A címben olvasható vélemény nem a divatos választási hangzatok sorából fakad,hanem a magánemberek sorsának alakulása Óbuda területén! A magánemberek sorsa különös kiemelést érdemel,mert ebben a kerületben hektárszám kerültek belterületbe üres,zöld területek a befektetők céljainak megfelelően beépítve!

Nem egy ilyen terület van itt,de a Csúcshegy sorsa talán a legtranszparensebb mit meg nem lehet az egyszerű,nem a napi jogi csűrcsavarban tájékozott emberekkel tenni! Ez egy a sok zártkertes térség közül,de nem csak egy.Itt,amint már leírtam mindig is lakott területről beszélünk,melynek miden utcájában hivatalosan bejegyzett lakóingatlanok kerültek külterületbe,majd mezőgazdasági övezetbe! Korábbi bejegyzéseimben bemutattam,hogy egy városiasdó, beépített terület a Csúcshegy a kerületi "kesztyű" bal ujjában, egy erdősávtól félig körülölelve a Csúcs-hegy felette elterülő erdeje által. http://csucshegyobuda.simplesite.com

A kisemberek egyetlen helyen álmodhattak a vékony pénztárcájukkal egy jobb életet a csalűádjuknak,ahol csodás budai panorámás telkeken lehet majd otthonuk egy erdő alatti hegyoldalban. Tudták,hogy ez egy zértkertes terület,de mindenütt azt az információt kapták,hogy beépítésre fog kerülni, belterület lesz. Én magam 1996-ban vásároltam itt így telket,bejárva az egész budai hegyvidéket az akkor alakuló Kakukk-Frank hegy oldalától a Csiki-hegy szikláit körbe járva a Nagyszénás-zug és a Petneházi rét területei után itt taláva meg azt,ami betöltötte a lelkem. Az önkormányzat is boldogító felvilágosítást adott akkor..szóban:"15,de legkésőbb 20-év múlve belterlet lesz itt." Boldogan vásároltam az akkor olcsó,kb egy átlagos zuglói lakótelepi lakás értékét kitevő első telkemet.Sokáig nem történt itt semmi érdemlegesen említésre méltó, aztán 2002-ben elkezdődött a fejlődés közeledése:  https://mno.hu/migr_1834/elkeszult-a-csatorna-a-becsi-uton-790304 

Persze ma már tudjuk,hogy az akkor még a fiatal családoknak szánt Bécsi úti orosz laktanya lakásait modernizáló és a lakótelepet bővítő Testvérhegyi befektetés szükségei generálták a gyűjtőcsatorna kiépítését, de a cikkben még is az ellátásunkra megépültét olvashattuk,elválasztva a Harsánylejtőtől! Itt már gyanút kellett volna fogni a kismebereknek, mivel önálló Harsánylejtő még nem létezett, a hírét sem lehetett hallani! Ezután a gyanús jelek sűrűsödtek.Nálunk a rendezési terv hiányára hivakozva még az ivóvíz bevezetését sem engedte meg a kerület, de 2004-ben a Csúcshegy területének egy részét, ami zöld,beépítetlen mező volt akkoriban, leszakították a városrészünk területéről! Készült rendezési terv, ami csak a Csúcshegy városrész egy darabkáját érintette.Így jött létre Óbuda legfiatalabb városrésze a Harsánylejtő, a BIF befektetésének teret biztosítva,de ami csak 2007-ben lett nyílvánosan bejelentve a project kihírdetésével és a terület belterületbe vonásával! 2004-ben még az lehetett a terv, hogy az egész Csúcshegy területén kiépítik a közműveket,ha találnak egy befektetőt a mező beépítésére! Az akkor készüt kerületi szabályozási terv ennek szellemében a 7. oldalon olvasható 7.3-as pontjában, a készült szabályozási terv 2sz. mellékletében előírja a csúcshegyi zártkertes terület vízigényének figyelembe vételét a közműrendszer méretezésekor! http://obvsz.web3.rufftech.hu/obvsz_dokumentumok/031_obvsz_9_17_27-2004_vi10_sz_rendelet.pdf

