Ha Tandori Dezsőtől plagizálhatok az jut eszembe,hogy meghalni késő, élni túl korán. 

Legalábbis itt Óbuda Csúcshegy városrészében!

Az élet, mármint a normális élet alapfeltételekkel jár. A mi kis öreg városrészünkön ezeket hiába várjuk már több mint három évtizede. Ez alatt az idő alatt az ország legtávolabbi kistelepüléseire is eljutott a víz, a gáz és a csatorna. Nincsenek kivilágítatlan utcák, nemhogy gyűjtőút. A főváros III. kerületében ez még is csak álom maradt az ittalkók részére! Nem mintha itt nem fizetne örömmel a lakosság közművenként negyedmillió forintot, mint másutt. Nem mintha itt nem laknának többen,mint az ország településeinek 55.4%-án. Éppen csak a piacgazdaság sokéves terveinek statisztikáiban C vágányra solroltak minket mezőgazdasági övezetbe tolva! Miért tették, mikor itt már a 30-as években lakóingatlanok jöttek létre, egy országos főút és kisebb helyi utak kereszteződésénél, ahogy természetesen fejlődtek a települések a stratégiai pontok körül máshol is? Miért  tették, mikor a kerületszerte beépülő zöldfelületek minket is érintettek, a városrészünkről leválasztva a mezőgazdasági profilját meghatározó hatalmas üres rétet a Harsánylejtőt, ami lakóparrká válik jelenleg? Miért mikor a belterület lakóövezetéhez, velünk ellentétben az Aranyhegy zártkertjei nem csatlakoztak szervesen a belterületi lakóövezethez,csak a májd most beépítésre kerülő Mocsárosdűlő vadregényes lápvilágú síkjához, szabdalttá téve a város szövetét? Miért, mikor az embereknek épülő város lakói ma mi vagyunk és nem a beépülő zöldmezők fejesztéseinek majdani lakossága?

Persze a lerázóan tömör választ ismerjük, mert külterület. Igaz arra sosem kapunk választ miért külterület, csak fantáziálhatunk arról, hogy egy a lakóházak kertjeinél az elhanyagolt zártkerteken roszabbul ellátott zöldfelületi funkcióra hivatkozva, a tulajdonainkat a város zöldfelület arányának statisztikai alakítására használják, hogy a mezők és rétek a befektetők lakóparkjaivá válhassanak az eltelt idő folyamán. Bizony jobb lett volna egy újabb Normafa a római Part közelében, mint újabb ellátási és fenntartási feladatok vállalása a még el sem látott lakosok szomszédságában a területükről leválasztott legfiatalabb városrészen! Újabb gondok a régi megoldatlanságához! 

Nem az a probléma, hogy a Harsánylejtő hajnali képére pillantva szinte hallom már a müezzint, mert nem vagyok az a feleslegesen rettegő típus. Még csak nem is azon problémázom, hogy a kerület és a város miért ezeket a kockanegyedeket preferálja a korhoz illő érv hangoztatásával, miközben a hegyvidéki kerületben betiltja a "svájci stílus" tornyainak építését, ami a patinás hegyvidéki építészet egyik jellemzője szerte a Kárpát - medencében. Viszont ez is felveti az alapproblémát a fejlesztőknek teret adó város politikájában, amiben a magántulajdonok kiaradtak a fejlesztésekből! Nem lehet itt folyamatos hivatali visszaélést gyanítani, miközben a mi adóinkból, minket kellene képviseljenek a város vezetői? (még ha kezdetektől az volt a polgármesterünk aki ma a főváros vezetője)

