Tisztelt Polgármester Úr,Főépítész Asszony és képviselőink!
Tarlós Úr, III. kerületi polgármestersége alatt sokat hallhattuk itt a Csúcshegyen,hogy spekulánsok vásárolnak területeket a zártkertekben a villáik felépítéséhez! Feltételezem nem gondolhatott ránk,hiszen ide nem épültek akkora épületek, mint például a Kőpor utcába. Egy spekuláns csak oda fektet be ahol tudja, hogy rövid időtartamon belül fejleszteni tudja az ingatlanát. Én magam csak 1996-ban lettem a Csúcshegyen telek és épület tulajdonos,de direkt rákérdeztem a hegy jövőjére akkor az építési ostályon. Tudtam,hogy itt nincs értelme spekulatív befektetésnek, mert azt közölték,hogy csak 10-15 év múlva várható terület átminősítése! Már abban az időben is több lakóépület és állandó lakos volt itt. Még a történelmi kialakulás is engedélyezett formában zajlott, ellentétben a Római part árterébe épíkezésekkel. Csak értetlenül néztem mikor a lakossággal szembeni kötelezettségeiken átlépve, új területek kerültek belterületbe vonásra és született egy önálló városrész, egy addig lakatlan és érintetlen ökoszisztémájú mező helyén! Igaz megértem,hogy az Önkormányzatok felelős gazdálkodásának alapja kell legyen a kiadások minimalizálása mellet a bevételek lehetséges maximalizálása. Ráadásul vagyongazdálkodási szempontból az Önkormányzat konkurens szereplő a magántulajdonosok ingatlanjaival szemben a kerüleben.
Természetesen nem kritizálni célom a területkezelés sokéves, Óbudai politikáját megértve, hogy a céljuk a Csúcshegyen a beépítés megfékezése volt. A szociális megközelítésük hátterét tartom elhibázottnak. Feltételezem, hogy az ő megközelítésük arra alapult, hogy van egy kisebb, de nem jelentéktelen tőke birtokában kialakuló réteg, aki családja lakóhelyéül szemeli ki a kertek adta lehetőséget, közel a városközponthoz és ennek a beépülésnek a meggátlása volt a célja. Ez első pillantásra megalapozott szabályozás, de a mindennapok változásaiban ellentétes eredményt ért sajnos el. Több okot is megnevezhetek: 1.- Mivel a kertekben termelhető értékek és a mindennapok munkaereje közt egy távolodó ollót tapasztalhatunk, egyre kevesebb ember hajlandó a telke megművelésére. Anyagilag távolról meg sem éri már ezzel foglakozni. A nyugdíjasok valamikori kertművelő rétege pedig más elfoglaltságokkal kell, idejét töltse. Itt megemlítem, hogy sokak ma már kénytelenek állást vállalni a megélhetéshez, de nagyon gyakori jelenség az is, hogy a későn kisgyermeket vállaló és a munkában maradó generációktól kapott feladatok kötik le őket. 2- Mivel a munka ára rohamosan nőtt az elmúlt évtizedekben a kertműveléshez szükséges infrastruktúra kialakítása is elérhetetlen költség már sok szegényebb kiskert tulajdonos számára, ha nem néznénk a technikai változások árának emelkedését. Manapság 18 ezer forint a munkadíja egyetlen méter kút fúrásának a hegyen, ami a 100ezer forint jövedelemmel rendelkező nyugdíjas réteg számára nem megfizethető. Eközben a talajvízvíz szintje fokozatosan csökken a hegyen. Nekem 35m-en nincs már vizem a kutamban jó évtizede, csak a locsolásra még nem érzékeny tavaszi időszak kezdetén. Manapság fentebb már 50-70m mély kutak az átlagosnak tekinthetők az újabbak közt. 3-Mivel az általános életforma mára a multi cégek kínálata nyomán a kertekben jellemző terményekre dömpingárakat kínál, a 100Ft/kilogrammos árfekvés is a kertek művelésének felhagyásához vezet. Ezek a szempontok más lényegtelenebbek mellett abba az irányba hatottak, hogy a telkek művelése megszűnt, kivéve néhány esetet, ahol a valóságban kint lakók hobbi termelését lehet kis konyhakertekben még felfedezni. A tulajdonosok jelenleg két fő csoportra oszthatók. A nagyobb csoport az, aki nem a hegyre építkezett, mert a mai kor igénynek megfelelő lakhatást akart a családjának biztosítani. Első ránézésre ez az Önkormányzat céljai elérésének tűnhet, de figyelembe