848240/

Nem is volt 2005-ig, a Csúcshegy zártkertes városrészének az üres mezejéig semmi gond. Továbbra is engedéllyel építhettek azok a kisemberek akik nem tudták a Rózsadomb vagy a Sváb-hegy romantikáját megfizetni és az Arany- hegy TSz tagi telek osztásából is kimaradtak az (érdek) rendszerváltás folyamán. Ott ugyan olyan zártkertek voltak, de Tarlós úr is inkább azt választotta,mint az itteni ritka csodás panorámát,ami Óbudán egyedülállóan kéménymentes is. igazi hegyvidéki életérzést nyújtva. Ekkor jelent meg a cikk a Népszabadság oldalán Csire alpolgármester , azóta felkapott hazugságával,hogy illegálisan az erdőbe építkeztek a Csúcshegyiek, amikor a mező lett belterület és az emberek ellátás nélkül maradtak a külterületen!Nekünk nagyobb lakosságunk volt, nagyobb civil szervezet kérte a belterületiséget és a fejlesztéseket már 1994-ben,mint az Aranyhegynek, de ők lettek belterület. Összenőve a szomszéd településsel, miközben másutt nem voltak határosak belterülettel,mint a mi városrészünk,akár a Harsánylejtővel,akár nélküle,mint ma. Ezek állítólag városrendezési előírások,de hát.... Továbbra is a fejlesztésekre várunk, ivóvizet sem tudva bevezetni.kb ezren!

Ma pedig felháborodást hallunk,hogy már a csúcshegyiek is belterület akarnak lenni! Igen és nem már,hanem most is,folyamatosan! A folyamatos kéréseinket nem támogatja javaslásra méltóként a kerület. Az egészséges ivóvízhez jutás alapjogát sem élvezhetjük, pedig azt is megígérték már 1994-ban is.Azóta is azt hallgatjuk,hogy csak nem képzeljük,hogy külterületekre költ a város miközben a belterületen is vannak feladatai... Jelentem képzeljük, nagyon is! Nem csak azért,mert a feladatellátás szabályai az egész város területére szólnak és nem csak kiemelten belterületre, lakóövezetre! Legfőképpen azért,mert a meglévő lakosság ellátása nem kerülhet hátrányba vállalkozások lakóparkjaival szemben. Ne hozzon addig új lakosságot a város a kerületbe,amíg a meglévő lakosságot nem látja el, vagy legalább is anélkül végképpen ne hozzon! Irodaházaknak, sőt már toronyházaknak épül ki az infrastruktúra, még a tömegközlekedés, utak is, miközben itt magasabb adót kell fizetni,mert gazdasági épületekben kell lakni! A külterületiségben tartással bekergetik az embereket,hogy csak gazdasági épületeket építhetnek,ami nem adómentes lakás! Pedig az Építési Törvényben szerepel,hogy lakóingatlan az amiben 51%-ot elér a lakás mérete! Tehát mi az építmények felében lakhatunk csak kialakítva a lakásunkat,úgy hogy ne változzon meg az épületünk használati módja,amire engedélyt kaptunk! Százeres adókat fizetünk emiatt és cserébe se gáz,se víz,se csatorna..de még a szemetes sem megy be mindenhova az utcáinkban! A lakóparkok feladatellátást igénylő új lakossága nem fizet ennyi adót,mint mi a XiX. század végi szinten! Nem kevés pénz fizettünk évtizedekkel ezelőtt a családi házas övezetnek kijelölt fejlesztési tartalék területiségért! Ma már beépítésre nem szánt terület az övezetünk és semmit nem kaptunk cserébe! Türelemmel kell várjunk egy az ígértek ellenére egyre csak tolódó Tanulmánytervet,ami részben fiktív adatokra támaszkodva a "fiktív mezőgazdasági övezetben" a jelentős ökológiai funkciónkat árulja el egyedül. Vajon a fiktív gyümölcsösök és szőlők,melyek nem léteznek a valóságban,papíron miféle jelentős fejlesztési potenciállal bírhatnak? Talán a Harsánylejtőn nem megvalósult 35 ha erdőt pótolhatják? És mely utcákban? A felső utcák telkei háromszorosába kerültek az alsó, panoráma nélküli részeknél. Már a harmincas években is fent volt nagyszámú családi ház építés,amint az engedélyek sorolásáról szóló linkben látható! A folyamatos korlátozások közepette mára már értéktelenebbé váló részen az árváltozás a szabályzóknak köszönhető, a fejlesztések elmaradásának. Gyakorlatilag károkozásnak vélem! Itt van fejlesztési igény, hiszen ide nem engedték fel a csúcshegyiek önerős gázvezetését, amire nem kizárt,hogy befizetés nélkül kötött rá a szomszédos lakópark! Itt nincs elérhető talajvíz a kiszáradó kutak mellet a lakosok ivóvízellátásának átmeneti megoldására sem! Itt van karsztvédelmi övezet,amit az EU előírásainak megfelelően már csatornázni kellett volna a BKISz projekt keretében! Nem csak ebből maradtunk ki, a földútaszfaltozásból, az ivóvízrendszer bővítéséből,de még a kerület területünkre kiírt vadvédelméből is. Csak a saját telektömbjét kerítette körbe a megnyert pályázatból. És itt van az a védendő kilátás,mint tájképi érték,amit már a harmincas években védett a város,de amit most a kerület halálra ítélt a kötelező fásítás előírásával,a 23/2018. (VI. 26.) önkormányzati rendeletben! Ennyi értékelés is elég lenne! Az egzisztenciát féltő emberekkel meg a bevált egyesület eteti,hogy semmit nem lehet tenni..

