Most zajlanak mifelénk a civil napok. Kissé békaperspektívából egy gondolatsort engednék meg ezzel kapcsolatban. Vannak alíg pár fős, szolgáltató irodaként működő civilek jól felszerelt irodákkal , költstégkeretel, megfizetett dolgozókkal és vagyunk olyanok is, akik egy-egy probléma, közös szándék okán szerveződünk! Természetesen a mi vélemnyünk sose kerül stratégiai elemzések élére, nem kíváncsiak igazán a sikító munkacsportjaink meglátásaira, sőt kellemetlenségnek kezelnek minket a legtöbb esetben.
A magánérdekből, mára civil lobbi lett. Persze a magánérdekek képviselete elsikkadt mindeközben. Politikai csatározások és érdekkörök a magántulajdon feje felett átnyúlva, gyakorlatilag elszívják a levegőt a magánérdek érvényesítése elől. A sajtófelületeken sem kap igazán teret a magánérdek, hiszen az valamely poltitkai csoport támogatásából éve az egyikhez sem kötődő, természetes csoportok ügyeit nem meri felvállalni. Az ügyekben érdekcsportokat sértő kellemetlenségekben esetleg érintetté vállva, még a gyanú lehetőségét is kerülve ebben !
Ha vulgárisan akarom magam kifejezni, mára elvárás,hogy hosszú nyelvvel közelítsünk a probléáinkkal a hatalom, vagy a vélt hatalom irányába, ha megoldást szeretnénk! Ez elvárásként és képzelt elvárásként is megfogalmazott magatartás korunkban. Ez pedig anticivil hozzáállás! Ennek a kultúrális jelenségnek a letűnt kor szocializációjában kell a gyökereit keresni és a fejekben elmaradt rendszerváltásban! Nem szokásom ide az ügyeinkbe keverni a politikai hozzáállásom a probléminkhoz, de most meg kell tegyem! Miután minket indexre tett a helyi hatalom, közlöm a kormánypártra tettem az x-em. Nincs helyi jelentősége, hiszen az szdsz-es szabályozók kereteit kell ma is elviseljük. Ugyanazok a szakemberek alkotják a mai övezeti szabályainkat. Nem rájuk voksoltam!
És akkor az apropó: A római part évtizeden túli problémaköre, amiből jól élnek tervezők, közvélemény kutatók és talán nem is sejtem még ki, újabb fejleményekig jutott: Az Átlátszó cikke és a kerület oldalán a reakció mindenki figyelmét felkeltette ismét. A csónakházzal és évi 10 milliós támogatással alapított önkormányzati szervezet természetesen felkeltette a római part közösségi tervezése közepette az érdeklődést! Kiszámíthatták előre.
https://blog.atlatszo.hu/2018/09/sajat-civil-szervezetet-grundol-az-onkormanyzat-a-romai-parton-es-kozossegi-tervezest-indit/
A kerület már másnap reagált, amit mi csak irígyelhetünk mi, akik sokévtizedes problémáik miatt próbálunk a talán rendszerváltás előtt megtervezett kényszerpályánk ellen szót emelni, ami mentén lakosainknak még ivóvize sem lehet a városrészünkön. Miközben sorozatos korlátozások mentén vesztik el értéküket a tulajdonjaink! A helyben már ismert érzékenységű önkormányzati választ a kerület honlapján, itt olvashatjuk:
https://obuda.hu/blog/hirek/mi-a-szerzo-valodi-szandeka/
Mindenesetre ez a civil harc felveti, hogy magánemberek csoportja és más magukat civilnek feltüntető csoportok közt, miért nem a létszám, az érintettség számít ebben a világban és miért nincs erre szabályozás! Tovább gondolkodva utána néztem, hogy vezetőink civilebbek-e a kerület életében. A bíróság oldalán ez lekereshető.
https://civilsznev.birosag.hu/CivilSzNev/faces/lekerdezes/szures.xhtml;jsessionid=2B64E14E4BE2F3E376C315C4E8BDD677
Miután kerület által grundlolt egyesület mellett más civil szervezeteket is képvisel a polgármester is, felvetődik a kérdés,hogy nem összeférhetetlen ez a tisztségével, hiszen támogatásokat kaphat vagy nyerhet így a saját javaslatára, vagy csak a tőle függő személyek indítványainek eredménye képpen! Nem csak őt érinti ez a helyzet gondolom és nem csak itt, hanem bárhol az országban belefuthatunk ilyesmibe! Nem tudom volt-e erre példa! 
Bús Balázs nevével ezt dobta ki a bíróság keresője. Nincs mit irigyelnem, ha fővárosi képviselőnkként is támogatást szavaz meg a saját egyesülete részére a Viziorgona utcában, az ottaniaktól. Viszont sok éve hiába várjuk, hogy a csúcshegyiek vízellátása és a már 1994-ben is és azóta rendszeresen jelzett belterületbe vonási igényeinket képviselje, miközben elépülnek a kerület üres zöldfelületei! Nem konkurenseink a vidáman sportoló kistestű emberek sem és a lakótelep sem hiszem, hogy lakóparkoknak szánná az infrastuktúrát előlünk! 
Amint látható, példa is akad más is nem csak a polgármesterünk. Ez lista a helyettese Puskár úr nevéhez kötődik. De rákerestem a kerületünket aktívan ma isformáló Tarlós úr nevére is, hiszen feledhetetlen számunkra. 
