39/2016. (XII. 30.) MvM utasítás 44. Építésügyi feladatok szakasza, 49. § A kormányhivatalok szervezeti egységei az építésügyi feladatok körében ellátják a kormányhivatal feladat- és hatáskörét érintő a) az építésügyi és építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló kormányrendeletben és egyéb külön jogszabályokban meghatározott építésügyi hatósági; b) az építésügyi és építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló kormányrendeletben és c) egyéb külön jogszabályokban meghatározott építésfelügyeleti hatósági feladatokat.- a mi esetünkben a Pest Megyei Kormányhivatal, Bányafelügyeleti Főosztály (főosztályvezető: Pályi György) Postacím: 1145 Budapest Columbus u. 17-23. Telefon: (36-1) 373-1800 Fax: (36-1) 373-1810 Email: bbk@mbfh.hu
Sajnos Óbudán ezt a szabályozást nem tartják tiszteletben! A felügyeleti szerv általi "Előzetes szakhatósági vélemény" nem elfogadható a kerületi főépítész állítása szerint! A kategória nélküli felszínmozgásosságú területeken úgy lehet, normális esetben el kell indítani az építési engedélyezési eljárást, amihez a tervező készíttessen egy egyszerű talajmechanikai vizsgálatot,ami alapján az így besorolt mozgásveszélyességi kategóriának megfelelő alapozást írhat az önkormányzat elő az épület engedélyének kiadásához. A helyi előírásoknak megfelelően terveztetett éíptmény dokumentációját ezzel együtt kell az Önkormányzatnak benyújtani. Óbuda építészeti osztálya azonban valami oknál fogva ettől elzárkózik! A konrét kérdésre a nevezett építési eljárásban a felügyeleti szervtől és egyben szakhatóságtól becsatolt igazolásra ezt a kijelentést teszi! "... geotechnikai kategóriákat és az azokhoz tartozó előírásokat az ÓBVSZ és annak védelmek és korlátozások tervlapja rögzítheti, (vagy egy a területre, illetve területfelhasználási egységre készített kerületi építési szabályzat), telkenként, egyedileg nem értelmezhető. A terveket nem helyettesíti egy „előzetes szakhatósági vélemény”. A hegyoldal nagyobb területére vonatkozóan szükséges meghatározni a csúszásveszélyes területek konkrét előírásait. Üdvözlettel Massányi Katalin"
Azon már fenn sem akadok,hogy a hatályát vesztett BVKSZ-re hivatkozik a főépítész Asszony egy válaszában,mikor ma már az FRSZ és a budapesti TSZT-2015 szabja meg a kereteket, a szintén új OTÉK kereteinek alkalmazására. Ami szerint zártkerteken 10%-os beépítés lehetséges és 3000nm-től lakóingatlanok építhetők! Az viszont probléma,hogy az OBVSZ védelmek és korlátozások nevű tervlapján szereplő korlátozás alapja egy hatályon kívül helyezett szabályozás, az FSZKT. Ráadásul a területünkre vontakozó előírás csak a 135§ csak a 4. bekezdésben tartalmaz. a korlátozások tervlapjával ellentétben felszínmozgásosság miatti tiltást,amely bekezdés csak kiskereskedelmi ingatlanokra vonatkozik! A többi bekezdésben nem szerepel,sem külön bekezdést nem kapott a paragrafusban ez a tiltás!
(4) Az MG-RF-III/2 övezet területén legfeljebb 500 m2 bruttó alapterületű, a területet használók ellátására szolgáló kiskereskedelmi építmény létesíthető, amennyiben
a) a telek előtt legalább 12 m-es szélességű közterület van kialakítva, és
b) legalább a részleges közműellátás biztosított.
Az FSZKT szerinti felszínmozgás-veszélyes területi korlátozás alá tartozó területen geotechnikai kategóriába még nem sorolt területen épület nem létesíthető. -zárul a 4-es bekezdés.