kell venni a kertek sorsát. Mivel ez a csoport az ingatlan piacon megjelent hitelehetőségek birtokában távolabbra került a telkeitől, azok művelése megszakadt. A telkek, ha nem is parlagfüvesek, de elgazosodtak és elburjánzott, magára hagyott növényzettel borítottak. Az egész hegyet sújtó vízhiány mellett ez oda vezetett, hogy elharapóztak a területen a kultúrnövényeket sújtó különböző bakteriális és gombás betegségek, mint a tüzirothadás is. Azok a távolról gondoskodni kívánó tulajdonosok, akik igyekeznek a környezetet nem zavaró állapotokat fenntartani, letarolják a telkeket, ahol csak a füvet kell nyíratniuk időnként. Ezeken a területeken természetesen a rendszeres locsolás hiányában kipusztul a fű is arra az időszakra, mikor a város számára legfontosabb lenne a zöldfelület, ahol a betonozott területeken túlhevülő város számára lehűlhetne a beáramló frissebb levegő! Nem mellékesen megemlíteném a folyamatok nyomán kialakuló másik negatív tényezőt a zöldfelület problematikája mellett a slammosodást! Ez a központ közeli hegyvidéken sem a szomszédos befektetői területeknek nem használ, sem a közbiztonságnak, még a Flórián tér környékén sem! Nem vagyok építőipari és főleg nem várostervezési szakember. A hegyen építkezők a másik csoport, akit a tulajdonosok közt vizsgálni kell. Ők két fő részre oszlanak. Az egyik típus nem rendelkezett elég eszközzel, csak a minimális átalakításokkal tették lakhatóvá a minimális területű épületeiket. Ez a csoport a mai eladók jelentős része, aki már nem tudja magát a hegyen fenntartani a közlekedési és esetleges ellátási igényük változása miatt. Mivel napjainkban az ország ingatlan piacán ismét generációváltás zajlik, akár a városok kisebb lakásaira, akár a balatoni vagy más nyaraló területekre tekintve, ez a réteg egyre jobban eltűnik a hegy telkeiről is. Mivel a hegy nem üdülő terület, még rekreációs célra sem keresett a régióban fellelhető kínálat közepette. Itt kiemelném, hogy mára a rekreáció fogalma is megváltozott. Szinte nyoma sincs már a valamikor jellemző szőlőskerteknek. A pihenés parkosított kertekben, jobb esetekben némi gyümölcsfa és virágágyás élvezetében nyilvánul meg. Ezt sem támogatja természetesen a szomszédos telkek elvadultsága, illetve az esetleges kipusztítottsága. További zavaró tényező, hogy azok, akik máshol alapozták meg az életüket, de még is ragaszkodnak a telkeikhez, nem ritkán befogadnak oda hajléktalanokat, hogy őrizve legyen a tulajdonuk. Az elhagyott telkeken is van mozgás, feltételezhetően ennek befogadott, vagy egy a város viszonyai közt nagyon olcsó albérleteket találó rétegnek és ismeretségi körének hála. Mivel a hegyünk, egy komoly befektetési területhez csatlakozik szervesen és központ közeli is, amely közlekedése fejlesztés alatt van (az Aranyvölgy intermod. cs.pont-mindössze 2.6 km) a slammosodás folyamata széles körben jelenthet káros hatást, nem tartható a hegy területén a következményeit tekintve! Végül még egy környezeti tényező, ami nem kedvez a hegy életének negatív folyamataiban. A 20-25 éve magukat bevásárló réteg gyermekei sem ide tervezik az életük magalapozását, tekintve, hogy a CSOK keretei közt gondolkodva, módjuk ma ere nincs, hiszen a geotechnikai besorolás hiányában nem tudnak semmit kezdeni a hegyen lévő telkekkel. Megemlíteném, hogy 20 éve egy átlagos lakótelepi lakás értéke volt egy átlagos keskeny telek az utcánkban, míg a fent vázolt folyamatok hatására ma már 20m szélességen felüli dupla telkek vétele is megtörtént már jóval kevesebbért a mai viszonyokra nézve. Ez az Önkormányzati vagyont is érinti! Természetesen van a kint építkező csoportnak egy része, akik ellen az Önkormányzati politika megkötései irányultak, de ennek hatástalanságára is rávilágítanék kicsit. Létezik természetesen itt is az a réteg, aki megfelelő jövedelemmel, vagy pillanatnyi anyagi hátérrel bír valamely