Direkt ez a cím,még ha tudjuk,hogy egy nem létező dolgot is állít!
A keületben jelenleg hatályos szabályozás szerint a felszanmozgásosság miatt ne lehet építeni,csak a keretekben megszabott paraméterek szeinti bővítés lehetséges.
A keretek: Föld alatt 10%. föld felett 3% 1000-3000nm fennáló területig! Ez egy 2000nm-es telken 60nm-t jelent.(OBVSZ 135§)
Az OTÉK szerint lehetne építeni,de a kerületben még sem lehetséges.Ha nem lenne távol tartva tőlünk a Terület geotechnikai besorolása,akkor a legfrisebb szabályozás 10%-os beépíthetőséget tenne lehetővé! ( 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 29. § )
Sok, környékbeli ingatlant hirdető, építési telkeit,jobb esetben beépítésre szánt területnek tünteti fel a területét,már a 90-es évek óta! A kerültet városrendezési szabályzata,mint irányadó ebben a témában a következőket említi:
" A terület régóta zártkert jellegű beépítés alatt áll, amely az elmúlt két évtizedben nem változott nagyon sokat, a lakófunkció itt is megjelent, de a beépülés mértéke nem volt nagyon jelentős, ugyanakkor a kiskerti hasznosítások egyre jobban leállnak és a terület funkciói egyre inkább kezdenek a víkendtelek és a gazdasági, munkahelyi hasznosítások felé eltolódni, amelyek környezeti szempontból aggodalomra adnak okot. Néhány helyen szerviz üzemel, de egyéb cégek, szolgáltatások fiktív vagy valóságos telephelyei is megjelentek itt. A terület problémái tipikusan a volt zártkertként működő területek problémáival megegyezőek: szűk, szabályozatlan utcaszerkezet, közművesítés hiánya, szlömösödés."
Itt meg kell jegyezzem,hogy valójában az elmúlt években megugrott a gazdasági épületeikben élő száma,ami jó adóbevételi lehetőség az Önkormányzatnak,hiszen nem engedi lakóépületté nyilvánítani az érintettek tulajdonait! Százezres méretben fizetik az adót,de kimaradtak a csatorna és útfejlesztésből legutóbb is a környéken,mikor az erre szánt EU pályázatból jelölték ki a kerület részesedő területeit! Régebben a zártkerteken lehetett 30nm-es gazdasági épületet emelni.Sokan két szíjtelket megvásárolva, azok határán így 60nm-es "közösen felhúzott" gazdasági épülethez juthattak. Most felszínmozgásos területté van a hegy nyilvánítva és semmi nem építhető rajta.Rögtön hozzá is teszem,hogy a Harsány lejtő területe ugyan ehhez a felszínmozgásos területhez tartozik! Amennyiben elvégzik a megfelelő talajmechanikai vizsgálatokat,a felszínmozgásos területen kiadhatók építésre szóló engedélyek. A slammosodás (szlömösödés) csak azzal állítható meg,hogy nem hajléktalanok és egyéb kétes egyének lakhelyévé,menedékévé hagyják a hegyünket silányulni. Csak ha helyettük a valódi tulajdonosok végre arra használhatják ingatlanjukat amire szeretnék, fognak azok nem őrizet és hasznosítás nélkül nem erre a "lakhatási" célra használva értékes területté válni újra! Egy másik postban mutattam pár telket,hogy itt már mennyire tragikusan elvesztették az ingatlanok az áraikat.Persze sok más telket hirdetnek magasabb árakon.Ezek sem ma kerültek a kínálatba!
Sajnélatosan nem Óbuda,hanem a főváros dokumentumaiban ezzel kell szembesülni:
KER 3. Budapest Fıváros III. kerület Óbuda - Békásmegyer Önkormányzata (Ügyiratszám: 108/PM/2014)..tehát 2014-es ügyirat az Önkormányzattól a Főváros felé!