Azt hiszem a vezetőink mellett a teljes politikai palettát végigkereshetném. Még is csak a vezetőink azok, akiktől a képviseletünket várjuk a törvényekben foglaltak szerint. Mi fizetjük őket az adóinkkal vagy a vagyonunk értékével, ami tragikusan alakul a városrészünkben! Ha tudnánk velük kommunikálni és nem a tanácsi világ szocializációja mentén terveznék- szerveznék a sorsunkat, lehet vita folyna,de akár országos problémákra születhetne megoldás. Sajnos a szervilitás szűk világába beleszokva a vezetők éppen a legfontosabb funkciójukat nem képesek ma betölteni. Nekik a feladatok kiadása mellett a beérkező visszacsatolások és az eedmények kiértékelése a fő feldatuk a pozíciójukban egy kapitalista modellben. Az ötletekre figyelmesen nyitottan lehetnek csak sikeresek. Még a törvényekben is rögzített ennek a biztosítása, mikor a polgár és a hatóság együttműködését szabályozzák. A tervezések menti irányelvejben is csodásan hangoztatják ezeket a feladatokra alakított, elvi kejelentéseikben: Egyetlen példát említenék a Csúcshegy sorsát érintve, a várostervezés területéről:
A BUDAPEST 2030 koncepcióból (2013-ban készítette Tarlós volt kerületi főépítésze, Liszkay asszony): ..Megelőzés elve: a negatív változások megelőzésének költsége jóval alacsonyabb, mint az általuk okozott (a 347. oldalon) ! A 373. oldalon maga jelenti ki,hogy csak a Csúcshegyiek érdekei mentén irányítható a beépülés!" A kerületben a Csúcs-hegyen “csúcsosodó”, egyébként országosan jellemző városi tendencia, hogy az egykori gyümölcsösök spontán funkcióváltással lakóterületté alakulnak át" (amit a szabályzók tettek lehetővé a felszín felett 3%-os, alatt 10% beépíthetőséggel, anno - még hogy spontán..ezt én teszem hozzá a véleményem szerint) Cége, az Urban –Lis Stúdió Kft 1998 márciusában alakult. Az eltelt másfél évtizedes időszakban a cég Budapest egészével, egyes kerületeivel, illetve azok egyes részterületeivel is foglalkozott, de a fővároson kívül is vállalt tervezési munkákat ( Veszprém, Hatvan, Leányfalu, Solymár, Budakalász stb). "Szakmai hitvallásunk, hogy a településrendezési tervezés egy „szolgálat” mely nem lehet öncélú, hiszen a megismert tények elemzésével, a feltárt értékek és problémák mentén, a jelentkező igények és elvárások figyelembevételével kell megalapozzon olyan rendező elveket és szabályokat, melyek az egyes településrészek, települések vagy azok csoportjainak fenntartását és lehetséges fejlesztési irányait az érdekegyezés alapján hivatottak meghatározni a jövőt tekintve". http://www.urbanlis.hu/kellek/munkatarsak/CV_LISZKAY_KRISZTINA_HUN.pdf
Amint az oldalán látható, Tarlós keze alatt alakította a sorsunkat, a fővárosban kiterveltek mentén, ami megalkotásában is jeletős szerepet vállalt. Ma pedig ő került konzorciumba a területrendezési tanulmánytervünket készítő Felcsuti úr cégével, aki szintén tanácsadója volt a kerületnek, mikör leszakították a Harsánylejtő üres mezejét a lakóövezeti fejlesztésre szánt rekreációs tartalékterületű városrészünkből. Felcsuti úr is elismert helyi egyesület vezetője, aki működési területén a kerületbe tervezett bobpálya miati tiltakozás révén lett szélesebb körben ismert. Ott akor a helyiek egyesületét vezetve a nem kívánt project tervezőjeként kellett volna a lakosságot képviselnie a városházánkon. Meg is született a helyiek ellenegyesülete, aki persze nem a kerület kedvence volt, mint ebben a cikbben olvashatjuk:
https://hvg.hu/hetilap.magyargazdasag/200841_VITAToTT_KALANDPARKTERV_oBuDAN_Lejtos_palya
Itt a Csúcshegyen sem más a helyzet. van egy helyi egyesület, talán 3-4 fővel,amivel nem is működhetne ha jól tudom. Velük érintkezik a kerület, ha akar valamit. Nevük, elérhetőségük kint van a kerület oldalán, mint a helyi embereket képviselő szervezeté. Ők a kommunikációs partner és van a mi Csúcshegy-Óbuda Civil Társaságunk. 100 fős helyi érintettségű ember társasgaként! Nem vagynk kint a kerület oldalán. Nem kérik a véleményünket! Legutóbb így neveztek volna el egy utcát a területünkön, a Menedékház-Őzusa-Vadászles-Mécsvirág tájképi hangulatába idegenkedően ékelt Vergilius névvel! Ez itt a zöld Óbudaörs és még sem Aquincum!
A helyi civil élet mentén természetesen rákerestem a bíróság oldalán a "kedvelt" egyesület vezetőjének a nevére is: Gondolom nem mind kötődik hozzá, élnek mások is hasonló névvel, de párban biztos vagyok és csak értetlenül nézem, hogyan is akarná ennyi szervezetnek a vezetését elvégezni az egyetemen ellátandó feladatai mellett: 
Természetesen igyekeztünk együttműködést keresni ezzel a reprezentatívan helyi érdek késpviseletként kezelt egyesületel. Felajánlottuk, hogy tájékoztatjuk őket a lépéseinkről, kezdeményezéseinkről. Kértük őket, hogy ha jelzéseket tesznek, mi is támogathassuk az aláírásunkkal,hiszen a csúcshegyiekért akarunk tenni. Mi az eredeti egyesületük 1994-es magalapításának szellemében, mikor 450 taggal kérték a fejlesztéseket, az ivóvzet, a gázt, az utak burkolását és a belterületbe vonást a kívánságaikat hivatalosan jelezve a kerület számára! Ők pedig ahogy akarják a közösséget építve, amiből mi a sorozatos jogkorlátazásaink miatt emelkedtünk ki a fejlesztések igényével! Sajnos a kezdeményezésünktől udvariasan elzárkóztak, az ivóvízigény összeírásában a beígért 200 aláírást sem kaptuk meg, ami után a kommunikációnk elhalt. Nem erőltettük a nem kívánt együttműkődést tovább.
Budapest más kerületeivel nem kívánok foglakozni most, de láthtóan a civil konfliktus a Római parttól a Tesvérhegyen át hozzánk is eljutott. Itt biztosan nem a tulajdonosok érdekét szolgálva. Barátnőm keresztanyja 50-55 éve úgy jött a Csúcshegyre, hogy a Tanács megígérte, felhozza az ivóvizet és a buszt a Menedékhéz ucáig, ami a legfelső utca a Csúcs-hegy alatti lakott városrészen. Én magam 23 éve vásároltam meg a családom számára kiszemelt telket területen, ahol akkor még akadály nélkül lehetett 30nm épületet felhúzni egy telken. 15, legkésőbb 20 éves távlatbani belterülebe vonásról tájékoztattak a kerületnél akkor. Kettőt is vettem egymás mellet a biztonság kedvéért, hogy 60nm építményem legyen indulásként. 1998-ban jött az egész hegyvidékre kiterjedő felszínmozgásosság miatti építési tilalom, mint első korlátozás. Ahol nem volt csatorna, ott a talaj átnedvesedése miatti rétegcsúszásoktól védendőnek tekintettek minden főrárosi hegyoldalt! - Nem baj, jönni fog a csatorna gondoltuk, hiszen ekkor országszerte zajlottak a Phare program keretében a munkálatok! A kerület és a főváros egy diszkriminatív kiskaput is nyitott a bódék tulajdonosai számára az üres telkekkel szemben, a tulajdonosi csoportot két oldalra osztva! Megengedte egy új építési szabályozás bevezetésével a megépült bódék bővítését ! Az addigi 30nm helyett, bevezette a felszín alatt 10%-os és a felszín felett 3%-os beépíthetőséget. Akinek üres volt a telke egy külön kasztba került ekkor, pedig sokan jogkövető emberként csak a belterületbe vonásra vártak és nem akartak feleslegesen sufnit emleni, ami csak elcsúfítaná a hegyoldal tájképét!! Remélték,hogy nem háromszintes sufnik világává akarják a Csúcshegyet változtatni a város vezetői és tervezői ! Akiknek a kiválasztottabb kasztba sikerüt kerülni megnyílt a bővítés lehetősége és legálisan épülhettek már nagyobb ingatlanok is! Az én két telkeimen például, a panorámás pince és a felszíni 2x50nm már egy 300nm-es építés lehetőségét biztosította! 50nm és nem csak 30, mert az építési szabályzat az ezer nm alatti telkeken, az átlagos felszíni 3% mellett, 5%-os beépítést tett lehetővé egy 1000nm alatti telken. Az én telkeim ezer alattiak voltak a 997nm és 989nm területükkel, amít így nem volt értelme összevonni az 5% felszín feletti bepíthetőség bírtokában! Ez a kerületi építési szabályzat (OBVSZ) egészen idén augusztus elsejéig volt érvényben, amiben végül 3000nm volt az a határ, ami felett már csak a fele mértékben volt a terület beépíthetősége számítható! Ehhez képest még sem terjedtek el a hatalmas villák a hegyen, pedig jogi akadálya nem volt a rekreációs funkciójú zártkertekben! 