A közműveket,utakat,az egész infrastuktúrát megépítette a BIF. A ma Scmidt Márai nevével fémjelzett befektetési társaság, amit sokan a Rogán, Varga nevével felmerülő Pasa park lakóparkról ismernek..2011-re megkezdődtek az építkezések és ekkor 2013-ban egy új rendelet készült a Harsányejtő immár nem a Csúcshegyhez tartozó területének szabályozására,hatályon kívül helyezve a régit. Nyoma nem maradt a csúcshegyiek vízigényének, ahol egy közkút sincs ma a városrészen lakó majd ezer ember ellátására. Legyenek azok óvódás gyerekek,vagy idősek! Immár csak az épülő ingatlanok bekötéseinek szabályozását részetezi a szabályozás. A Csúcshegy tulajdonosaitól nem csak ezt a közművet vették el ezen a módon! A 2002-ben épült Bécsi úti főgyűjtő,mely az attól délre fekvő területeket vezeti be a Csepeli-központi szennyvíztisztitóba, más területek szennyvízének adta át a kapacitását, jellemzően az Észak Őesti szennyvízkezelési régióból,ami nem az ellátási területe. Amint a fenti linken olvashattuk,nem az Aranyhegyi térségnek épült ki ez a gyűjtő, ahol Tarlós úr is építkezett akkoriban a Csúcshegy az csúcshegy marad kijelentését is hangoztatva! Ma már Üröm sőt a BKISZ VII keretében Pilisborosjenő is a csúcshegyiek ide tartozó szenyvízlezelési régióbeliségével szemben, ide vezethetik a szennyvizet,elvéve előlünk a nekünk kiépült kapacitást. A kerület pedig belegyező aláírását adja a polgárai kárára, a giganövekedését megalapozva, a másik szennyvízkezelési régióban fekvő településeknek! A csúcshegyiek meg azt gondolták, hogy nekik azért kell várni, hogy a BIF befektetés kiépülhessen és ne rontsák a zártkertjeikkel addig a telekértkesítéseket. De a hatalomnak ez nem elég! Ekkor 2013-ban még a főváros a területi szabályozási tervében(FSZKT)m F2 jelű,távlati fejlesztésre kijelölt övezetben tartja a Csúcshegy városrészt. A kerület ezt alkalmazva a többszőr múdosított kerületi szabályozásában (OBVSZ) a célirányt rögzítve pedig fejlesztésre kijelölt területként sorolt be mminket.Nem is csak távlatban kijelölt területként,ami a rendelet 136§-ban taglalt, hanem a 135§-ban rögzítve,fejlesztlsi területként, a távlati jelzőt mellőzve rögzitette a csúcshegyi területre is vontakozó szabályozását.. Mivel mezőgazdasági területből több féle van egy másik paragrafusben ki is emeli,hogy mely terület fejlesztésre kijelölt,ma még hatályosan!:Ezt így tünteti fel az OBVSZ 133.§ (1) A mezőgazdasági területek..c) MG-RF-III/2 Fejlesztésre kijelölt kiskertes rekreációs területek

A belterületbe vonásunkat is részletesen taglalja a hegyvidéki lakóövezet kialakításához: OBVSZ 135§ (2)..Az MG-RF-III/2 övezetbe sorolt területek belterületbe vonásához előzetesen Budapest Településszerkezeti Tervét is módosítani kell. Mindhárom övezet területét a javasolt építési övezet meghatározása előtt belterületbe kell vonni, és az FSZKT-ban meghatározott keretövezetnek megfelelő építési övezetbe kell sorolni. Az FSZKT-tól eltérő keretövezet alkalmazásához előzetesen az FSZKT-t módosítani szükséges.

...A 135§ egyértelműen a fejlesztére kijelölt, kiskertes rekreációs területek előírásait taglalja. Azonban 2013-at meséltem.Jöttek a választások és önkormányzati választások, ami után a főváros szabályozási tervét felül kell vizsgálni. A valamikori fejlesztésre kijelölés,a Harsánylejtő leszakításával érdektelenné válhatott a hatalom számára. Addig volt az csak érdekes, míg egyben volt a Csúcshegy városrész és szükséges lett volna a befektetőknek szánt mező miatt a kisemberek tulajdonait is közművekkel, járható utakkal és világítással ellátni mindenütt! Megszületett az új fővárosi szabályzási terv, új nevén  a TSZT. Ma még nem hatályos a kerületben, mert annak 2018 dec.31 ig van ideje a maga új szabályozási rendeletének a megalkotására. Ebben az új  fővárosi területi szabályozásban a Csúcshegy több, mint két évtized ígéret és várakozás után beépítésre nem szánt üvezetbe került(Mk), jelentős kárt okozva a belterületiségre, hegyvidéki lakóövezetté vállásra joggal várakozó tulajdonosok számára! Közben hírdetik köztük a szokásos, jó a zártkertiség nyugalma típusú, a más hasonló területekről már ismert gondolatokat. Az itt vegetáló hajléktalanok, betörések ellenére.

