Óbuda , Budapest 2018!
Még mielőtt bárki elkezdi az erdőbe, illegálisan építkeztek rágalmakat zengeni, nézzen utána: A fövárosi FSZKT-ben: F2 fejlesztésre kijelöltövezet volt a Csúcshegy vársrész. A fejlesztés irányát az óbudai OBVSZ-ben találjuk ahol tartalék lakóteületként, a belterületbe vonás mikéntjéról olvashatunk. A területen legálisan akár 5% a felszín feletti beépíthetőség és 10% a panorámás pinceszintekhez, a felszín alatt. Ez összesen 15%, amit kiszámolható egy 2ezer nm-es telekre bárkinek könnyen! A 3000nm feletti részeken ennek már csak a felét lehetett számolni,de éppen elég ez is. A nem lakóingatlannak épült építményekre pedig lehetséges volt használati mód változtatást kérni. Amúgy sem az építési jog alá esik a lakóhely létesítés szabályozása. Emellett, lakóingatlan az amiben 51%-ot elér a lakás(ok) területe, hiszen az nem csak lakóingatlanban lehet! Ezekkel az alapfogalmakkal tisztában kell itt lenni! Erdőt sem lehetett itt találni, azt a városrész köré a 60-as évek erdősítése telepített! Az idén augusztusban megjelent kerületi örökségvédelmi tanulányban nem egy térképen meg lehet ezt tekinteni. A terület itt legelő volt, amin szántóföldeket osztogattak az óbudai parasztoknak. Szőleik a Testvérhegyen és az Aranyhegyen álltak. Az itteni határa a szőleiknek a mai Kocsis Sándor út volt!
Az külön kérdést érdemel, hogyan lesz egy már az 1800-as évektől lakosságot felmutató, engedélyek egész sorával, családi házakkal beépülő városrészből külterület ott, ami Nagy Budapest kialakulása előtt is már a főváros területe volt. Alíg 10 percre az Árpád hídtól! Akit érdekel egy kis történelmi kitérő, itt a hozzászólásokban olvashatja: https://www.facebook.com/groups/1966795286918449/permalink/2180830688848240/
Külön kérdést érdemel, hogy a beépülés alatt álló városrészből egy üres mezőt leszakítva az belterület lehet közellátással, lakópark céljára! Ez ma a Harsánylejtő kertváros. Nem tudom ebből mi a település haszna. Elveszik egy második, de központ közeli Normafává alakítható terület. Újabb lakosokat kell a kötelező feladat ellátásban részesíteni. Óvodák, egészségügy, hivatali adminisztráció és az utak karbantartása mind teher a fejlesztés nyomán. Persze ez a város fejlődése, de az eddigi lakosság ebből nem előbb kellene részesüljön és ráadásul ki is maradhat a fejlődés nyomán? Nem nekik lenne szükséges a belterületeknek áró EU forrásokkal a csatornázás, védve a karsztvédelmi területet a lakott városrészen? Nem nekik kell ivóvíz, mikor a kutak betemetése fenyeget a fennmaradási engedélyeztetésben támasztott műszaki követelmények és vízminőségi előírás miatt? Az ivóvíz ellátás a kötelező feladatellátás részeként az egész város területére szóló szabályzókban rögzített. Ráadásul a leválaszttt üres mező fejlesztéséhez is rgzítettenm a terület szabályozási tervében is szerepel. Összefglalva: Az óbudai 27./2004. (VI.10.) ÖK rendeletben is rögzített a vízközmű kiépítés lehetőségének a biztosítása, a Harsánylejtő befektetőjének számára előírtan! 2sz melléklete 7.3.-pontja: „A hálózatok méretezésénél a Harsány lejtő lakóterület igényén felül a csúcshegyi terület vízigényét is figyelembe kell venni.” - Továbbá: Ötv. 8. §,13§,21§ Mellette: 2011. évi CCIX. törvény a víziközmű-szolgáltatásról 1§,2§ ,9§ Ezt kiegészíti: a vízgazdálkodásról szóló Vgtv. 4§. Ezek mind az Alaptörvény XX. cikk (1) és (2), a XXII. cikk(1) szakaszai és az EUMSZ 287. cikke (4) bekezdésének második albekezdése... és ma sincs nyoma a régi lakosság ellátásának. Olyan felsőbb jogszabály pedig nincs, ami a külterületek lakosságát a város belterületeihez képest más kategóriába sorolná, sem mint kerületi polgárt, sem mint ellátási kategóriabeli jogosultságot. És eleve miért külterület a Csúcshegy, a 30-es években a felső utcákban már tömegesen, engedélyezett lakóházakkal beépült területe?