Jeleztem,hogy magasabb szintű jogszabályokat sért a rendelet betartása,de válaszul csak annyit kaptam,hogy azt be kell tartani! Vicc,hogy törvényeket kell szegjek,mert a kerületi alacsonyabb szintű szabály úgy gondolja! Mivel magam nem vonattam ki a művelési ág alól a telkünket, az 1996. évi LIII. törvény számomra is előírja a kert művelési ágú telkek állagának megóvását ott ahol a Tanulmányterv ismertető anyagában gyepszinten borított növényzetet rögzítettek - 5. § (1) Minden természetes és jogi személy, valamint más szervezet kötelessége a természeti értékek és területek védelme. Ennek érdekében a tőlük elvárható mértékben kötelesek közreműködni a veszélyhelyzetek és károsodások megelőzésében, a károk enyhítésében, következményeik megszüntetésében, a károsodás előtti állapot helyreállításában. További magasabb jogszabály is sérülne a fásítással,a 253/1997.(XII.20.) Korm. rendelet 2. § A telek alakítása, valamint az építmény tervezése, elhelyezése, építése, átalakítása, bővítése, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, elmozdítása vagy lebontása, továbbá az építmény rendeltetésének megváltoztatása során gondoskodni kell...d) a településrendezési eszközökben meghatározottak szerint az építészeti és régészeti örökség, a tájrészletek látványának (rálátás), valamint a telekről feltáruló kilátás védelméről annak mértékéig, hogy az érintett telek szabályos beépítését nem akadályozza. Ugyan ez a helyzet,mind az utcáról,mind a telekről feltáruló látvány tekintetében:1997. évi LXXVIII. törvény II. Fejezete (A településfejlesztés és a településrendezés) 7. § (1) A településfejlesztés és a településrendezés célja ..... , a természeti, táji és építészeti értékek gyarapítása és védelme... (2) A településfejlesztés és a településrendezés során biztosítani kell a területek közérdeknek megfelelő felhasználását a jogos magánérdekekre tekintettel. Ennek során figyelembe kell venni...h) ... az értékes építmény és tájrészlet látványát (rálátás), továbbá az ingatlanról feltáruló kilátás védelmét A véleményem szerint a széles nyílt kilátást,ahol tiszta időben még a Tátra is látszik figyelembe kell venni a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletet a településfejlesztési koncepcióról Megalapozó vizsgálat „Helyzetfeltáró munkarész" 1.12. A táji és természeti adottságok vizsgálata szakaszában, a 2.1.3. Tájvédelmi és tájképvédelmi javaslatok miatt ezt a problémát, levelemmel megküldtem Felcsuti Úr részére is, a készülő Tanulmánytervéhez. Amiért a kilátás nyújtotta tájkép is egy környezeti elem, ezt indokolja az 1995. évi LIII. törvény 13. § (1), (2) és kiemelten a (3) szakasza is : Valamely környezeti elem igénybevételének, illetve terhelésének megelőzése, csökkentése vagy megszüntetése céljából nem engedhető meg más környezeti elem károsítása, szennyezése. A 48/A. § értelmében a turisztikai okból is egyedi,nyílt tájképet adó panoráma szükségeltet a véleményem szerint egy egyedi környezetvédelmi tervet, a hegyi utcákról és ingatlanokból feltáruló kilátás védelmére.Hiszen másutt nehéz ezt megtalálni, ahol sem szembeugró ipari építmények, sem lakótelepek ,vagy más sűrű és magasépületekkel borított városi látkép nem hatnak zavaróan. Csak remélni tudom,hogy a november 21-i hír amit a Csúcshegy csoportban is meg lehet tekinteni a Guckler sétány átadásáról nem ugyanazért kanyarodik vissza magába,amiért itt elfásíttatnák az évszázados kilátást! Nem tudhatunk sajnos semmit,csak várnunk kell türelemmel a tanulmánytervre, mint az szinte minden polgármesteri levél kijelenti!

