2018 március 20 Sokaknak ez egy fontos nap. Varga miniszter úr és Tarlós főpolgármester úr,talán ezért is ma látogatott el a miniszter választókerületébe, a BP 4.sz OGY.-i választási körzetbe Fórumot tartani. Igazából ez sem biztos, mert 1848-ban ezen a napon a nép mindennapjaival és életének kereteivel foglakoztak anno,a politikusaink, az országgyűlés évenkénti tartásáról, a hitelintézet felállításáról és sajtóról szóló törvényjavaslatok vitájában.
Persze, ma már fejlődőtt a világ és nem a mindennapok,hanem a jövő lett fontos számukra. Ne legyenek migránsok, maradjon meg az identitás. Nincs evvel semmi bajom, csak nem értem, hogy a jelennel mit tegyünk addig! Írtam már rengeteget arról, hogy egy egész városrésznek nincs ivóvize sem a főváros hegyvidékén! Még a végén szeretnénk migránsok lenni a hazánkban, ha nem megyünk el innen, rontva tovább a demográfiai mutatókat!
MAGYARORSZÁG ALAPTÖRVÉNYE XXII. cikk (1) Magyarország törekszik arra, hogy az emberhez méltó lakhatás feltételeit és a közszolgáltatásokhoz való hozzáférést mindenki számára biztosítsa. XXIV. cikk (2) Mindenkinek joga van törvényben meghatározottak szerint a hatóságok által feladatuk teljesítése során neki jogellenesen okozott kár megtérítésére.
Eddig is elég volt a terjesztett hamis hírekkel szembesülve egy sarokba állítva létezni a magántulajdnosainknak, miközben a kerület zöld felületeit sorra beépítette a város. Eközben őket korlátozásokkal elszegényítve, hogy a zöldfelületi és közmű kapacitás mutatók a fejlesztők rendelkezésére álhassanak. Most a fővárosi tulajdonú Mocsáros kerül sorra. Rólunk meg hírdetik az álszent igét, hogy miliomosok építik el az erdőt! Kap is rajta a buta ember anélkül, hogy utána nézne a valóságnak. Bizony itt soha nem volt erdő, sőt a városegyesítés idején kiszabályozott dűlők egy részére és a szőlős területére telepítették rá azt! A miliomosaink, ha egy-két mai nívójú családi házat annak tekintünk, pedig lakóingatlanokat vettek és építettek át, amik már lassan száz éve léteznek ezen a területen! A Csúcshegyet külterületbe lökték a főút meletti természetes városfejlődésből aztán leválasztották a valóban mezőgazdasági részét a mezőt, ami ma lakópark a Harsánylejtő névvel. A mezőgazdasági övezetiséget persze meghagyták az ittlakóknak a beépltett részen, csak mert! Itt látható a 8-as dúlő és a Stockacker, magyarul szőlős terület, ami erdő lett időközben:
Der Stockbauer arbeitete am Stockacker... so ist das Leben, erdő nélkül! (a szőlész a szőlősben dolgozott)
Csak mert! Lehet furcsán hangzik, de ez itt nem üres helykitöltés, hanem a történés pontos leírása. A 27/2004-es óbudai rendelet lehetővé tette a Harsányejtő mezejének a beépítését. Én nem vagyok irigy a lakóira, hiszen azok a szomszédaink, gyerekeik a mieinkkel egy iskolába, óvodába járnak ugyan azzal a közlekedési eszközzel. És jón a de, természetesen! A Csúcshegy városrész két részre osztásakor két új városrész jött létre, amit a főváros 2012-ben rendeleti úton rögzített hivatalosan! Az a gond,hogy a Harsánylejtő melletti új vagy maradék Csúcshegy tejesen illegitim módon létrejött és kezelt városrésze ma Óbudának. A mai szerkezetének kialakításához semmiféle tanulmány nem készült. A lakossága szociális és a terület gazdasági viszonyait senki sem vizsgálta a változások nyomán! Település részeket pedig ezek nélkül nem lehet létrehozni! A fenti időpont óta egy fiktív mezőgazdasági területről szóló, valótlan adatokat kezel a város. A lakosai kötelező ellátása elmaradt! Egyetlen kérdésem lett volna a nagyságos és méltóságos urak számára a Fórumon. Tudnak-e erről Tarlós volt kerületében és mit tennének, hogy ez a hihetetlen állapot, a XXI-ik századi európaiság közepette véget érjen és ivóvízhez jusson majd ezer budai hegyvidéki polgár végre? Sőt, hogy ismét a természetes módon fejldőhessen a város szerkezete a szocialista megalomániát kiheverve. Budapest egy 15 milliós országnak épült, itt nem szükséges toronyházasodni, mint a túltelepült hegyvidékek közti nyugati kultúrákban az láthatjuk. Itt nincs erre semmi kényszer. Ez egy tágas ország, aminek változatos és gyönyörűen termő vidéke is van, nem csak ellaposodott ipartelepei. A város levegőjének kondicinálásában betöltött szerepünket meg nem az elhagyott telkek vízhiánytól kiszáradó cserjései tudják betölteni, hanem a kint lakók által karban tartott minőségi zöldfelület, mint szerte a város minden kertes házában is teszi! Nem biztos, hogy vannak UFÓK ,de biztosan zöldek a kertek mindenütt a hegyvidéken! 