Sőt! Mára a mező leválasztása után elvették a beépült terület fejlesztésre kijelötségét, visszaminősítve a csúcshegyi városrészt a mai beépítésre nem szánt övezetbe. Így történelmi léptékben beépülten! Még a védendő, feltáruló panoráma táképi védelmét is figyemen kívül hagyva írnak fásítást elő már az övezetben, pedig az eddigi fatömeget is a telkek tuladonosai maguk ültették a valamikori rétes-mezős legelő területén, generációk alatt! Ez lenne a zödfelület fejlesztés, amire kiszemelték a területet? Esetleg ez még csak az előszele? Nem inkább a jó minőségű, jókarban tartott zöldfelület a cél az elcserjésedő elhagyott telkek helyett, a vízhiányos hegyoldaban?
1967. április 26. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1) a dűlök elnevezésekor a következő indoklást adja: „ A terület családi házakkal, nyaralókkal beépített, s a kézbesítést megkönnyítené a dűlő elnevezése.” De tovább is folytatódik: "A III., Csúcshegy területe távlatban családi házas övezetté minősíthető. Ezeken a területeken - a további építkezés szigorú megakadályozása mellett - a fönnálló épületek ideiglenes jelleggel megmaradhatnak" .1976. november 10. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
Bizony a városrész már több,mint 40 éve, tervezetten lakóövezetté válásra kijelölt terület! Aztán egyszer csak megjelentek a spekulánsokról, erdőbe építkezőkről a hírek a sajtóban! Természetesen csak a Harsányejtő belterületiségének nyomán. Addig nem volt ez téma, a közismerten lakóövezeti tartalékban várakazó területen! Itt nem voltak olcsók a telkek, csak annyira mint más hasonló városrészeken, mint például az Aranyhegy. Igaz itt TSZ tagoknak sem osztogatták a telkeket a rendszerváltás következtében! Viszont itt történt eltérés a megörökölt fejlesztési iránytól! Valamiért ma nem találom a Csúcshegy pontenciális zöldfelületi fejlesztésének az elképzelését! Összeüggne ez ezzel? - 1984. szeptember 12. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1) tartalmáért felelve erdősíthető területé sem válni, mert esetleg elgazdálkodták a kiszemelt zöldfelületet. „Virágos-nyereg ut menti terület - A zöldterületek növelése érdekében javasoljuk a lakóterület és a csúcshegy! zártkert közötti 15,5 ha. nagyságú mezőgazdasági /82/ terület övezeti módosítását parkerdő területté /72/, - majd pedig erdősítését. /A csatlakozó 03 a Solymárvölgyi | útig terjedő további mintegy 35 ha. nagyságú mezőgazdasági terület erdőövezetbe /72/ való későbbi átminősítésének lehetőségét meg kell vizsgálni azzal, hogy a meglévő TSZ.major jelenlegi funkciójában meg maradhat -e./”
Ha valaki nem ismeri a Csúcshegy területét, ez a leválasztott mező erdősítéséről szól, a mai Csúcshegy városrésze mellett! A Harsánylejtő lakóparkjának a területéről! Reméljük nem ezt a zöldelületi eltérést az addigi céliránytól kívánják a csúcshegyi magántulajdonok kárára korigálnini a városban? Nem is azért, mert egy legelő azért nem volt régen erdő, mert a sziklás altalajon az ne életképes, hane azért, mert ha emiatt vesztik el a telkeink az értéküket és emiatt szaporodnak el a területen a kétes elemek, az tragédia lenne. Egy újabb kitelepítés lenne ez szerintem, aminek nevezhetjük! Ilyen "belső kitelepítés" már zajlott ebben a kerületben a lakótelepek építése nyomán. Nem az emberekért tervezik a várost? Mi nem akarunk soklakásos övezetbe kerülni, de erdővé sem kívánunk válni! Van elég területe a városnak, ha erdősítésre van szüksége, erdősítse be a Mocsáros területét! Az saját tulajdona és most beépítené! Ne a magántulajdnt gazdálkodja ki alólunk. Sajnos ez a véleményünk, érzésünk már, a kialakult helyzetben! Itt csak a generációk óta az ígért lakóövezetiségre várók spekulánsok, a TSZ-ek,annak idején hítelen feszaporodott tagsága nem és az erdőövezetnek tervezett mező elépítői sem?
Ez lesz Budapest 2030?
Netán bizzunk abban, hogy a kormány is beleszól a város tervezésébe végre, ami nem tűnik emberközpontúnak?