A főváros geoportál oldalán még ma is láthatóan az F2-es, fejlesztésre kijelölt övezetben az MG-RF besorolásunk az életmód változásaival elvezetett a rekreáció formájának megváltozásához. Eltűntek a korán nyugdíjba menni tudó rétegek, akik 40 évesen nyugdíjban ráértek a telkeket művelni, mikor a dömpingárak szezonja a multiláncokban még nem tette azt értelmetlenné. Megjelentek ellenben az egész napos vállakozásaikba dogozók és a kertet is kevésbé művelő munkanélküli szereplők. A hétvégi kinttartózkodások elnyúltak az egész hértre és egyre többen innen kezdtek munkába járni, eredetileg akár a vikendház kabantartása, bővítése közben. Az 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezetről kimondja, hogy ezeket a viszonyokat figyelembe kell venni a tervezésekkor a helyi sajátosságoknak megfelelően. Figyelembe véve a népesség demográfiai változását, lakésszüksgletét. Vártuk a csatornát, a beterületbe vonást, a lakóingatnok építésnek a lehetőségét és volt aki 30nm-en! Telte az évek gyerekek születtek. A nagyszülők lakásában levő szobánál még is tágasabb és egy kerttel több adódott itt a növekvő csaldoknak. Közben azt se feledjük, hogy lakóingatlan mellett más létező építményeknél annak része is lehet az ingatlan egy lehatárolható része, a lakás. Ha nem éri el a lakás mérete az épületben az 51%-ot, az nem lakóház (OTÉK szerint). Tehát aki élt bővítéssel és a gazdasági épületében kialakított egy lakást, az nem épített lakóingatlant! https://www.terc.hu/tudastar/hogyan-kell-ertelmezni-a-lakoepulet-fogalmat
Sajnos 2002-ben elindultak a hazudozások, félretinformálások a Bécsi úton megépülő főgyűjtőcsatornával egy időben a csúcshegyiekről, mint illegálisan ez erdőbe építkezőkről. A fejesztők érdekeit szolgálva ahelyett, hogy a lakosok ellátása történt volna meg a törvényi előírások mentén.( Ezek máig összefoglalva: Az óbudai 27./2004. (VI.10.) rendeletben rögzített a vízközmű kiépítés lehetőségének a biztosítása a Harsánylejtő befektetőjének számára előírtan! 2.sz melléklet 7.3.-pontja:„A hálózatok méretezésénél a Harsány lejtő lakóterület igényén felül a csúcshegyi terület vízigényét is figyelembe kell venni.” Továbbá: Önkormányzati Tv. 8. §,13§,21§. Mellette: 2011. évi CCIX. törvény a víziközmű-szolgáltatásról 1§,2§ ,9§ Ezt kiegészíti: a vízgazdálkodásról szóló Vgtv. 4§. Ezek mind az Alaptörvény XX. cikk (1) és (2), a XXII. cikk(1) szakaszain alapulnak.) A Csatornázás alapfeltételéről, a Bécsi úti főgyűjtó adóinkból történt megépüléséről már ítam a Csatornázás, a Türelem és egyébb bejegyzsében is. A véleményem szerint gyakorlatilag elvették a közműkapacitást előlünk a fejlesztések számára! Nem csak a rólunk lecsatolt mezőnek, de a Bécsi út túloldalán egy egész régiónak, ami nem ezt a főgyűjtőt kiszolgáló szennvízkezelési területhez, nem a csepeli szennyvíztisztítóhoz tartozik. Ezt tetézte anno a rágalmazóan becsületsértő hangoztatása az illegálisan az erdőbe építkező csúcshegyiekről szóló híreknek. Ráadásul azok szályából, akik a mi érdekeinket kötelesek képviselni és a mi érdekeinknek megfelelően kellene a települést tervezzék! Szertine ez anomália, ami a Csúcshegy nevével felmerül! Csire alpolgármester még azzal se volt tisztában, hogy építési övezet nem csak belterületen, nem csak lakóövezetben létezik. A 2005-ben elhangzott véleménye szerint tervezték a várost és tervezik ma is. Ráadásul éppen azok akik akkor is formálták a sorsunkat!
Visszatérve a civil képviselet témájára a helyi kitérőben. A helyi egyesület a lakósságot képviselve vett részt a kerület és a terület fejlesztésében, a véleményezési lehetőségeit használva. Nincs tudomásom tiltakozó jelzésükről a Harsánylejtő területének leválasztásával kapcsolatosan a városrészünkről. Ez az üres mező, nem csak egy központ közelibb "Normafává" válhatott volna, hanem szerintem a mezőgazdsági profilunk fő meghatározója is volt. A lakósok, köztük nem egy háború előtt épült lakóingatlanban, pedig maradtak külterületen. Hiába nincs különbség a lakosság ellátására szóló törvényekben a feladatellátást illetően, mivel azok a települések területére szólnak s nem a lakóövezetekre, semmit nem kaptak. Még egy hatástanulmányt se, hogy mezőgazdasági-e az így létrejött övezet ahol nem zúg a tartktor, nem szánt az eke. A kapcsolat tartásban joviális egyesület nem kommunikálta a lakosságnak a tényt, hogy 2004-ben rendelet született amiben előírták, hogy csak akkor építhet a Harsánylejtő befektetője, aki ma a BIF, ha elkészül a rákötéseink műszaki biztosítása a csúcshegyiek kapacitását is kiépítve! Nem szólt, mikor következő évben a Harsánylető üres mezejének a belterületbe vonása után, már nem érdekelte a várost a csúcshegyiek ellátása lakóingatlanostúl, a szintén beterüetbe vont, zártkertes Aranyhegy lakosságát meghaladó népességgel. Nem szólt,hogy ekkor 2005-ben, hogy a főváros a TSZT módosításával elvette a fejlesztésre kijelöltségét városrészünknek! 2013-ban sem szólt mikor a közműkapacitásnkat előíró reneletet egy módosító rendelettel hatályon kívül helyezte a kerület. Igaz akkor sem, mikor ez a módosító léte miatt az előzőben rögzített feltételeket teljesítettként kezelve engedi meg a benfoglaltakat! Nem jelezte a fővárosnak, hogy a TSZT módosítása jogilag értelmezhetetlen helyzetet teremt,hiszen a másik fővárosi rendelet továbbra is belterületbe vonható övezetként tartja számon a besorlásunkat! A város annyira a fejlesztéseknek érdekeire koncentrált, hogy hatályban maradt a BVKSZ az 54§-al, egészen az FRSZ 2015-ös életbe lépéséig! Evvel sem tudott az egyesület foglakozni, mivel a jó kapcsolatokra törekedett, Varga miniszter urat, mint országgyűlési képviselőnket megvendégelve. Talán érdekelte is volna a körzetében kialakut helyzet. Lehet érdeklődtek mi a várható jövő, pedig csak jelezni kellett volna, hogy