Mivel más építményekre vonatkozó bekezdése a paragafusnak nem tartalmaza a kitételt és nincs a kitételre önálló bekezdés az övezeti előírásokat tartalmazó paragrafusban, a korlátozások és védelmek tervlappal a rendeleti szöveg nincs összhangban a megalkotása óta! Az FSZKT-t leváltó TSZT 2015 nem tartalmaz korlátozási előírást a Csúcshegy mezőgazdaságinak besorolt területére.
https://geoportal.budapest.hu/varosrendezes/tszt2015/
Tehát amint Massányi főépítész asszony levelében láttuk, a szakhatóság és a felügyeleti szerv az smafu,de a kerületi tervlap,amit a szociológiai képzettséggel rendelkező polgármester és képviselő testülete fogad el, az szent és érthetetlen! Érthetetlen már csak azért is,mert az ismeretlen okból kategórizáltalansággal sújtott Csúcshegy a zártkertekre megengedett építési szabályokat sem alkalmazhatja,ami által jelentősen korlátozza a III. kerület a tulajdonok használhatóságát és értékét! Érthetetlen azért is,mert nyilvános dokumentációban tekintheti meg bárki az roszág és ezen belül budapest teljes beépíthetőségi adatait födtani szempontból! https://map.mfgi.hu/
A Budapest beépíthetőségét ábrázoló térképen,ha nem is A,B,C,D, hanem 1,2,3,4-es területeket találunk feltűtnettve. Talán mindekinek sikerül a megfelelő kategóriába konvertálás,hogy lássuk,szinte az egész Csúcshegy területe 4-5 szint felett építhető akár be! Kellemetlen lenne,ha Tarlós Úr, Bús Balázs vagy Massányi Katalin főépítész Aszony ne lenne rá csak képes! 
Természetesen rákérdezünk a fent leírt esetre,hogy rendben van-e a város szemszögéből is, az Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatalnál és a Budapest Főváros Kormányhivatal Építési Hivatalal- Állami Főépítésznél.(dr Sersliné Kócsi Margit - kocsi.margit@bfkh.hu ,sersline.kocsi.margit@bfkh.gov.hu )
Beépíthetőség-geotechnikai állapot: narancs: 4-5 szint felett okker: 4-5 szintig(2) és szürke gazdaságtalan(3) beépíthetőség Felszínmozgásosak a zöld területek. A sötétszürke területek nem beépíthetők!
Azon külön el lehetne polemizálni,hogy miközben itt, ahol biztonságosan lehet építeni tilos,miért lehettek lakóövezetek beépíthető telkei ott, ahol a sötétszűrke foltokban nem beépíthető kategóriájú talajszerkezetek vannak és a zöldekben felszínmozgásosság van jelen! Ezt meghagyom az ott érintetteknek,ha olvassák az információt! Mindenesetre, ha a kerület gazdálkodási okokból tart területeket nem besorolt kategriában az a véleményem szerint a hivatali hatalommal való visszaélés a tulajdonosokkal,az itt lakókkal szemben akiknek az érdekeit kellene képviselniük! A besorolatlanság kárt okoz a tulajdonosoknak,de közvetve még a környék befektetőinek is,mint a BIF a Harsánylejtő projectjével! A területünk szabályozatlansága ráadásul a nem létező felszínmozgásosságot is valóssá teheti,hiszen a szenny és monszunszerű esővizek a talajba szivároghatnak a csúszásveszélyt előidézve,hiszen sem csapadék sem szennyvízelvezetés nincs, a Bécsi út és környékének alattunk megépített infrastruktúráit,gondatlan módon védve!
Senkinek sem érdeke egy konfliktuszóna a befektetői területek határán,ahol előlünk új ideköltözöttek és majdani ideköltözők részére veszi el a kerület az ittlakók elől az infrstruktúrát. A mezőgazdasági művelés a szezonok dömpingárai korában a megváltzott,több órás utazások,munkanapos hétvégék korában, megszűnve a mezőgazdasági művelés felhagyásához vezetve nem csak a növényzet gondozatlanságát okozza az ökológiailag káros özönnövények elszaporodásával a védendő erdő,mint ökológiai folyosó közelében! Igaz a mezőgazdasági területiségünk is csak egy politikai kijelentés,aminek nincs alapja.Ha itt még ma is művelnék a földeket,még fákat sem sokat találnának,mint mikor még eredeti funciójában valóban mezőgazdasági volt ez a terület,ahol már akkor is kerületi lakosok is laktak lakóingatlanokban. Akik felé kötelezettségei vannak az önkormányzatoknak! Itt prezentálom ezt az állapotot:
Polgármesterünk, Bús Balázs a képzettsége révén tisztában kell legyen,hogy itt nem igazán a le sem szedett terményekre rájáró vaddisznók és a területen elszaporodott patkányok,melyek a közeli infrastuktúrába hatolva a városban is felbukkanak egyre nagyobb tömegben, konfliktuszóna a területünk! Itt a beépítés és így az itteni élet megakadályozása, hajléktalanok,kétes elemek és sajnos cégek felbukkanásával jár. Ezek a körgyűrű megépülésével egy ideális,nem szemek előtt lévő területet és országosan jó elérhetőséget fognak találni. Az Aranyvölgy intermodális csomópontja legalább csak a hajléktalanjaink napi "munkába járását" segíti elő,ha koldulásból kívánják a megélhetésüket kiegészíteni. A telkek értékének fokozatos romlása az elszegényedett rétegek célpontjává teszi a fejesztések határterületét! A köz és vagyonbiztonság nekik is létérdkük, nem csak az szempont kik járnak a gyerekeikkel egy óvodába,iskolába. Ráadásul a budai Hegyvidéki övezet Békásmegyere vagyunk itt a Harsánylejtő szélén, nem egy kritikus helyzetben lévő családdal és itt bérlő lakossal. Még az Önkormányzat saját közleményei is azt mutatják,hogy ez ellen a romló álapot ellen akarnak tenni a feladataikat sorolva: ...saját eszközeivel gondoskodjon a helyi környezet megóvásáról, minősége romlásának megakadályozásáról,a városrész sajátos jellegének megőrzéséről, helyreállításáról,a jelentőséggel bíró helyi természeti és kulturális értékek védelméről.