forrásból ahhoz, hogy a hegyvidéken másutt a számára nem megfizethető vágyakat tudjon elérni. A véleményem szerint ez a réteg, nem feltétlenül a környezetben és hosszabb távon tervezve hozza létre a maga otthonát a hegyen. Tekintettel a környezetre nincs, sőt még magára sem feltétlen. Kialakítja a kényelmes, emberhez méltó családi fészkét és nem kizárt, hogy a saját szennyvize miatt inni sem fog tudni a kútjából hosszabb távon. Sajnos a környezet is meg kell, ezt szenvedje. Nem kizárt, hogy fertőzések betegségek fogják idővel, esetlegesen felütni a fejüket a sűrű közlekedésre rátelepedő csúcshegyiek közt. Ezzel a réteggel szemben a védekezés ésszerű lett volna, de itt az maradt ki a kalkulációból, hogy ez a réteg ki tudja jellemzően fizetni a bírságokat a szabálytalan építések legalizálására. Ha pedig ez sem érdekli, a tulajdonából kitenni nem tudja az Önkormányzat. Évekig tartó pereskedésekbe mehetne bele tömegesen, ahol a végén még sem tud bontást kimondatni. Hiszen a lakói addigra bizonyítottan nem tudnak majd hova elmenni onnan és a szükséglakás állomány terhére ezt megoldani nem érdemes, mert a város sűrűbben lakott területein okozna csak súlyosabb szociális problémákat ez a megoldás. Azt hiszem ezzel a nyersen vázolt helyzettel még kevesen élnek vissza, de a létezését nem érdemes elhallgatni, mivel még sem egyedi jelenségről van ma már szó! Maga a giccsadó csak növelheti ezt a folyamatot,hiszen annak díjtétele egy havi szinten bekalkulálható összeg ennek a rétegnek a szemében, ami nem éri el az 50 ezer forintot az épület üzemeltetésének költségei közt,havi szinten!A bontás lehetőségét, közterületek védelme esetében kellhet és kellene is alkalmazni kíméletlenül, hogy ne építsenek el utakat, a terület közösségének szükséges területeket el az ide sorolható tulajdonosok! Itt áttérnék arra, hogy mit szeretnének a tulajdonosok és mi lehetne ebben az Önkormányzat érdeke. Nem cinizmusként, de előre bocsátva megjegyzem, hogy a hivatalok gondolkodása az élettől egy generációval elmaradt, valahol még a rendszerváltás előtti 1986-88-as polgárosodó időszakban, ahogy én látom. Tény, hogy a jog követi az élet változásait, szabályozni kívánva a társadalmi folyamatokat. Időközben a város ingatlanjain megjelent a jogi lehetőségeit maximálisan kihasználni tudó réteg, aki ma a minimális telek méreteken is társas, de minimum ikres ingatlanokat hoz létre és értékesíti azt. Ez már a mai kor tényállása, nem a műszaki kereskedések, majd autónepperek korszaka. A jövőt én sem látom előre, de az a szemlélet, ami azt feltételezni, hogy a nagyobb telkeink feltétlen komolyabb értéket fognak valaha jelenteni az említett másfelé lévő kisebbeknél, szerintem alapvetően hibás! A telkek értéke egy övezeten belül a ráépíthető építmények méretétől és nem igazán a telek területétől függ. A Csúcs hegy tulajdonosai ezt látva egy a környezetüket megóvó, a beépíthetőséget a lehetséges emberi és családi élethez elfogadható övezeti besorolásra vágynak a jövőre tekintve! Komoly befektetői felvásárlás csak a valós építési övezetté váláskor várható, hiszen a magánbefektetések ezzel a céllal túl hosszú ideig nem valósulhattak meg. Ez ma már többgenerációs tapasztalat. Jellemzően a hegyen már kialakított, család számára is élhető mindennapokat nyújtó ingatlanokban akár a hegy további beépülését, fejlődését ellenző hangokkal is találkozhatunk ennek nyomán. Félnek, hogy társasházak, esetleg kisebb lakóparkok rontanák a mai életminőségüket. Az általános kép, még ha tudják is, hogy a kerületre jellemzően kissé nagyobb telkeik nem lesznek a környéknél értékesebbek, ha csak kisebb egy-két lakásos (összeköltöző generációk a finanszírozás miatt) családi házak épülhetnek majd egy övezeti átsorolás következtében, de szeretnének egy kevésbé elidegenedő és lakosságszámot hatványozottabban növelő átminősítést elkerülni! Ez