Miért vagyunk kültetrület? Miért lehetett lassan évszázada álló lakóingatanokat külterületbe sorolni? Miféle külterület az ahol a telkek, mint a város belterületi lakóházaié is, kivett művelési ágban vannak többségében? A közismert ingyenes kivonatás lejártának 2017 év végi dömpingje előtt fél évvel, már ismerten 51%-ban kivettek voltak az itt található telkek, amik a kivonatási hullám hatására az év végére akár a 70-75%-os arányt is elérhették! Már az is kérdés, hogyan és mikor lettek a mára kivont telkek valamikor különböző művelési ágakba besorolva és mi alapján!? Alapvetően az önkormányzatoknál erről kellene dokumentáció legyen, de nincs róla tudomásunk, pedig szabályozott volt a Tanácsok alatt is ez a folyamat! - 1970. évi 36. törvényerejű rendelet a szőlő- és gyümölcstermesztésről, valamint a borgazdálkodásról 1. § (1) Szőlőt és gyümölcsöst - házikerti szőlő és gyümölcsös kivételével - csak engedéllyel és meghatározott fajták szaporítóanyagának felhasználásával, szőlő- és gyümölcstermesztésre alkalmas földterületeken szabad telepíteni. A Tanácsok jegyzőinek írásos engedélye itt senkinek nincs meg, tehát nem is lehetne szőlő és gyümölcsös a területen hivatalosan csak a lakóingatlanok kertjeiben(házikert), de azok meg eleve lakóingatlanok és nem szőlő vagy gyümölcsös besorolású. volt zártkertek!

Mielőtt bárki kitalálná,hogy a házikert az a zártkert lenne prezentálom a ma hatályos jogi fogalmát: 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet legfontosabb változásai 1. Újraértelmezett fogalmak - házi kert: lakott területrészhez kapcsolódó, jellemzően saját felhasználásra szolgáló, haszon- vagy dísznövények termesztésére használt terület, - lakott területrész: a település olyan bel- vagy külterülete, amelyen a tulajdonosok az év valamely szakában életvitelszerűen tartózkodnak, (azaz laknak, ami után a kötelező feladat ellátási előírásokat be kellene artani) Nincs sehol előíás arra, hogy külterületen tilos lenne lakni és nem szabad ott ellátni a lakosságot. Az, hogy mi kötelező viszont több jogszabályban is rögzített, mint Pl.: Önkormányzati TV 8§,vagy Vízgazdálkodási TV 4§, Vízközművekről szóló Tv. 1§,2§ és 9§..s.t.b. Maga az alapörvény is tartalmazza az egészséges vízhez való jutás alapjogát.  Ezzel körbe is szaladtunk a fiktív mezőgazdasági területünk fából vaskarikáján, ahol egy gazdálkodó sincsen, viszont majd ezer ember ellátás nélküliségben maradt mert nem akarják lakott területnek feltüntetni, ami részesedhetne a BKISZ project csatornázásából, hiszen ivóvízzel ellátottak kellene legyenek a XXI.-századi EU magyar fővárosában. Még egy közkút sincsen a városrészen már, azt is elvitte a BIF Harsánylejtő városrészének a leválasztásakor a városrészünkről.