https://obuda.hu/wp-content/uploads/2012/02/obudaujsag_2017_11.pdf
A kritikus helyzetben lévő családok lakóhelyének meghatározása a KSH 2011-es népszámlálásából származó adatokat alapul véve egyrészt a társadalmi helyzetet mérő mutatókkal (munkaerőpiaci helyzet, iskolai végzettség), másrészt a rossz lakáskörülményeket (túlzsúfolt lakások, alacsony komfortfokozatú lakások, önkormányzati bérlakások) jelző mutatókkal készült. (Vadászles, Őzsuta,lakott és szegregációs veszélyeztetésű terület,Solymárvölgyi-Krízistömb) 
Jó lenne ha a koncepcióit komolyan venné a kerület: ...2. Megelőzés elve: a negatív változások megelőzésének költsége jóval alacsonyabb, mint az általuk okozott (a 347. oldalon) ! A 373. oldalon maga jelenti ki,hogy csak a Csúcshegyiek érdekei menté irányítható a beépülés!" A kerületben a Csúcs-hegyen “csúcsosodó”, egyébként országosan jellemző városi tendencia, hogy az egykori gyümölcsösök spontán funkcióváltással lakóterületté alakulnak át"
Amit a város elfogadott 2014.ben persze nem kerülhetett a 2013.as munkában a készülő Budapest 2030 során! A 44.oldalon a teljes Csúcshegy és a Harsánylejtő alapellátással fejlesztendő lakóterület.Amiből nem sok van a városban.(A 48 oldalon egységesen rendezetlen lakóterület vagyunk.-Rendelkezésre áll a Tanulmánytervhez is!) Kiemelném a Hegyvidék övezet fejlesztési elvei közül,a 65, oldalról: A területi tartalékkal rendelkező meglévő lakóterületek kapacitásának kihasználása magas zöldfelületi arány biztosítása mellett; http://budapest.hu/Documents/Városépítési%20Főosztály/Budapest%20Területfejlesztési%20Koncepció%20I.%20kötet%20Javaslat.pdf
A talajmechanika vizsgállatát fúrásokkal végzik. 
Amint látható ez a Csúcshegy területén is elkészült,tehát a besorolás elmaradásának elfogadható indoka nincs!