azért is életszerű, mert, ha egyre kevesebb is a keskeny telek, de a számuk elég magas és csak oldalhatárosan képzelhető el, akár egy mezsgye terület alkalmazásával a szellős beépülésük. Természetesen, ha az övezet jellemzően oldalhatáros beépítés alá esne, a szélesebb telkekre el lehet továbbra is várni, hogy ne az oldalhatárokra települjenek feleslegesen. A kontrollálható átalakulása a hegynek úgy érhető el, hogy a zártkertek geotechnikai besorolása, akár telkenként, és közterületeinek rendezése megtörténik, hogy a kor folyamataival lépést tartva, annak a tulajdonosok számára is elfogadható kereteket teremtsenek a hivatalok. Ha a céljaik mentén újra sikerülne közösséget formálni a hegyen élőkből az érdekeik, mindenapjaik mentén, a kétes elemek sem találnának itt maguknak életteret. Ráadásul a közeljövő közlekedési fejlesztései a városban, az egyik legjobban elérhető, de nyugodt és félreesőnek tűnő életet nyújthatnak mindenféle profilú cégnek, akik gazdasági tevékenysége nem feltétlen legális és a környezetet is terheli. Ők ma is már olcsó és ideális megközelítésű bázisukat találhatják meg a várt M10-M0 tövében, a budai hegyvidék békés övezetében elbújva. Forgalmuk a Harsánylejtőt és a Flórián teret is terhelné, tovább növelve a jelenlegi problémákat. Összefoglalva. a vagyonrészei értékét fenntartó gazdasági, szociális (slammosodás) és ökológiai céljai az Önkormányzatnak is a terület minőségét is növelő tevékenységek újjáélesztése felé kell, mutassanak. Mivel a terültet történelmi léptékekben is lakottságot mutatott fel megszakítatlanul, erkölcsileg is nehezen indokolható, hogy az itt lakókon átlépve más, üres külterületi övezetek kerültek belterületbe vonás és fejlesztés alá. Itt meg kell, említsem, hogy a Főváros A TSZT felülvizsgálati tervében a Menedékház utcában és az alsó két utcában lakott területet tart nyílván. Nem elfeledve a nemrég zajlott, e területeknek szóló csatornázási program utáni érdeklődést az itt lakók irányából. Tudtommal 750 körül van a hivatalosan kint lakók száma. A lakott terület ismertségét a főváros részéről a következő linken elérhető térképen prezentálnám.
A mai zártkertek növényzete csak a rendszeres ápolás fenntartás következtében képes az ökológiai szerepét betölteni. Jobb, ha az elöregedő, betegségeket a környezetére továbbadó, elvaduló vagy kiirtott területek helyet akár a növényösszetétel változásával, de a funkciót ellátó, locsolt zöldellő felületeket biztosít a hegy kertes részének a jövendőbeli szabályozás. A megfelelő zöldfelületi mutatók keretei közt ésszerűbb egy az ott tartózkodást lehetővé tévő szabályrendszer, mely ezt lehetővé teszi, és nem messzire kergeti a tulajdonosokat, akik maguk is ott élhetnének, ahelyett, hogy hajléktalanokat befogadva kontrollálják valamennyire a területüket. Ha van statisztika a tömegesebb tulajdonváltások időszakára, az igazolhatja, hogy most egy alkalmas időpontban vagyunk a szociális infrastruktúra alacsonyabb szintű terhelésére ebben a folyamatban, ha szabad utat kap. A jelenlegi tulajdonosi összetételben jelentős számmal a ma teenager korú iskolás gyermekkel, unokával rendelkezők vannak jelen, akik miatt nem szükséges az infrastruktúra azonnali bővítése. Természetesen ez idővel igényként fog jelentkezni, de adófizetőkként addig is maguk járulnak ehhez majd hozzá. Ráadásul a kormány népességi politikája is partnere ebben a kerületnek, mint ebben a dokumentumban is látható a 6.-os pontban. http://www.vargamihaly.hu/image/Fejlesztesi_lehetosegek_BP04.pdf