a terület átsorolása csak a közművektől és átadásuk után egy hatástanulmánytól függ, ugyenezen paragrafusba foglaltak alapján! Még akkor se szóltak, mikor Tarlós úr felvetette, hogy a csúcshegyieknek maguknak kell megfizetni a fejlesztést. Nem voltak hírtelen belépett TSZ tagok, mint az Aranyhegy tetején a Kőpor utca környéki parcellák boldogan belterületbe vont tulajdonosai, fejlesztők sem voltak, csak megántulajdonsosok. A lakosságot kerületi szinten elismerten képviselő egyesület még sem szólt se a város-kerület vezetésének sem az általuk képviselt tulajdonsoknak mi folyik itt, hogy elvették a csatona kapacitást, még a fejlesztésre kijelölt keretövezetiségünket is! Tudtommal arról sem szólt a lakosoknak, hogy a BVKSZ megszűnét követően váltunk jogilag beépítésre nem szánt övezetté és a felmerőlő értékcsökkenésért 7 évig tudunk közigazgatási bírósághoz fordulni. Még a idei kerületi építési szabályzat véleményezésével sem tudom, hogyan foglakoztak, hiszen 2017 nyara óta nam adtak élejelet magukról, csak most az Óbudai Piknik keretében mutatták meg a Solymárvölgyi szüreti bál rendezésével a létezésüket. Eközben kezdtünk mi magunkért dolgozni és mára több,mint 100 aggal jelezni a problémákat a kerület szabályozási tervezetében, ahol megint 30nm-es bódékba akartak kényszeríteni minket. Mi nem bálozunk, de több mint 100 aláírással dokumentáltuk meglátásainkat! A kerületi kötelező válaszlevelet nagynehezen megkaptuk,amiben rágalmazásnak tartják a meglátásunkat,hogy ez a további korlátozás a telkenkénti 30nm-es épületekkel, ha majd nem lesz felszínmozgásosság miatti tilalom, burkolt kisajátítás a véleményünk szerint. Nem tudom ők akkor ezt minek neveznék, de a megállapítás becsületsértő a rágalmazás felvetéséről, csak mert nem ért egyet a véleményünkkel! Mi nem felhőtlen viszonyra csak az igényeink menti egyttműkődésre törekszünk, előrelépésekre kiéhezetten.Tudomásom szerint a vízszolgáltatás keretei közt nem is lehet vállakozásokat előnyben részesíteni ellátatlan lakossági igényekkel szemben.Egy lakóparképítő pedig még is csak egy gazdsági vállakozás! .
Elismeréssel kell adózni a közösségi életben kifjetett munkáért, még egy ilyen a 100 főt megalázó kerületi rendezvénysorozatban dolgozva is kifejtett teljesítmény iránt! A közösség létért végzett munka fontos, mert kell hogy ismerjük a helyi problémákat, ügyeket! Nem szabad nem felnézni a létrehozott tanösvény megalkotására, ahogy Felcsuti úrék kultúrális tevékenységére is! Mindezektől függetlenül viszont nekik is tudniuk kellene, hogy ez másodlagos dolog a csúcshegyi tulajdonosok számára, bármennyire is fontos egy már rendezett életkürölmények közti közösségben egymás közelebbi megismerése és a fenntatott kapcsolat! Nem behelyetesíthető ez itt, főleg nem egy megosztott helyzetben! Magam az utóbbi két évig vártam, hogy foglalkozik velünk a város, képvisel az egyesület. Nem nekem kell megsértődnöm és azt várnom, hogy a másik szégyelje magát. 25 év alatt kevesebb haladás volt, mint az civil társaságunk létének fél éve folyamán! Persze most volt alkalom megint a cselekvésre. Nekünk nem státusz, hogy képviseljük a terület tulajdonosait. Viszont nem törvényes és valóban sértő az, hogy magánszemélyként nem fogadja elektronikus leveleimet a kerület. Ha nem tetszik,hogy több,mint 20 év után észrevételeim és kérdéseim vannak, tudják jól régen nem lesznek a kerületben sőt sokan a városban sem, mikor én és utódaim még mindig csúcshegyi tulajdonosok lesznek. Civil emberekként! Nem az én szégyenem az sem, hogy facebook oldaláról is letiltotta a megnyílvánulásaimat a kerület, mert sokszor kellett a csúcshegyről olvasnia a hozzászólásaimat, talán vagy 6-7 alkalommal látva. Ha nekik kellemetlen a parkok parkosítása közben a csúcshegyiek igényét látni, hogy ivóvizet szeretnénk, mert kiszáradnak a kutak, amit amúgy sem ajánlanék a gyengébb alkatú gyomrúak számára, nem ez a megodlás.Az egészséges ivóvízhez valójutás jgát kel niztosítani vgre a területünk számára. A probléma magától nem fog megszűnni! Megoldást, garantált ütemtervet, világos lépéseken alapuló tervezetet akarunk, amihez javaslataink is vannak! Nem az igényünk léte, ami már a 30-as évek újságcikkeiben is fellelhető, hanem ellátásának a máig tartó, törvényességet elkerülő hiánya a probléma!
A civilek megosztásának világában a városrészről emelkedjünk kerületi szintre. Természetesen nem minden városrész egyenlő, nem érdekesek a kevesebb szavazóval rendelkezők a kerület számára. Alapvetően ez rendben is lenne, amíg nem közfeladat ellátási kötelezettségek maradnak el évtizedes viszonylatban és nem alapjogokat sértenek evvel.(egészséghez fűződő, a tulajdonnal való szabad rendelkezés) A városrészek közt is humanitás és szolidarítás alapján lehetne elvárni a helyünket valami eszmei sor végén az alíg ezer fős lakosságunkkal,ami soha nem fog megháromszorozódni sem, ha a terület az igényeinknek megfelelően nem társasházi övezetté válik a fejlesztések elépülő zöldfelületeihez hasonlóan! Persze a mi becsült lakósságszánumk meghaladja a magyar települések 55.4%-nak lélekszámát és nem felszünk infrastuktúrától távol. Természetesen vannak ellenzőink is, kevesen mint mindenütt. Ők is a lakóparkos, társasházas környezettől félnek, pedig egy megfelelő övezeti besorolással ez elkerülhető lenne a csúcshegyiek érdekei mentén! Igaz, hogy az egyik leghangosabb nem kis számú kerületi megrendelést prezetál a cége referencia munkái közt! A bejegyzés gondolatmenete a civilek és ellencivilek mentén kiszoruló magánemberi csoportok okán jött létre. A mi kerületünkben is létezik az a civil érdekszféra, ami ellenében a kerület most látrehozta a sajátját,amint az elején elkezdtem. A médiafelületeken ők is elfoglalják a pozícióikat, így megy ez a civilháború amióta a világ világ az internet