De ha a lepapírozása lenne gond a Geodéziai Intézetnek köszönhetően itt megismert felszínmozgásossági állapotok kategórizálásához,ime egy tanulmány a teendőkről!:
A mára megváltozott Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzatról (a BVKSz-ről) és a Fővárosi Szabályozási Kerettervről (FSzKT-ről) szóló 1998. évi fővárosi rendeletek építési korlátozásokat léptettek életbe a felszínmozgás-veszélyesnek minősített területeken. (E „területek kijelölése az MTA Földrajztudományi Kutató Intézet adatai, térképes lehatárolása alapján történt" írta az FSzKT.) így Buda jelentős nagyságú, még csatornázatlan területein építési tilalom lépett életbe. A mai szabályozás már minden építkezéshez kéri a telkek geotechnikai vizsgálatát, már a tervezési szakaszban. (FRSZ és a Budapesti TSZT 2015)
A Fővárosi Önkormányzat rendeletei 1998-ban Budapest III. kerületében a hegyvidék legnagyobb részét „felszínmozgás-veszélyes"-nek minősítették, s beépítését megtiltották mindaddig, amíg a csatornahálózat ki nem épül. Ezt követően a Főmterv Rt. 2000-2001-ben a Fővárosi Önkormányzat és a Kerületi Önkormányzat megbízására mérnökgeológiai felülvizsgálatot készített. Az általában lösszel borított Kiscelli Agyag Formációból felépülő budai lejtőkre már a 19. században is téglagyári agyagfejtők települtek. Ezek környezetében ismételten talajcsúszások fordultak elő,épület-, és egyéb kár következett be, különösen amíg a bányászat folyt és magas agyagfalak álltak megtámasztatlanul. A Kiscelli Agyag Formáció azonban térfogatváltozó tulajdonságú is, s emiatt utak, épületek gyakran károsodnak olyan helyeken is, ahol bányák egyáltalán nincsenek. E két kárt okozó hatást nem mindig különböztetik meg világosan. Nem indokolt tehát általában a károsodásokra hivatkozással építési korlátozást elrendelni csak azért, mert a csatornahálózat még nem épült meg. Az elmúlt évszázad során bekövetkezett talajcsúszások több mint háromnegyed része ugyanis téglagyári, vagy más bánya, és mély munkagödör miatt alakult ki. A vizsgálat alapján a lejtők stabilitása általában megfelelő és nem tesz szükségessé különösebb korlátozást, de semmiképpen nem szabad a szennyvizeket a talajba szikkasztani. A valamikori bányák területén, a vastag feltöltésen továbbra sem szabad építkezni. A bányák közvetlen közelében szigorúbb, távolabb enyhébb építési korlátozást kell fenntartani, és nagy területen egyáltalán nem indokolt az építési korlátozás. A csúszás veszélyességi besorolás története: A budapesti csúszásveszélyes területek kataszterét a Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat (FTV) készítette el 1970-1973-ban, majd 1977-ben felülvizsgálva ezt csökkentette a „veszélyesnek" minősített területet. Ezt követően a Magyar Állami Földtani Intézet (MAFI) 1986-ban kiadta Budapest Építésföldtani Térképsorozata részeként az 1:20 000 m.a. Geomorfológiai térképet, melyet az Magyar Tudományos Akadémia Földrajztudományi Kutató Intézet (MTA FKI) szerkesztett (PÉCS I & S ZILÁR D 1986). A továbbiakban az MTA FKI 1995-ben fővárosi megbízásra elkészítette a „Budapest felszínmozgásos területeinek térképezése, mérnökgeomorfológiai értékelése és a javasolt intézkedések" c. tanulmányát valamint 1:10 000 méretarányú térképet. Ez gyakorlatilag az 1986. évi geomorfológiai térkép 5-15%-os lejtőkategóriájába tartozó területeket mind veszélyesnek minősítette, s ide sorolt néhány ennél laposabb, ill. meredekebb lejtőt is, függetlenül attól, hogy ők maguk korábban ezeket a területeket hogyan minősítették. A tanulmány három kategóriába sorolja a felszínmozgásosnak nevezett területeket: 1. csuszamlás veszélyes lejtők, 2. ideiglenesen nyugalomban lévő csuszamlásos területek, 3. beépítésre alkalmatlan csuszamlásos felszínek. 