A lakáspiaci változások és a folyamatos korlátozások következtében leszakadnak az itteni ingatanok értékei, nem egy tanulmányban előre jelzett módon. Veszélyeztetve a fejlesztések finanszírozását a jövőben, evvel a folyamattal. Már egy garzonlakás áráért is lehet kapni bővítésre alkamas épülettel telket a hegyen. A lakosságszám tovább nő, várhatóan gyorsuló ütemben, miközben ez a réteg már nem fog tudni további terheket vállani a fejlesztés érdekében! A fejlesztés itt eleve diszkriminatív módon sokszorosa lenne a megszokott városi árnak, ahol 250 ezer forintt kelett viselnie közművekként a lakosoknak cserébe. Ráadásul a gazdasági verseny feltételei alapján jelenleg nincs finanszírozási forma, ami 20-30 évre biztosítaná a terület lakosainak a fejlesztési terhek átvállalását, mint azt a lakóparkokba költözve hárítja rájuk az éppenkori befektető, a hiteleiken keresztül a vételár részeként! A korlátozások is törvényi kötelezettségekből fakadnak itt. Nem végik el a terület mozgássosság veszélyességének bekatgerorizálását a 2014 óta érvényes OTrT 25§-ban foglaltak szerint, a konkrét esemény és védőkörzetének behatárolásával, hanem ezt a jogszabályt sértve az egész városrészre tilalmat tartanak fent, a vagyonunkkal való szabad gazdálkodást elehetetlenítve. Oda jutotunk, hogy a valamikori átlag lakótelepi lakás áráért vároásrolt telkek már egy fél garzon árát sem igazán érik el. Termelésre a vízhiány és a lejtős északi hegyoldali fekvés miatt alkalmatlan a Csúcshegy és lakni pedig az építkezés akadályozása miatt nem igazán lehetséges. Ezt az értékrombló folyamatot ésszerűtlennek, vagy burkolt kisajátításnak nevezem, amit rágalmazásnak tart a kerület! Nem tudom mikor perelnek majd be, de kíváncsi leszek, ha világos és ismert célok, ütemezés nélkül ők lennének az itteni magántulajdonosok helyében vajon mi megfelelőbb elnevezést találnának? Maradna itt is az őszinte elkúrtuk és nem kicsit, mint helytálló kijelentés? Ha legalább világos lenne mit akar a város a területel, ahol eddig nem volt tilos rekreációs céllal építkezni régebben, rendeltetésében huzamos tatózkodásra alkalmas épületeket. Most az OBVSZ leváltására született OBÉSZ ezt is elvette tőlünk, tovább korlátozva a jogainkat! A településképi rendelet már előírja a telkek 50%-os kötelező fásítását, nem törődve az OTÉK 2§-ban foglalt kilátás védelemmel az értékes panorámájú területen, ahol talán egyetlenként nem a kerület munkás múltját hansúlyozó gyárkémény a kilátásunk, vagy a lakótelep! Ez is komoy komfortfokozat csökkenés a panoráma elvesztése mentén, ami tovább csökkenti a magántulajdonaink értékét! Hogyan akarják ezt kárpótolni a lakosainknak és telektulajdonosainknak? Meddig romolhat még a telkeink értéke, mit akarnak ezzel elérni? Nem lehetett mindeki friss TSZ tag a rendszerváltoztatás hajnalán, hogy ma az Aranyhegy tetejéről védje a természetet és a fákat, de itt sem lakhatunk, hogy jókarban tarsuk a növényzetet, a város levegőjét frissítve a jó minőségű zöldfelületeken. Ellenben az elkészülő M0 a barnamezős fejlesztési övezetek helyett vonzóvá válik a logisztikailag vársközponti és aglomerációs elérést is kereső vállakzásoknak. Lehet tiltani is a megtelepedésüket, de elvenni ki tudja majjód a tulajdonukat? Ha pedig lenne arra mód, a mienkkel is megtörténhet? Miért jó, hogy a lakosság kicserélődése is egyre roszabb körülményekhez vezet az értékcsökkenést már spirállá változtatva?