felületén. Számunkra mindegyik politikai oldalon adódhat szimpatikus és ellenezni való is, hiszen csak óbudai magánemberek vagyiunk. Politikai szemléletünk sem egységes, mint a vágyaink és érintettségünk a csúcshegyi anomália miatt! Minket ellenzékinek sorolt be a polgármesteri hivatal,azt hiszem, amikor Momentum helyi képviselőjének lakossági kampányára rászervezve egy lakossági fórumot hírdettünk meg a fejesztési igények mostani lehetőségei mentén! Ellenzék lettünk, mert merünk szólni, hogy 1994 óta hivatalosan is tudja a városrész lakóinak igényeit a kerület és a polgármestere aki a főváros közgyűlésében képviselőnk ennek jelzésére! Aztán ott a másik fél, a mai kerületi hatalom ellenfele. Több civil szervezettel, média felülettel felvértezve. Ismeretek nélkül bányákat vizionálnak a dűlőinkre, ami mellett a ma is működő solymári téglagyár területén valóban voltak, vagy a másik oldalunkon az orosz laktanyánál és annak a bányájának egy gödör omlás mértékéig a leválasztott Harsánylejtőn volt üzemi területe, de nálunk soha! A valamikori Csire alpolgármester tudattalan kijelentését vagy hazugságát is fennen harsogják köztük sokan,hogy illegálisan az erdőbe építkeztünk, pedig itt soha nem volt erdő! Illegális építés sem hiszem, hogy más városrészek feletti arányban létezne. sőt építések sem zajlanak a törvények által megengedett mértékben az elmaradottság miatt! Sorsunkat, a fővárosi és kerületi építészként is kidolgozó Liszkay asszony, Urban-Lis vállalkozásának 2014-ben készített kerületi örkségvédelmi hatástanulmányában még is elolvashatja bárki, hogy a területünkön soha nem volt erdő! Még szőlők sem, mint a Testvér és Aranyhegyen, mert mi Hutweide-legelő voltunk! A Csúcshegy facebook csoportban szeptember 20-án, 20.33-kor kerültek ennek térképei kiposztolásra, melyek ezt bizonyítják! A római parti aktivitásban vezető szerepet játszva, számukra konfliktus a természetvédelem jelszava alatt szolidárisan kiállni meletünk a jelenlegi vezetés alatti helyzetünket támogatva. Inkább igyekeznek elhallgatni a létezésünket. Így volt ez a Momentum színeiben a kerületbe induló Benedek Márton esetében,aki lakossági fórumát előszőr mint csúcshegyi eseményt nem akarta beengedni a legnagyobb óbudai fecebok csoport adminja sem. Nagyon aktív természetvédőnek tartják magukat is sokszor illegáis természetkárosítót látva bennünk a lakótelepről,Úpestről, Kőbányáról, Angyalföldről a csoport tagjaiként. Nem tudva, hogy a várorsészünk fáit mind mi ültettük és azért látni így a a valamikori legelőn elterülő utcáink látványát! Nem tőlünk kell megvédeni a városrészüket, hiszen azt mi alkottuk ilyenné, ahogyan az ma látható a Csúcs-hegy erdővel borított természetvédelmi területe alatt a Csúcshegy városrészen elterülve! Talán a két nevet is össze keverik sokan az idegen városrészekből, amit még egy Békásmegyeritől sem várhat el senki, amíg bele nem szól.
Benedek Márton a Momentum rendezvényét végül maga kellett kérje,hogy beengedje a csoport adminja. Nem lekesedtek érte, de még is egy oldaról, ellenzékként betehette a nálunk készült videóját a csoportba.Nem dícsérték őt sem, hiszen az a csoport a római part körül forog jellemzően. Nem lenne evvel baj, ha kerületi csoportként nem felülteharcnak tekintenék a működésüket. A csúcshegyről ritka ha bejut egy poszt, legtöbbszőr kikapcsolt hozzászólási lehetőséggel, mint mikor az egyik blogbejegyzést az egy törzstgajuk kívánta kitenni saját indítatásból!
Ezt a posztot kedden kértem a III. Kerület/Óbuda Public Group facebook csoport adminától, hogy tegye ki. Lassan hétfő van, de a 100 csúcshegyi kérése nem megfelelő a megjelentetésre a megítélése szerint! Aranyhegyiként védi a római fáit, ami közben tőlünk is védi a területünket. Az nem zavarja,hogy egy kivágott erdő helyén, az osztott TSZ földeken lakik, ha hihetünk a facebokon az álata megadottaknak, a cége telephelyének, ahol egy nem kis házikó szintjei állnak a Hajlékos utcában. Nekünk megteremteni és fenntartani kell itt a környezetet, ami nélkülünk nem is megy, hiszen locsolni is kell, sőt pótolni is a kiöregedő cseresznye vagy más gyümölcsfákat, mert azok nem az elmúlt években kerültek a kertjeinkbe. A kerülettel szemben pedig nekünk is vannak felvetendő problémáink, mint olvasható. Nem tudom miért kellene nekünk kevésbé óbudainak,vagy kevésbé civilnek lennünk szerinte!
De a civilközösség rombolásnak magasabb vetületeit is megemlítem a sor vége felé. A természetvédelem nagyon divatos főleg azok közt ma akik soha nem kellett formálva fenntarhatóvá alakítság azt. Pont mint az állatvédelem divatja. Akik egy szobába zárva tartják kedvencüket a nap nagy részében hangosabb állavédők.Természetesen mondják is azonnal, hogy többet sétál a kutyájuk, cicájuk, cerkófmajmuk mint a kertekben tartott állatok és egyből sorolják a fához láncolt, éheztetett eseteket általánosítva! Nekem is vannak állataim, ahogy mindig is voltak. Jelenleg 4 kutya. Viszont nem érek rá a nap minden órájában kutyákat posztolni és hangosan leveszekedni más fejét,mert szerintem így vagy úgy kellene tartania, Nem keresem az unalmában elszökött kedvence(im)et csoportkon keresztül, miközben előző nap másokat minősítettem a dühös és hangos véleményemmel egy ilyen esetben. Foglalkozom a kutyával, így vár és nem elszökik unalmában, ha elmegyek itthonról. Nem ültetek feleslegesen fenyőt, akácot, bálványfát oda, ahol az káros és nem való, csak mert szeretem a természetet. Főleg nem politikai célokból teszem ezt! Ezzel elérkeztünk az országos szintre, bár az EU szemszögében is lenne pár deszka, amit mellékesen jeleztem is már a Bécsi zöldek felé a Csúcshegyet érintően, ha a családi kapcsolataim erre módot is adnak,hiszen a Rába habzásáról is lemaradtak a hazai információs hálójuknak köszöhetően. Maradjunk csak a hazárainkon belül.