Zárásul arra térnék ki miféle ellenőrzött keretekkel lehetne biztosítható a terület gondozásában érdekel tulajdonosok visszavonzása a telkekre. Arról tudunk, hogy az OTÉK és a FRSZ alapján ma már nincs feltétlen a volt zártkertek beépíthetősége a régi 3%-n megkötve. Azt is feltételezem magam, hogy a volt zártkertek beépíthetőségének kormány általi szabályozása is az elhagyottság veszélyeinek felismeréséből fakad, ami a kerület nagy forgalmú központja közelében kiemelten érvényesülő hatású, nem csak a város hegyvidék övezetének arculatát befolyásolja! Már a főváros is az új területi szabályozásában a kormány gondolkodása mentén alakíthatta az új rendezési szabályait, alkalmazva az OTÉK, azaz a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 29. §-át ami a mezőgazdasági területek beépíthetőségéről szól. A (3)-as és a kivett művelési ágakra vonatkozó (8)-as bekezdés legfeljebb 10%-ban határozza meg a beépíthetőséget! Országos viszonylatban a telekméretek iránymutatóan 2 ezer nm nagyságúak, de nincs kikötve kötelező méret és beépítési arány, a településekre illetve a kerületeikre bízva ennek megállapítását. A közelgő útfejlesztések, melyeik ismét érintik a Csúcshegy környezetét, lehetőséget teremthetnek a csapadékvíz elvezető rendszer kiépítéséhez, ami érinti a terület útjainak kiszabályozását, akár egy nem a RRT.-ben rögzített szabályozási kerettervben is, a jövőt tervezni kívánó lakosok számára elérhetően. A bécsi úti gyűjtőcsatornáról az az ismeretem, hogy a Csúcshegy zártkertjeit is betervezték a megépítésekor: http://mno.hu/migr_1834/elkeszult-a-csatorna-a-becsi-uton-790304
Mivel a pályázati kiírását nem ismerem, itt csak arra tudok rámutatni, hogy az útépítések keretében a csatornarendszer kapacitása talán bővíthető pályázati forrásokból. Mindenképpen ismét utalnék a csúcshegyi lakott területet jelző fővárosi térkép adatára és a KSH ezt megalapozó ismert megállapítására, hiszen a lakossági fejlesztésekre 2018-ban új források megnyitásáról hallottunk a jelenleg futó program, 2017 végi lezárulta után. Amennyiben az Önkormányzat belátja, hogy neki is érdeke a vagyona értékének és az ökológiai céloknak a fenntartása és fejlesztése, a lakosságot rá tudja venni, hogy közreműködjön. Nem csak az tudja erre őket rábírni, hogy a telkek értéke mint alakul, ami nem is érdekel mindenkit, hanem a borzalmas útviszonyok rendezését is ennek a meglétéhez tudná kötni. Mindenki szeretne aszfaltozott utcákat, hiszen azok valamikor megvoltak a legtöbb szakaszon. A hegy dűlőit még a XIX században szabályozták ki és a beépítésekre már a századfordulón elkészült az első övezeti terv az alsó utcákra. Ezért is voltak ott mindig is többen az állandó lakók a területen. Ki kell emelni a történelmi hátterét a meglévő úthálózatnak. Ez egy szőlőhegy, nem egy külterületi mező, mint a Harsánylejtő területe volt például. Életszerűtlen a külterületeken kiszabályozandó utak iránti 12-14m-es igény! A kialakult környezeti beépítések és jövőbeni infrastrukturális költségek minimalizálása érdekében felesleges a lakóparkok széles útjai iránti igényt támasztani a volt szőlőhegyen! Ez csak csökkentené a zöldfelületeket! Tudtommal a közút legkisebb kívánatos szélessége 6,5 méter, elsősorban a közszolgáltatások ellátási kötelezettsége miatt (hókotrás, szemétszállítás, közvilágítás, kétirányú közlekedés stb.). Én 10m-t érzek az ideális utcaszélességnek a területen. Járdára sem felétlenül van szükség az utcák mindkét oldalán. ha 1.5 m-rel bővítem, az út kívánatos szélességét az még mindig csak 8m szélességet kíván meg. Ez alatt az utcák egyirányúsítása adhat megoldást, ha az szükséges. Főleg ha az érintett utcák közepe táján átkötéshez van lehetőség a párhuzamos, ellenkező irány eléréséhez, tekintettel az utcák hosszára. Amennyiben még így is marad konfliktusokozó kerítés, javasolnám egy a gépkocsi beállók szabályozásáról szóló előírás megalkotását, amelyben meghatározott szögben ferde oldalfalú, Ú alakú 4-5m mély bemélyedésekbe kell a behajtók kapuit elhelyezni, a ráfordulás biztosítására. A távlati elképzelésekhez igazodó kiszabályozás zártkerteken, a tulajdonosok és az Önkormányzat érdeke is, úgy gondolom. Hiszen ha az utcák nem valósulnak