Őzsuta utcai tulajdonosként csak az elmúlt két hétben betőrésről, házba leselkedő kukkolóról, verekedésről, idegenek miatt megriadt autista fiú eltűnéséről és idén is halálesetről tudok csak beszámolni. Igaz most nem égett bent senki, mint a legutóbbi túzesetnél az utcánkban, mert csak a Rozália sor lakóinál volt ebben az időszakban tűz a Csúcshegyen. Most sajnálatos módon egy nagyon kedves szomszéd halt meg a meredek utcából haza felé tartva a keresztutcai épület háztetejébe csapódva. Sosem tudjuk meg, hogy az árkot mosó vízfolyás miatt éleveszélyes utszakasz áldozata-e, vagy rosszullét okozta a trgagéiát. Sajnos ha az autó romlott el, a vízmosás árkába csúszó kerék nem engdte a járművet félrekormányozni, hogy inkább egy oldalsó telek kerítése legyen az áldozat. Remélem ha ezt felismerve vagy másként is lett rosszul a baleset folyamán, hogy nem szenvedett eszméletét vesztve az elhanyagoltságunk, az Örvös utcai siralmas útfelület áldozataként. Szomorúság és düh tölt el, hiszen kerületünk és városunk vezetői itt laknak a szomszédunkban, ismerniük kell az itt kialakult helyzetet. Miért kell szenvednünk kitaszított megymagosként, csak mert itt nem haverok, TSZ-be özönlött ismerősök, vagy az ismeretlenségből feltörő vállakozások vannak, csak egyszerű kispolgárok, akiket ide sodort a sors, talán egyetlen vagyonkájukként bírva a telkeiket? Köztük is bőven akad aki "ingyen" kapta a lakását 10%-on 4 év részletre, de értelmesebbként azt eladva egy szebb környezetre törekedett. Büntetés jár a gondolkodásért?

Ha pedig még is csak elkúrták, nem kicsit és esetlegesen csak addig lehetett F2 fejesztésre kijelölt lakóövezeti tartalékterület a Csúcshegy, amíg a Harsánylejtő lakóparkká avanzsáló mezeje még hozzá tartozott, nem kellene rendezni végre a terület sorsát? A magántulajdonoknak is megadni ugyan azt,amit a befektetések kaptak ebben a vársban, akik nyomán ellátandó lakosság jelenik meg? Nekik is kell óvoda, egészségügyi ellátás, hókotrás, de a csúcshegyiek betegebbek lehetnek a bokatörő utcáikban egészséges ivóvíz nákül más elszivárgott emésztője mellett ásott kútból iszogatva. Ha egyátalán van vizük, mert az is ritkaság már a felsőbb lakott részeken!

Ha még is elkúrták és nem lehet statisztikai zöldfellet arányok és hasonló varázslatok miatt a való világ embereit a külterületen ellátni? Miért nem lehetnek ott közműveik, mikor azt tiltó Törvény nem létezik? Miért nem lehet azucáikat leszfaltozni,mikor sehol nem szerepel,hgy külterületen a földú tkötelező? Miértna alkalmaza a helyi építési rendelet az OTÉK törvényi előírásia közül a zártkertekre született 29§ (8) bekezdését,ami lakóház építését engedné meg? Mit akarnak a Csúcsheggyel, aminek a fejlesztésre kijelöltségét elvették,de lakóparki szélességű útszabélyozásokkal akarják szabályozni..állítólag? Még csak belterületnek sem muszály ahhoz lenni, hogy otthnaikban lakhassanak itt is a magántlajdonosok, közmáves szilárd burkolatú utcákban. Az inagtlnajaik értéke is az infrastruktúrától függ nem a besroloástól. Miért kell évtizedek óta korlátozni egy rendezett beépüléstől az elputrisodó és szlömmösödö területet, értékcsökkenést okozva? Miért kell hamís hírekkel szembesülni még ma is, hogy beépítkezünk az erdőbe, mikor a 8-as dűlönkre telepítettek erdőt és a régi szőlősre a Gyár feletti területen? Az ittlakóknak nincs más lehetsőége csak a belterületiséggel járó joghelyzetre vágyás, pedig ara sem lenne szükség, ha az ellátásunkat végre a törvényeknek meflelően elvégezné a város. Ne csak adóbevételnek építhessünk épületeket a lakóingatlanok létrehozásának tiltásával, mikor a gazdasági épületekben is lehet lakás, ha az nem éri el a területének 51%-át! Luxus a fővárosban vízet, csatornát és aszfaltos utat kívánni 2018-ban? A régi útszabályozások miért nem felelnek meg az önerős közművezetési hozzájáruláshoz a kerület részéről, hogy ehhez legújabban 14-16m utca szélesség kialakítását kívánják meg annak feltételeként, miközben nekik lenne kötelességük a kötelező feladat ellátás,már rég óta? Kit képvielnek az adóinkból a település vezetői, miért titok ez? 