1. Csuszamlás veszélyesnek tekintették „az enyhén hullámos, laza üledékekből (agyag, márga, agyagos homok, löszszerű üledékek, lejtőüledékek stb.) épült lejtőknek állandó, de változó intenzitású feszültség alatt álló részleteit", melyek „természetes vagy antropogén hatásra (teraszírozás, szikkasztás stb.) mozgásba jöhetnek". Részletes felmérés javasolása mellett, a következő beépítési intézkedéseket tartották szükségesnek: - többszintes beépítés esetén komplex mérnökgeológiai - geotechnikai vizsgálat és szakvélemény készítése; - földszintes építkezés esetén talajmechanikai szakvélemény készítése; - beépítés környezetében egyéb utólagos földmunkák kizárása; - szikkasztás megszüntetése, felszíni vízrendezés, a teljes csatornázás kiépítése stb. - figyelemre méltó, hogy az 1986. évi geomorfológiai térkép többféle jelzésű részei egyforma kategorizálást kaptak, sőt még „alacsony hegyhát" és „alacsony gerinc" is csuszamlás veszélyes lett. 2. A „korábbi fosszilis, vagy recens csuszamlásos lejtők átmenetileg stabilizálódott felszíntípusát" időlegesen nyugalomban lévőnek tekintették. A „felszínmozgás-veszélyes" területek mérnökgeológiai felülvizsgálata „egykori csuszamlásos lejtők fokozatos konszolidálásával a csuszamlásos felszínek ideiglenesen stabilizálódtak, átlagosnál nagyobb csapadékok, vagy emberi behatásra ... ismét mozgásba jöhetnek." Ilyenek pl. a Drasche-bánya és a Jablonka út közötti részek, a Róka-hegy D-i oldalán az Ürömi út menti sáv. 3 . Beépítésre alkalmatlanok az „igen lassú, de folyamatos, mérésekkel kimutatható mozgású területek", melyek többnyire emberi beavatkozás miatt károsodtak, mint pl. az óbudai, csillaghegyi volt téglagyárak területe és környezete.(ma project beruházások területei már!! ) A BVKSz-FSzKT leegyszerűsítve a kérdést az MTA FKI által hangsúlyozott csatornázási igény miatt, megszüntette a hármas kategorizálást, és mindazt a területet tilalom alá vonta, amelyen bármiféle veszélyt jelzett az MTA FKI, majd az okozott problémát látva másfél év múlva némiképpen enyhített a szigoron. Vitatandó irányok: A) Kiindulásul: a 20. sz. során, az észak-budai agyagterületeken bekövetkezett 13 db tényleges felszínmozgásból 10 db (77%) téglagyári (vagy egyéb) bánya, illetve építkezés miatti mély bevágás következtében alakult ki. További kettő (15%) kedvezőtlen felépítésű és lejtésű területen telepített temetőben, a talaj megbontása, áthalmozása miatti megnőtt beszivárgás hatására jött létre. Egy, az Apostol utcai, (8%) ugyancsak földmunkával kapcsolatban, de kifejezetten gondatlanság miatt történt, egy forrás eltömése révén. Figyelemre méltó az MTA FKI tanulmánya felszínmozgásokkal foglalkozó 3. fejezetének első mondata, amely így hangzik: „Buda ... lejtős felszínein gyakoriak a tömegmozgásos, csuszamlásos folyamatok." Ez a kiinduló állásfoglalás meghatározza tárgyalásmódját, további állásfoglalását. A kulcsszó a „gyakoriak", és alapvetően vitatható a mondat „jelen idejű" kijelentése. A valóban előforduló felszínmozgások egyáltalán nem tekinthetők gyakorinak, önmagukban, számuk alapján sem, de különösen azért nem, mert 85%-uk bányászattal, és más jelentős földmunkákkal, tehát durva emberi beavatkozással hozhatók kapcsolatba, 15% -uk pedig ugyancsak a terep megbontását jelentő temetőkkel. B) A földrajztudomány elsősorban a természeti viszonyok között kialakult felszínformákat vizsgálja, főleg a legfiatalabb földtörténeti korokban bekövetkezett változásokat. A pleisztocén kori periglaciális szoliflukció az egyik lényeges tényezője volt abban az időben a budai lejtők kialakulásának (PAÁL 1972), számos más, pl. tektonikai hatás mellett. Ilyen nézőpontból valóban „ideiglenesen nyugalomban lévőnek", vagy általában „csuszamlás-veszélyesnek" tekinthető minden lejtős felszín, amint azt az MTA FKI állította. Ma azonban a természeti hatások már nem érvényesülnek olyan mértékben, mint korábban, amellett, hogy a jégkorszak elmúlásával egészen más az éghajlat is. Vitathatatlan, hogy az ember számos kedvezőtlen hatást tud előidézni a természetben (ismeretes pl. Dunaújváros építésének