Jól látható, hogy a Bécsi úttól délre a zöldebb a lakott belterület, míg mi a szemben fekvő Aranyhegy sárga, gyepszinten borított területéhez és a Mocsáros növényzetéhez vagyunk hasonlóak.Ez bizony a fővárosi TSZT viszgálati anyagában található, a főváros 2015-ös szabályozása nyomán!
Azt hihetnénk nem lehet lejjebb a magántulajdonok sarokba állított korlátozása eddig ismert folyamatában! Dehogy nem, készül az új kerületi építési szabályzat az OBÉSZ néven! Még tovább kurtítanák a csúcshegyi tulajdonosok eddig is a használatot ellehetetlenító szabályainak kereteit, amit bátran nevezek burkolt kisajátításnak a telkek értékeinek romlására nézve! Sokszor leírtam már, hogy a 90-es évek lakótelepi lakásárnak megfelelő telek ára mára egy fél lakáséra sülyedt le már az eddigi korlátozásoknak a következtében is! Ezt fokoznák az OBÉSZ-ben!
Mielőtt ezekre az eltérésekre térek egy alap probléma! A terv anyagai közt olyan formában került a területünk feltüntetésre, ami a fent vázolt fiktív adatokat tartalmazza. Ezt olyan szinten,hogy a képviselő testület által kivonatott önkormányzati telkek is, a valós kivont művelési ággal szemben, gyümölcsös és szőlő kategóriákban szerepelnek. Ráadásul a szabályozási tervben ábrázolt kép adatait ugyan az a cég készítette el régebben, mint aki a tanulmánytervünkhöz egy évvel ezelőtt a valós adatokat is prezentálta a kerület részére, más munka során!
Ezt az árbát használná a kerület a következő évek szabályozási alapjául, ami alapján a főváros is alakíthatná a rendezési céljait, terveit! A Városrendezési Főosztály saját részetes adatokkal nem rdenelkezve a kerületi szabályozásra tud csak támaszkodni. Láttunk 7 parcellán szőlőt kéken, sok sárga kert gazdaságot és zöld gyümölcsösöket. Naná, hiszen valaha a gyümölcsösökbe építhettek tárolási és feldolgozó célu épületet a kényszerkertészeink, akik ma hegy lakosságának egy részét alkotják. Lakást kialakítani már más szabályozás az így létrejött építmény egy részében. Anno 22 éve, mikor megvettem a remélt családi hajlék telkét a kerületi tájékoztatás tudatában. hogy ez belterület és hegyvidékei lakóövezet lesz, amit a főváros területrendezési kategóriái közt a fejlesztésre kijelölt mezőgazdsági övezetiség támasztott alá. Ez a volt helyzet! Ma már viszont nagyon más, aminek a képviselő tetület aktív részese. Nem értem ezt a fiktív állapotot, hogyan fogadhatta el a kerületi szabályozási terv részeként a testület, mivel maga vonatta ki a területen a jelentős számú és méretű tulajdonait. Természetesen a lakosság is élt a 2017 december végéig megnyitott ingyenes kivonatás lehetőségével és ezért a terület mára több, mint 51%-ban kivont a mezőgazdasági művelés alól hivatalosan is! Pedig a szabályozók csak a mezőgazdasági tuajdonokra adnak adómentességet! Ez sokakat tarthatott vissza a valós helyzetnek megfelelő kivonatástól, ha nem voltak lusták foglakozni a telek valós használatának feltüntetésével!