Útszabályozások időrendben a Csúcshegyen HATÁLYON KÍVÜL HELYEZETT, ILLETVE MÁS TERVVEL MÓDOSÍTOTT, KÜLÖNBÖZŐ STÁTUSZÚ (VÉFO határozat, Műszaki Osztály határozat, testületi határozat) RRT-K 5343 1958 Solymárvölgyi út;  20854 1975 Harsánylejtő (3 telek kialakítása);  20889 1976 Aranypatak u.-Vadóc u. (útszabályozás);  27551 1981 Harsánylejtő (Óbuda Tsz. Fatelep beép. Terv);  29027 1982 Csúcshegy-Mécsvirág-Vadóc u. (útszab.);  31332 1985 Csúcshegyi zártkertek;  33315 1987 Bécsi út-Solymárv. Út (Téglagyár m.RRT) 35136 1989 Csúcshegy, Menedékház u. (m.zártkertrend.)

A HATÁLYBAN MARADÓ RRT –K ÉS KSZT-K LISTÁJA 133516 1988 Virágosnyereg-Csúcshegyi. -Vadóc(zártkert); 133115 1994 M 40/94(VIII.15.) Solymárvölgyi téglagyár;  135891 1997 17/97(IV.10.) Solymárvölgyi út  Vajon mi a garancia, hogy a legújabb ústzsabályzásrahivatkozás nem csak időhúzás és semmit nem kapunk cserébe? Mi a garancia, hogy nem újabb és újabb szablyozások lesznek továbbra is a az ivóvizünk vezetésének mesterséges akadályai? A Harsányejtő beépítéséhez feltételként előírt vizgépházra, mely a mi ellátásunkat figyelembe véve kellet megépüljön mikor köthetünk végre rá? És nem mindegy, hogy a területről Tanulmányterv, vagy Településrendezési tanulmányterv készül. (Mert ne feledjük,itt településrendezési lett megrendelve,már egy éve lejárt határidővel: Szerződés iktató szám:1545/16 Szerződés kelte:2016.09.02. Szerződés határideje:2017.08.31. Szerződő szerv:Főépítészi Iroda Tárgy:Csúcshegy településrendezési tanulmányterv Szerződött összeg:12 382 500Ft Nyertes Pályázó: MATESZ Magasépítési Tervező és Szervező Szövetkezet - még nem készült el)

Hetente frissíthetném az eseményekkel a bejegyzést a tarthatatlan helyzetről. A feljesztés ellen szevezkedők egy zárt facebook csoportból egy még zártabba kötüztek,hogy ne szivároghason ki a vlág szeme elé,ami itt folyik.. A csúcshegyi tuadnosoknak ne érdeke  telkek értékének évtizedes csökkenése,a közbiztonság romlása! Onnen egy azóta esett esemény,megint az Örvös utca mentén: ..aug. 30. "üdv mindenkinek. ma hajnalban 4:40 kor,a menedékház utcában betörők tevékenykedtek akiket sikerült megzavarnunk.a szemben levő házba mentek be.2 fiatalember onnan ugrot ki egy pedig az örvös utca és a menedék sarkán falazott,akit egy fehér szakadt kisbusszal vettek fel,majd az örvös utcán mentek le. a szomszédom kamerája valószinüleg felvette de csak később tudjuk megnézni a kisbuszz tipusát és remélhetőleg a rendszámát is. kérek mindenkit vigyázzanak értékeikre. szép napot. :)"...ezek a csúcshegyi mindennapok,ahol egy pohár víz sem nyugtatja meg a kétségbe eett tulajdonosokat!

 Meddig kell még tartson a Csúcshegy anomáliája és mennyi tragikus áldozattal kell ez még járjon?