Szóval vagyunk itt a Csúcshegy Városrész közösségeként két civil képviselettel, van a Tesvérhegy a maga két egyesületével megismert esettel. Mindegyikünk elzárkózik attól a közösségi oldaltól aki Óbudai Hegyvidék néven a ledózerólásunkról írt a fecebookon. Állítása szerint(Névjegy) a tesvérhegyieknek és nekünk is közösségi oldalunk. A kerület nem ismeri, civil oldalnak tudja. Vajon a csúcshegyiek közé miért nem jött el soha az üzemeltető, ahol se ivóvíz, se gáz sok utcában, de még a világítás is hiányos a sáros gördös utcáinkban? Mit kívánjunk neki a dózerért cserébe, ami a fáinkat is vinné, ha a véleménye irányadóvá válna egyszer? Meddig tehetnek civil álca mögött kárt a magántulajdonosok csoportjainak ebben az országban? Meddig tart egyes civilszervezetek, sőt álcivil szervezetek befolyásolási szabadsága anélkül, hogy az okozott kárért felelősséget kellene vállalniuk? Talán eszükbe sem jutott a zsámbéki medencében a békaátjárók helyett nyomvonal változtatást követelő civileknek, hogy régiós hatású az R11 nyomvonal melleti színjáték, aminek Zsámbék éppen nem a haszonélvezője? Nem is tudják a Budaörs-Budakeszi vonalakon közlekedve, hogy a településükön átzúdúló kamion forgalom jelentős része a 11-es út és a Megyeri híd felé tart, majd onnan az M2-M3 irányába és fordítva!. A Suziki Esztergomi gyárának és környezetének szállítmányai, a Pilisjászfalunál letérnek a 102-es úton a Bécsi útról és nem sok autószálító trailert láthatnak a romtemplomos település főutcáján. Viszont a térképre nézhettek volna, hogy a Megyeri hídon át honnan érkeznek a járművek, akár csak Dunkeszi magsságában a körgyűrű menti ipartelepeket megtekintve. Ők az Árpád hídhoz érve nem kívánnak a városon átvergődni, hanem az ismert Piliscsabai letéréssel a 10-esen kifelé, Tinnyén és Zsámbékon át érik el az atópályát. Keresztül a Garancsi tavi békavonuláson! Erre szavaztak a tisztelt zsámbékiak, erre használták a facebookos közösségüket! Sajnos még azt sem mondhatja egy csúcshegyi, hogy ehhez semmi közöm, mikor a 10-es új felüljáróján az épületek fölé emelt útpályáról az ő ablakén világítanak be a dübrögrő teherautók már hajnali 4 körül versenyezve, a lakott területeken a mielőbbi áthaladásért! Ezek a járművek soha nem fognak felmenni Pilijászflu főlé, hogy a Nyakas hegyét megkerlüve még később érjenek oda ahova most mennek, vagy éppen az ellenező irányból használják az útvonalat. Pilisvöröváron a Dachser szállító és raktározó vállalat biztosan mindig is rendelkezni fog egedéllyel a rövidebb út használatára, ahogy a zsámbéki medence ipartelepeinek cégei is! A zsámbéki főút házai is tovább fognak repedni, ha nem lesz egy keleti rákötés a 10-es útra! Minket még megvéd a körgyűrű ha elkészül, de az R11-től Zsámbékot nem, a civiljei lelkes ismeret hiányának a következményeként! Ott is divat a természetet védeni, de a következményekkel nem számolnak. ahogyan kelene. Ott is divat civil köntösben politikai tevékenységet művelni, álcázva a politikai hátteret, amit van aki feválal, míg sok helyen még ezt sem teszik meg! Most éppen a helyi közösség kialakult erőssége okán sok éve megszűnt Jobbikot alakította ott helyben újjá pár hangos egyén. Természetesen nem a helyi közösségi életben és a közösségi munkákban hangosat értek itt, hanem a facebookos aktivitásukat minősítem a véleményem mentén. A julisusra megszületett helyi pártszervezet vezetője augusztusban létrehozott egy természetvédő civil társasági oldalt, üzemelti azt.Teret és támogatást kapnak a helyi nagy facebook csoport adminisztrálása mentén a tévékenységhez. Támadják a helyi vezetést egy éppen az áltata bezáratott szemétlerakó okán. Miközben ez a vezetés bezáratta a szabálytalan lerakót, keresik felelősségét a lerakó működésében, harcos természet és egészséges környezetvédő szerepet játszva! A csúcshegyeikre még nem nyilatkoztak, de már várom! A Zsámbéki Természetvédelmi Civil Társaság a meglátásom szerint egy a Jobbik égiszét elfedő Környezetvédeli szervezet, ami nem kizárt,hogy még békának fog nézni minket a fáink takarásában! Hosszan sorolhatnám a hasonló helyi csoportokat, akik fel sem fogják a tényedésük okozatának valódi hatáskörét.és akkor nem is említettem a párfős, de jólfizetett irodákkal rendelkező civil szférát, mely országosan okoz kárt megalapozatlan lózungok hasznlatával! Rengeteg civil szervezet, nem tudom miért országos szinten szól dolgokról helyzetekről, mint például a Levegő Munkacsoport. Ők is ecsetelték már a védelem szükségességét A Csúcshegyen, miközben nem zaravarja őket, hogy a legfelső utcáinkban firssül igazán a városba áramló levegő,ami északnyugatról érkezik. Azt pedig a mi elgetett fűtőanyagaink szmogosítják az érkezése előtt, mert nincs gáz azokban az utcákban. De említhetném az 1-es villamos külső Bécsi úti hosszabbítását is ahol elfeledett a tény, hogy az ürömi körforgalomnál eleve tízezer fő feletti potenciális utazóközönség van. Üröm a maga lakosságával nem Budakalászon át érdekelt a városi közlekedést elérni, mikor itt az a lába előtt felszik. Emelett itt van az a pont ahol a csak kerülővel elrhető solymári parkolás a 10-esen dlgozni áróknak, vagy a kis számú Piisvörösvári vasúti átszállás mellett. Az aglmeráció is örömmel szállna át a város tömegközlekedésére Ürömnél anélkül, hogy a belső városrészek parkolási borzalmát kellene fokozniuk. Akkor talán a villamos hasznossági mutatója is sokkal jobb lett volna. Helyi emberek a "civil" szakértőknél több infóval tudják szolgálni a tervezéseket!- ha van akit érdekel a véleményük a fórumokon és nem csak egy esemény kihírdetésére használják azokat akik ezzel megelégednek a közösség képviseletére hivatottan! A napi gyakorlat eredményét mindannyian megéljük, hogy hova vezetett az állandósult dugók, parkolóhiányok közepette! A kerületek, települések elégedettek, hiszen a sok civil rendezvényről lehet tudósítani és újabb parkokat parkosítanak, miközben "civiljeink" egymással karöltve pacsiznak a lakosságot képviselve, hol bobpályát tervezve rájuk, hol meg szinte érdektelenül nézve az érdekeik vesztét! Egy cég már rég tönkre ment volna a visszacsatolások megfelelő vezetői kiértékelése nélkül, de a települések a mi adóinkból élnek, amik befolynak mert mi létezünk! De érdemes a létezésünk ellen rendezni a települések életét? Gazda test nélkül mi lesz a politikai és álcivil világgal? Jó ha olyanok tilakoznak a csúcshegyi zöldfelületi funkciókat fenntartó lakosság ellen, akik például a Csömörnél épült körgyűrű esetében, a XVI-kerületben a zajterheléstől félő lakosság,a körgyűrű távolabbra elhelyezésért adott aláírásait egy ottani lehajtó nélkül, oda épülő körgyűrű tervezethez használták indokként? Így ott hagyva a terheket elvették tőlük a lehajtó hasznát a civil segítséggel, hogy egy ismert esetet említsek.
