Mivel az ivóvizet sem kapó városrészünk témái elég részletesek már, így csak az év zárásaként jelentkezem pár sorral.
Az idei évben újabb sikert könyvelhetünk el. Nem csak az ivóvíz kapacitásunk lett meg, ahova a főváros nem engedett eddig rákötni, hanem sikerült visszakapnunk az eredetileg tévedésként bejegyzetten vitatott, 5%-os felszín feletti beépíthetőséget. Immár véglegesen és előszőr egységesen a hegyen. Eddig csak a telkek elaprózódását okozta a 3%-os szabály mellett éppen a kis telkekre megengedett létezése! 20 éve rombolták eddig a hegy képét, az elszlömmösödés felé tolva a területet Óbuda hegyvidékében!
150 éve tartozunk a fővároshoz, sok mai kerületet megelőzve. A Csúcshegy már akkor is lakott terület volt, az akkori V. építési osztályba tartozó területeként, mint Óbuda valamikori közlegelője(Hutweide). Immár 30 éve a rendszerváltás óta csak viseljük a város fejlődésének terheit, miközben kényszerből lakunk sokan mezőgazdasági épületekben, ami után kiemelt adózóként vállalunk részt a város fejlődésében. Beleszólásunk viszont soha nem lehetett a saját életünkbe sem. A mai napig nincs se ivóvíz, se csatorna, se tömegközlekedés mifelénk. Az itteni lakóingatlanokat sem véve figyelembe kimaradtunk a 10-es út zajvédelmi vizsgálatából, miközben annak felüljárója az ablakainkon néz be naponta. Mindenki úgy tesz mintha statisztikailag nem léteznénk, itt nem lennének lassan 100 éves lakóingatlanok...mert külterület! 30 éve üres zöldfelületek épülnek be, míg a főváros ennyire régi lakossága külterületen marad, ha akar, ha nem! Pedig évtizedek óta itt annak tudtával telepedett meg mindenki, hogy ez belterület és családi házas övezet lesz. Mi vagyunk a 2005-os TSZT 35.oldali zártkertjei a Harsánylejtő térségében, ami addig csak egy utcánk volt, üres mező ami mezőgazdasági üzemi terület volt addig. Mi vagyunk a BVKSz 54§-ben leírt MG-RF övezet, ami a 22. táblázat B táblája A pontjában belterületbe sorolható és beépíthető terület, sőt már jóval az előtt is ez volt a sorsunk leírtan a rendszerváltás előtti területrendezési programban és a Budapest Általános Rendezési Tervében rögzítetten ma 80-as években! Ennek tudatában vásároltuk ebben a besorolásban levő nem polcsó, lakótelepi lakások árát meghaladó áron a telkeinket! Ezt a Fővárosi Tanács Vb mellett az MSZMP Kb is jóváhagyta annak idején.
Új idők jöttek. 30 év után már nem Tarlós és alpolgármestere határozza meg a sorsunkat. 30 év után már nem lehet eladni a legelő városrészét fásítva lakó embereket illegálisan erdőkbe építkezőknek eladni a saját tulajdonuk korlátozott használata mentén. 30 év után változtak a feltételek! December 2.-án 30 év után végre megvolt a csúcshegyiek bemutatkozása a kerületi városházán. 5 fő a lehető legszélesebb élethelyzetből képviselve a csúcshegyieket beszélhetett a Csúcshegy igényeiről, létproblémáiról a kerület vezetésével egy bő órában. ígéretek nem hangzottak el,de elkezdik a fővárossal az egyeztetést rólunk.(lajtos kocsis vízellátástól, a területtel kapcsolatos más problémákig. Folyamatos egyeztetés lesz a helyi képviselővel ezután, rendszeres időközökben. A Hegyről megjelentek: Fónod Attila; Hámor Endre; Kádár Péter - Menedék a Csúcshegy barátainak Egyesület; Pabar Gábor; Siklósi Péter a kommunikációs okból bezárt Csúcshegy-Óbuda Civil társaságtól. A kerület részéről: Czeglédi Gergő - alpolgármester; Csongrádi János - körzet képviselője; Czékó Gábor - OBVF Kht. ügyvezetője; Greifensteinné Csernák Marianna Építési oszt. vez; Hazai István András alpolgármester; Massányi Katalin főépítész; Rácz Ferenc Péter - közterület felügyelet; Weber Tamás - Igazgatási osztály, Közterületi és Környezetvédelmi osztály vezető. 