KER 3.1.14. 1.14. Csúcshegy térsége a ma hatályos FSZKT-ban F2 jelő MG-RF keretövezető, fejlesztésre kijelölt, távlatban hegyvidéki kertvárosias építési övezetbe sorolható területként szerepel. Az új TSZT-ben a térség marad Mk jelő, kertes mezıgazdasági területfelhasználási egységben, mivel a TSZT indokolása szerint nem biztosítottak azok az infrastruktuális feltételek, amelyek indokolttá tennék pl. lakóterületi átsorolásukat, vagy azok távlatban nem látszanak reális célnak. Javasoljuk a korábbi FSZKT jelöléshez hasonlóan az „infrastruktúra függvényében ütemezetten igénybe vehetı, változással érintett terület” jelölés kiterjesztését a Csúcshegyi térségre is, mely ugyan jelzésképpen, de magában hordozná annak lehetıségét, hogy a terület egyszer, távlatban beépítésre szánt területbe, illetve belterületbe kerüljön. Elfogadásra nem javasolt. Az épített környezet alakításáról és védelmérıl szóló 1997. évi LXXVIII. tv. 7. § (3) bekezdés e) pontja szerint „a települések beépítésre szánt területe csak olyan területfelhasználás céljára növelhetı, amilyen célra a település már beépítésre kijelölt területén belül nincs megfelelı terület”. A hatályos TSZT nem jelzi beépítésre szánt területként a Csúcshegy területét. A kerület jelentıs kiterjedéső beépítésre szánt lakóterületekkel rendelkezik, amelyek fejlesztése részben folyamatban van (Aranyhegy, Harsánylejtı), vagy évtizedek óta nem valósul meg, nem indulnak meg a fejlesztések (Mocsáros dőlı). Az infrastrukturális feltételek megteremtése, a területek közterületeinek kialakítása (Aranyhegy) jelentıs forrást igényel, és láthatóan elhúzódó folyamat. Várható, hogy Csúcshegy kiskertes besorolású területén a közterületek kiszabályozása és az infrastruktúra kiépülése nem mozdul elıre az elkövetkezı 10 évben.
Az elızetes igények feltárásánál a kerületi Önkormányzat nem kérte Csúcshegy vizsgálatát fejlesztési területként való kijelölés céljából. A terület jelentıs mérete, valamint az infrastrukturális ellátásának hiányosságai miatt a terület átsorolása még nem idıszerő.. A TSZT 10 év múlva esedékes felülvizsgálata során indokolt lehet ennek újbóli értékelése. -71.old.-
Szintén kiemeltem már,hogy a Harsány lejtő nem a Csúcs-hegy! Erre is találni konkrét kitételt az OVBSZ-ben!
'Elhelyezkedés A Fővárosi Közgyűlés 94/2012. (XII.27.) rendeletének 3. melléklete alapján a terület határai a következők: Budapest közigazgatási határa-Solymárvölgyi út-Virágosnyereg út; II. és III. kerület határa Budapest közigazgatási határáig.'
Tehát, egyértelmű,hogy a Virágosnyereg út túloldala már nem a Csúcs- hegy! A Harsánylejtő nem az OVBSZ-ben meghatározott Csúcs-hegy területéhez tartozó project,A márciusban az Önkormányzat elé került rendezési tanulmánytervet ezért is várjuk kiemelt figyelemmel,mert ennek végre már csak rólunk kell szólnia! Eddig minden ötlet,fejlesztés és a véleményem szerint,spekuláció előnyt élvezett a Csúcs- heggyel szemben.
Az OVBSz jelenleg egy számomra lázító leírást is megfogalmaz."A Csúcshegy területét és lakosságát tekintve is a kerület kisebb méretű városrészei közé tartozik, a Csúcshegy alatti szabályos utcarajzú külterületi rész alkotja. Ennek megfelelően főleg lakóépületek, hétvégi házak, ill. gazdasági épületek határozzák meg a kerület utcaképét. Ezen a területen további beépítés nem kívánatos."