Más kerületek jelezték,mint látható,hogy elmaradt a fejlesztési igény jelzése a fővárosi egyeztetés folyamatában. És mit tett a kerület? A vízcsatlakozást lehetővé tevő rendeletet, amint említettem 2013-ban helyezte hatályon kívül egy újjat készítve a Harsányejtő területére, amiben arról már nem esik szó! Ekkor a turista egyesületet, amit a honlapján nonprofit-lakosságot képviselő egyesületként tüntet fel meghívta baráti ,mosolygós egyeztetésre az esztergomi vasút átépítését megismerni. Most pedig egy Tanulmánytervet kapunk,miközben a kerületi szabályozás készül a beépítésre nem szánt fővárosi övezeti besrolásunk értelmében! Persze ennek tartalmát nem ismerhejük meg idejében,a lakossági egyeztetés elmarad a lehetőségek tekintetében. Igényeinket, véleményeinket hozzáfúzni nem tudjuk. Leveleinkre nem válaszolnak az "Együtt tervezünk" hangzatos kereteit a parkok parkosítására leszorítva ma Óbudán! Sejthetjük,hogy miféle szabályozás készül a fővárosi nem beépítésre szánt besorolás alapján, az eddigivel ellentétben.

A Csúcshegy egy fiktív mezőgazdasági terület,ahol nem léteznek a hangoztatott gyünölcsösök,ami 20-40db fát jelentene telkekként és szőlők, melyeknek  a 60-as években indult újratelepítése is kipusztult 2000-re a klímaváltozás miatt,mint azt a wikipédia is említi a területet bemutatva! Sőt a 2012-es állás szerint a jelentős zöldfelületünk, ami hangzatos érv volt a visszatartásunkra is kevésbé zöld, mint sok környező lakott belterületé, ha a faborítottságot megtekintjük  környékünkön:

-Az OTÉK szerint a zöldterület az állandóan növényezettel fedett közterület (közkert, közpark)....nem a kisemberek tekein kellene a városnak a zöldfelület vélt védelmével korlátozásokat fenntartania,ott vannak a saját tulajdonai,mint a Mocsárosdűlő például!- Lehetne itt a kismerberekkel kibabrálás történetének vége,de nincs! A mezőgazdasági övezetben úgy kellene szőlőt gyümölcsöt termelni,hogy nincs víz, a kutakat pedig nem tudja egy átlagember megfúratni 50-70m-es mélységbe a 15 ezer forintos méterenkénti költség mellett. Ha mégis meg tudná tenni, a betegségek terjedésének megelőzésének technológiai része a beteg ágak elégetése tilos, a szőlőt a fagy ellen megvédeni ugyenezért lehetetlen! A fővárostól 20-30km-re is felköltöztek a felhagyott gyümölcsösökbe, ami lehet nem pozitív, de a szezonok dömpingárai közt a fővárosban egy hegyvidéki tartalék lakóövezetnek kijelölt városrészben talán még is érthető. Budán, panorámás környezetben.nem mindeki kaphatott a kiosztott TSZ földekből, amik terészetesen már beépült belterületek! Itt soha nem volt üzemi mezőgazdasági terület, de a városegyesítés kora óta léteztek bejegyzett lakóingatlanok és jóhiszeműen a belterületbe, lakóövezetbe kerülést váró tulajdonosok.Talán a múlt kellemetlen polgári csökevénye a hatalom szemében ez a réteg, hogy ekkora jogfosztást és kárt kell elszenvedniük a befektetők kánaánjában! Nem csak Tarlós és Bús Balázs lesz gyermekeimnek is egy életre feladat,de most készül az Ország területrendezési terve: http://www.parlament.hu/irom40/18783/18783-0039.pdf