Több, mint 51%, mert nem tudjuk, hogy az igazi rohamban a 2017-es év vége előtt hányan vonatták ki még a telküket, de az előbb bemutatott és mára már fiktív művelési ágakat felmérő cég, az URBAN-LIS, a kerület megrendelésére 2017 tavaszán elkészítette, a testület által 2016-ban megrendelt tanulmányában, a következő összesítést! 
A vak is láthatja,hogy 2017 tavaszán a Csúcshegy jelentős része a mezőgazdasági művelés alól kivont terület! Azóta rohamosan vonatták ki, jellemően november deceberben a telkeket a művelés alól a tulajdonosok, még több szürke folttal tarkítva ezt a képet! Be kell valljam jómagam az adómentesség miatt ezt nem tettem meg, pedig a valóságban az is csak szürke lenne a valóságos álapotok képformában történő bemutatásán! És azon a még sokkal szürkébb képformátumú valóságos állapot feltüntetésen kellene alapuljon az OBÉSz és a főváros Település szerkkezeti Terve, amint az OBÉSz alapján tudomást szerez a való világról! Éppen erre lennének az érdekeinket képviselők megfizetve az adóforintjainkból, mert azért én is fizetek rendnesen, ha nem is a telek után. Ezért botrányos a nem mai állapotok alapján egy terület a rendezési tervben történő szerepeltetése a 2018-ban elfogadásra váró OBÉSZ részeként, mely a jövőjének szabályozására hivatott egy normális város kerületében!
És most nézzük miféle jövőt készítene a kerület az itt lakó és tulajdonló kisember számára, hova lehet még lejjebb: OBVSZ 135.§ vs OBÉSZ 257.§ - A ma fejlesztésre kijelölt, kiskertes rekreációs terület(MG-RF-III!2) ezután beépítésre nem szánt, kertes mezőgazdasági övezetté válik(Mk-2)
Itt jegyezzük meg, hogy 2011 szeptembertől a 2005. évi LXIV. törvény(BATrT) 22. § (3) * Az olyan beépítésre szánt területet, amelyet az elfogadott településrendezési eszköz a BATrTMód. hatálybalépése előtt már beépítésre szánt területnek nyilvánított, továbbra is ilyen területnek kell tekinteni. Sem a TSZT, sem a kerületi OBÉSZ nem vehetné el a csúcshegyi magántulajdonoktól a lakóövezetté válás belterületiségének fejlesztési kijelöltségét! Azért meg más szabály miatt nem, hogy a lakossági igényekkel szemben vállakozások kapjanak előnyt a fővárosban. Ráadásul övezetünk jelentős részben beépült és a jelentősen átalakuló terület, így az esetleges belterületbe vonásával nem új építési terület jön létre, ami mellett a hegyvidéki zónában üres lakóterületek sincsenek! A hegyvidéki zóna övezetében belterületbe vonható leromlott, alulhasznosított és a belterülettel határos terület a Főváros területén csak a Csúcshegy van ráadásul, a tudomásom szerint. További szigorítások ésszerűtlenek, vagy burkolt kisajátítás!
Visszatérve az eltérésekre, az eddigi OBVSZ 135§. (2) bekezdés a belterületbe vonás esetére várható építési előírásokat taglalja, a (4) bekezdés kiskereskedelmi építményeket szabályoz! A rendelet 58 számú táblázatában a beépíthetőség 3%(1000nm alatt 5%) és a felszín alatt 10%, épület db szám kitétele nélkül. Emellett az MG-III mezőgazdasági rendeltetésű területek általános előírásai, a 133.§ is fejlesztési megjelölést tartalmaz az (1) bekezdésben: c) MG-RF-III/2 Fejlesztésre kijelölt kiskertes rekreációs területek(OBVSZ)
Változás: OBÉSZ 257§. Mk-2 kertes mezőgazdasági övezet, nem beépítésre szánt terület övezete. A (8) bekezdés a pontban; 1db 30nm-s épület 1000nm felett. A 720 és 1000nm közti telkekre nem tartalmaz előírást a paragrafus, azaz nincs beépíthetőség. A kiskereskedelmi építmények a terület ellátására kimaradtak! A rendelet 2.sz mellékletének a régi kerületi szabályozásból átemelt, 3%-os beépíthetőségét ez egyenesen felülírja. Az álapotuk miatt lebontott épületek újáépítése tilos, ez pedig mér tároló építményeknél is életet veszélyeztethet!!