Először kaptuk meg a lehetőséget, hogy felmutathassuk a Csúcshegy egységét jelezve a fejlesztés iránti töretlen igényt, ami 1938 óta folyamatos! Amit 1994-ben is forráshiányra hivatkozva utasított el a kerület. Jeleztük, hogy megértjük, de az, hogy itt tehetetlenül vágyakozás közben nézzük a leválasztott üres mezőnk lakóparkká válását, a kerület más részein a hasonló folyamatokat, sőt az agglomerációban ugyan ezt a 2002-ben, a mi részünkre is kiépített Bécsi úti főgyűjtő csatornára kötve Pilisborosjenőn, Ürömön..s.t.b. már nem elfogadható! Igyekeztünk minden tulajdonosi réteget képviselni! Volt köztünk régen kint lakó, újabban kiköltözött, lakóingatlanban és mezőgazdasági épületben élő és nem kint lakó, évtizedek óta jogkövetően a fejlesztésekre várakozó tulajdonos is. Jeleztük, hogy ezentúl egységesen, a 20 éves Menedék a Csúcshegy Barátainak Egyesülete mögé állva képviseljük a csúcshegyiek vágyait és véleményét. Igaz ettől ez a blog a sajátom, de ezt figyelembe véve írok.
Új idők kezdődnek, ma már nem egy EU régió a főváros és az agglomeráció! Ha a fővárosnak ma sincsenek forrásai a mostoha gyermeke számára a hegyvidéki övezetében, akkor az nem idegenkedik az agglomerációba távozni, ahol a valamikori fővárosi önrésznél kevesebb forrással lehet megvalósítani az elmaradt fejlesztéseket!
Vigyázó szemetek Remeteszőlősre vessétek! Neki nem volt 10-es útja, főgyűjtő csatorna és víznyomó vezeték a területén, Nem volt vasútállomás és több buszjárat megállója a területén, de még turisztikailag városközpont közeli erdeje, kék túra útvonala sem. Csúcshegy-Solymárvölgy sokkal gazdagabb település lenne ha önállósodna! 4.5km-re az Árpád hídtól. Itt van tétje,hogy az új település szakhatóságként nyilvánulhat meg az M10 városi bevezetőjének zajvédő beruházásairól, a mentén megnyitható gazdasági területekről, P+R parkolókról és az egyes villamos valódi intermodális csomóponttá válásáról a város szélén. Ott sokkal több parkoló állhat az agglomeráció autóinak rendelkezésére az átszálláshoz a Nyugatiba tartó vonatra, ahová az 1-es villamos plusz egy megállóval kivihető, a mai környezetvédelmi EU pályázatokra támaszkodva! Üröm állomás is ehhez a leváló területhez tartozik, ahol összeköthető buszjáratokkal a Budakalászi HÉV a hűvösvölgyi villamosnál levő buszokkal,de akár Kelenfölddel is és mindez az M0 lehajtó mellett a Solymárvölgyben! Ott ahol Solymár is kiaknázatlan fejlesztési lehetőségekkel bír a 10-es út és a majdani M10 közé szoruló, művelésre alkalmatlan mezőgazdasági területeken, aki ismerten a régió bajnoka az érdekérvényesítésben, ha az M0-ra gondolunk! Nyomon követjük ezt a lehetőséget is, Remeteszőlős jegyzőkönyveiben, az államkincstár településeknek juttatott támogatásaiban, az ERFA aktuális pályázataiban(https://www.palyazat.gov.hu/erfa), Magyar Falu program, a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) kiírásaiban, az MoTrT Tv. 15§-ban rögzített infrastuktúra biztosítása helyzetekben, de még a leváláshoz szükséges helyi népszavazás részleteiben is (https://tasz.hu/cikkek/helyi-nepszavazas-1x1). A vagyonmegosztásra is felkészültünk a fővárossal.