meg egyes tulajdonosok magatartása következtében, akkor a többi tulajdonos érdeksérelem érvényesítésben természetes partnere az Önkormányzatnak. Mindenesetre már annak is örülnénk, ha a zártkertek húsz évvel ezelőtti, beépíthetősége elérhető lenne, egy mai élethez igazodó beépíthetőségi arány keretei közt, hogy ne hanyagolódjon tovább a terület! Zárványként a budai hegyvidék övezetében! Más kerületek is felismerték már ennek veszélyeit, még a valóban kieső Csillebérci kistelkes terület is építésivé vált időközben. A másik megközelítésem egy eseteges övezeti geotechnikai besoroláson alapul. Ha megengedett a zártkertek beépítése ennek meglétében, lehet a jövőt a ma épülő ingatlanokkal szabályozni. Senkinek nem érdeke illegálisan építkezni, de az olcsó telkek erre felhívásnak tekinthetők! A mai 3% o beépítés kicsi, nem család léptékű, de a mai igények mellet még egyedülállóknak sem igazán felel már meg, aki kint akar lakni (mivel ma is megteheti). Ezek az épületek a jövőben egy a budai hegyvidék övezetében, esetlegesen már nagyon területínséges időszakbani belterületbe vonáskor majd eltársasházasodáshoz vezet, mert mai tulajdonosaik elbontják, vagy eladják őket. Akkor a lakosságszám óriásit fog ugrani, még a kívánatoshoz képest is! Viszont ha a zártkerteken ma megszabnának egy családléptékű modellt akár az OTÉK-ben biztosított maximális 10%-os beépülést is megengedve, olyan családi otthonok települnének a Csúcshegyre, melyeket sem eladni, elbontani nem akarnának megtartva azt. Kvázi előre hozva a megkívánt lakosságszámú lakóövezetet, amit nem kell még sem annak nevezni, hogy ne terhelje az infrastruktúra oda eső része azonnal az Önkormányzatot. Ezzel elérhető lenne, hogy megmaradna a telkenkénti kiscsaládok modellje, 2-3 fővel ingatlanonként, a jövőre tekintve is. A zöldfelületek megmaradása és minőségének gondozottsága is evvel maximalizálható Optimális csendes kertvárossá válva egyszer majd a Csúcshegyen. Azt hiszem, ez értelmes gondolkodás lenne, ha csak zárt szennyvíztároló rendszert is lehetne egyelőre előírni, de az utak aszfaltozását ki lehetne kötni, hogy csak a közművek, illetve minimum a csatornázás után lehetséges. Biztosan nagyobb kedvvel lennének rá hajlandók, még az ellenzői is. Belátva, hogy a nyugalmuk érdekei és az ő kényelmük felé is mutat a lakosságszámot így, előre minimalizáló szabályozás! Természetesen fennmarad az egészségügyi és oktatási infrastruktúra kérdése. Itt az a véleményem, hogy az egészségügyi eleve létezik a közeli Margit és a Honvéd ellátórendszerére épülve. Körzeti orvosi rendelő meg adott a Bécsi úti Tesco mellett. Az esetlegesen felmerülő kapacitásbővítés itt olcsón megoldható. Az oktatási infrastruktúrákat tekintve pedig mindig lesznek EU források, hiszen ha más nem a migráció miatt ez nem ismeretlen igény már ma sem és a kormány népességnövelő politikája is foglakozni fog ezzel.
Örülnék,ha a szemléletükben ezen soraim szimpátiára és megértő elfogadásra találnának! Közös érdekeink vannak, még a Fővárosi területgazdákodás tekintetében is, hiszen nem Soroksár külső mezőgazdasági területeinek belterületbe vonása emeli a színvonalat, hanem a Hegyvideék itteni "szégyenfoltjának" a felszámolása. Még a környező agglomerációs települések is jobb képet mutatnak a hegyünknél! A 2020-as időszakban újra megnyíló pályázatoknál remélem eszükbe jut végre,hogy a Csúcshegy is lakott terület. Itt is kell csatorna, út, a hegyről esetlegesen lezúduló csapadékvizek elvezetése a kiépülő M10 védelme céljából is. Nem kellene már a 2024-es Fővárosi rendezési terv felülvizsgálatkor, akadály legyen a Csúcshegy területének belterületté nyílvánítása előtt! Addig pedig a zártkertek területének ésszerűbb kezelésének módja,mindannyiunk hasznára válna! A túristautak mentén a Római parthoz hasonló értéke vagyunk itt a budai Hegyvidéknek a véleményem szerint.