Ami megmaradt az a felszínmozgásosság miatti építési tilalom, amely viszont törvényellenes álapot egy egész városrészre kiterjedően! 2014.jan.01-től hatályosan: 2003. évi XXVI. törvény (OTrT) 25. § (1) A földtani veszélyforrás területének övezetét a településrendezési eszközökben kell a tényleges kiterjedésnek megfelelően lehatárolni. A római part egyetlen kerületi közvélemény kutatása árából fedezhették volna ezt a 4 éves mulasztást!
Kedves Tarlós Úr és országgyűlési képviselőnk Varga Úr! Köszönjük, hogy a gyermekeink jövőjére gondonak és megmentik tőlük a mi kis városrészünket is. Ráadásul mi is lenne azokkal a migránsokkal akik egy ilyen európai fővárosba érkeznek, mint ahol mi is élünk itt a Csúcshegyen? Lehet még a fára is visszamásznának,ha meglátnák ez a várost a sáros utakkal, ivóvíz nélkül az itteni fő gyűjtőút sötétéségében érkezve, a követlező napon? Tudják én nem a grundon fociztam, hanem TSZ-ekben töltött gyakorlaton ismertem meg középiskolában mi is az a mezőgazdaság, mennyi vizet iszik naponta egy disznó, mekkora erővel kell egy lovat ledönteni a heréléséhez, avagy mennyire iszonyatosan büdösek a 40 celsius fok testhőmérsékletű csírkék. Az viszont aki italálta, hogy a csúcshegyi lakott terület mezőgazdasági, biztosan nem tudja miféle üzemmód az. Főleg, hogy az itteni mezőt kivonta a gazdaságból lakópark céljára! Köszönjük azt is, hogy a város zöld felületeit fejlesztik! Páldául a Meszes utcai parkot a gazos mező helyén.Nem tudom zöldebb lett -e így, de park az biztos! A Mocsáros zöld mezejét is fejleszteni fogják. Köszönjük. Sőt még azt is köszönjük,hogy parkosítják a Flórián előtti parkot! Köszönjük az összefonódásokat, ha ide nem is jutott ki megint a villamos, menjen csak mindenki kocsival innen is és az ideérkező agglomerációból is!
Örülünk a fejlődésnek, de nem lehetne elérni, hogy a város természetes fejlődése folyamán, az 1930 évekre a főút mentén lakott területté fejlődött Csúcshegy város rész, ami nem a Csúcs-hegy erdős területe hanem alatta terül el, mert ezt is illene ismerni, visszakerülhessen a hegyvidék lakóterületének őt megillető helyére és nem a szocialista városépítészet nyomán lakótelepek lehessenek csak élőhelyek a város polgárai számára, mint a Testvérhegy lábánál a kedvelt Lángliliom utca környéke, vagy ami most fog a BUSZESZ területén épülni? Nem lehetne, hogy a város a polgárainak és nem az ide hordott, a fene tudja honnan érkezőknek épüljön? Kaphatnánk mi is kvótát hogy a tulajdonaink évtizedes korátozását végre befejezzék és egyenrangú lakosai lehessünk a hegyvidéknek, a kerületnek és a fővárosnak? Lehetne legalább az egészséges ivóvízhez jutnunk végre? Nagyon megköszönnénk!
Rendkívül sajnálom, hogy a Fórumról a függöny mögé távozva elmentek a rövid kérdésemre a módot nem megadva. A látogatókat azért nem kellett volna a terembe zárni ekkor, hiszen csak köszönhetjük a fejlődést.
Sárga színnel a fővárosi tulajdon, kékkel az óbudai önkormányzati tulajdonok.
1997. évi LXXVIII. törvény 30. § * (1) * Ha az ingatlan rendeltetését, használati módját a helyi építési szabályzat másként állapítja meg (övezeti előírások változása) vagy korlátozza (telekalakítási vagy építési tilalom), és ebből a tulajdonosnak, haszonélvezőnek kára származik, a tulajdonost, haszonélvezőt kártalanítás illeti meg.A Ptk. 108. § (1) bekezdése szerint az ingatlan tulajdonosa tűrni köteles, hogy az erre külön jogszabályban feljogosított szervek – a szakfeladataik ellátásához szükséges mértékben – az ingatlant időlegesen használják, arra használati jogot szerezzenek, vagy a tulajdonjogát egyébként korlátozzák azzal, hogy az ingatlan tulajdonosát az akadályoztatás (korlátozás) mértékének megfelelő kártalanítás illeti meg. A Ptk. 108. § (2) bekezdése pedig arra az esetre, ha a használat vagy egyéb korlátozás az ingatlan rendeltetésszerű használatát megszünteti vagy jelentős mértékben akadályozza, biztosítja a tulajdonos számára azt a jogot, hogy az ingatlan megvásárlását, illetőleg kisajátítását kérje.