első időszakában a 10 m-t megközelítő talajvízszint emelkedés, s annak az ottani Duna part állékonysági problémáiban kifejeződött hatása), de nem ez a jellemző, nem ez a mértékadó, itt messze a Duna medre. Nem említi az MTA FKI, hogy az általa felszínmozgás-veszélyesnek jelzett területek jelentős részén térfogatváltozó talaj van, amely tömegesen okoz épületkárokat, útburkolati károkat, anélkül, hogy „csuszamlásról" lehetne beszélni, nem is beszélve az igen gyakori építési hibákról. Az MTA FKI által javasolt „beépítési intézkedésekkel" általában egyet lehet érteni az előzőek fenntartása mellett, kivéve a csatornázásra vonatkozó kötelező igényt. Nyilván kedvező, ha a terület csatornázott, méghozzá egyesített rendszerű csatornával, vagyis mind a szennyvíz, mind a csapadékvíz zárt rendszerben kerül elvezetésre, de nem ez az egyetlen módja a tényleges veszélyt jelentő szennyvíz-szikkasztás megakadályozásának! Az MTA FKI 1995. évi tanulmányának a melléklete jelenti az igazi problémát, vagyis az, hogy az 1986. évi geomorfológiai térkép 5-15%-os lejtőkategóriáját teljes egészében, és néhány más területet automatikusan mind veszélyesnek, további részeket pedig még szigorúbban minősítettek. C) Ezt követően a Főváros - a csatornázásra vonatkozó általános igényt figyelembe véve - túlságosan leegyszerűsítette a kérdést, amikor megszüntette a hármas kategorizálást, és mindazt a területet tilalom alá vonta, amelyen bármiféle veszélyt jelzett az MTA FKI. Levonható következtetések: A Főmterv 1961-től eredményesen foglalkozik a budai felszínmozgásokkal ( P A Á L 1962, 2001), és azok stabilizálásával. E tapasztalatok és a mostani vizsgá¬latok alapján egyértelmű: tényleges, és egységes veszélyhelyzet nincs az egész területen, bár a BVKSz-FSzKT térképe ezt jelzi. Csak lényegesen kisebb, már megmozdult, és/vagy vastag feltöltéssel borított részeken jogos az építési korlátozás fenntartása. Ezektől távolodva fokozatosan csökkenő mértékű kell, hogy legyen az esetleges épületkár ellen előírt biztonsági intézkedés. A terület 10-20db széles átmérőjű fúrással, melyek 10-25m mélységig szükségesek ismét felmérhető. A csatornahálózat fejletlensége önmagában nem lehet az alapja az építési tilalomnak. A szennyvíz-csatornázás bővítése - feltétlenül igen lényeges itt is, és a főváros más részein is -, de ez alapvetően várospolitikai, nem pedig geotechnikai, mérnökgeológiai kérdés. Nem megalapozott ilyen követelményt támasztani csak azért, mert lassú ütemben zárul a „közműolló". Indokolatlan az általános tilalom. A vizsgálat filozófiája: az építési engedéllyel az engedélyes saját veszélyére és felelősségére élhet, környezetének veszélyeztetése esetén a PTK szerinti kártérítési jogok érvényesíthetők, és érvényesítendők (!). (PTK 352. § : „ ... az épület hiányosságaiból másra háramló kárért az épület tulajdonosa felel." A felszínmozgásosság behatárolható területein az egyes zónákra a következő előírások, kikötések lehetnek szükségesek, ill. ajánlások indokoltak: I. zóna: (valamikori bánya visszatöltött gödre) - építési tilalom Biztosítani kell, hogy a csapadékon kívül más víz ne jusson a területre, vagy ha mégis bejut, az rendezetten kerüljön elvezetésre. Növényzet telepítésével is elő kell segíteni a stabilizálódást. II. zóna: - „védelmi” zóna: (valamikori bánya gödrének közvetlen határterülete) - építési korlátozás és (!) szakintézet által készítendő olyan részletes geotechnikai, valamint állékonysági vizsgálat és szakvélemény, amely kiterjed arra a területre, melyre az új építmény hatással lehet, vagy amely az új építményt befolyásolhatja. A kötelező előírások közül a legfontosabbak: - telkenként legfeljebb 1000 m2 -enként egy-egy, szabadon álló épület építhető, (ikerház, önálló kiszolgáló épület nem létesíthető, kivéve támfalgarázst), - ne történjenek 3 m-t meghaladó földtömegmozgatások (feltöltés, bevágás), - a szennyvízcsatorna megvalósításáig legfeljebb két lakás építhető, építményenként zárt szennyvíztározóba kell vezetni a szennyvizet. Ismételten ez csak a védelmi zónára alkalmazandó eljárási előírás! Az ajánlások közül a legfontosabbak ebben az övezetben: - az épület zárt (négyszöghöz közeli) alaprajzú, lehetőleg kis terhelésű legyen, - süllyedésre, süllyedéskülönbségre ne legyen érzékeny a szerkezet, - megerősített alap-, és födémkoszorút építsenek.