Tisztelt politikusaink, de minden pártban! Mikor fognak az emberek érdekeivel foglakozni? Mikor fog egy óbudai országgyűéési képviselő a római partért úgy beszélni, hogy nem Budapestieket és a fene tudja honnan jött embereket akar megszólítani? Mikor fog egy óbudai politikust a csúcshegyi emberek prőblémájának megoldása érdekelni? Netán egy fővárosi politikust egy a városegyestéskor már lakottságot felmutató városrészé? Mert lenne megoldás,ha ehhez le is kell nyelniük a közműveik árának teljes viselését a csúcsegyi egyszerű embereknek. Csak meg kell adni az esélyegyenlőséget nekik,hogy egy lakóparki infrastruktúrát a lakás árában megfizetővel azonos helyzetben, 20-30 éves konstrukciókat kapjanak ehhez, mert 2-4 éves hitelekkel nem képesek megfizetni! Igaz, hogy BKISZ projectben az EU fizette a csatornázást és csak 5% volt a magyar önrész. Azt is hallottam már, hogy a csúcshegyiek önerősen épíett, közműtársulási gázvezetékére kötött rá a Harsánylejtő lakóparokja, de nem fizetett, mint az Mari néninek,vagy bárkinek kellene a rákötéskor a tulajdonosok felé. Reméle ez nem így van, de ezeket is meg kellene vizsgálni,hogy ki, kinek mit kell fizessen a fejleszthetőségünk érdekében! Ezeknek az iratanyaga csak ne áztt el szintén? Vagy itt ma sincs magántulajdon és csak az illetékes fejlesztőevtársak céljaira van minden ebben az országban? És itt nem a vett pár haver egy telket,hogy bemenjenek a csináltatott tervvel a bankhoz fejlesztésekre gondolok természetesen. De még ők is visszaforgatnák a profitot újabb termelésébe,de hova is, ha már a Délit is beáldozzuk és azt a rengeteg zöldfelületet ami eltűnt az emúlt évtizedekben? Mikor lesz a jog biztonság? Igen,hiszen nem azt a jogszabályt kell alkalmazni ami tetszik és főleg nem csak részekben, az nem nyugdíjasházi menűspor, hogy ettől megy a hasam,de abből kérek kettőt,tisztelt település vezetők! 2014 óta el kellene végezni a Csúcshegy feszínmozgásosságának a kategorizálsását! Az OTrT 25§ alapján és nem a csúcshegyieket korlátozni a felszínmozgásosságot felkiáltva a mai napig! Egy 2016 decemberig teljesítendő rendeletre hivatkozva, nem csak nagyjából egy utcát érintő tömbben kell házszámokat osztogatni a külterületen, azzal,hogy a többi rész várjon a városrészen türelemmel! Ütemezés kellene minimum ami megismerhető. Hetek óta nem kapott más rész számokból, miközben az Aranypatak utcában üres telkenek is osztanak tudtommal ,amire a nevezett rendelet ezt nem írja elő! Miért nem a felhalmozott porblémákat akarják elrendezni, világos elképzeléseket vázolva a képviseletükre bízott lakosságnak, ahelyett hogy azon gondolkodnak mi sértő a véleményekben a lakosok részéről és miért lehetne feljelenteni őket? Ez országos probléma, ahol a lakósok felelnek a városvezetők hibáiért a vagyonuk értékével kérem! Ők maradnak itt, legfeljebb elzarándolkolhatnak Visgrádig, vagy akár a kis Trianon kastélyig amivel könnyíthenek magukon, de a véleménnyílvánítás nem rájuk kell irányuljon! Ők nem tehetnek helyzetükről! Ez a véleményem, mivel egy feljesztésre kijelölt lakóövezeti tartalékterületen vásároltam a magam tulajdonát egy csodás mező és az erdő közti városrészen. Most se mező se a beígért fejlesztés lehetősége! Az a botrány, hogy itt vásároltam?
A jó polgár csendben kell maradjon? Ha csoportot alkot és nem kiválasztott civil, nem kell figyelembe venni? - a vesénket is lehet levernék, mint a régi szép időkben, vagy csak oszlatva leszünk akár 100-an? Kitelepítés jön, hiszen a csúcshegyiek jelentős részben laknak az ingatlanjaikban, ahol nem egy lakóingatlan, mert a lakás meghaladja a 51%-át a hasznos területnek a kénszerfelszabadulás előtt épült és így bejegyzet házaikban? Bejelentkezni meg nem lakás célára épült ingatlanba sem tilos, főleg ha szükséglakásra szorulna, ha nem tehetné!
Nem kellene végre egyenértékű emberként kezelni a csúcshegyieket? Javaskatokat tenni és várni a helyzet megoldására és nem bizonytalanságban tartják az embereket olyasmikkel amiért csak a jobb neveltetésük miatt nem röhögték ki a kerületet, mint például a szerencsétlen vízkár esetét hallva az irattárukban, miközben minden irat több helyre is elkerült mindig is másolatként? Ha más nem a földhivatali iratárba is, az ingatlanokkal kapcsolatosan? Nem lehet az igényekről nyílt egyenességgel egyeztetni, hogy ne kiksapukat keressenek az itt lakók, ahogy arra a Kádár korszak hatalomgyakorlása tanította őket, mert képviselet nem létező fogalom volt? Szabad a város és a kerület vagyonát úgy üzemeltetni, hogy közben a magántulajdonok szenvedjenek kárt a hivatali hatalom eljárása mentén, aki konkurensként tekint a magántulajdonok, a lakósság igényeire?
Mikor lehet ez az ország valódi és nem álcivil társadalom? Mikor tervezik a várost az emberekért(ittlakókért) ?
- egyértelmű, hogy a karsztos övezet csatornázása és a vízellátás a főváros kötelező feladata tekintet nélkül a kül- vagy belterületekre! Karácsonynak erre kellett volna válaszolni, a COVID helyzet fényében, hiszen a mostani pandémia elmúltával itt bármikor bekövetkezhet egy másik. 4.5 km-re az Árpád hídtól, a szennyezett talajvízkutak kiszáradása közt élő emberekkel. Az erdőből is jöhet például Leptospirózis, ahogy a mezőről télire bevackoló patkányoktól. Nincs ellene oltás. - A válaszlevele: 
Ezt a NIF oldaláról sosem vették le, ma is kint van a közérdekű adatok közt. 
Más kerületek jelezték,mint látható,hogy elmaradt a fejlesztési igény jelzése a fővárosi egyeztetés folyamatában. És mit tett a kerület? A vízcsatlakozást lehetővé tevő rendeletet, amint említettem 2013-ban helyezte hatályon kívül egy újjat készítve a Harsányejtő területére, amiben arról már nem esik szó! Ekkor a turista egyesületet, amit a honlapján nonprofit-lakosságot képviselő egyesületként tüntet fel meghívta baráti ,mosolygós egyeztetésre az esztergomi vasút átépítését megismerni. Most pedig egy Tanulmánytervet kapunk,miközben a kerületi szabályozás készül a beépítésre nem szánt fővárosi övezeti besrolásunk értelmében! Persze ennek tartalmát nem ismerhejük meg idejében,a lakossági egyeztetés elmarad a lehetőségek tekintetében. Igényeinket, véleményeinket hozzáfúzni nem tudjuk. Leveleinkre nem válaszolnak az "Együtt tervezünk" hangzatos kereteit a parkok parkosítására leszorítva ma Óbudán! Sejthetjük,hogy miféle szabályozás készül a fővárosi nem beépítésre szánt besorolás alapján, az eddigivel ellentétben.