A környékünk üres telkei szürke színűek.
Utóírat:
Azoknak akik nem tudják,hogy lehet észrevételeket beküldeni az OBÉSZ társadalmi egyeztetése keretében: Észrevételek amiket be kell küldeni, lehetőleg MINDENKINEK külön-külön az ŐBÉSZ véleményezéshez/ (AJÁNLOTT LEVÉLBEN!) :Cím lent
1- az OBÉSZ 257§ (5) bekezdésében továbbra is szerepeljen az OBVSZ 135§-nak kitétele: lakóterületként fejleszthető kertes terület megnevezéssel az MK-2 övezetnél.
2- a (7) bekezdés c pontját kiegészíteni kell, mert a gyűjtőútra vontakoztatható csak! A - (c) épület a forgalmi gyűtjőút tengelyétől mért 100m-en belül nem létesíthető formában, a jelenlegi szöveg helyett! (Egy telek éppen ekkora, hem szabad minden utcára vonatkoztatni ezt a szabályt!). A 100m pedig min 5, de akár 10 telekszélesség is a gyűjtőútról mérten. Használhatatlanként akarja megvásárolni a kerület őket?
3- a (9) bekezdés a pontjában a 30 négyzetméteres szószerkezetet törölni kell, mert a szabályzás a 2 sz. melékletben(222.old) százalékban tartalmazza a beépíthetőséget! (Ez összeütközésben van avval és a bértelkek problémáját a Bérleti Szerződésekben kell módosítani, nem az építési szabályzatban) Az eddigi szabályozáshoz képest(OBVSZ135§) százalékos beépíthetőségével szemben, az OBÉSZ építési jogot csorbít!
4- az OBÉSZ, most 2018 márciusi elfogatatására a tervező nem az általa 2017 juliusban nekünk is bemutatott adatok alapján javasolta a 3%-os beépíthetőséget, amit a régebbi adatokkal is 5 és 10% közt beépíthetőség ajánlásával nyútott be a képviselő testülenek! A 3% os beépíthetőség ezek ismeretében inkább 5% felett és 10%-hoz közelebb kell legyen. Oka, a valós területhasználat 51% felett, kivett telkeket mutatt be ismerten a rendelet elfogadása előtt több, mint fél évvel!
5.- a zöldfelületi mutató, a hasonló funkciójú területeknek, pl Aranyhegy csatornázatlan(volt zárketi telkei) megfelelő mérték kell legyen (70-75%). Mert a Tanulmányterv bemutatta, hogy jellemzően gyepszinten borított a terület és nem erdő, amivel azonos mutatót szabnak ki ránk. Nem közterület a kertes telkek sora,hanem magántulajdonok. Nem haladhatjuk meg a zöld rekultiválásra besorolt táborhegyi bánya területének zöldfelületi muttóját egy lakott területen! Ezen túlmenően az OBÉSZ 25nm-ként 1db fa ültetését írja elő a területre! Ez egy átlagos gyümölcsfa kifejlett lombozata, ami 5m sugaró körrel árbázolható, az 5x5-ös területbe még éppen illeszthetően, Ez az előírás a teljes telek fásítását teszi kötelezővé!
6.- Az OTÉK 29§ (8) bekezdés 2016.Vi.14-én lépett életbe és nem tartalmazza az övezetre a kerületi rendelet!(OTÉK eltérés, amit az állami főépítésszel kell jóváhagyatni!)