A kerület idei munkaterve szerint a Tanulmányterv elfogadása most 2019. március 14. az OBÉSZ felülvizsgálaté áprl. 18. Semmit nem tudunk. A kerület civil társaságunkkal nem konzultált,nem véve figyelembe a 2004-es törvényt amely a civil szerveződéseket szabályozza,hanem ismét a maga rendeletecskéje alapján,a lakosságot érzékelhetetlenül és véleményem szerint nem megfelelően képviselő egyesületet nevezi hitelesnek.Ezzel igyekezve elkerülni a beküldött javaslatainkkal való foglakozást. Ráadásul egy februárban már benyújtott névhasználati engedélyre hívja fel a figyelmünket figyelmetlenül!http://csucshegyobuda.simplesite.com/438996642

Mivel hiába várjuk,hogy az óbudai valkűr bármit is változzon a wilkür beláttatta velünk,hogy hiába 1000 fős civil társaság,csak a saját "pacsiciviljeivel" áll szóba a kerület. Azt javaslom aki változást akar lépjen be oda és nógassa valós képviseleti munkára a vezetést, vagy kérje a távozását. Mivel itt egyszerű dolgozó emberek és nem a "Csire féle" újgazdagok sora él, nem várható,hogy a csúcshegyiek sajtó cikkek sorozatát tudnák megfizetni és tüntetéseket szervezne kivetítőkkel kordonos pódiummal csak egyet tehettünk. Tiltakozásul a civil társaságunk feloszlott. Magánszemélyként is tudunk bel és külföldre levelezni,ha szükséges. Bárki eljöhet megnézni,hogy kell embereknek élni, lakóingatlanokkal a külterületbe tolva,miközben gyorsuló ütemben épülnek el a zöldfelületek a városban! Civilként tartózkodtunk is ettől remélve,hogy értelmes vezetésünk van,aki belátja,a kisemberek nem befektetők,hogy zsebből finanszírozzanak bármit is, miközben a TSZT ellehetetleníti az EU forrásokhoz jutást,amit a lakosságnak ítélt meg anno Brüsszel! Természetesen a társaságunk levelezése rendelkezésre áll és a belterületiség igényét jelző 105 aláírásos petíció is él továbbra is bármiféle "hivatalosan hiteles" forrást cáfolva ha kell! https://www.peticiok.com/bp_iii-ker_csucshegy_lakoinak_egyenrangu_polgarjogaierta_terulet