(vasbeton) III. zóna: [mozgás nem ismeretes, de - elvileg (kedvezőtlen körülmények esetén) épületkárosodás veszélye állhat fenn], - építési korlátozás, és a vizsgált területre részletes geotechnikai szakvélemény készítendő. Az előzőeknél kevesebb a kötelező előírás és az ajánlás, bár a legfontosabbak azokkal megegyeznek. IV. zóna: (szabad beépítésű terület) részletes talajmechanikai szakvélemény készítendő. Kötelező előírás itt is az építményenként zárt szennyvíztározó. Ajánlás, hogy ne történjenek 3 m-t meghaladó földtömegmozgatások (bevágás, feltöltés). A szikkasztási tilalom betartását valamennyi zónában építésrendészeti körben ellenőrizni kell,hogy az egyébként a felszínmozgásosság megakadályozásában hasznos csatornázás nem kell kötelező legyen!. Az I. zónába sorolt területeken részletes feltárásokon alapuló mérnökgeológiai, geotechnikai, és állékonysági vizsgálatok alapján lehet majd meghatározni, hogy milyen a feltöltés konszolidációja, illetőleg, hogy kell-e beavatkozás a stabilitás érdekében. A II—III—IV. zónák kiterjedését célszerű öt évenként felülvizsgálni, ha ne lennének adatok, hogy az időközben bekövetkezett változások megjelenjenek a szabályozásokban. A felülvizsgálatok megalapozottságát elősegíthetné, ha nem csak esetlegesen hozzᬠférhető ásott kutakból lenne vízszint adat, hanem rendszeresen észlelt talajvízfigyelő kúthálózatból. Az elvégzett felülvizsgálat alapján meghatározott kategorizálást és az előírásokat, ajánlásokat a Magyar Geológiai Szolgálat Budapesti Területi Hivatalának véleményezése alapján 2001. októberében a Fővárosi Közgyűlés jóváhagyta. A vizsgálat eredményei a kibocsátó szakhatóság mai utódjánál a Kormányhivatal Pest megyei Bányakapitányság főosztálynál érhetők el. Hivatkozható szakirodalom: BÁLDI T 1983: Magyarországi oligocén és alsó-miocén formációk. - Akadémiai Kiadó, Bp. 293 p. FODOR L., MAGYARI Á., FOGARASI A. & PALOTÁS K. 1994: Tercier szerkezetfejlődés és késő paleogén üledékképződés a Budai-hegységben. A Budai-vonal új értelmezése. - Földtani Közlöny 124/2, 129-305. HORUSITZKY H. 1938: Budapest Duna jobbparti részének (Budának) hidrogeológiája. - Hidrológiai Közlöny 18 , 404 p. KEZDI Á. 1976: Talajmechanika - Példák és esettanulmányok. - Tankönyvkiadó, Bp. 271 p. NÉMETH G. 1978: Matematikai statisztikai módszerek rézsűállékonysági vizsgálatokhoz. - Mélyépítéstudományi Szemle 28/6 , 240-247. PAÁL T. 1962: A Herman Ottó út és környékének csúszás-vizsgálata. - Mélyépítéstudományi Szemle 12/3, 126-134. PAÁL T. 1972: Pleisztocén talaj-fagy jelenségek hatása lejtők állékonyságára. - Földtani Közlöny 102/2, 188-198. PAÁL T. 1976: A budai agyagok mérnökgeológiai összehasonlítása. - Földtani Közlöny 106/3, 229-256. PAÁL T. 2001: Geológiai megfigyelések az EUROCENTER-Óbuda áruház építése kapcsán. - Földtani Közlöny, Ш/3-i, 569-579. PAPP F. 1943: Budapest földtani felépítése alapozás szempontjából. - Mérnöki Továbbképző Intézet 18, 64 p. PÉCSI M. & SZILÁRD J. 1986: Budapest építésföldtani térképsorozata, Geomorfológiai térkép, MAFI kiadvány RÉTHÁTI L. 1985: Valószínűségelméleti megoldások a geotechnikában. - Akadémiai Kiadó, Bp. 242 p. VENDL A. 1929: A talajvíz az óbudai suvadásos területen. - Hidrológiai Közlöny 9 , 60-74. VENDL A. 1930: A kiscelli agyag mállása. - Matematikai és Természettudományi Értesítő 48, 237-255. VENDL A. 1932: Kiscelli agyag. - Földtani Intézet Évkönyve 29,93-152. WEIN Gy. 1977: A Budai-hegység tektonikája. - MAFI kiadványa, 76 p.