7.- Ne az elavult adatok alapján erőltessék a fiktív mezőgazdasági területet, hanem a hivatalosan több mint fél éve ismert tényadatokra apaluljon a rendelet ránk vontakozó része, főleg mert 2004-2007-ben kellett volna a kettéosztáskor megmaradt Csúcshegy felmérését elkészíteni! Egy évvel a képviselő testületi rendelet elfogadás előtt felmérte a területet az URBAN-LIS Kft.! A valósan megismert adatokat nem csak a rendelethez, de a TSZT módosításához is fel kell használni a megváltozott funkció miatt. Az 51%-ban kivett területeken legalább 750, de akár több mint 1000 embert kell ellátni a városnak a kötelező feladatai közt ivóvízzel és a talaj védelmében csatornával, már ma! Egyben az ÖBÉSZ fővárosi elfogadtatása folyamatában a TSZT megváltoztatását kell emiatt kérni! A 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 30. § alapján a TSZT módosítás párhuzamosan megtörténhet az OBÉSZ fővárosi efogadtatásának tárgyalása keretében,párhuzamos eljárásban! - megjegyzés:Az Épített környezet alakításáról sz. Törvény 30§ alapján övezeti átsoroláskor, ha az ingatlan rendeltetését,használati módját az befolyásolja-beépthető lakóövezetté válást elvéve-kártalanítás jár! A TSZT-nek a valós területfelhasználásnak kell megfelelnie és a szakági elvárásoknak is, ami a lakosok szenyvize ellen kellene védje a talajt, mert azok vannak itt, a Tanulmánytervből ismerten is. Az 51%-os kivett területi arányt nem ismeri az OBÉSZ, pedig most fogadják el és a tanulmánytervet készítő teresztette be az OBÉSZ javaslatot. Szerepelni kellett volna a megismert adatoknak a megalapozásban. A megalapozó vizsgálati anyagban még legkevesebb 5% és maximum 10% közt szerepelt a beépíthetőség. Az OTÉK által megengedhető 10% al szemben maradt a használati móddal össeegyeztethetetlen 3%, amit az 1db 30nm-es épület kitételével sztorniroz is azonnal! Létezik sorozatos OTÉK eltérés?
8.- építési jogokat sért és életet veszélyeztethet, az akár 100 éves ingatlanok bontási szükségessegét megragadó újjáépítési tilalmi kitétel! Kártalanítási igények tömkelegét indíthatja el,hiszen a tilajdonosok akár örömmel bontanának,ha nem laknak kint a kártalanítás keretében benyújtott számlákra! Törölni kell!
9.- Nem értelmezhető OTÉK eltérésnek az OTrT határozott előírását nem alkalmazni! ( OTrT 25. § (1) A földtani veszélyforrás területének övezetét a településrendezési eszközökben kell a tényleges kiterjedésnek megfelelően lehatárolni.) MK-2 övezetet is érintve a mostani formában már nem alkalmazható 2014 jan.01 óta! Az Azóta készült TSZT2015 III kötet-VESZÉLYEZTETETT, ILLETVE VESZÉLYEZTETŐ TÉNYEZŐJŰ TERÜLETEK fejezetében rögzíti is ezt:"A szerkezeti terv..Környezetvédelem, veszélyeztetett és veszélyeztető tényezőjű területek”című tervlapján jelölt Csúszásveszélyes, Alábányászott, Feltöltött és Potenciálisan talajszennyezett területeket, valamint a Rekultiválandó bánya, lerakó területeket a KÉSZ-ben a tényleges kiterjedésüknek megfelelően kell lehatárolni." Az OBÉSZ nem felel meg sem az OTrT sem a TSZT hatályos előírásának!
10.- Az ivóvízhez való jutás biztosításának, a Magyarország Alaptörvénye XXII. cikk (1) bekezdése és más az ellátási kötelezettséget előíró jogszabályok miatt, nem lehet feltétele az utcák kiszabályozása a már kint lakók számára !
.................................................................................................................................................................................. FONTOS! - AJÁNLOTT LEVELET KELL ÍRNI! - "Akinek a tervezettel kapcsolatban, vagy a rendelet felülvizsgálatával kapcsolatban előzetes javaslata van, azt írásban Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Polgármesteri Hivatalának Főépítészi és Várostervezési Irodájához (1033 Bp. Hídfő u. 18.) 2018. április 6-ig juttathatja el."
A rendeletegyeztetési anyag: http://obvsz.obuda.hu/obuda-bekasmegyer-uj-keruleti-epitesi-szabalyzatanak-tervezete/
Nekünk is lesz Fórum a terület problémáiról egyeztetni: MÁRCIUS 29., 18:00-21:00, TÁBORHEGYI NÉPHÁZ NAGYTERME-1037, Toronya u. 33.