A jogalkotók a következményekkel mit sem törődnek.Az ország 9. leggazdagabb régiójában évtizedek óta akadályozzák az addigi fejlődést, ami a körnező városrészeken addig azonosan zajlott. Ide a fejlesztések nem jutnak el.Az itt lakók az 1900-as években kiszabályozva költöztek a lakóingatlanjaikba.Gyakolratilag innen végignézték a város beépülését-benépesülését, a lakótelepek és a rendszerváltás lakóparkjainak megszületését. Az önzés városa pedig nem akar a létezésükkel, körülményeikkel foglakozni. A kisember ne merjen jobbra törekedni, mint egy meggymagos! Az ő nehezen, annak idején egy átlagos zuglói panel áráért megszerzett álma , a panorámás környezetben fekvő budai telke nem beépítésre szánt mezőgazdasági terület! Csak mert! Az,hogy itt jelentős zöldfelületet lehet nyílvántartani keilégití a hatalmat, nem törődve a valósággal. A kertek elhagyottsága nő, a telkek értéke rohamosan csökken. Míg a hasonló helyzetben és árfekvésben levő Arnyahegy belterületé válva már 50-100 milliós telkekkel bír, magam naívan a gyermekemnek tavaly egy 22m széles telket 8 millióért vásároltam az Őzsuta utcában. Akár fel is tölthetném az adásvételit ezt szemlélteni. A zöldfelületek aránya sem különbözik, de erre hivatkozva csak minket tartottak vissza. Ez a helyzet a felsznmozgással is. A geofizikai itézet térképén, amit már bemutattam a blgoon, nálunk 4-5 szintes beépíthetőséget ábrázolnak, míg a már belterületi Aranyhegyen beépítésre nem javasolt részek léteznek ebből a szempontból. Ott már van víz, aminek következtében a faborítottság is jelentősebb, mint nálunk. A város levegőjének lehülését biztosító zöldfelület fenntarásához pedg lakosok is kellenek, akik karban tartják és locsolják azt, hogy ne csak betegségek és özönnövények terjedjenek a szomszédos erdő faállományát is veszélyeztetve! Aki megszemléli a sárga-gyepszinten borított növényzetű és a halványzöld-lakott jelentős zöldfelülettel bíró területeket a környéken láthatja, csak a hatalom különbözteti meg a csúcshegy területét. Itt ugyan úgy élnek minden rétegből képviselten, mint a lakótelepen az egyetemi oktatótól a kutató orvoson át a takarítónőig, kisnyugdíjasig képviselten az emberek, mint a lakótelepen. Nem tudom, hogy másutt is ez -e a helyzet a belterületi hegyvidéken! Mindenesetre mi nem a világ végén vagyunk, hanem 10 percre az Árpád hídtól, nem messzebb, mint a Csillaghegy! A Bécsi úton elterülve főútvonali fekvésünk a közeljövőben megépülő M0 közvelen közelében súlyos folyamaokat indíthat el. A fél garzon áráért megvehető ingatlanok nem kívánatos felköltözést vonzanak maguk után. Bádogváros jöhet ennek folyamán létre a hegyvidéki övezet központközeli területén! Krízis övezeteink már most is vannak a visszatartás hatásaként és most logisztikailag jó fekvésű telephelyek jönnek majd a hegyvidéket szennyezni, ahelyett,hogy a barnaövezeti fejlesztésekbe csatornázná be a város őket! Itt is ott is elmarad a fejlődés, de itt már keressük egy a szakmai hírnevéért az ügyünket felvállaló ügyvéd jelentkezését! 
Ez a városrész a történelem folyamán mindig is lakottságot mutatott fel.A honfolgalás idején Óbudaörs néven volt ismert település itt. Ha ma is ez lehetne a neve,nem terjedt volna el a Csúcs-hegy lábán elterülő területről a róla sugárzott ferdítő kép,hogy milliomosok hódítják el a védett természeti értéket képező erdőt,ami felette és mellette,elválasztó sávként a Solymári téglagyár és a Csúcshegy településrész közt található.A elterjedt téves kép azért is szomorú tévhit,mert ha a zártkertekből eltűnnek a mai kor sokórás utazással járó hétvégi munkanapjai folytán, a kitolódó nyugdíjas korú emberek végleg,nem lesz aki karban tartsa a leromló állapotú növényzetet. A dömpingárak korában már a hobbitermesztés sem gyakoribb,mint más lakóövezetek kertjeiben. Az elhagyottá váló telkeken özönnövények kezdték a védett erdőt fenyegetni a kiszáradásos utcákban,ahol a beáramló levegő hűlése kellene kompenzálja a város belső betonrengetegeiben kialakuló hőszigetek hatásait. Ma már állandóan itt tartózkodó,a növényzet állapotának és minőségének megmaradását biztosító emberekre van szükség! 
Ezek a nem túl régen kiköltöző hangadók a társasházi közgyűlésekhez szokott hangon kommunikálva az említett zárt csoportban alíg egy tucatra redukálták a közösséget érintő ügyekben megnyilatkozók számát,mert nem kívánnak a belterületbe vonással és a peticióval foglalkozni.Az én dolgom sem lett könnyebb a befelé forduló emberek előtt a vitákat felvállalva,miben érveket a kijelentések ellen eleve elég kilátástalan dolog felsorolni,mert süket fülekre talál.Ezt lefolytatva a régebben olyan közösségben,ahol mindenki köszönt egymásnak az utcán, az autóval közlekedők az idegent is felvették maguk mellé,hogy ne kelljen a hosszú, nehéz terepen gyalogolnia.Ha ez információim és a véleményem elhallgatva arrébb vonulok,akkor békés képet mutatna az oldaluk. Nem csak én lettem így kizárva a csoportból. Valamikor 400 fő felett volt a fejlesztésekre váró közösség,míg mára talán az egyesülethez szükséges létszámmal is gondjuk akadhat! Nincs fórum,amin erről tájékozódhatnánk.Teljesen szétzilálták a régi megszokott utcák közösségét. Miközben a helyi egyesület egy tisztviselője a belterületbe vonásról szoló peticióval szembeni ellenérzését és az avval foglakozni nem kívánó egyesületet hangoztatott, az egyesület elnőke negligálta ezt a támogató aláírásával a peticióban! Kár lenne Kádár Péter elnök úr két évtizedes, áldozatos munkájáért,aminek eredményét a kerület sorolhatja fel a Csúcshegyi tanösvényre és hírdetőtáblákra mutatva,vagy hogy a 2006-os gázvezetéskor felszaggatott Erdőalja utcában még fellelhető betonút maradványokat lelünk,hogy ne nyakig sárosan érjünk le a városba! Ők betonoztak a saját erejükből,az utat helyreállítani igyekezve! Szedték a szemetet az önkormányzati akciókban. Osztották a szeretetcsomagokat és a gyermekek ajándékcsomagjait és szervezték a rendezvényeket a környék lakói számára a Solymárvölgyben.Ő a Fórum esetének zárt kör számára ismerté tételével, csak hibázott a kint lakók és a tulajdonsok számára nem a lehető legszélesebb megismerhetőséget biztosítva,de a közösségszervező munkáját nem lehet emiatt elértékteleníteni! Azt nem tudom mi folyik az egyesületen belül, de érezhető a petició ellenzésével és egyidejű aláírásával a belterületiségel,mint a képviselni kívánt fejlesztésekkel sincs képviselve már. A tulajdonosok nagy többsége nem a vagyonkája ellensége.és tisztában van azzal,hogy a geotechnikai kategorizálás hiánya miatti építési titalom megszűnésével beépülnek a foghíjaink. A Menedék a Csúcshegy Barátainak Egyesületről itt lekérdezhetjük,hogy 2014 óta nem nonprofit szervezet és 2016 óta a regisztrációs száma felfüggesztett. 