Ebben már a legfelsőbb hatalom teszi a kést a jóhiszeműen és türelmesen a belterületbe vonásra joggal váró csúcshegyiek torkára! A főváros által ránk erőltetett nem beépítésre szánt övezeti besorolásunkat végérvényessé téve. Örökre elvéve a jogot egyszer hegyvidéki lakóterületen élni. Maradhatunk sáros , járhatatlan utcákban, vizes fával fűtve a városra szmogot eregető, világítás nélkül botorkáló kitaszítottjai a III. kerület lakosságának, akik gyermekeinek még az egészséges vízez való jutás alapjoga sem adatik meg a 21. századi fővárosban!  A jogalkotók a következményekkel mit sem törődnek.Az ország 9. leggazdagabb régiójában évtizedek óta akadályozzák az addigi fejlődést, ami a körnező városrészeken addig azonosan zajlott. Ide a fejlesztések nem jutnak el.Az itt lakók az 1900-as években kiszabályozva költöztek a lakóingatlanjaikba.Gyakolratilag innen végignézték a város beépülését-benépesülését, a lakótelepek és a rendszerváltás lakóparkjainak megszületését. Az önzés városa pedig nem akar a létezésükkel, körülményeikkel foglakozni. A kisember ne merjen jobbra törekedni, mint egy meggymagos! Az ő nehezen, annak idején egy átlagos zuglói panel áráért megszerzett álma , a panorámás környezetben fekvő budai telke nem beépítésre szánt mezőgazdasági terület! Csak mert! Az,hogy itt jelentős zöldfelületet lehet nyílvántartani keilégití a hatalmat, nem törődve a valósággal. A kertek elhagyottsága nő, a telkek értéke rohamosan csökken. Míg a hasonló helyzetben és árfekvésben levő Arnyahegy belterületé válva már 50-100 milliós telkekkel bír, magam naívan a gyermekemnek tavaly egy 22m széles telket 8 millióért vásároltam az Őzsuta utcában. Akár fel is tölthetném az adásvételit ezt szemlélteni. A zöldfelületek aránya sem különbözik, de erre hivatkozva csak minket tartottak vissza. Ez a helyzet a felsznmozgással is. A geofizikai itézet térképén, amit már bemutattam a blgoon, nálunk 4-5 szintes beépíthetőséget ábrázolnak, míg a már belterületi Aranyhegyen beépítésre nem javasolt részek léteznek ebből a szempontból. Ott már van víz, aminek következtében a faborítottság is jelentősebb, mint nálunk. A város levegőjének lehülését biztosító zöldfelület fenntarásához pedg lakosok is kellenek, akik karban tartják és locsolják azt, hogy ne csak betegségek és özönnövények terjedjenek a szomszédos erdő faállományát is veszélyeztetve! Aki megszemléli a sárga-gyepszinten borított növényzetű és a halványzöld-lakott jelentős zöldfelülettel bíró területeket a környéken láthatja, csak a hatalom különbözteti meg a csúcshegy területét. Itt ugyan úgy élnek minden rétegből képviselten, mint a lakótelepen az egyetemi oktatótól a kutató orvoson át a takarítónőig, kisnyugdíjasig képviselten az emberek, mint a lakótelepen. Nem tudom, hogy másutt is ez -e a helyzet a belterületi hegyvidéken! Mindenesetre mi nem a világ végén vagyunk, hanem 10 percre az Árpád hídtól, nem messzebb, mint a Csillaghegy! A Bécsi úton elterülve főútvonali fekvésünk a közeljövőben megépülő M0 közvelen közelében súlyos folyamaokat indíthat el. A fél garzon áráért megvehető ingatlanok nem kívánatos felköltözést vonzanak maguk után. Bádogváros jöhet ennek folyamán létre a hegyvidéki övezet központközeli területén! Krízis övezeteink már most is vannak a visszatartás hatásaként és most logisztikailag jó fekvésű telephelyek jönnek majd a hegyvidéket szennyezni, ahelyett,hogy a barnaövezeti fejlesztésekbe csatornázná be a város őket! Itt is ott is elmarad a fejlődés, de itt már keressük egy a szakmai hírnevéért az ügyünket felvállaló ügyvéd jelentkezését!