Nem célja senkinek precedenst teremteni a fővárosban, az agglomerációs forrásokra szorulva leválasztani az első városrészt. Viszont a fővárosnak sem lehet célja, hogy erre a lépésre kényszerítse azt a történelmi mértékű lakottságú városrészét, ahol a mai napig ivóvize sem lehet a lakosságának. Nem lehet célja, hogy a lakott külterülete lakossága a belterületbe vonás halogatása miatt növekvő agglomerációs ingázást kell végignézzen továbbra is, miközben az a régió is naponta bénul meg az M0 nyugat hiánya következtében! Jelenleg napi 23 ezer egység közlekedő terheli a Csúcshegyieket is, zajfogó fal nélkül, lakatlan területnek tekintve a szakhatósági vizsgálatok folyamatában, a lakóingatlanjait sem véve figyelembe. Tűzcsap is ugyanezért nincsen, a tűzoltóság sem foglakozik a valós százalékos beépíthetőséggel a területen, a törvényi előírásokra fittyet hányva! (2016-ban volt bennéget haláleset az Őzsuta utcában) A város gazdasági övezeteket hoz létre a volt MG-Rf területeken, nem törődbe az átsorolásra váró meglévő polgári lakossággal! Reméljük felismerik, hogy ez tűrhetetlen tovább! 100 fő feletti aláírások a tulajdonosok részéről nem ignorálhatók ismeretlen számú és státuszú járókelőkre hivatkozással a terület sorsa tekintetében. Csak a tulajdonosok viselhetik ennek költségeit és fejezhetik ki a vágyaikat a terület sorsát illetően! A kerületnél van a labda, hogy jelezze a Csúcshegy fejlesztési és belterületbe vonási igényét a főváros számára. A főváros pedig meg kell változtassa a TSZT kereteit,hogy ezt minél könnyebbé tegye és forrásokhoz jutassa a terület nem gazdagnak nevezhető tulajdonosait az önrészek viseléséhez, amit örömmel teljesítenének! Azok akik itt a legelő városrészen fákat ültettek, a határoló erdő védelmében is aktív tevékenységet tudnak végezni, megakadályozva az özönnövények átterjedését, a helyi növényzet kiszáradó pusztulásával szemben fenntartva annak jókarban létét. Ehhez is lehet támogatást nyerni az EU környezetvédelmi alapjaiból..A városrész lakosságának szennyvízétől a fejlesztése védi meg a karsztvédelmi területét, a város vízbázisát és a villámárak lezúduló kártételétől az alatta fekvő infrastruktúrát. (10-es út, vasút). A Csúcshegyiek a munkát ehhez mindig is vállalták. ma csak az a kérdés,hogy a főváros hajlandó -e végre a kisemberek magántulajdonait is átsorolni, az eddigi lakópark építő vállalkozásokat támogató hozzáállással szemben. A kormány pedig támogatja-e ebben a fővárost az emberek érdekében folyó párbeszédjük mentén! Minden segítséget megadunk a rendezéshez! 2020 tétje, hogy fejlődhet-e végre a Csúcshegy vagy elkezdődik-e a főváros széthullása!
Ne feledjük ismét folyik a kerületi építési szabályzat véleményezése! OBÉSZ legújabb véleményezése (dec.31-ig)..(tervindítás)..átfogó módosítás..lakossági és fejlesztői kérelmek kezelése. Link, véleményezendő szöveg ( az maga az OBÉSZ ) és mindenféle nélkül. Lehet jelezni a fejlesztési igényeket, elvett jogaink visszakérését, bármit! https://obuda.hu/blog/hirdetmenyek/kozerdeku-hirdetmeny-obesz-masodik-atfogo-modositasa-tervinditas/
Kérjük a kerület segítségét, kérjük a főváros segítségét és kérjük a kormány segítségét!
Reméljük az értelem és a közjó kezdődik a mai ÚJ Időkkel mindannyiunk számára és megindul a 30 éve várt fejlődés! Kellemes ünnepeket és BUÉK csúcshegyiek, kellemes ünnepeket és BUÉK Budapest!