Egy gondolat erejéig visszatérnék Masányi Főépítész Asszony levélben tett kijeletésére,ami a Kormányhivatal szakhatósági igazolásának elfogadását megtagadó jelzés,amit a rendeleti szöveggel nem összhangban lévő korlátozási tervalpra hivatkozva tesz! Mindeképpen érthetetlen és mindeképpen a Kormányhivatalhoz és az állami Főépítészhez kell fordunli miatta,hiszen annak kezelésére is létezik szabályzás,mely utasítás a kerületi építészeti osztály számára! A 31/2014. (II. 12.) Korm. rendelet 7. § (3) Az építésügyi hatóság az építtető által a kérelemhez csatolt előzetes szakhatósági állásfoglalást legfeljebb az előzetes szakhatósági állásfoglalás kiadásától számított egy évig elfogadja, ha a hozzá és a szakhatósághoz benyújtott kérelem és műszaki dokumentáció tartalma azonos, és a szakhatóság a (2) bekezdésben foglaltak szerint a műszaki dokumentációt záradékolta ! Ezért merészeltem az a véleményt megformálni,hgy a Csúcshegy területét a hivatal hatalmával visszaélve kezeli. Nem csak a megismert beépíthetőségi felmérés adatai okán! Értetlenül nézek arra gondolva,hogy egy esetleges kártérítési perben 160 hektárnyi terület tulajdonosainak igényét,melyet a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet szakértőinek állásfoglalására fognak alapozni,mivel fogja Óbuda Önkormányzata kielégíteni. Ennél feltétlen olcsóbb a terület rendezése a normális mindennapi életet biztosítva. Az itteni türelem sem tart örökké,két generáció várakozásai után.Nem értem az okát,miért kell ennek így lennie,de szeretném tudni! Óbuda ahol hülyének néznek, vagy alkalmatlanok ....vagy?
Ide kell még tegyem az Önkormányati törvény pár idézetét.. 2011. évi CLXXXIX. törvény
2. § (1) A helyi önkormányzás a település, valamint a megye választópolgárai közösségének joga, melynek során érvényre jut az állampolgári felelősségérzet, kibontakozik az alkotó együttműködés a helyi közösségen belül.
3. § (1) A helyi önkormányzás joga a települések (települési önkormányzatok) és a megyék (területi önkormányzatok) választópolgárainak közösségét illeti meg.
4. § A helyi közügyek alapvetően a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátásához, valamint a helyi önkormányzás és a lakossággal való együttműködés szervezeti, személyi és anyagi feltételeinek megteremtéséhez kapcsolódnak. ( Megjegyzésem: Tehát nem it még nem lakó és tuajdonló személyek ingatlanainak kell közműveket,infrasturktúrát teremteni.Velünk szemben van kötelezetségük,nem a spekuláns befektetőkkel szemben!)
10. § (1) A helyi önkormányzat ellátja a törvényben meghatározott kötelező és az általa önként vállalt feladat- és hatásköröket. (2) A helyi önkormányzat - a helyi képviselő-testület vagy a helyi népszavazás döntésével - önként vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv kizárólagos hatáskörébe. Az önként vállalt helyi közügyekben az önkormányzat mindent megtehet, ami jogszabállyal nem ellentétes. Az önként vállalt helyi közügyek megoldása nem veszélyeztetheti a törvény által kötelezően előírt önkormányzati feladat- és hatáskörök ellátását, finanszírozása a saját bevételek, vagy az erre a célra biztosított külön források terhére lehetséges.(Megjegyzem: Például egy piac modernizáció nem lenne szabad más városrészek útjai,csatornázása előtti prioritást élvezzenek!)
.....és a csatornázáshoz ebben a törvényben: 16. § (1) Ha az Európai Unió vagy más nemzetközi szervezet felé vállalt kötelezettség határideje eredménytelenül telt el, vagy a határidőben történő teljesítés elmaradásának reális veszélye fennáll, a Kormány a kötelezettséggel összefüggő beruházás megvalósításáról saját hatáskörben gondoskodhat. A Kormány a beruházás saját hatáskörben történő megvalósításáról egyedi határozatban dönt.(mert a Csúcshegy is lakott terület! - BKISZ project)
Ezt az elsőnek ,fent betett ábrát ajánlom Óbuda polgármestere Bús Balázs , főépítésze Massányi Katalin és a képviselőestület figyelmébe, befejezésül! Majdne minden öt szint feletti beépíthetőséget jelző narancs színű jelőlésben virít. A Csúcshegy mezőgazdasági területén szürke színá beépíthetőségi korlátozás nincs! AFőváros nem szerepeltet felszínmozgásosság miatti korlátozást. Most hogyan fogja tiltani a kerület az új építési szabályzatában a területünkön? Csak mert? 