Ígérték a Tanulmányterv elkészülte előtti egyeztetést az igények egyeztetésére, sok mindent arra tartogattunk,legfőképp a jogszabályt, a károkozás nyomán: AB - 18/2013. számú közigazgatási elvi határozat: A korlátozási kártalanítás megfizetésére a települési önkormányzat köteles abban az esetben, amikor a helyi építési szabályzat módosítására országos szintű jogszabály kötelezi (1997. évi LXXVIII. tv. 30. § (1), (2), (3), (6) bek.) A fejünk felett tervezés legeklatánsabb példája maga az OBÉSz,ami alapján sem adtak meg engedélyt arra hivatkozva,hogy a hatályos rendelet előírását elírták,nem úgy gondolták..Hiába javasoltunk érveltünk több,mint 100-an a tervezett 1 db 30nm-es építmény ellen tiltakozva. A jelenleg hatályos 5% felszín feletti beépíthetőséget csökkenteni akarja a kerület 3%ra korlátozva a jelenlegi elfogadott és hatályos építési jogunkat itt a Csúcshegyen! Természetesen mi továbbra is várjuk a Tanulmánytervet és a beígért egyeztetést,miközben évtizedek óta a rendezési tervükre van igény itt,ahol fejlesztésre és nem 1984-ben erdősítésre kijelölt területen váltunk tulajdonossá. Valami ilyesmit hiányolunk ma!https://www.facebook.com/groups/1966795286918449/permalink/2205312969733345/?hc_location=ufi

Végezetül, mint jogkövető konzervatív ember ismét felteszem a kérdést! Ki képviseli a kisembereket, a csúcshegyieket akit lakóingatlanokkal toltak külterületbe és tartanak ott miközben miden oldal befektetője megkapja a maga elépíthető zöldfelületét? Az M0 nyugat Komárom Esztergom megye kitolásának hírénél, szervilis módon mukk nélkül lapító polgármesterünk, azonnal kirohant,mikor a Momentum OGY képviselő jelöltje lakossági Fórumot szervezett a csúcshegyieket invitálva a választókerületben. Mi persze ebből csak annyit kaptunk,hogy önszerveződjünk megmozdulásokat tartva és akkor szívesen mögénk állnak. Azt lehiszem,akkor bárki,hiszen mi képviseljük őket,miközben nekik kellene minket! Elsősorban pedig éppen azoknak kellene akik ezért fizetést is kapnak és a kéréseinket sorban írásos formában, letagadhatatlanul is! Persze volt aki csak eljött,hallgatott,majd javaslati ajánlatunkra konkrét ügyben jobbiknak látta nem reagálni. Igaz a szintén fizetett körzeti Rácz képviselő asszonynak hiába írtunk mailt, üzenetet a facebookján, nem reagált a megkeresésünkre! Bár magam a fideszre szavaztam a migrációs helyzetben, megvonták a megszólalási jogom a kerületi facebookos felületeken, a polgármester oldalán, sőt még mailban sem írhatok már a hivatal részére! Van egy bús hírem. Aki egymás után tiltja le a kérdező csúcshegyieket is megvonva a szólás szabadságát tőlük,az se nem keresztény,se nem demokrata,de főleg nem a nép pártján tartózkodik éppen! Helyi ügyekben nem téma a migráció! Az viszont igen ,hogy ki képviseli a kisembereket! Nem az MTVA aulájában,hanem itt! Szolidárisnak meg kivel is kellene igazán lenni, mint azokkal akinek jogait sorozatosan korlátozzák, vagyonát elértéktelenítik, miközben azt nem 10%-on 4 év részletre szerezte a közvagyonból? Kit kellene támogatni,ha nem azt akinek ivóvize sincsen az EU források korszakában sem, aki sáros utcából kell menjen dolgozni a város pár percre fekvő központjába, a tőle megvont infrastruktúrán fekvő városrészről? Ki képviseli a kisembereket,akik nem tudnak milliárdos kárértékért perilletéket lecsapni az asztalra? Ki fog 2019-ben érdekképviseletet vállalni az emberekért az érdek képviselete helyett?

Eddig még nem láttam senkit a csúcshegyiekért tüntetni, felszólalni,de még kopogtatni sem az aláírásukért!